A Kürt, 1983 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1983-03-01 / 3. szám

4. oldal 1983. március MISSZIÓ FÖLDEKRŐL X ------------- From the Mission Field ------------— AZ EGYETEMES IMAHÉT DETROITBAN Universal Week of Prayer in Detroit Magyarországi gyülekezeteinkben csaknem 150 éves hagyomány, hogy az esztendő első egész hetét imahét­nek tartják “Alliance” néven. Ez az Angliából eredő és kissé pietista szí­nezetű gyakorlat, a sokkal fiatalabb és elterjedtebb ökumenikus imahét (jan. 18 — 25) mellett is mind a mai napig gyakorlatban van. Kissé meg­lepő volt számunkra, hogy itt Ame­rikában közel sincs olyan közkedvelt, mint amilyen lehetne. Mi még minden évben megtartottuk, de csak most volt a második alkalom, hog más magyar gyülekezetek is csatla­koztak. A kezdő és bezáró vasárna­pot, valamint az első három hétköz­napot nálunk, a hét második felét pedig az Allen Park-i Magyar Refor­mátus imateremben tartottuk. “Új szívet adj Uram énnekem, új szívet adj én Istenem...” Ez a dal­lamba keretezett imádság hozott es­­téről-estére az év első napjaiban. Majd követte több más ének is: “Ad ébredést az Úr..., “Imádkozzatok és buzgón kérjetek!”, “Bocsásd meg Is­tenem...”, “Minden szerinted legyen Uram!” stb. Miért soroltam fel először az éne­keket? Mert az ének sokszor feledteti problémáinkat, felhangol levertsé­günkből és valósággal mélyszántást végez a lelkűnkben az igeolvasás és hirdetés előtt. így volt ez most is, estéről-estére. Az éneklés után lelkipásztor test­véreink felsorakoztak a szolgálatra. Legyen hála az Úrnak azért, hogy munkálja az egységet e felekezetek és főleg a lelkipásztorok között. Öröm volt látni és hallani a három feleke­zet öt lelkipásztorát, akik a szeretet nyelvén szólták az Igét. Az imahét témája ez évben a társadalom legki­sebb sejtje volt: a család. A záróünnepélyen “kalász szede­­getés” is volt. Összegyűjtöttük és cso­korba raktuk, kinek-kinek a lelki él­ményeit. Hadd álljon itt is egy né­miképpen feltámasztatott Krisz­tus a halálból az Atyának dicsősége által, azonképpen mi is új életben járjunk?' (Rám 6:4) hány! “Üvegházban élünk! Úgy éljek, hogy ne hozzak szégyent sem az Úrra, sem az Úr népére!” “Minél messzebbre távolodunk az Atyai ház­tól, annál jobban távolodunk egy­mástól.” “Aki nem tud másnak meg­bocsátani, nem számíthat arra, hogy Isten neki megbocsát. Földi életünk zarándok út. Sokan jó példával za­rándokoltak előttünk, kövessük őket! De gondoljunk arra is, hogy utá­nunk jönnek mások! Érdemes-e min­ket is követni?” Elrettentő példákat is hallottunk, íme az egyik: Két szomszéd harag­ban volt egymással. Az egyik súlyos 1982. december 17-én gyülekeze­tünk nagy része a repülőtéren volt. Mindenki izgalommal várta a gép le­szállását. Borsi Sándor, felesége Ir­ma és hat gyermekük: Amália, Adina, Sándor, Attila, Csaba és Noémi a több napig tartó hosszú utazástól kissé elcsigázva, de az új élet reménységével arcukon léptek ki a gépmadárból, hogy a már régen és a még soha nem látott testvéreikkel találkozzanak. A Borsi család Erdélyországból, betegen kórházba került. A másik, lelkiismerettől indíttatva megláto­gatta és bocsánatot kért tőle. A beteg békejobbot nyújtott, de meg­jegyezte: Ha felgyógyulok, akkor ez a kibékülés nem érvényes!” Mi ne így cselekedjünk! Herjeczki A ndrásné GYERMEK-BEMUTATÁSOK DETROITBAN Január 9-én Stejankó Ferenc test­vérék hozták el harmadik újszülött kisgyermeküket, a kis Eriket; január 23-án pedig a Smathers szülők, a család második gyermekét Kristó­fért, hogy a bibliai szülők példáját követve, bemutassák és fölajánlják őket az Úrnak. A lelkipásztor mind­két esetben a szülőket igei tanácsok­kal látta el és imában kérte szülőkre és gyermekekre egyaránt Isten gaz­dag áldását. Krónikás Nagyváradról érkezett Detroitba és gyülekezetünkbe. Annak különösen örülünk, hogy a Borsi gyermekekkel ifjúságunk is szaporodott. Borsi test­vérék nagyon hálásak a jó Istennek, a magyar gyülekezetért és hogy itt az idegenben is igazi testvéri szeretetre találtak. Mi is sok szeretettel köszöntjük őket, kívánjuk a jó A tya áldását és sok sikert az új élet kezdéséhet itt, ez új világban. Lőrincz Anikó A BORSI CSALÁD ÉRKEZÉSE DETROITBA The arrival of the Borsi Family in Detroit Borsi Sándor és családja', Borsi Sándorné, Irma és a gyerekek: Adina, Amália, Sándor, Csaba, Attila, Noémi. {Mr. and Mrs. Borsi with their children. This family arrived december, 1982 in the U.S.A.)

Next

/
Thumbnails
Contents