A Kürt, 1982 (2. évfolyam, 9-12. szám)
1982-09-01 / 9. szám
4. oldal 1982. szeptember CSALÁDI SZEMINÁRIUM Family Forum Az Amerikai Déli Baptisták Vasárnapi Iskolai Szövetsége látva a Sátánnak a család ellen irányuló támadását és fölismerve annak veszélyét, elhatározta, hogy egy három éves programot készít (1982 — 85), amelyben hangsúlyossá teszik a családok erősítését. A program első évében, 1982 októbertől 1983 szeptemberig a vasárnapi iskolákban tanulmány tárgyává teszik a Bibliának a családra vonatkozó tanításait. Azt remélve, hogy ez a tanulmány ezrek és ezrek családi életét változtathatja meg. Ez a közlemény egy okkal több arra, hogy A Kürt-ben mi is folytassuk a már megkezdett “Családi Szemináriumot”. Régi megállapítás, hogy a család a társadalom legkisebb sejtje. Sok társadalmi probléma megoldását itt kellene kezdenünk. A holnap társadalma a mai családokban formálódik. Életünk legnagyobb részét, a gyermekkort is beleszámítva, a családban töltjük. Indokolt tehát, hogy figyelmünket irányítsuk a család felelősségére, sőt szentségére. Mi bap(lKrón. 28:9) A mai hivő nemzedék általában már a negyedik, sőt ötödik generáció. De vajon a baptista név öröklésével öröklődik-e a hit is? Sajnos, egyre ritkábban. Tudjuk, hogy a hitnek titokzatos, isteni útja van, emberi részről azonban nagyon is nyomon követhető a terjedése. Pál apostol mondja, hogy a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által. De hogyan higgyenek, ha nem hallanak felőle? Gyermekeinket születésüktől fogva szoktatjuk, neveljük, tanítjuk. Azon fáradozunk, hogy serdülő korukra már egy megbízható alapműveltséggel rendelkezzenek. Tudjuk, hogy ezt később nagyon nehéz, vagy lehetetlen pótolni. — Van-e bennünk buzgóság és igyekezet arra nézve, hogy egy bizonyos ige- és istenismeretet is gyűjtsenek, mire fölserdülnek? Tanítjuk-e őket szorgalmasan és kitartással, mint akiknek ez valóban nagyon fontos ügyünk? Őszintén be kell ismernünk, hogy tisták a házasságot nem soroljuk római értelemben a szentségek közé, de azért a házasságot és a családot szentnek tartjuk. Figyelemre méltó, hogy Isten mennyire beleszőtte világmegváltó tervébe is a családot. A legfontosabb üdvtörténeti események családban zajlottak le. Ott van például a kiválasztás. Egy családdal kezdődött. Kiválasztotta Isten Ábrahámot és az ő családjából nevelte ki választott népét. Mózes, a nagy népvezér élete egy hivő családhoz fűződik. Józsué nagy országyűlési programját az tette olyan ellenállhatatlanná és magával ragadóvá, hogy azt tudta mondani: “Én és az én házam, az Úrnak szolgálunk.” Az Úr Jézus Krisztus a Szentlélektől fogantatva, egy családba érkezett a földre, és egy családban nevelkedett fel. Az Úr Jézus később is szívesen időzött az otthonokban. Kedves és gyakori vendég volt Bethániában, Mária, Mártha és Lázár otthonában (Luk 10:38). Elment Simon farizeus házába (Lk. 7:36), de betért Zákeus időbeosztásunk, rohanásunk és kapkodásunk gyakran őket is megakadályozza abban, hogy az Ige terített asztala mellé ülhessenek és táplálkozzanak, akár az otthoni áhítatokról van szó, akár a gyülekezeti alkalmakról. Életünk példája se olyan, hogy ha azt követnék, akkor igazán jó hivő válnék belőlük. Többet várunk tőlük, mint amit mi tudunk nyújtani nekik. Kérjünk hitet és kérjünk erőt ismét hogyha fáradtsággal bár, de mindig ki tudjuk alakítani azt a szellemi légkört otthonunkban, amelyben az Ige megszólíthatja gyermekeinket! Legyünk türelmesek hozzájuk, mint amilyen türelemmel minket vezetget az Úr! Ne mulasszunk egyetlen alkalmat sem, amikor együtt lehetünk velük a Biblia mellett! Ugyanakkor adjunk hálát is érettük, azokért, akik ott vannak a gyülekezetben és szeretik, szolgálják az Úr Jézust! Gerzsenyi Sándor Szeptemberben, az iskolakezdés idején, különösen aktuális ez a buzdítás! otthonába is (Luk 19:1 — 10). Bement az emmausi hivők otthonába, ahol asztalhoz ült velük és megáldotta kenyerüket. De még a mennyből is azt üzeni: “Imé az ajtód előtt állok és zörgetek, ha valaki... megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorázok.” A Szentlélek kitöltése sem félhomályos templomi szentélyben történt, hanem egy otthonban. Ez arra tanít, hogy Isten a való életet akarja megszentelni. Van-e hétköznapibb hely, mint egy otthon, ahol lehet, hogy gyermekkacagástól, vagy éppen gyermeksírástól hangos a ház. De mindez nem volt akadály. Az apostoli korban a hivők házanként törték meg a kenyeret. A templomban és a zsinagógákban, csak a törvényt hallgatták. Az Újszövetség számára ott nem volt hely, de volt az otthonokban. Cezáreában az evangélium családi vonalon terjedt. Nagy üdvtörténeti esemény volt ez. Kornélius élményeit megosztja házanépével. A családban dőlnek le leghamarább a felekezeti és faji választófalak. Valószínűleg ezek az emberek a templomba nem mentek volna el, de elmentek Kornéliusékhoz. 1873 május első vasárnapján Meyer Henrik testvér budai lakásán gyűjtötte össze azokat, akik szívesen hallgatták Isten Igéjét. így alakult meg az első — ma is létező — baptista gyülekezet Budapesten. A családnak jelentős szerepet szánt Isten, országa terjedésében. A Sátán is igényt tart a családra és igyekszik azt megrontani. Egy alkalommal egy 13 éves fiú a Dunába ugrott. A folyamőrök kimentették és megkérdezték: Hol laksz? Hazaviszünk. Azt mondta a fiúcska: “Vigyenek akárhová, csak haza ne.” A Sátán már pokollá tette azt az otthont! Isten, aki ősidőktől fogva beleszőtte a családokat üdvtervébe, igényt tart a te családodra is! Az evangélium terjedésének ma is ez a legjobb útja. Nagy hibát követ el, aki hitéletét a templomra és a vasárnapokra korlátozza. Tegyük fel személyesen a kérdést: Az én családomban van-e helye a Szentlélek kiáradásának? Van-e mit megosztanom másokkal? Föl tudnám-e ajánlani az otthonomat pl. istentiszteleti célra, ha ezt a misszió így kívánná? Herjeczki András Imádkozzunk gyermekeink Istenismeretéért! Let us pray for our Children to learn to love the Lord