A Jó Pásztor, 1964. január-március (44. évfolyam, 4-10. szám)

1964-01-24 / 4. szám

3. OLDAL ■■ A J ó PÁSZ TOR A JO PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD) Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó Associated Hungarian Press, Inc. Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 East 22nd Street, Cleveland 14, Ohio _____________________Telefon: CHerry 1-5905 — 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre ................................$8.00 Fél évre .................................$5.00 SUBSCRIPTION RATES: One Year ..............................$8.00 Half Year ..............................$5.00 Second Class Postage Paid At Cleveland. Ohio KÜRUZSLÓK ELDORÁDÓJA Évek és évtizedek óta hasztalanul igyekeztek a ha­tóságok megvédeni a népet a mindenütt garázdálkodó kuruzslóktól, akik nemcsak kifosztanak súlyos beteg embereket, hanem sokszor siettetik a halált. Oly súlyos nemzeti probléma lett a kuruzslás, hogy most már a kongresszus is kénytelen foglalkozni vele. Arról tanács­koznak, egyelőre, a szenátus vizsgálóbizottságában, hogy miképpen kellene megreformálni a törvényeket és szigorítani a büntetéseket, hogy ezt a rákos dagana­tot ki lehessen vágni a nemzet testéből. Jelenleg Califroniában vizsgálódik a bizottság. Azért ott, mert ebben az államban, az állam terüle­tein nagy számban élnek együtt öreg férfiak és nők, a kuruzslók fő áldozatai. Az állam 17 milliónyi népé­ből nyolc százalék 65 éven felüli. Nem csoda, hogy Californiában virul a kuruzslás. És milyen veszedelmes a kuruzslás! Los Angeles megye törvényszéki orvosi hivatalának vezetője azt mondja: a kuruzslásnak az államban több halálos áldo­zata van, mint a gyilkosságnak és más életveszélyes bűntetteknek együttvéve. Kihallgatta a bizottság a kuruzslók több áldozatát. Egy idős nő, akinek hangszalagját gégerák miatt ki kellett vágni, alig érthetően szólt a bizottsághoz: Egy kuruzslónő, akit végső kétségbeesésében felkeresett, azt mondta neki, hogy a gégerákját a szervezetében fel­fedezett 13 különféle rendellenesség okozza. Ezeket a hibákat orvosolni lehet 13 injekcióval, amelyeknek mindegyike 100 dollárba kerül, de ha készpénzben elő­re fizet, 1100 dollárért megkaphatja az egész kúrát. Egy másik rákbeteg nőnek a kuruzslónő megma­gyarázta, hogy a rák gyógyitása operáció utján lehe­tetlenség; ehelyett ő savanyukáposzta és almapüré kú­rát rendelt el. Egy nő minden betegséget gyógyitó gépi készülé­keket adott el darabonkint 550 dollárért. Mrs. Neuberger oregoni szenátor azt javasolja, hogy az országos egészségügyi hivatalban állítsanak fel egy külön osztályt a kuruzslás elleni védekező harcra. DEFFERRE DE GAULLE ELLEN Megelégedéssel vehetjük tudomásul, hogy Gaston Defterre, Marseilles polgármestere, fellép az 1965-ös elnökválasztáson de Gaulle ellen. Defterre két alapvető jellemző vonásaként említ­hetjük meg: a marseillesi polgármester szocialista és protestáns. / Defterre fellépésében nem az a legjelentősebb, hogy győzni fog. Ez nem bizonyos. Ezt a jelen pillanat­ban senki sem láthatja előre. Az igazán lényeges az, hogy végre valaki fellép de Gaulle ellen és ezzel a francia belpolitikai élet merevsége megtörött. A francia belpolitika, de Gaulle egyeduralma foly­tán, dogmatikussá merevült és sem külföldön, sem bel­földön nem hatásos már. Valóban elérkezett az ideje annak, hogy valaki meginditsa a francia politikai élet vérkeringését, amelyet de Gaulle valósággal megfa­­gyasztott. Egyébként: határozottan az idők jele, hogy akadt valaki, aki szembe mer szállani a francia elnökkel. De Gaulle népszerűsége nemrégiben még olyan erős volt, hogy vele szembeszállni reménytelen lett volna. Ennek azonban már vége. A francia elnök nép­szerűsége már a múlté. Szükségszerű volt, hogy valaki szembeszálljon vele a következő elnökválasztáson. Gaston Defferre előtt kétségkivül nehéz küzde­lem áll. Mindenekelőtt: teljes mértékben meg kell sze­reznie a szocialista párt támogatását. Sokan vannak, akik azt hiszik, ha Defferre ra­gaszkodik ahhoz az eredeti elképzeléséhez, hogy nem halad együtt a kommunista párttal, a szocialista párt teljes vereséget szenved a választáson. Guy Mollet, volt miniszterelnök, a szocialista párt jelenlegi vezetője, hajlik effelé az álláspont felé. Igaza van-e, vagy pedig a szocialista párt egymaga is sikert érhet el, amint a marseillesi polgármester véli? — a jövő fogja eldönteni. SZÉLJEGYZETEK Jövőre fizetésemelések lesznek, hirdette ki Kruscsev. De csak tanítók és doktorok kapnak többet. Minden más dolgozónak várnia kell. Miért bánnak mostohán, miért kell mostohán bánni a szovjet munkásparadicsomban éppen az uralkodó osztállyal, az úgyneve­zett proletárdiktatúra támaszai­val, a szovjet munka hőseivel, az élmunkásokkal, a tulteljesitők­­kel, a Sztahanov rend lovagjai­val ? Azért, mondta Kruscsev, mert a szovjet gazdaság nem termel több szükségleti cikket, mint amennyit a mostani alacsony munkabérek mellett a nép megvásárolhat. Ha a munkásoknak több pénzük lenne, a többlettel semmitsem vásárolhat­nának. Meany, Reuther és az amerikai szervezett munkásság többi vezérei másképp beszélnek, ők az amerikai munkások részére béremeléseket, rö­­videbb munkaidőre röviditetlen munkabéreket kö­vetelnek és ezt gyakran és sokhelyütt el is érik. Fő érvük ilyen követelések alátámasztására az, hogy ha a munkásoknak, általában a nép milliói­nak vásárlóerejét növeljük, többet tudnak vásárol­ni, fel tudják vásárolni a rendelkezésre álló áruk, szükségleti cikkek miriádjait s a fokozott fogyasztás fokozott termelésre vezet. Joggal kérdi az amerikai újságolvasó: Miért nem fokozzák Oroszországban a szükségleti cik­kek termelését, miért gátolják — párhuzamosan a vásárlóképességnek alacsony szinten tartásá­val — a szükséges és a hasznos holmik termelé­sének növelését? Azért mert az orosz nép mun­kaerejének aránytalanul nagy hányadát a fegy­veres erő növelésére kell fordítani. Jobb holnap ágyú, mint ma vaj. * 129 derék fiatal amerikai férfi a tenger fe­neketlen mélységébe veszett, amikor a Thresher tengeralattjáró elsülyedt. Özvegyek, árvák sirat­ják őket s megsiratta őket az egész nemzet. Most azt olvastuk, hogy az ország minden részéből há­­lásszivü, együttérző amerikaiak pénzajándékokat küldtek a Thresher áldozatai hátramaradott­jainak. Több mint 12,000 dollárt kaptak az özve­gyek és az árvák. Hála és együttérzés nyilvánult meg a dalla­si tragédia egyik áldozatának, Tippit rendőrnek özvegye és három gyermeke iránt is. Az ország minden részéből ajándékokkal halmozták el őket s eddig 450,000 dollárt kapott az özvegy és kis családja. A szivj óságnak, a részvétnek, az adakozó­kedvnek fokozatai vannak ... Mindenki tudja ezt, a föld mélyében elpusztult bányászok özvegyei és árvái tudják ezt... New York túlzsúfolt börtöneinek főigazgató­ja, Correction Commissioner Kross, Wagner pol­gármestertől több pénzt kér, tekintettel arra, hogy nemsokára, áprilisban megnyílik New York­ban a világkiállítás. Sok gazfickó is eljön a világ­kiállításra, nem művelődés vagy szórakozás vé­gett ... Több férőhelyre lesz szükség a városi börtönökben... — Honnan tudja Mr. Kross? — Olvassa el, polgármester ur, az 1939—’40 évi Világkiállítás bűnügyi krónikáját. A történe­lem, amelynek elmaradhatatlan függeléke a bűn­ügyi krónika, megismétli magát... * Az a call-girl, vagyis telefonon egy órára, vagy egy éjszakára megrendelhető hölgy, aki hangszalagra mesélte hálószobái titkait a szená­tusi vizsgálóbizottság nem nagy örömére, kiko­tyogta egyebek közt azt az édes titkát is, hogy volt egy hosszabb lejáratú szerződése is: Egy ha­diszállító vállalat leszerződtette őt 250 dollár heti tiszteletdijjal bizonyos szolgálatokra, melyeket a vállalat öt főbb tisztviselője részére kellett tel-G&bor Emu EGY ÖRÖMTELJES KIRÁNDULÁS A téli napsugár renyhén reflektorozza be a nürnbergi és a délbajor látóhatár hegyóriásait, amikor a müncheni busz fenyőerdők között be­­kacskaringózik a világ legcsodá­latosabb magyar fellegvárába, Burg Kastlba. Párperces szer­pentinséta után az ezeresztendős zöldmohás várfalakról ^felénk integet a jelzőtábla: Schule. Majd a várkapu tetején feltű­nik a magyar és német felirat: Isten hozott! Willkommen! S amint a Magyar Reálgimnázium Csávossy Leó ajtaján belép a látogató, illúziói­ban percről-percre gazdagabb­nak érzi magát. Szinte káprázik a fül a pirospozs­gás diáksereg hamisítatlan csevegésének halla­tára. Hát ilyen is létezik még? Németország leg­kulturáltabb és leghistórikusabb centrumában magyar nyelven tanul kilenc tagozatú nevelőinté­zetben sok magyar szülő egyetlen kincse: a gyer­meke ... A burgkastli magyar gimnázium — adja meg az információt az intézet igazgatója, Dr. Ha­rangozó Ferenc —, szeptemberben kezdte meg hetedik iskolai évét s máris úgy beszélhetünk ró­la, mint az egész idegenbeszakadt magyarság is­kolájáról, elsősorban azért, mert ez az iskola nyelvében, szellemében, egész légkörében magyar. Egy darab Magyarország, de a javából, ahol négy­száz mgayar fiú, leány, dacolva a mindent elnye­lő nagy idegenséggel, Zrinyi, Balassa, Arany köl­tészetén, történelmünk nagyjain: Hunyadin, Rá­kóczin, Kossuthon keresztül ébred magyar öntu­datra s szívja magába a magyar lelkiséget. S mindezt valóban az utolsó órában! Mert minden magyar szülő megdöbenve látja, milyen rövid idő alatt elrabolja tőle gyermekeit az idegen iskola, az idegen utca és játszótársak. Alig hat év alatt! Az első és második osztályba beiratkozott gyer­mekeknek a fele már nem tud magyarul Írni és olvasni, egyharmada pedig már beszélni sem! S ha igy halad a beolvadás, akkor egy évtized sem kell hozzá, hogy a magyar anyák szivéből sar­jadott kis magyarjaink ajkáról végleg eltűnjék a magyar szó .. . Ezért élniakarásunk lerombolha­­tatlan bizonyságaként az öt világrész magyarsá­gának elsőrendű értéke ez az iskola; szükség van rá, mert hiányt pótol, mert meg szeretné állíta­ni az idegenbe szakadt magyarság feje fölött az időt s fel akarja tartóztatni a kérlelhetetlen sors beteljesedését, a magyarság elnémulását... — Kastl várát ma sokan látogatják s még az érdektelen, kívülálló is a magyar iskola szép él­ményével találkozik. Anank pedig, akit magyar szive hoz ide s megáll az ódon tornyok, kapus s a muskátlis internátusi szárny előtt, majd le­néz a bástyákról a mélybe, s végigpásztázza te­kintetével a kékesfekete erdőhátakat, annak Pannonhalma, vagy a Bakony, a Mátra, a Cser­hát, a Bükk, a Mecsek tárul lélki szemei elé. S aki végigjárta az udvarokat és a nagy épületet, az előtt kinyílik a nagy ködbe vésett történe­lem: a modern tornaterem gyönyörű árkádjai az Árpádok idejéből valók, a hatalmas román stilü templom a 11-ik századtól a reneszánszon ke­resztül a barokk korig mutat, a remekszép nagy­ebédlő Nagy Lajos világuralmi idejéből való. S e tiszteletreméltó falak között modern iskola s elő­adótermek húzódnak meg, és ha tizpercre csön­getnek, vagy szabadidő van, magyarul zsibong itt négyszáz gyermek. Mindenkit aki lélekkel jár itt, hatalmába kerít a magyar géniusz, s min­denki megérzi, hogy e helynek csodálatos ins­piráló ereje van tanárim és diákra egyaránt és hogy itt maradandó várat lehet emelni a magyar kultúrának. Ma már a magyar emigráció leg­jobbjai küldik ide gyermekeiket: azok, akiknél a magyarság nem csupán külső máz, amit le­vetni és cserélni lehet, hanem lelkiismeretbeli kötelesség. Édesapák és édesanyák, munkás ma­gyarok és értelmiségiek levelei mind ezt bizonyít­ják. Büszke örömmel töltheti el a burgkastli is­kola minden magyar barátját, hogy a reálgim­názium, már nem kegyelemkenyéren vagy kol­duspénzen, hanem a magyar szülők áldozatkész­ségéből él.... Az igazgatóság engedélyével végigjárom az előadótermeket. A hatodik osztályosok hittanórá­ja van. A katolikusok a tízparancsolat szerinti életről, a protestánsok Pál apostolnak római, korintusi és a zsidókhoz irt leveleiről elmélked­nek. A második osztályban magyar történelem­­órán a törökverő Kinizsi hősiességéről hangza­nak el szabatos feleletek. A hetedikesek matema­tika óráján gúlák, a henger, a kúp, a gömb tér­fogatának számításait végzik. A nyolcadikosok kémiaóráján az atomok és molekulák szerkeze­tét, az elektrolysist képes ábrákkal, szemléltető rajzokkal magyarázza az előadó tanár. A hato­dikosok magyar óráján Vörösmarty, Petőfi, Jó­kai, Arany életéről és költészetéről tökéletes ké­pet kapunk. Már eddig feldolgozták Dugonics “Etelka” cimü müvét, Eötvös A falu jegyzője és Karthausi regényét, elolvasták Jókai: Az uj föl­­desur, Egy magyar nábob, Kárpáthi Zoltán cimü halhatatlan alkotásait, hátra van A kőszívű em­ber fiai, Kemény: Rajongók, Gulácsy: Fekete vőlegények, Gárdonyi: Egri csillagok, stb. regé­nyei. A kilencedik osztály angol órát tart. Shakes­peare Hamletját fordítják s modern angol szó­kincsüket újságcikkek elemzésével gyarapítják. A kisebbek, az elsőosztályosok, már gagyog­ják Goethe nyelvét: a “Lebensgut” olvasókönyv­ből gyermek-élményeket, történeteket, bajor tá­jakról szóló olvasmányokat mondanak el néme­tül. Az ötödikesek fizikaóráján a súly, fajsuly, erők egyensúlya, súrlódás, s a hidrosztatikus nyo­más az összefoglaló lecke. A harmadikos növen­dékek az élmény- és természetutáni rajzolásban ügyeskednek. A negyedosztályos fiuk a torna­­csarnokban nyújtón, korláton, gyürühintán fej­lesztik izmaikat, ugyanakkor a leányok kézimun­kaóráján gyönyörű kalocsai kötények, blúzok, té­rítők és párnák kerülnek ki szorgos kezeik alól. Délután egy technikás és izgalmas futball­mérkőzésnek voltam szemtanúja, melyet a gim­názium bajnokságáért vívtak. Az intézet tánc­csoportja egy alkalommal Stutgartban aratott megérdemelt sikert, énekkara nyolc Ködály-kó­­russal Svájcban vendégszerepeit, a színjátszó cso­port pedig Karlsruheban és Frankfurtban a Já-Irta: GÁBOR EMIL jesitenie a hálószobájában. Ennek a storynak pikantériája ez; A vállalat a hölgy szolgálatait a hirdetési számlára tette s igy a heti 250 dollárokat nem a vállalat fizet­te, hanem a hadvezetőség, vagyis végeredmény­ben a jámbor adófizető. És amikor aztán elkövet­kezett az évi jövedelmi-adó kiszámítása és megfi­zetése, a vállalat a hirdetési költségeket az adó­törvény értelmében levonásba hozhatta. Ezáltal a vállalatnak kevesebb adót kellett fizetnie és amenyivel kevesebb adót fizetett a vállalat, annál többet kellett fizetniök a jámbor adófizetőknek. Mondhatjuk igy is: A hadiszállító vállalat öt főbb tisztviselőjének hosszabb időn át kellemes szórakozásban volt része és a mulatság árát mi fizettük: én, te, és ő, mind hazafias, lelkiismere­tes, pontos adófizetők. * Egy newyorki nagy lakóházban már négyszer járt betörő s a rendőrség máig is bottal üti a nyo­mukat. Konferenciát tartottak a ház lakói, tana­kodva, hogy mitevők legyenek, hogyan lehetne védekezni a betörők további látogatásai ellen? Felmerült egy kitűnő eszme s az nyomban testet is öltött. Kitettek a ház előcsarnokába egy táb­lát, ezezl a felírássá: “Betörő urak szives figyelmébe! Lekésték a vonatot. Ebből a házból már mindent, ami pénzre váltható, elvittek. Minden valódi ékszert, trans­­istoros rádiót, fényképezőgépet, Chanel No. 5-ot, hi-fit, ezüst evőeszközöket, arany érmeket, sport trófeákat, mindent, mindent, nem érdemes tehát fáradniok.” Jött egy zsivány és ellopta az intőtáblát. Mi ebből a tanulság? Az, hogy követni kell a nürnbergiek példáját. A régi jó időkben a nürn­bergieknek az volt az elvük, hogy csak azt a gaz­fickót kötik fel, aki a kezükbe kerül. A newyor­­kiak a betörő urakkal csak akkor álljanak szóba, amikor azok a rendőrállomáson velük szemtől­­szembe állnak, kezük a hátukon acél karkötőbe huzva. Irta: CSÁVOSSY LEO (Becs) nos vitéz szivbemarkoló előadásával ejtette bá­mulatba a többszázfőnyi német és magyar közön­séget. A 20 tagból álló tanári testület szivét-lelkét adja bele a növendékek tanításába és nevelésé­be. S ennek legérdekesebb bizonyítéka: akik Burg Kastlban szerezték meg érettségi bizonyítványu­kat, a világ minden-egyetemének — Rómában, Párisban, New Yorkban, Washingtonban, Boston­ban, Montreálban — az eminensei lettek. Az igazgatóság legnagyobb gondja a leány­internátus építése, amelyet jövő pünkösdkor sze­retnének felavatni. Német államsegélyből és gyűjtésből már jelentékeny része befolyt, de még mindig szükség mutatkozik körülbelül 20,000 dol­lár erejéig. Az öt világrész minden táján élő ma­gyarság áldozatkészségének a jövendő magyar édesanyák érdekében tettekben kell megnyilvá­nulnia. Ezt kívánja tőlünk magyar szivünk, ma­gyar érzésünk és a magyar jövőbe vetett hitünk! Adományok erre a cimre küldendők: Magyar Iskolabizottság, 2 Gabelsbergerstrasse 23/IV, Munich, West Germany. REND LEGYEN! Swift, hires angol iró nem szerette, ha sze­mélyzete nyitva hagyta szobája ajtaját. Egyszer egyik szolgálólánya arra kérte őt, hogy engedje el testvéréhez, aki tiz mérföldnyi távolságban lakott. Swift nemcsak engedélyezte a látogatást, hanem meghagyta a lánynak, hogy nyergeltessen meg egy lovat, és azon tegye meg a hosszú utat A szolgáló boldogan távozott —és nyitva hagyta az ajtót. Negyedóra múlva Swift egy lovast kül­dött a lány után és hazarendelte. Amikor a szol­gáló belépett a szobába, gazdája rászólt: — Csukja be az ajtót, aztán folytathatja azt útját. .. Rögtönzés A budapesti Nemzeti Szinház egyik tagja me­sélte a megboldogult Vízváriról a következő if­júkori történetet: Vidéken történt, akkor Vízvári nemcsak ját­szott, hanem rendezett is. A “Cigánybárót” ad­ták, a címszerepben Vízvárival. Vízvári valamelyik jelenése előtt nem találta meg az egyik csizmáját, az énekkar pedig már épen harmadszor énekelte: “Jön a cigánybáró, jön a cigánybáró .. .” De a cigánybáró nem jöhetett, mert nem volt meg a csizmája. Beszélt hát a színfalak mögül a karnak, hogy csak beszéljenek valamit. Persze a kóristák a szájukat sem merték ki­nyitni Végre is amikor már az igazgató, karmester és ügyelő is kisugtak, hogy hát beszélgessenek, az egyik kiállt a középre s nagy hangon szólt a másikhoz: — Kohn ur, hogy van a felesége ?

Next

/
Thumbnails
Contents