A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)
1963-06-07 / 23. szám
2. OLDAL A Jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD) Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó Associated Hungarian Press, Inc. Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 East 22nd Street, Cleveland 14, Ohio Telefon: CHerry 1-5905 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre ...............................$8.00 Fél évre ............................$5.00 SUBSCRIPTION RATES: One Year .............................$8.00 Half Year .............................$5.00 Second Class Postage Paid at Cleveland. Ohio A MEGSZOKÁS RABJAI A szokás rabjai vagyunk mindnyájan. Nem tudunk leszokni a ciagrettázásról, némelyek nem tudnak leszokni a pálinkáról és más kábítószerekről vagy fedezetlen csekkel fizetésről. A kommunisták nem tudnak leszokni a hazudozásról. íme: A pesti Népszabában egy elvtárs cikkezik Kutuzov hires orosz tábornagyról, aki 150 évvel ezelőtt megverte a Napoleon maradék seregét. A cikknek persze propaganda célja van, miértis egy költött párbeszéddel végződik, amely a hadvezér és a cár közt folyt le, a hadvezér halálos ágyánál. Kutuzov szemrehányást tett (állítólag) a cárnak azért, hogy húzódozott a pa-EGYÉNI VÉLEMÉNY Washingtonban a helyi telefon társaság jelentette, hogy a fővárosban 84,000 embernek van titkos telefonszáma. Ezek nincsenek bent a telefonkönyvben, aminek az a következménye, hogy a telefontulajdonost csak az hívhatja, akinek a számot elárulta. Fel lehet tenni, hogy utasítás kíséretében: hívni csak ebben és ebben az időben lehet. A jelentés szerint egyáltalában nem hires színészek, irók és más magányt kereső, zaklatott emberek kérik telefonszámuk titokban tartását. Egyszerű emberek, munkások, tisztviselők, diplomások, akiknek hivatala nincs lakásukban. Ez a jelenség a távbeszélő egyik régi és meg nem oldott problémájára mutat. Tudniilik az embert nem csak olyankor hivják telefonon, amikor nem gond felvenni a kagylót, hanem. . . Mindenki tudja, mire gondolok. Az ember éppen a fürdőkádban ül, alszik, ebédel, figyeli, hogy felforr-e a kávé. . . Megszólal a telefon, a háziasszony rohan ki és meghallja, mily olcsón rendelhet meg bizonyos folyóiratot. Dühösen csapja le a kagylót, de közben leég a rántás, elszáll az álom, kihűl a vacsora. Az ember azt hinné, nem lehet nehéz technikai probléma, hogy a telefon megmondja a hívónak, alkalmas időben hivott-e, vagy egyáltalában kiváncsiak-e rá? Például: azt mondja, sajnálom, a csengő jelenleg nem szól, mert a hivott fél alszik. . . Vagy: ne erőlködjék, ha el akar valamit adni, a fél úgysem vesz semmit és próbaszavazások, valamint televíziós osztályzások nem érdeklik. De ha rendkívül fontos dolga van, nyomja meg a hivó készüléke mellé szerelt gombot és a gazda válaszolni fog. . . Mondom, nem hiszem, hogy ez technikailag nehéz és csodálom, hogy még nem foglalkoztak vele eleget. . . Ugyanis a telefon élvezetét jelentékenyen zavarja az, hogy az embert — néha szándékosan is — zaklathatják. Ezért akar annyi ember titkos telefonszámot. Viszont ennek az a hátránya, hogy ha megnyeri a főnyereményt nem lehet megtelefonálni neki. Vagy — tréfán kívül — ha olyan valaki akarja hívni, akivel szívesen beszélne, de az illető még nem tudja, vagy nem is tudhatja a titkos szá-Acxél Bwnó mot, mert mondjuk, most érkezett Budapestről. A telefontársaság azt mondja, hogy a titkos számokra ráfizet, mert az információs központot állandóan foglalkoztatják azok, akik a titkos számot keresik s akiknek úgy sem lehet semmi felvilágosítást adni. Viszont az információs tisztviselő ezt csak hosszas keresgélés után tudhatja meg. Már most, ha ez annyiba kerül a telefonvállalatnak,miért nem költ a fentebb jelzett megoldásokra? Szerintem a telefon még nincs teljesen feltalálva. Egyáltalában vannak dolgok, amelyekben á technikai fejlődés érthetetlenül lassú Fogorvosomnak nemrégiben megemlítettem, hogy ugyan azt a csodálatos villanyos fúrógépet, amellyel pácienseit gyötri, nemrég láttam a múzeumban, az egyiptomi régiségek osztályán. A különbség csak az volt, hogy akkor a fúrógépet nem villannyal, hanem lábbal hajtották. Itt tartunk kétezer év alatt. De ez még nem elég. Kinek nem tűnt fel, hogy 8 fogtisztitás milyen brutális módon folyik? Az orvos feszitővassal szedi le a fogköveket és reszelővei simítja a durva felületeket. . , Hát nincs vegyszer, amely a fogkövet simán oldaná? Nincs,— mondta a fogorvos.— Mert senki sem törődött vele, — gondolom én. Olyan vegyszer kellene, amely a fogzománcot nem bántja, csak a rárakódott fogkövet. A kettőnek anyaga nem ugyanaz, tehát lehetetlen, hogy ne legyen valamilyen szer, amely az egyiket puhítja s a másiknak nem árt. Ismét egy elhanyagolt területe a bámulatos gyorsasággal fejlődő orvostudománynak. Az is baj, hogy mindenki a rák gyógyszerét akarja feltalálni. Irta: ACZÉL BENŐ Azt hiszem, még jónéhány olyan probléma létezik a világon, amelyet rég megoldottak volna, ha elegen foglalkoztak volna a megoldásával. A tudományok utolsó évtizedeiben a fejlődés azért volt oly rohamos, mert mindegyik fontos kérdéssel tudósok százai, sőt ezrei foglalkoztak, — mig régebben egyetlen tudós zseni kísérletezett a laboratóriumában és tudása mellett szerencse segítette, hogy rábukkanjon a megoldásra. Ma már a tudományos problémák jórészének megfejtése csak idő kérdése. Hogy aktuális példával szolgáljak: a világűr hajózás terén a felrepités problémája már szin-: te százszázalékosan meg van oldva, kockázat alig van benne, legfeljebb olcsóbbá tehetik. De a leszállás technikája ehhez képest kezdetleges. Viszont nem kétséges, hogy hamarosan megoldják. A zsenik korszaka elmúlt, helyét a rendszeres, nagyszabású munka vette át. Amihez a múltban egy Pasteur, vagy egy Jenner kellett, azt mái száz jól felkészült tudós is megtalálja. Ez talán nem oly dicsőséges, de biztosabb ut a jövő felé. rasztök hadbaküldése ellen és a cár “leborult a haldokló hadvezér ágya elé és igy esdekelt: Bocsáss meg, bocsáss meg, barátom . . . Kutuzov felemelte a fejét és ezek voltak utolsó szavai: Én megbocsátok, felség, de az orosz nép sohasem fog megbocsátani . . .” Szép, szép, olyan szép, hogy nem is lehet igaz! De a kommunista cikkírónak ez a szép kitalálás nem elég, ő tovább hazudozik. Azt Írja: “A cárokat az azóta is legyőzhetetlen orosz nép rég elsöpörte . . . “Hopp, megállj! Hazugság. Oroszország azóta kétszer is megsemmisítő vereségeket szenvedett: 1855-ben a krimi háborúban és 1905-ben a japán háborúban, no meg Varsó alatt negyven évvel ezelőtt csúnyán kikapott az orosz vörös hadsereg is. “Kutuzov dédunokái, Hitler legyőzői . . .” Ezt a hazugságot is a moszkvai propagandabürótól kapta ingyen a pesti Népszava cikkírója. Tudvalévőén Sztálin a szerzője annak a hitleri tanítás szerint kihirdetett Nagy Hazugságnak, hogy a német náci haderőt egyedül és kizárólagosan az oroszok verték meg Sztálingrádnál és a normandiai invázió kismiska volt. Nem élhetnek hazugság nélkül s mert nagy az étvágyuk, a Nagy Hazugság a kedvenc menüjük. A KENYAI VÁLASZTÁSOK Most, miután a kenyai választások, néhány gyilkosággal és tömegverekedéssel fűszerezve, végetértek, Kenya nem könnyű feladattal néz szembe: miképpen fogja tudni önmagát kormányozni és ezzel megteremteni az esetleges, teljes függetlenség útját? A feladat — ismerve Kenya különleges helyzetét — nem lesz könnyű. Kenya első miniszterelnöke, Jome Kenyatta, egyike Afrika legellentmondóbb nacionalista pártvezéreinek. Úgynevezett politikai karrierjének kezdete a Mau Mau nevű terrorista mozgalom volt. MÉCECYSZER A VÖRÖS FŐHERCEGNŐ Irta: VASVÁRY ÖDÖN Lapunk irói több Ízben is megemlékeztek Rudolf trónörökös egyetlen leányának, Erzsébet volt főhercegnőnek nemrég történt haláláról. Ez az érdekes életii asszony 80 esztendős korában halt meg. Ennek a hosszú életnek jó részét mint a kommunista-elle nes szociáldemokrata párt tagja élte le és ezért nevezték vörös főhercegnőnek. . . Klamár Gyula és Csabay László Bécsben élő munkatársaink cikkeiben sok érdekes dolgot mondtak el róla. A cikkek egy-két részletével kapcsolatosan hadd mondjam el a magam két cent értékű Mondanivalóját a rendelkezésemre álló adatok alapján. , Az elhunyt asszony egy szerencsétlen házasságból született és sok tekintetben áldozata volt annak a ténynek, hogy életének első jellemformáló éveit a bécsi császári udvar fullasztó légkörében volt kénytelen eltölteni., A gyermek kétségtelenül örökölte nagyanyjának szeszélyességét és apjának rebellis természetét. Egy angol nő, aki évekig nevelőnője volt, érdekesen ir ezekről a gyermekévekről.A szép és okos, de önfejű gyermek szeretet nélkül nőtt fel. Apja nem volt, anyja nem sokat törődött vele,, nagyanyja pe dig, a hires szépség, az önmagába szerelmes Erzsébet császárné egyenesen ki nem állhatta, — ellentétben egyik munkatársunk cikkének állításával, hogy “rajongóan szerette.’’ Erzsébet soha sem szívlelte a menyét és a mayerlingi tragédia után ellenszenvét a gyermekkel is éreztette. Az angol nevelőnő Írja könyvében, hogy Erzsébet so ha sem tett egyetlen lépést sem, hogy az unokáját megláthassa és sohasem beszélt hozzá. Ezt mindenki tudta.Ha a császárné nagyritkán ‘"otthon” volt, a pár napot rendesen a Schőnbrunn melletti Láinzban töltötte, de ' csak a Tehető legritkább esetben lehetett látni, messziről. Egy nap a nevelőnő a kis “Erzsiével a lainzi parkban sétált, amikor a fasorban hirtelen egy siető, sötétruhás nőalak tűnt fel. A gyermeklány nem ismerte' fel először és szinte reszketve kapaszkodott a nevelőnő szoknyájába, félénken susogva: “Nagymama’ A császárné mereven maga elé nézve, szó nélkül ment el kis unokája mellett. A gyermek értelmesen nézett maga körül és korán kifejezte a nézetét, hogy nem lát kíilömbséget a főhercegnők, grófnők és egyszerű polgári kisasszonyok között. . . Észrevette azt is, hogy anyját nálánál sokkal jobban érdekli a férjhezmenés. Egy alkalommal nevelőnője megjegyezte, hogy gyakran lát egy úriembert a pajota előtt sétálni. Ki lehet? — Óh, az gróf Lónyai, akihez a mama férjhez fog menni. Majd hozzátette: Én is rangon alul fogok férjhez men ni. Valóban igy történt kétszer is, mert a Windisch - graetz herceggel kötött házasság is rangon aluli volt Vasváry Ödön egy főhercegnő számára, második férje pedig, az iskolaigazgató és képviselő Petznek valósággal proletárszámba ment. Első házasságának történetéről is különböző adatok vannak forgalomban. Angol nevelőnője azt Írja, hogy valósággal ő kérte meg a fiatal tiszt kezét nagyapjától, a császártól. Egy bálon találkoztak először, sokat táncoltak együtt s másnap a fiatal leány beállított a nagyapjához, hogy Windischgraetz Ottóhoz akar férjhez menni. A császár a történet szerint nem ellenezte a dolgot, inkább mulatott rajta és magához hívta a fiatalembert, akinek egyszerűen tudtára adta, hogy ő lesz az unokája férje. Az majd hanyattvágódott a megtiszteltetéstől és alig tudta kinyögni: — De. . . felséges uram .. . én. . . én . . . már vőlegény, /agyok! — Nem tesz semmit, az eljegyzést felbontjuk — volt a császári válasz. így lett Erzsi a nála tiz évvel idősebb Windischgraetz felesége. Négy gyermekük született, három fiú és egy leány, akiből ,ma kettő van életben: a legidősebb Ferenc József herceg, aki a hatvanhoz közel, mint belgiumi állampolgár az afrikai Kenyában él, Nairobiban. A kontinens egyik leghíresebb vadásza, akinek palotája tele van az általa elejtett nagy vadak kitömött maradványaival. A legfiatalabb gyermek is él, második férjével, egy gyárossal, Svédországban Hogy a nagy családok, sőt a legnagyobbak is hogyan ágaznak el és szállnak mindig lejjebb a társadalmi létrán, Rudolf és Stefánia példája is mutatja. Egyetlen leányuk, Erzsi, a főhercegnő, mint gyerekkorában megjósolta, rangon alul ment férjhez, nem királyi családból való herceghez. Stefánia maga másodszor egy elég szerény körülmények között élő magyar grófhoz ment nőül, Erzsi egyetlen leányának egy belga nemes lett az első férje. Ernő nevű elhunyt fiának két gyermeke maradt: az egyik, Ottó, újságíró és fénykép-riporter lett, leánya Stefánia pedig, aki 1933-ban született, 1956-ban egy John Cristoforetti nevű garázsmechanikus felesége lett, akinek egy St. Wolfgang nevű ausztriai faluban espresso kávémérése is van. Ez a fiatal asszony tehát Erzsi unokája. Mikor hét évvel ezelőtt Ausztriában töltöttem hoszszabb időt,a képeslapok egyik szenzációja ennek a Stefániának esete volt, akit származása és házassága miatt a szenzációéhes képeslapok nenr hagytak békében. Már akkor a fiatal párnak volt egy kislánya, Angelina Mária. Hirtelen hire kerekedett* hogy ä fiatalok válnak. A híresztelés nyomán a fiatal pár élete pokollá vált, annyit háborgatták őket. A férj végre is megunva a dolgot, elhatározta, hogy véglegesen elköltözik St. Wolfgangból és Salzburgban telepedik le. Hogy igy történt-e, nem tudom. . . Amikor azonban ott jártam, a st.wolfgangi ház csakugyan le volt zárva és a fiatal pár az asszonyka bátyjánál, Ottónál lakott Salzburgban. Stefánia elkeseredetten emlegette, hogy soha többé nem megy vissza St. Wolfgangba. A bécsi kapucinus templom kriptájának ajtaja fölé ezek a szavak vannak írva; “Sic transit gloria mundi” — igy múlik el a világ dicsősége. . . Több mint kétszáz Habsburg érckoporsója van ott egymás mellett, köztük Ferenc. József, Erzsébet és Rudolf koporsója is. Erzsi, az unoka, semmi szin alatt sem akarta oda temettetni magát. Egy csöndes polgári temetőben nyugszik, polgáremberek maradványai között, ahová “leereszkedett.” Ez a karrier valószínűleg a jelenleginél kedvezőtlenebbül végződött volna, ha Kenyattát— terrorista tevékenysége miatt — nem zárják hét esztendőre börtönbe. A cella megvédte a merényletek elől a terrorista vezért. Csodálatosképpen, amióta két esztendővel ezelőtt kiszabadult, Kenyatta az afrikai egységről és “békés együttműködésről” beszél. Természetesen, senki sem tudja megoldani az igazi problémát jelen pillanatban: milyen erős szálak fűzik Kenyatát a Mau Mau mozgalomhoz, hogy milyen erős szálak fűzik őt a jelen békés együttműködési politikájához? Kenyi nemzetgazdasága majdnem teljes mértékben a mezőgazdaságra van alapozva. Valószínű, hogy amennyiben ipar fejlődik ki, az főként könnyűipar lesz. Az országot állandóan járványok és helyi, törzsi harcok tizedelik. Bizonyos, hogy ami a közeljövőben Kenyában történik majd, kihatással lesz egész Kelet-afrika helyzetére. Kenya sikere, vagy kudarca — Kelet-afrika jövőjében fog tükröződni. VÁLTOZATOK AZ ÍRÓGÉPEN Egyike vagyok azoknak a millióknak, akik sohasem tudnak egyetérteni Kruscsev pártvonalas világnézetével s elgondolásaival. De amikor Nikita Kruscsev az úgynevezett absztrakt (elvont) festészetről mondja el a véleményét, bizonyos mértékben elvtársa vagyok. Mr. K. természetesen nem tartozik a művészeti szakértők sorába. De úgy vélem, hogy azért gúnyolja ki ezeket a szörnyűségeket, mert forradalmi jelleget vél azokban felfedezni. Már mint forradalmat minden ujitás ellen, ami nem fedezi a pártvonal önkényes követelményeit. Az absztrakt festészetet nem tudom, de nem is akarom megérteni. Megengedem, hogy itt-ott bizonyos érdeklődést kelt bennem néhány olyan kép, melynek szinpompája s tervezete némi fenntartással művészetnek is minősíthető. így vagyok a világszerte elismert Picassoval is, akinek sok csapnivalóan torz alkotása közt itt-ott egy igazi géniusz mestermüvével is találkozunk. Három szemes, sok fülü, két arcú portréi karrikaturáknál nem egyebek. A színkeverés óvodákbban pingáló csemeték próbálkozásaihoz hasonlítható. Picasso a szerencse fia. Felkapták, divatos lett s ma már többszörös milliomos. . . Képeit hosszú lejáratú befektetésre vásárolják. Azt hiszem azonban, hogy rossz üzletet csinálnak, akik milliókat költenek ezekre a visszataszító mázolásokra. Merem állítani, hogy huszonöt, ötven év múlva aligha fogják szépészeti s pénzbeli alapon értékelni az ilyen erőszakoltan rejtelmes “művészeti” alkotásokat. Olvastam egy híradást az Lakác* Jmné egyik newyorki napilapban Picasso legújabb felfedezéséről. A publicitást kereső piktor kölcsönbe vette az automatizálás módszerét s azt a maga mesterségére is üzembe kívánja hozni. Olyan gépezetet fundált ki, amelyik gyári alapon fog festményeket alkotni. Olyan masinát, ami a festészetet önműködővé fogja tenni. A gépen zongorabillentyük vannak; a tartályuk külömböző szinü festékkel van megtöltve. Ez a találmány megtakarítani ki vánja azt az időveszteséget, amit jelenleg az agy diktálásával a kéz ecsetelése végez el. Mit akar ezzel Picasso elérni ? A festőművészet nem gépies fotográfia. Grandmother Moses a nemrégiben elhunyt primitiv tájképfestőnő a maga naivnak látszó technikájával olyan mestermüveket produkált, amiket még a legszigorúbb bírálók is megcsodáltak. Ezek a képek nem voltak rejtvények ; a laikusoknak nem kellett megmagyarázni jelentőirta: LUKÁCS JENŐ ségüket s hozzáértők is úgy értékelték azokat, mint egy géniusznak maradandó értékű remekeit. Az elvont festészet alkotói sokszor azt a benyomást keltik bennünk, hogy rossz álmaik gyötrelmeit vetették a vásznaikra. Picasso vagyonokat festett össze, öreg ember, 83 éves, megérthetjük, hogy belefáradt a munkába. Ami sikert elért, bizonyos időre biztosítja hírnevét s anyagi függetlenségét. Azok a képek, amiket masinájával fog festeni, aligha fogják őt művészi körökben magasabb polcra emelni. Sőt, erős a hitünk, hogy rá fog ébredni arra, hogy amit ő eddig saját kezével tudott ecsetelni, azt a festő-zongorája éppen olyan jól, sőt jobban is tudja produkálni.
