A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)
1963-05-24 / 21. szám
g. OLDAL 1 IIÓMAI KATOLIKUS EVANGÉLIUMI OKTATÁS __________ __________ _ __ Husvét után 6. vasárnap EVANGÉLIUM Szent János, 15, 26-27: 16, 1—4 Mikor pedig eljövend a Vigasztaló, kit én küldök nektek az Atyától, az igazság Lelkét, ki az Atyától Származik, ő majd bizonyosságot tesz énfelőlem és ti is bizonyságot tesztek, mert kezdettől fogva velem vagytok. Ezeket mondottam nektek, hogy meg ne botránkozzatok. Ki fognak zárni benneteket a zsinagógából, sőt eljön az idő, hogy mindaz, aki megöl titeket, szolgálatot vél tenni az Istennek. S ezeket szólottám nektek, hogy mikor eljövend az óra, rájok emlékezzetek, hogy én megmondottam nektek. Mindezt pedig kezdetben nektek nem mondottam, minthogy veletek valók. SZENTBESZÉD A mi Urunk Jézus Krisztus mennybemenetele előtt megújítja apostolainak a vigasztaló Szentlélek elküldésének ígéretét. Az utolsó vacsorán mondott főpapi búcsúbeszédében már említést tett nekik a Szentlélek elküldéséről és felhívta a figyelmüket, hogy készüljenek el Annak méltó fogadására, amikor igy szólt hazzájuk: “Most én elmegyek és elküldöm nektek az igazság lelkét, aki majd megtanít benneteket minden igazságra”. Szívleljük meg mi is az Üdvözítőnek ezen szavait §s már most törekedjünk lelkünket előkészíteni a közeledő pünkösdi szent ünnepekre. Mit tegyünk, hogy a Szentlélek ajándékaiban minél inkább részesüljünk? Először is törekedjünk magunkból eltávolítani mindazt, ami a Szentléleknek nem tetszik. Kerüljünk minden bűnt és bünrevezető alkalmat, ami gyűlöletes az Isten előtt s lelkünket eltávolítja Tőle. Isten szereti a szenvedőket, a kísértésben levőket, de hogyan is szerethetné azokat, akik szándékosan halmoznak bűnt bűnre? A súlyos bűn kiöli belőlünk az Isten barátságát, a bocsánatos bűnhöz való ragaszkodás pedig csökkenti lelkünk ellenálló erejét. Ne szomoritsátok meg az Isten Szendéikét! A mi lelkünk legyen a Szentlélek temploma, ta- Lernákuluma...Tisztítsuk meg minden folttól, minden Szennytől! Kerüljük a világ szellemét, amely csupa sötétség is hazugság és útját állja a kegyelemosztó Szentlélek működésének. A világ elvei s felfogása teljesen ellenkeznek Jézus Krisztus örök erejű tanításával. A világ megveti az alázatosságot, a sérelmek megbocsátását, a szegénységet és minden boldogságot a földi javakban s élvezetekben keres. De ha mi ezen üres és veszedelmes földi javak utáni vággyal töltjük el lelkünket, úgy teljesen képtelenné válunk a Szentlélek indításainak és kegyelmeinek befogadására. A földhöz tapadt ember a földet, az églek után vágyódó ember a menyeit kedveli. Legyünk továbbá összeszedettek. Tekintsük csak az apostolokat: együtt vannak az utolsó vacsora megszentelt termében tiz napon keresztül áhitatos imádságban és mélységes várakozás csendjében. A csendben és áhitatos összeszedettségben minden gondolájuk, vágyuk és várakozásuk a Szentlélek befogadására összpontosul. Törekedjünk mi is buzgó imádsággal szivünkben a Szentlélek Úristennek, az igazság lelkének megfelelő lakóhelyet biztosítani, hogy méltókká váljunk az Ő kegyelmeinek elfogadására. Kavarja fel indításaival a mi lelkünket és lángolja fel buzgalomra és erőre a mi szivünket, hogy igazi krisztusi életünkkel tanúbizonyságot tehessünk mi is Krisztusról. Mert a mi életünk csak akkor lesz Krisztus evangéliumának tanúbizonysága, ha a sziveket átalakító Szentlélek éltető ereje hatja át. SZENT PÁL BESZÉDE A CORINTHUSIAKHOZ. A Jó PÁSZTOR Kent 3i/j d.iys. Komul steak 28 mins. Nylons 24 mins. Cigarets 7 mins. Permanent 4 hrs., 50 mins. Haircut 50 mins. Sewing machine 41 hrs., 8 mins. Shoes 2 hrs., 42 mins. Tire 10 hrs., 12 mins. Refrigerator 82 hrs., 49 mins. TV 68 hrs., 40 mins. Toaster 6 hrs., 26 mins. Gasoline 9 mins. A képsorozat azt mutatja be, hogy az amerikai átlagmunkásnak, akinek 2.40 dollár az órabére, hány órát kell dolgoznia ahhoz, hogy különböző árucikkeket megvásárolhasson. Az adatok a munkaügyi minisztérium 1962 évi jelentésére támaszkodnak. Egy bíró, aki uj módszerrel neveli az ifjúságot... Whiting, Inci.-i városka i bírósági tárgyalóterme. Az altiszt, William Obermiller bíró felszólítására, beengedi az előszobában várakozó vádlottakat: nyolc 15-20 éves fiatalembert. A rendőrség tartóztatta le őket, amiért egy “ivászattal” egybekötött party után utcán megtámadtak három járókeiőt.Mind a nyolc ifjúnak már volt egy és más a rovásán: verekedés, naplopás, szemetelés, stb. Barátaik a padokban ülnek, vigyorogva, — kíváncsian arra, hogyan bánik el a biró ezekkel a fenegyerekekkel. A bírói pulpituson Obermiller egy ideig tanulmányozza az iratokat, aztán a nyolc vádlottat veszi alaposan szem ügyre. Valamennyien fekete bőrkabátot hordanak, széles övvel; hajuk olyan bosszú, hogy szinte'a vállukat verdesi. Kabátjuk felső zsebéből hosszú fésű kandikál ki. Úgy festenek, mint valami exotikus hadsereg zsoldosai. — A vádlottak nem készültek fel a tárgyalásra!—- jelenti ki a biró. — Altiszt, vigye őket a borbélyhoz.. Az utca túlsó oldalán van két borbélyüzlet. A borbélysegédek megkapják a biró utasítását. “Vágják a hajukat egész rövidre, csináljon belőlük amerikai katonákat!’’ Amikor a nyolc fiatalember rövidrevágott bajjal újra Obermiller biró előtt áll, tekintetük már nem olyan magabiztos, mint amilyen félórával azelőtt volt. A biró megjegyzi: “No lám, most körülbelül úgy festenek, mint azok a katonák, akikkel együtt szolgáltam a Navynél. Most pedig kérem azt a detektívet, aki letartóztatta a fiukat.’’ A rendőrtiszt elmondja a történteket: a fiuk alaposan felöntöttek a garatra, s hogy megmutassák milyen hősök ők, kimentek az utcára és megtámadtak három békés járókelőt. A biró megkérdezi a vádlottaktól: van-e az elmondottakhoz hozzátenni valójuk? A vádlottaknak nincs mondanivalój uk. — Elkiildhetnélek benneteket javítóintézetbe — mondotta a biró —- de az nem segítene. Minthogy azonban most már é#sz jól festetek a rövidrenyirt hajjal, segíthettek a “Jövő farmereinek” a fiatal mezőgazdasági mun kásoknak. A környéken néhány ilyen csoport dolgozik. Remélem, meg fogjátok állni a helyeteket. Mindenekelőtt azonban vegyétek le fekete bőrkabátotokat. Ha majd az iskolában, a jólvégzett munka fejében kitüntetést kaptok, a szép alkalomra újra felvehetőek ezeket a kabátokat. A biró a fiatalembereken tartotta a szemét a továbbiak során is. Egyik sem okozott semmiféle bajt. Ma jól tanulnák az iskolában, illetve ki fogástalanul végzik munkájukat. A fekete bőrkabát, a hi valkodó fésű és a huligán öltözködés többi kellékei el tűntek. A 39 éves Obermiiler Whi ting, Ind.-ban született. Egy olajgyári munkás fia, aki ; Notre Dame egyetemén sze rezte meg jogtudományi ké pesitését. Obermiller tulajdonképpen városi biró és nem a fiatalkorúak bírája. Hetenként egyszer, reggel, é kétszer az esti órákban tevénykenykedik a bíróságon, idejének többi részében az Americal Oil Co. olajfinomító gyárban dolgozik mint a vál lalat ügyésze. 1960-ban választották meg birónak. Megválasztása előtt kijelentette: rendet teremt a fiatalkorú “hősködők” között. És Ítéletei világosan bizonyítják: valóban megtartotta azt amit Ígért. Obermiller biró a múlt évben került elsőizben “összeköttetésbe” fiatalkorú huligánokkal. Négy fiú került elé, két 16 egy 15 és egy 17 éves fiatalember. A vád az volt ellenük, hogy egy kölcsönka - pott autóval vadul száguldoztak az utcákon, verekedtek és ittas állapotban közbotrányt okoztak. Amikor a dicső társaság bevonult a tárgyalóterembe, a legkisebbik, a 15 éves, szemtelenül a bírói emelvényre könyökölt, j elővett zsebéből néhány bank- . jegyet és igy szólt a bíróhoz: “Oké. Mi a birság? Mennyi pénzt akar?” Ülj le — utasította a fiút a biró. A tárgyalást jövő 1 csütörtökre elhalasztóm. — 1 Altiszt — fordult a bírósági tisztviselőhöz, gondoskod- - jék arról, hogy a legközelebbi tárgyaláson a négy fiú szülei is megjelenjenek. A kitűzött tárgyalási na- ' pon ott voltak a szülők is. Amikor a biró kérdésére a legfiatalabb fiú tiszteletlen választ adott, anyja rászólt. A fiú erre odakiáltott neki: “fogd be a szád!” A biró félig felemelkedett székéből, aztán újra visszadölt. A fiú apjához fordult. “Mikor verte meg utoljára a fiát” — kérdezte tőle. — Soha, — hangzott a válasz. — Soha nem verte meg ezt a fiút? Aztán az altisztet utasította, hogy hívjon be négy bírósági tisztviselőt. Ezek azonnal megjelentek, elkapták az ifjú legényt és puszta kezükkel alaposan helybenhagyták, a biró színe slőtt. Néhány tucat ütést mér tek a boldogabbik felére. — Ez egyelőre elég lesz! I — jelentette ki a biró. Talán most megtanulja, hogy nem beszélhet tiszteletlenül az édesanyjával. A látottak hatása alatt a három vigyorgó kamasz is megszelídült. Most már tisztességtudóan válaszolt a biró kérdéseire. Büntetésti- I két Obermiller próbaidőre felfüggesztette. És nem volt szükség a büntetés letöltésére; a négy fiú becsületesen végezte munkáját az iskolában, vagy munkahelyén. — A pénzbüntetés semmitsem használ — mondta Obermiller biró. Ha megbüntetem az egyiket 25 dollár bírságra, kizsarolja a pénzt szüleitől. Ehelyett más büntetéseket alkalmazok. A fiatalkorú vád lottaknak vasárnap — szabadidejükben — a közösség javára kell dolgozniok. A tó FÖLDI PARADICSOMRÓL ÁLMODNAK PESTI ELVTÁRSAK Az irodában csend volt, mozdulatlan reggeli csend. Kerti felnézett az újságból: — Azt Írják — olvasta —, hogy belátható időn belül elérkezünk oda, amikor szükségletünk szerint részesülünk a javakból . . . Azért kiváncsi volnék, hogyan lesz az . . . — Hát az úgy lesz — mondta Almai —, hogy például maga, Kertikém, ha akar egy televiziót, akkor bemegy egy üzletbe és elviszi . . . — És pénzt nem kell adnom érte? — Természetesen nem. Nem is lesz pénz. Kimegy a divatból. — No jó. De mondjuk, én az összes televiziót akarom. Felpakolom az egész hóbelevancot egy teherautóra, és elviszen. Utóvégre, ha nekem ez a szükségletem, megtehetem. Nem? — Természetesen megteheti. De maga nem fogja megtenni. — Már miért ne tenném meg? Ide a rozsdás, kötőtűt, hogy megteszem. Televízióval rákon tele még a fürdőszobát is. —Mondom, hogy maga nem fogja megtenni, Kertikém. — És miért nem ? — Mert maga akkor már annyira öntudatos kommunista lesz, hogy nem csinál ilyet. — Mondja csak, Almaikám, honnan tudja azt, hogy én milyen leszek? Levelet kapott? Hanem várjon csak, most én kérdezek magától valamit. Maga nagy bélyeggyűjtő, ugye? No jó. Akkor azt mondja meg, mi lesz a bélyeggyüjtéssel? — Mi lenne? Gyűjtjük tovább! — Puff neki! Most megfogtam! Ha nem lesz pénz, édesapám, akkor nem lesz bélyeg sem, mert nem kell portózni a leveleket, tehát akkor nem lesz bélyeggyüjtés sem. — Nézze, látom ,hogy maga ezt az egészet nem érti. Maga folyton ezzel a mai fejével gondolkozik. — Mit csináljak? Nekem csak ez az egy fejem van. — Maga meg én ,érti, akkorra már olyan fokra jutunk el, hogy mentesek leszünk minden kapzsiságtól. Persze, ez nem úgy lesz, hogy maga, Kertikém, pénteken este még egy irigy kolléga, és szombaton reggel már valami egészen más. Fokozatosan megy végbe a dolog, érti? Nellike, a titkárnő lépett be: — Csao! Megvolt a prémiumosztás! Maga, Almai kartárs, kapott 600-at, Kerti kartárs ugyananynyit, Misányi 700-at ... — Misányi többet kapott? — suttogta elképedve Kerti. — Piszokság. — Az a talpnyaló, az a senki, az többet kapott? — tajtékzott Almai. — Mát érdemes rendesen, becsületesen dolgozni? No, nem baj, legjobb, ha az ember nem törődik semmivel, fütyül az egészre . . . Magyarok Bécsben Bécs város statisztikai hivatalának közlése szerint március hónapban Magyarországból 2,843 látogató érkezett Bécsbe. Ezzel Magyarország Bécs idegenforgalmában a harmadik helyre került, az Egyesült Államok és Németország után. Az előjegyzések arra mutatnak, hogy a nyár folyamán még erősebb mértékben fog felszökni a magyarországi látogatók száma. De még igy is a bécsi magyar idegenforgalom távolról sem éri el az 1956. évi rekordot, amikor több mint 150,000 magyar szökött a ledöntött drótakadályokon át Bécsbe. Találtak egy népet RÁBÁUL — Mintegy 100 főnyi, eddig ismeretlen embercsoportot találtak Uj-Guinea két hegylánc közé zárt elhagyatott részén. A magukat ghomnak nevező nép halászattal, vadászattal foglalkozik és kőbaltát használ. partján minden hét végén ezer és ezer eldobált palack, konzervdoboz, a szemét valóságos dombja fekszik. Ezt a helyet a fiatalkorú huligánok tisztítják meg vasárnaponként. Én magam is ott vagyok a strandon, néhány olyan apával, akik addig képtelenek voltak csemetéiket fegyelmezni. Mások, más feladatokat kapnak: templomokat takarítanak, a város közkönyv tárának rendezésénél segítenek. A vakmerő és gondatlan fiatal vezetőknek el keli olvasniok az “Indiana State Driver’s Manuel” nevű autóvezetési kézikönyvet, — azokból részleteket kell lemásolniok, vagy el kell mondaniok a könyv tartalmát. —Mindezzel azt akarom megmutatni a kisszámú garázdálkodó fiatalságnak, — mondotta Obermiller biró — hogy van a rendbontásnál sokkal érdekesebb “szórakozás” is, és ez — a munka . . . Az eredmények a bírót igazolják. Alig-alig akad olyan fiatal, aki később visszaesne a korábbi “életformájába” . . . Csak meg kell mutatni nekik az utat, amelyen járniok kell . . . A párisi Pasquier szalon legújabb frizura-kreációja.
