A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1962-11-23 / 47. szám

THANKSGIVING DAY - 1962

*V.'

: 1621 őszén Edward Winslow, később a plymouttv

kolónia kormányzója, ünneplésre hívta össze az els" ájnerikai telepeseket, hogy viszontagságaikat túlélve és termésüket betakarítva, Istennek való hálaadással örömmel és lakmározással töltsenek el egy napot. E. volt az első Thanksgiving Day Amerikában, amah, azonban három napig is elhúzódott, mert a vendágii megjelent 90 indián társaságában ennyi időt töltött e vidám mulatsággal a kis csoport.

Ősidők óta természetes ösztöne az embernek, hogy Istennek hálát adjon azért, hogy átvészelte a rossz idő kát, és megköszönje azt, ami kijutott neki.

Az anyaföld termékenységéért a régi rómaiak Ce rest ünnepelték, a régi görögök Demetert. Kanáán lakói, a Bírák Könyve szerint, szüreteltek a szőlőkertekben és ettek, ittak, Istenüket dicsőítve. A középkorban november 11-én ünnepelték Szent Márton napját és a feljegyzések szerint az ünneplésnél nélkülözhetetlen yolt a sült liba és a bor.

1962-ben mi magyar-amerikaiak nem látunk asztalunknál 90 indiánt vendégül, akiknek hálát adjunk segítő készségükért; buzakalászt sem viszünk diadallal körmenetben, sőt még csak szőlőt sem taposunk. Csak családunk és baráti körünk ünnepel velünk. Miután Istennek hálát adtunk, ne feledkezzünk meg azokról sem, akik a magyar bevándorlót jóakaratu útbaigazítással, hasznos tanáccsal, anyagi vagy erkölcsi támogatásban részesítik. Gondoljunk rájuk és juttassunk nekik abból, amit a Gondviselés nekünk juttatott. A magyaramerikai egyházakra, egyletekre és hírlapokra gondolunk elsősorban és az American Council for Nationalities Service-re, erre a nem haszonra alakult egyesületre, amely több mint 40 év óta küzd a bevándorlók jogaiért és előnyeiért és díjtalanul áll minden bevándorló rendelkezésére, hogy speciális ügyeiket, bevándorlási, honosítási, társadalombiztosítási és adókérdéseiket megelégedésre elintézzék.

American Council

HITTÉMTES ZENESZÓVAL

Leonard Raymond püspök, az indiai Allahabad főpásztora tanulmányt közölt egy indiai hithirdetőről. EdiRpnd Rackwoödról, aki 1914-ben született Kanadában és 1961. december 29-én halt meg Benaresben a-Ganges partján fekvő szent városban.

Mikor Indiában 'megkezdte lelkipásztori munkáját, ésZrevétté, hogy a hindu zene rokona a keresztényegyházi zenének. Ugyancsak észrevette, hogy a hindu életben igen nagy szerepet játszik a muzsika; nemcsupán világi, de vallási életükben is. A hindu vallásban nincs nyugati értelemben vett hitmagyarázat, prédikáció; a hittételeiket zenével, dallal, tánccal adják elő és tanulják meg. A zene és a dal jelentősége Indiában a rádió terjedésével még növekedőben van. A hindu rádióállomások programjainak jelentős részét teszi ki a vallásos zene és ének.

Ezek a felismerések arra indították Edmund atyát, hogy a hindu zenét és táncot az apostoli munka szolgálatába állítsa. Beiratkozott Észak-India legjobb zeneakadémiájára s megszerezte a tanári oklevelet mind a hindu énekből, mind az instrumentális zenéből. S ezek szakismeretében az apostolkodás egészen uj nyelvét dolgozta ki.

Első vállalkozása az volt, hogy a katolikus hittételeket és legfontosabb tanításokat, az evangélium eseményeit hindu nyelven versbe szedte és a versekhez dallamokat készített eredeti hindu modorban. Második vállalkozása volt, hogy zeneiskolát szervezett a külföldi és hindu papság, valamint az érdeklődő hindu hívek számára, hogy megtanulják, hogyan lehet a hindu

A háttérben látható hajó a H. M. S. Bounty, a new yorki Szabadságszobor előtt halad el. A hajót a Metro-Goldwyn-Mayer filmgyár építette fel a “Mutiny On the Bounty“ cimü filmhez.

a jó pásztor

A moszkvai vörös téren rendezett katonai parádén felvonultatták a képen látható 50 láb hosszú rakétát is. A háttérben Lenin képe.

STAMFORD, Anglia. — Ted Steele, Stamford ujonan megválasztott 52 éves polgármestere erélyesen megcáfolta azokat a rosszindulatú rágalmakat, melyek szerint se írni, se olvasni nem tud.

— Elismerem, — mondta a polgármester, hogy nehézségeim vannak a helyesírással és hogy csak a nagybetűkkel irt szöveget tudom elolvasni, viszont jó fejem van és egy kitűnő könyvelőm, aki fel fogja olvasni nekem a komplikált okmányokat és átiratokat.

*

WATERFORD, Anglia. — James Fitzgerald kártérítés si pert indított Waterford väros ellen, amelynek kórházába szállították be egy közúti baleset után eszméletlen állapotban. A kórházban azonnal megoperálták és ezzel az életét megmentették. James Fitzgerald ezért hálás, de ízt kifogásolja, hogy a műtét előtt — tudta és beleegyezése nélkül — leborotválták 65 centiméteres szakállát, ami által, állítása szerint, lelki fájdalmakat és erköcsi kárt okoztak neki.

*

HAJDUDOROG. — Lőric Ferencnek, a “Ki mit gyűjt” klub titkárának 106 államban van levelező partnere. Élnek barátai a Szovjetunióban, Uj-Zélandban, a Fidzsi-szigeteken, Brazíliában, Argentínában, a Suasua-szigeten is. Öt éve levelez rendszeresen és sok emléket őriz külföldi barátaitól.

*

LONDON. — A Lordok Házában vita folyt arról, hogy milyen trágya alkalmazása célszerűbb: a szerves trágyáé, vagy a műtrágyáé. A vita során Canterbury érseke is felszólalt, eképpen:

— Ismereteim ezen a téren igen hiányosak, de egy belső sugallat arra késztet, hogy az organikus trágya mellett foglaljak állást.

*

RÓMA. — A 'tornai katonai temetőben ez a sírfelirat olvasható:

“Itt nyugszik Maggie, a 42- ik gyalogezred öszvére. Belerúgott hat tábornokba, tiz ezredesbe, húsz századosba, 423 közkatonába és — egy gránátba.

*

KÖLN. — Az egyik napilapban, a “Férjhez mennének — nősülnének” rovatban ez a hirdetés állott:

“Közepes sulvu teherhordó ló eladó!”

*

NEW YORK. — Albert Einsteint egy társaságban megkérdezte a mellette ülő elegáns szomszéd nője, hogy

énekeket és zenét a hitélet, a lelkipásztorkodás szolgálatába állítani.

Csakhamar elkészítette a mise szövegét először szanszkrit, majd hindi nyelven. A benaresi apostoli prefektus és nyolc püspök kérésére a Szentszék megengedte, hogy a miseszövegeket a nép nyelvén énekeljék. A kezdeményezés uj korszakot nyitott az indiai egyház életében. Ezután Edmund atya megalkotta következő nagy müvét: a zsoltárok hindi nyelvű fordítását eredeti hindu dallamokkal. Egy párisi cég hanglemezen is kiadta e hindu zsoltárokat. A zsoltárok mellett még egy sor más egyházzenei alkotással gazdagította a zeneszerző hithirdető a hindu katolikus egyházat az egyházi év különböző ünnepeire készült szenténekekkel.

Az evangéliumi történeteket feldolgozta a sajátos hindu tánc nyelvén is, mely semmiképp se hasonlítható a nyugati táncokhoz, inkább ritmikus, rendkívüli művészi némajáték. Az evangéliumi némajátékokat egy diáktársulat betanulta és hatalmas sikerrel mutatta be azóta is India különböző városaiban.

Edmund atya munkásságának egyik legfontosabb bázisa a Hindu Zene Nyári Egyeteme volt, amelyet a Himálája lábánál, Naukuchiatelben indított meg 1956- ban. Az iskolában szabad ég alatt folyik a tanulás. A hallgatók szentferenci egyszerűségben és szegénységben élnek éts dolgoznak. Reggel szentmisével kezdik a napot az iskola kis kápolnájában, majd egész nap tanulják és gyakorolják a keresztény szellemű hindu ze nét és énekeket. A nyári iskola népszerűsége évről évre

„ '/ «"O'-. ■ .

no.

Utolsó vállalkozása egy folyóirat indítása volt, mely azt tűzte ki céljául, hogy feltárja és ápolja a keresztény és a hindu zene és énekkultura kapcsolatait.

véleménye szerint melyik az a természettudományi vívmány, amely a modern világ képét a leginkább megváltoztatta ?

“Ez nem is kérdés, asszonyom — válaszolta a tudós. — Természetesen a női hajnak peroxiddal való szőkité-Két asszonya völt

LONDON. — John Lucasnak, aki nemrég meghalt, két asszonya volt: Mrs. Elsie Lucas és Miss Jean Watts. Végrendeletében körülbelül 7500 dollárt kitevő vagyonát a Miss-nek szánta, a Mrs.-re egy pennit sem hagyott.

Sir Geoffrey Gross hagyatééki birónak salamoni ítéletet kellett hoznia.

A tények, amelyek vezérelték elhatározásában, a következők voltak: John Lucas

hét évi házasság és két gyermek után elhagyta a feleségét és 30 év óta Miss Jeánnel közös háztartásban élt. Nemcsak a háztartás és annak finanszírozása volt közös, hanem amit kerestek — mindketten dolgoztak — abból minden héten 25 shillinget ($3.50) elküldték az elha gyott feleségnek, ami pénzt pedig megtakarítottak, azt a bankba tették — John Lucas neve alatt.

A tények ilyetén állása mellett a biró mindenekelőtt leszögezte, hogy semmi jogosultsága sem volt annak, hogy John Lucas végrendeletéből és hagyatékából teljesen kihagyja a feleségét. A további kérdést, hogy a hagyatékból mennyi illeti meg a Mrs.-t és mennyi a Miss-t, úgy döntötte el, hogy az örökhagyó több hálával és elismeréssel tartozott a Missnek, tehát ezt nagyobb részt illeti meg. Miss kapott 6112 dollárt, a Mrs. 1400 dollárt.

ALVÄS TESZI AZ EMBERT?

LONDON. — Angol szociológusok uj módszert vezettek be az ember jellemének meghatározására, amelyet az alvás különféle módjaira alapítanak. Anny Gardner szociológusnő tízezer férfi és nő alvási módját vizsgálta felül és arra a megállapításra jutott, hogy azok az emberek, akik két-három takarót húznak magukra, ijedős, szégyenlős jellemüek. Azok, akik nem szeretik, ha feszesre húzzák a lepedőt az ágyon, csökönyösek és semmiképp sem hajlandók beismerni, ha hibáznak. Azok pedig, akik állukig húzzák a takarót, belső biztonságérzet hiányában szenvednek.

A szociológus nehézségekbe ütközött Tony Hancock színész esetében, akit egyetlen kategóriába sem tudott sorolni. Hancock ugyanis úgy alszik, hogy féllábát lelógatja az ágyról.

5-IK OLDAL

EGYSÉGES MAGYARSÁG

Irta: FÁBIÁN BÉLA

Van-e egységes magyarság? Éppen úgy nincs, aminthogy nincs egységes Franciaország, nincs egységes Németország, amint egységes Amerika sincs.

Csak történelmi pillanatok vannak, melyek mindazokat, akik nemzeti vonalon állanak, akik a magyarság szabadságát vissza akarják küzdeni, együttes ünneplésre, harcra késztetik.

Ilyen egységes megmozdulások voltak magyar vonalon az október 23-iki évforduló alkalmából a Yorkville Casinoban megrendezett ünnepség, az október 23-án a szovjet követség előtt lefolyt tüntetés, a St. Patrick székesegyházban tartott ünnepi mise, a Szent István Egyházközség 60-ik évfordulója. Mindezek azt mutatják, hogy azok a szakadatlan kísérletek, melyek az amerikai magyarság megbontását célozták, megfeneklettek.

Pestről indultak el és New Yorkban megféneklettek. Nincs eredménye röpirataiknak, gyáva piszkolódásaiknak, melyek benyálazni törekedtek mindenkit, aki valaki Magyar-Amerikában. Szerkesztőségi ablakokat mázoltak és emberek becsületében gázoltak.

Megbukott az a kísérlet is, melyet nemcsak a budapesti kormány és Nikita Kruscsev támogatott, de a new yorki Kádár-káderen kívül még néhány jóhiszemű, rövidlátó magyar is. Megbukott az a kísérlet, mely a tüntetéseket akarta megszüntetni.

Semmi értelme nem volt annak, ha olyanokkal óhajtanánk vitába szállni, akik a Kádár-káderhez tartoznak, vagy annak vannak elkötelezve. Az csak természetes, hogy ezeknek szemében a tüntetés vörös posztó. Hogy is ne volna, mikor tábláink mindig a célba találnak, három szóval, avagy csak kettővel is nevetségessé tesznek, elnök. Mint az a két szó, mely világsiker lett rádióban, televízióban, sajtóban: “Dis^ mantle Castro” — ordították plakátjaink a repülőtéren, mikor a csaló Mikoján megérkezett New Yorkba, hogy levegye lábukról azokat, akik amugyis alig állanak a lábukon.

Mi, akik a piketeket rendezzük és rendezni fogjuk, sohasem voltunk megsértve, ha minket Nikita huligánnak, söpredéknek nevezett, ha miattunk jegy«zéket küldött Washingtonba, panaszra ment ellenünk az elnökhöz és a ÖélameHkái kormányokhoz. Mi szeretjük, ha Kruscsev panaszra megy — mi nem szeretünk se nyöszörögni, se panaszkodni.

Nekünk mindenkoron csak megtiszteltetés volt azoknak támadása, kik a szabadság ügyének ugyanúgy ellenségei, mint a magyar népnek.

Csak azokat a barátainkat nem értjük,- akiknek minden tüntetés sok, anélkül, hogy valaha is résztvettek volna egyikben vagy másikban, akiknek minden tüntetésünk túlságosan hangos.

Minél jobban nyomnak minket, annál hangosabbaknak kell lennünk, mivel kellemetlenebb a dörömbölésünk, annál hangosabban kell dörömbölnünk. A halk nyöszörgést nem hallja senki.

Akinek azért van szeme, hogy lásson, annak észre kell vennie, hogy világszerte a szabadság ügye ellen támadóknak egyik leghatalmasabb fegyvere az utca és a plakát. Nem látják a peace-walkereket, nem hallják az “el a kezeket Kubáról” kiáltásokat?

Nem veszik észre, hogy a mi piketjeink az egyetlen ellensúly velük szemben, nem veszik észre, hogy annyi küzködés, verejtékezés és meg nem értés után sikerünk van, tábláinkat visszhangozzák világszerte, hogy mi vagyunk a lámpafény. a sötétség éjjelén?

Ez a cikk egyszersmind hálás köszönet mindazoknak a szervezeteknek és egyéneknek, elsősorban derék magyar szabadságharcosainknak, akik itt is bátrak és hűségesek, amint odahaza voltak. Nélkülük semmire se mennénk, amint nélkülük nem lett volna október.

Szivbeli köszönet a Népszavának, a Szabadságnak, mely lapok példátlan támogatásban részesítettek úgy a harc előkészítésében, mint a harc megvívásában.

Edmund G. (Pat) Brown, akit Nixonnal szemben újra California kormányzójává választottak meg.