A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1962-09-28 / 39. szám
4-IK OLDAE A Jó PÁSZTOR Menekült Magyarország Ä szovjet kényszeiközösséqet idegesül a szabad népközösség Az Európai Közös Piac sikere állásfoglalásra kész* tette a világ hatalmait. Amerika mint saját nagyra nőtt istápoltját üdvözölte. Anglia felvételre jelentke: zett. A Szovjet, mint várható volt, szembe fordult ve' le. A gazdasági egységbe tömörült 6 középeurópai állam: Franciaország, Nyugatnémetország, Olaszország, ' Belgium, Hollandia és Luxemburg pár évi együttműködés után azt bizonyitotta, hogy demokratikus államok fokozni tudják ipari és mezőgazdasági termelésüket, nemzeti jövedelmüket. És teszik mindezt a társult kis népek, továbbá a dolgozók életszínvonalának példátlan emelésével és főleg az emberi és a kis népek jogait tisztelő légkörben. Kruscsev érthetően felhorkant. Mi szükség van a diktatúrára, ha a szabad intézmények keretében a társadalom többet produkál? A Közös Piacot nagy és kis államok egyhangú elhatározása hozta létre, nem úgy, mint a Szovjet blokkot Moszkva önkénye és az orosz hadsereg. A legfájóbb pont mégis az volt, hogy a Közös Piacot a nyugat-európai munkások szolidaritása teremtette meg, akik — nemcsak névleg, mint a vasíüg göny mögött — tettekkel voltak tényezők a Közös Piac sikerében. És hogy az európai munkás polgári életfokon él, szabad szakszervezetekben és politikai pártokban dönt saját maga és nemzetének sorsa felett. Kruscsev első megnyilatkozása elavult sztálinista formában jelentkezett. Kigyót-békát kiáltott a Közös Piacra, felvonultatta ellenük a szovjet propaganda arzenál minden fegyverét. Mikor ezekkel az eszközökkel nem ért célt, taktikát változtatott és befogadtatásért dörömbölt. Összehívta a szovjet blokk vezetőit, mert érezte, hogy a közös piac sikere vészteljes irás a falon. Arra lehetett számítani, hogy megkezdődik a nagy alku. Nem tudjuk még, hogy mi történt a kulisszák mögött, de tény, hog ya Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Világgazdasági Intézete nem követte Kruscsev cikk-cakkos politikáját. Téziseket dolgozott ki a nyugateurópai integráció (Közös Piac) lényegéről. Pravda, a moszkvai hivatalos szócső, augusztusvégi számában mint dokumentumot közölte a 2 tézist. Az irásmíi a régi sztálinista frázisokat szedte csokorba. A Pravda egyszerre felcsapott az európai kis népek szószólójává és fájlalta, hogy a kapitalista államok között “felütötte fejét a versengés”. A hidegháború fokozását panaszolta és végül kimondta a nagy átkot, hogy a Közös Piac a nemzetközi fiánánctőke támadása a nemszocialista államok munkásosztályai ellen. Minthogy a Pravdában közölt tézisek kötelező tételei a kommunista pártoknak és a propagandának, felmerül a kérdés, hogy Kruscsev legutóbbi bekéredző álláspontja, vagy a Pravda 2 tézise lesz-e az irányadó. Vagy pedig — úgy mint sokszor — a tézisek a vasfüggönyön belüli használatra maradnak, Kruscsev pedig kalappal- és cipővel a kézben udvariasan kopogtat a Közös Piac ajtaján. CIFRA PESTI KÉPESLAP Pálinkás részegség és politikai részegség A budapesti rádió szeptember elején büszkén emlékezett meg arról, hogy milyen emberségesen kezelik Budapesten az alkohol, a mértéktelen italozás áldozatait. Kórházakban kijózanító szobát rendeznek be számukra. A tervek szerint ágyat helyeznek el benne és gondoskodnak jól felszerelt kezelő helyiségről. A részleteket nem közölték, de el tudjuk képzelni az ilyenfajta gyógykezelés lefolyását. Az ötlet emberséges és az élet egyéb megnyilvánulásaiban is megvalósítható. Nemcsak az alkohol szedi áldozatait Magyarországon, hanem, mint Kádárék kongresszusi irányelveiből értesültünk, a sztálini politika, az egyéni kultusz is széles rendet vágott a magyarok soraiban, habár a párt kizárólag a korifeusok vesztét fájlalja. Miért nem lehetne például szobát felállítani a sztálini ámokfutók, a Rákosi-féle agyrémek, a forradalom utáni terror végrehajtóinak kijózanitására? A gyógykezelést illetőleg valószínűleg eltérőek lennének a vélemények, de abban a nép többsége feltétlenül egyet ért, hogy Rákosi gárdáján kívül a Kádár rendszer garnitúrája is rászorul a kijózanitásra. A New York Times szeptember 13-i számában egy tudósítás jelent meg Budapestről. Már a cime is visszatükrözte írójának megelégedését: “Budapesten fényesebb az élet.” A beszámoló szerint több a turista, a pénz és az autó. Csupa rikoltó cim. így számoknak be mértékadó hírek az évek óta fejlődésben levő nyugateurópai városokról ahol demokrácia virul, az élet kiegyensúlyozott és a viszonyok javulása a társadalom minden rétegére kiterjed. Nem lehet megjegyzés nélkül hagyni a lelkendező cikk megállapításait. Csupa olyan körülményre utal, mely legalább is eltereli a figyelmet a vasfüggöny mögött szenvedő nép problémáiról. Bevezetésként a várbeli Mátyás templom hétköznapi látogatottságát említi meg. A cikk szerint a koronázó templomot fiatal és öreg hívők töltötték meg és a kórus Haydn ünnepi miséjét játszotta, tehát: ime nyoma sincs a vallás üldözéseknek és a hívők félelmének. A tudósitó nem hallgatta el, hogy a Várat turisták lepik el, de azt már nem hangsúlyozta ki, hogy akár külföldiek ,akár hazaiak, nyugodtan látogathatják a Mátyás templomot, mert az árgusszemü ÁVO nem tudja megállapítani kilétüket. A riporter áradozik afelől, hogy a Keletről és a Nyugatról érkező turisták milyen szívesen látogatják Budapestet, mert Budapest szépsége a kopott külsőn a még látható háborús nyomok ellenére is kiragyog. Kádár trükje pedig elhesegettetette a turisták ellenérzéseit. A vámvizsgálat udvarias, a hatóságok nyomát sem mutatják annak a szigorúságnak, amelynek súlya Magyarországon a lakosságra nehezedik, vagy ahogy a többi népidemokrata államban — különösen a Szovjet Unióban —■ kezelik a zidegeneket. ÚJGAZDAGOK DÁRIDÓJA Az összehasonlítás kecsegtető voltát is rárakja tollára Paul Underwood újságíró. A két év előtti helyzettel szemben felhozza, hogy most már nem ritkaság Pesten az autó. Megteltek az utcák az idegenek kocsijával és a 60,000-re szaporodott autópark egyharma-Irta: PFEIFFER ZOLTÁN da magán-tulajdonban van. A > jólét az idegenek részére beállított hotelekben is lerakta névjegyét. Azokban a szállókban, ahol két évvel ezelőtt csupán idegenek fordultak meg, manapság majdnem annyi magyar eszi a drága menüt, mint az idegen. És hogy végül teljes legyen a csendélet, a politika sem éredli a magyarokat. Egy vállrándítással térnek napirendre a forradalom utáni terror felett. Zsúfolt templom, nagy turista forgalom, udvarias hatóságok, nagysze-KŐVÁGÓ BERLINI ÚTJA Az emigráns sajtó a berlini fallal kapcsolatban megfeledkezett egy magyar siker megemlítéséről. Pedig a német és svájci sajtó részletesen, továbbá a New York Times kötelességszerüen beszámolt róla. Augusztus 10-én Wagner new yorki polgármester augusztus 13-át Berlini Nap-nak nyilvánította és kiielentette, hogy a Szovjetunió és Keletnémetország az 1961 évi augusztus 13-án emelt berlini fallal kapcsolatban támadónak minősitendő. Wagner polgármester Pfeiffer Zoltán rü magyar konyha és borok, élénk utas forgalom, elegáns szállók és éttermek, felcseperedő Uj Osztály jellemzi Mr. Underwood szerint 1962 szeptemberében a magyar Glóbust. Hogy a legmagasabb 3-4,000 forintos havi fizetésből nem telik 120 forintos napi szállodára és 70,000 forintos autóra, arról a magyar helyszíni közvetítés szerzője egy szó említést sem tesz. Az esm érdekli, hogy a bárok, elegáns hotelek és éttermek látogatóin kívül miként küzködik lakás- és megélhetés gondokkal a népidemokrácia jármát nyögő 10 millió magyar. Miközben a szovjet sajtó az amerikai élet mélységeibe száll le, hogy a demokrácia alacsonyrendüségét kimutassa, egyes nyugati nagy lapok hozsannával fogadnak minden változást, mely a sztálini korszakkal szemben a Kruhcsev éra előnyét domborítja ki. Mintha Kruscsev hozná meg a nyugati világ számára a demokrácia diadalát. Moszkva felől napról napra közelednek a viharfelhők. "FENN AZ ERNYŐ, NINCSEN KAS"-----Botorság a Kruscsev korszaknak kedvező átmázolása. Ha egy tájékozatlan látogatót megtévesztenek a budapesti Potemkin falak, ha á hotelek halijából és a pesti vendéglők nagyszerű étlapjáról méri le a népidemokrácia rendszerének emberi értékeit, ez a tévedés megbocsátható. A nyugati orgánum olyan, mint a világítótorony. Épp úgy mutatja az irányt az árral küzdő hajó népének, mint a biztos öblök felé haladóknak, mert nem szabad téves orientációt nyujtaniok. A nyugati sajtóban már hónapok óta lábrakapott a népidemokráciák kedvező méltatása. Ez a sajtó-hang magyar vonatkozásban épp azért fülsértő, mert alig egy hónapja vallotta be a Kádár rendszer, hogy csak 6 év elmúltával különítette el magát a sztálini Rákosi vonaltól. Hogy pedig a magyar nép milyen elkeseredéssel viseli el az annyira magasztalt Kádár kormány bábáskodását, arra a legjobb mérték a United Nations legutóbbi demográfiai kimutatása, mely szerint Nyugat-Berlin után közvetlenül Magyarország vezet az öngyilkosok lajstromán. proklamációját Kővágó Józsefnek, Budapest utolsó szabad polgármesterének adta át, hogy azt Willy Brandt nyugatberlini polgármesterhez továbbítsa. A new yorki hivatalos aktusnál, mely a City Hallban játszódott le, jelen voltak az American Friends of Captive Nations, az International Rescue Committee, továbbá a berlini Committee vezetősége. A berlini fal első évfordulója nagy eseménynek számított Berlinben és világszerte számon tartották. Megjelent Lübke, Nyugatnémetország államfője, és a szabad világnak majdnem minden közéleti tényezője kifejezte együttérzését Berlin lakosaival szemben. Amerikában egy bizottság alakult, amelynek vezetői, Clay tábornok és Meany union vezér, továbbították az amerikai nép szimpátiáját. Az amerikai városok sem maradtak tétlenül és sorra emlékeztek meg a berlini falról. És megbízták a Berlinhez legközelebb álló város, Budapest volt polgármesterét, Kővágó Józsefet, hogy adja át nevükben a berlinieknek üdvözleteiket. Kővágó József augusztus 13-án az amerikai városok, valamint a Magyar Bizottság képviseletében is megjelent Berlinben. A hivatalos fogadás alkalmával átadla az üdvözleteket Willy Brandtnak és a mellé kirendelt kísérettel megszemlélte a városon mintegy 30 km. hosszúságban húzódó falat, “a szégyenfalat”, ahogy a németek nevezik. Kővágó visszautazása során Brüszszelben és Zürichben tett hivatalos látogatásokat, Dí. Melly József halála A magyar orvostársadalmat súlyos csapás érte. Tragikus váratlansággal Budapesten meghalt Dr. Melly József egyetemi tanár, akinek lángeszét, tudását, úgy a náci, mint a mai nehéz időkben töretlen helytállását nemcsak az elárvult budapesti egyetem de az angol és francia tudományos világ is elismerte. -1916 telén súlyosan megsebesült az orosz harctéren, jobblábát amputálni kellett. 10 év múltán a szociálpolitika legkiválóbb művelője és magántanára az Egyetem orvosi karának. Az Országos Közegészségügyi Tanács és a Kultuszminisztérium egyetemi osztályának vezetője lett, bár bíráló szava egyetlen rendszer alatt sem némult el. A kommunista törtetőknek karriérjükben akadálya volt Melly József tudása és tisztessége. Antikcmmunistá kijelentéseinek vádjával elérték, hogy a nagy professzort iskolai segéd-orvossá degradálták, amely szakmailag a legalsóbb lépcsőfok. Amikor a világ egyik első nemzetközi tudományos társasága — a párisi — egyhangúan tagjai közzé választotta, visszaadták egyetemi katedráját. Angol, francia, olasz nyelven jelentek meg népegészségügyi cikkei a “segédorvosnak” — ahogy magát szerényen nevezte. Húsz egészségvédelmi könyvet irt és 150' tanulmánya jelent meg nagyon sok nyelven. Olyan kiváló előadó volt, hogy szűknek bizonyult az egyetem nagyterme tanítványainak befogadására. Szívbaj ölte meg. Olyan házban adtak hajlékot a kommunisták a féllábára nyomorék tudósnak, melyben nem volt felvonó, és naponta háromszor négyszer kellett felkapaszkodnia a negyedik emeletre. Rengetegen kísérték utolsó útjára. Régi pesti családhoz tartozott. Atyja a székesfőváros árvaszékánek elnöke volt és Bárczy Istvánnak hűséges társa Budapest felépítésében, Turistaj árás a vasfüggöny mögött Az idén nyáron kisemberek karavánjaitól volt hangos Nyugateurópa. Utrakelt a munkás, a kis-tisztviselő, a kisiparos és a kiskereskedő, hogy megtekintse az, európai városokat, fürdőhelyeket, látványosságokat, melyeket korábban csak a könnyedén költekező turisták látogattak. Az Európai Közös Piac országainak jóléte á turista gócokon is éreztette hatását. A nagy utazási hullám a vasfüggönyön túlra is átcsapott. Magyarországon az amerikai rokonokon kívül megjelentek az európaiak, akik Európában egyszerű rendőri bejelentő lappal a zsebükben kelnek át a határon. A néfnet, a francia, az olasz, a belga, a holland és a luxemburgi utas a másik ország határán rendőrkörzetének blankettájával igazolja lakóhelyét és az az irás feleslegessé tesz minden utánjárást, formalitást, mely az útlevél kiváltásával korábban együttjárt. Magyarországon álmélkodva hallgatták az európai korlátok leomlását. A Kádár rendszer nagy vívmánynak tüntette fel, hogy Rákosiékkal ellentétben utat engedett Nyugat felé. Nézzük meg csak közelről, hogy 1962 januárja óta miként folyik le az eljárás a nyugati útlevél körül. Elsősorban felelni kell vagy 60 kérdésre, melyeknek lényege, hogy kije van künn és a vasfüggönyön túl kikkel tart fenn érintkezést? Tehát azok, akik 1945 óta, vagy különösen a forradalom után menekültek, azok hozzátartozói, barátai még 6 hétre sem léphetik át a határt. MINDENKI GYANÚS A kérelemhez életrajzot kell csatolni. Olyan problémákra kell választ adni, amelyekről az ÁVO-nak esetleg dossziéja van, vagy ami még rosszabb, fel kell fedni, hogy a kommunista hatalom átvétele előtt milyen politikai pártot, vagy eszmét támogatott, milyen ifjúsági mozgalmakban vett részt a kérelmező. Úgyhogy a 45-ös, vagy az 56-as mozgalmak résztvevői előtt nem nyílik meg a nyugati sorompó. Mellékelni kell a munkahely párttitkárjának és a tömb megbízottnak ajánlását. Mindezek után még a körültekintő vizsgálat következik, mert az útlevél kérelmeket a belügyminisztériumban az ÁVO különleges osztálya bírálja el. 1962 március 31 óta állítólag művészek, tudósok, orvosok és más fontosabb munkakört betöltők kérelmét gyorsabban intézik el, mint a közönséges halandókét. Nyilvánvalóan azért, mert kiemelkedő személyekről bőséges adat és káderlap áll rendelkezésükre és a tapasztalat szerint a jómegélhetéssel rendelkezők disszidálással nem teszik ki családjukat nélkülözésnek, mert a Nyugaton maradás esetén nyomban rácsapnak az otthon maradottakra és főleg a lakásra. Van még egy másik könnyítés is. 1000 forint ellenében turista útlevelet adnak ki, mely főleg az Uj Osztály alibije a nyugati nyaralás kiszélesítése felé. A kommunista korifeusok és családtagjaik könnyen meguszszák a vizsgálatot és gondoskodni is tudnak arról, hogy miből fussa a nyaralás az olasz vagy francia tengerparton, mert a turista csupán 70 dollárt igényelhet hivatalosan a Nemzeti Banktól. A legsúlyosabb zaklatást a kivándorlók szenvedik el, mert a szigorú politikai szűrés mellett nagyban virul a korrupció. A hírek szerint 1500 dollárért kapható az útlevél, aki pedig nem petyegtet, annak végig kell járnia a kommunista bürokrácia útját, melynek legvégsőbb stációja az elutasítás. Az 1500 dollár sem segít, ha az illető közeli kapcsolatban áll valamelyik számottevő emigránssal, vagy forradalmi vezetővel. KORRUPCIÓ Ha a kérelmezőnek nincsenek dollárjai, a jó lakás is pótolja a baksist. Sietteti az eljárást, ha jó berendezéssel bocsátja rendelkezésre lakását. Ezek a lakások az AVO kezére jutnak és ott rendelkeznek felettük. Persze az alsóbb szerveknél a könnyítés nem érezhető. A fináncok, a rendőrök és az ÁVO-sok sivatagból fújják a rendszer jelszavait és óva intik a kivándorlót a nyugati világ veszélyeitől. De akik előtt fellibbenhet a vasfüggöny, minden packázást, gorombáskodást és vámszedést elszenvednek, hogy gyermekeiket, unokáikat újra láthassák, mert a kivánkorló útlevélre nagyobbrészt csak az idősebb generáció számíthat. A dolgozó réteget, a munkásokat és a parasztokat az útlevél kérdése nem nagyon érinti, ők inkább a látogatókat, a rokonokat várják. A nyugati ut inkább az érte'miség és az ifjúság szívügye, akik nem tagadják, hogy legalább szippantani szeretnének a nyugati levegőből. A nyugati turistákra erősen számit a gazdasági nehézségekkel küzdő ország és ezért nyitott rést a vasfüggönyön a Kádár rendszer. A befelé vezető kapu szélesre van tárva, de annál keskenyebb a nyugati ajtó. És ne feledjük el: a kaput, az ajtót a vasfüggöny aknamezői, őrtornyai és drótsövényei között nyitották meg. * J ji.
