A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1962-09-28 / 39. szám
a jó pásztor 5-IK OLDAL Á lidércnyomás városa: az indiai Calcutta „.. Egy f illantás Calcuttára és á turista azonnal tisztán látja azokat a problémákat, amelyekkel Indiának szembe kell néznie. Piszok és szegénység— ez jellemzi ezt az óriási metropolist. A halál úgy grat itt, mint a csatamezőkön ... A kommunisták egyre folytatják tevékenységüket . .. Nézzük csak meg hát közelebbről, hogyan fest ez a különös város, amelyet Nehru, India miniszterelnöke a “lidércnyomás városának” nevezett . . . Calcuttát a szenny, a betegségek, a törvénytelenségek és a gazdasági zavarok úgy fonják körül, mint a trópusi őserdőket az indák. So-A 24 éves Mrs. Carolyn Hunloon, Pasadena, Calif, ban megszökött egy 16 éves fiú val„ a család baby-felvigyázójával. Az ügy bíróság elé került, ahol "kiskorú elcsábítása" miatt bűnösnek mondották ki. kak szemében Calcutta annak a gigászi küzdelemnek szimbólumává vált, amelyet India folytat az ország fejlődéséért, modernizálódásáért. Ez a város, India legsűrűbben lakott ipari, és kikötővárosa, Nyugat-Bengáiia fővárosa, hat millió ember lakóhelye. Az életkörülmények azonban az amerikai polgárok számára elképzelhetetlenek. Hiába adott az Egyesült Államok rengeteg pénzt — és a szovjet kisebb kölcsönöket — az indiai kormánynak nem sikerült megváltoztatni a helyzetet, nem sikerült a j “földcsuszamlást” feltartóztatnia. — Ha Calcuttában akar élni — mondotta egy ottani j amerikai üzletember — hozzá j kell szoknia a szennyhez és a hirtelen halálhoz. Ezt a tételt illusztrálta az a lázadás, amely egyizben nyolc órán keresztül tombolt a város legélénkebb üzleti negyedében. A lázadás során nyolcvan ember — köztük hatvan rendőr — sérült még. Több mint kétszáz személy letartóztattak; autóbuszok, rendőrautókat semmis,itett meg, tüzek gyulladtak ki és a családok százai menekültek pánikszerűen a gyúlékony faházakból. A lázadás oka? Egy diákot elcsíptek, mert egy villamoson jegy nélkül akart utazni. KÖRSÉTA A VÁROSBAN Az egyik nagy amerikai magazin munkatársa a közelmúltban Calcuttában járt. Beszámolójából közöljük az alábbi részleteket: — Felkerestem azt a nyomornegyedet, amelynek “The Garden of the Litchi” a neve. ■ Egy szakszervezeti tisztvií selő volt a vezetőm. Keresz■ túlhaladtunk néhány olyan szűk utcán, amelyen két embernél több sem fért volna 11824 BUCKEYE Rí) CLEVELAND 20. OHIO el. Lábunk alatt sár/ szemét, tehéntrágya, mocsok volt. Beléptünk egy kis házba, amely nem is ház volt, hanem egy ablaknélküli kalyiba. Ebben a házban egy népes család lakott. A levegőtlen “szobában” rongyokon hevertek az apró gyermekek, leirhatatlan szennyben — és egy korsóból körbeitták a fertőzött vizet. “Állandóan azt mondják az emberek, hogy forralják fel a vizet, mielőtt megisszák, de a tanácsot nagyon kevesen fogadják meg” — mondta vezetőm. Megnéztük a fertőzött kutat is. Szomszédságában tanyáztak az “érinthetetlenek” India . legalacsonyabb kasztjának tagjai. Ezek az emberek hetek, hónapók óta nem tisztálkodtak. A f.atalabbak, amint észrevették bennünket, körénk sereglettek. “Éljen a vörös zászló — kiáltozták győzelem a kommunista pártnak!” A fei’nőittek egy része a szabad ég alatt, az udvaron töltötte az éjszakát. Az egyik férfi elmondotta, hogy a közeti textil gyárban dolgozik, körülbelül 10 dollárnak megfelelő havi fizetésért. Mások beszámoltak arról, hogy a környéken nemrégen kolerajárvány dúlt. “De a járvány lefolyása enyhe volt — csupán ötszázan haltak bele.” mondották egykedvűen. Vezetőm elmondotta, hogy Calcutta, sorsa egész India jövőjét szabja meg. A metropolis az ország legfőbb ipari és kereskedelmi központja. India exportjának és importjának fele a calcuttai kikötőkön át bonyolódik le. Calcutta állítja elő a kézműipar termékek húsz százalékát, és itt vannak a legfontosabb kereskedelmi vállalatok. A közelben dolgoznak India acél- és vasgyárai, szénbányái. MENEKÜLTEK Ezrével özönlenek a városba a pakistani menekültek és a vándorok, zarándokok. Ezek egy része riksát húz néhány rúpiáért; kisebb részük elhelyezkedik valamelyik gyárban, vagy üzemben, nagyob része — koldul. Legtöbbjük a riksában, vagy az utca kövezetén alszik. A város legnagyobb problémája: a szent tehenek problémája. A vallásos hinduk nem hajlandók ezeket a vándorló “csontváz-gyűjteménye két” megölni mert “lélek laOren Lee Staley, a National Farmers Organization elnöke, ellenőrzi a szervezet sztrájkjával kapcsolatos jelentéseket. kozik bennük.” Ezek a szerencsétlen állatok szabadon kóborolnak a legforgalmasabb utcákon is, az autók és a villamosok között. Az éhező nép, amelynek magának sincs betevő falatja, táplálja a “szent” teheneket. De De ugyanez a helyzet a bikákkal is, — “őket” sem szabad bántani. S a bikák gyakran nekirohannak egy-egy járókelőnek és felöklelik. A hagyomány azonban erősebb mindennél. Hiába a felvilágosító munka, a hinduk nem haj landók tudomásul venni az idők változását. A középosztály is gyenge anyagi viszonyok között él. Minden tiz calcuttai család közül nyolc egyszobás lakásban lakik. Sok zavart okoznak a kommunisták is. A legutóbbi városi választások során ugyan elvesztettek néhány mandátumot, de még mindig elég erősek ahhoz, hogy nyugtalanítsák a várost. Az országgyűlésben is erps képviseletük van. A város egyik vezető tisztviselője a következőket mondotta: — A kormány és a város vezetősége sokat beszél és kevesett cselekszik. Azoknak, akik hozzám fordulnak segítségért egyetlen tanácsot adok: hagyják el a várost. Minél előbb annál jobb!” ARANYESŐ WHITEFIELD, N. H. New Hampshire állam egyik turista attrakciója a sárguló falevél. Most van a levélhullás szezonja és a 200-szobás Mountainview szálló tulajdonosa jelenti, hogy valósággal elözönlik szobafoglalásokkal. POLITIKAI HIRDETÉS POLITIKAI^ HIRDETÉS CAROLINE KENNEDY ÓVODÁJÁT IS INTEGRÁLTÁK... LATIN - AMERIKA MEGALKOTTA A MAGI "KÖZÖS PIACÁT" WASHINGTON Az Eu-, 10 millió dolláros érdekeltsérópai Közös piac sikere a ge van. ügy tűnik, mintha Raymond Rasier csatornaépítőt valami baleset érte volna. Holott csupán egy kis a levegőt szippant és halántékát törli a rekkenő hő-ségben. latinamerikai államokat is a példa követésére buzdította. Eddig három középamerikai állam: Guatemala, El Salvador és Honduras,— egy hármas gazdasági szerződés keretében — szoros , gazdasági kötelékbe léptek egymással. A szerződés értelmében a három ország közötti gazdasági határ 196űig megszűnt: az államok vámközösségbe léptek egymással és egy kölcsönös Gazdasági Fejlesztési Alapot létesítettek. A három országgal két .másik középamerikai állam beható tárgyalásokat folytat a csatlakozás kérdésében. Ez a két állam: Costa Rica és Honduras. . Kőzépamerika legdélibb állama Panama is élénk érdeklődést mutat az uj “Közös Piachoz” való csatlakozás iránt. Van Középamerikában még egy másik gazdasági szerződés is; ez a General Treaty of Central American Economic Integration, amelynek tagjai Guatemala, El Salvador és Nicaragua. Honduras és Costa Rica még tanulmányozzák ezt a szerződést. Ez az egyezmény 50 százalékkal csökkentette a szerződésben érdekelt államok között fennállott' vámtarifákat, és bizonyos vámtételeket teljesen megszüntetett. Ez a gazdaságpolitikai megállapodás öt évig marad érvényben. Négy Középamerikai állam: Guatemala, El Salvador, Honduras és. Nicaragua közösen megalapították a Central ó'( American Bankót, amely a négy kis állam gazdaságpolitikai terveit finanszírozza. A “közös piac” bankjának egyik feladata az, hogy mozgósítsa a helyi és az idegen tőkéket és hogy a rendelkezésére álló összegeket a közös tervek végrehajtásának szolgálatába állítsa. A három ország egyenként 4 millió dolláros alaptőkével járult hozzá a bank alapításához, amelyben az I Egyesült Államoknak is egy Ez a “Közös Piac” megnyílt az Egyesült Államok ipara és kereskedelme előtt is-: az amerikai export most szabadon áramlik a latin amerikai kis. “Közös Piac” tagállamaiban, amelyeknek jelenleg tízmillió lakosa van. 1970>ben a Marsra BECS — Dr. Glenn T. Seaborg, az U .S. Atomenergia bizottságának elnöke kijelentette: az Egyesült Államoknak az a terve, hogy emberek által kormányzott űrhajót küldjön ki a Mars bolygóra 1970-ben. Az utazás előreláthatóan egy évig fog tartani. Az első kísérletekre 1967-ben kerül sor. KISÉRTETVONAT HERTFORD, Anglia — Egy villamos-vonat elindult a hertfordi állomásról, anélkül, hogy a vezető fülkéjében tartózkodott volna. Magyarázat: a vezető elfelejtette a szerelvényt befékezni, és az a lejtős pályán magától útnak indult. Néhány perccel később azonban, amikor a pálya emelkedett, a “kisértetvonal” magától megállt. Fehér-Házbeli óvodáját is integrálták, ami azt jelenti, hogy ebben az évben egy néger kisfiucska is az óvodások között lesz. Ez a kisfiú, az öt éves Avery Hatcher, aki Andrew T. Hatchernek, a Fehér Ház helyettes sajtófőnökének gyermeke. Caroline már korábban tudott arról, hogy egy kis néger osztálytársa is lesz. Eddig azonban nem találkozott vele. Caroline ugyanis mostanáig szüleivel Newport R. I.-ben volt. Távollétében nyílt meg az ovóda, amely természetesen akkor is foglalkozik az apróságokkal, ha Caroline nincs ott. Ez gyakran előfordul, hiszen a kislányka időnként hosszú weed-endeket tölt szüleivel a Kennedy család Middleburg, Va.-i birtokán. Az óvodát Caroline, Jacquiline Kennedy és néhány barátnője létesítette az elmúl évben a Fehér Ház épületének harmadik emeletén. A óvoda egy osztállyal és 14 “diákkal” indult; most már két osztálya és 22 “diákja” van. Az uj osztályt a vakáció alatt szépen felszerelték a szükséges tárgyakkal. Caroline osztályában délelőtt 10 órától 12-ig tartózkodik, négyszer egy héten. Az érdekelt szülők nem nyilatkoztak atekintetben: milyen érzéssel fogadták az uj kis néger fiúcskát, de néhány mama elmondotta: az elnök és felesége örömmel vették tudomásul, hogy a kis Hatcher fiú Caroline osztályába jár. A gyerekeket vagy á mamák, vagy nörszök kisérik az óvodába. Néhány mama segíti az óvónők munkáját azzal, hogy felügyel a gyermekekre a játszótéren, vagy a Fehér Ház kertjében. A.z óvodának — vagy iskolának —két tanítónője van: MisS Betty Boyd és Miss Alice Grimes; mindketten húszegynéhány évesek. A tanítónőket (vagy óvónőket) a gyermekek szülei díjazzák. A tandíj körülbelül évi .500 dollár. A KÖZÖS PIAC LONDON. — A British Commonwealth országainak küldöttei beleegyeztek abba, hogy Macmillan csatlakoztassa Angliát az európai közös piachoz, de figyelmeztették a miniszterelnököt: ne adja fel kapcsolatait a Commonwealth tagjaival. ÜR-EGYEZMÉNY? WASHINGTON. — A külügyminisztérium felhívást intézett a Szovjetunióhoz és sürgette: Írjon alá egyezményt Amerikával a világűr kutatására és békés célokra történő kihasználására vonatkozóan. CAROLINE ÓVÓDÁJA WASHINGTON. — A Fehér Ház óvodáját, amelynek Caroline Kennedy is növendéke, fajilag integrálták és a néger kormánytisztviselők gyermekeit is felvették az osztályba. A közelmúltban Eisenhower volt elnök látogatást tett Kennedynél a FehérHázban. POLITIKAI HIRDETÉS POLITIKAI HIRDETÉS POLITIKAI HIRDETÉS MOZDÍTSUK ELŐ CLEVELAND FEJLODESSü Szavazzunk JOHN T. CORRIGAN POLGÁRMESTER JELÖLTRE Tapasztal! köszclgálaii férfi — Erélyes vezér Haíhaiós törvényhozó KÉPESSÉG — BÁTORSÁG — INTEGRITÁS VÁLASSZUK MEG A LEGJOBB JELÖLTET! X JOHN T. CORRIGAN DEMOKRATA POLGÁRMESTER JELÖLT Hatalmas tervekkel rendelkezik, hoqy több ipartelepet és több üzletet hozzon Clevelandba, mellyel több kereseti lehetőséget biztosit dolgozni tudó és akaró férfiaknak és nőknek. Geo. L. Blaha, Chairman, 18034 Ponciana Ave., IV* McEOtOY POLGÁRMESTER JELÖLTRE Adózási és költekezési elvek gazdasági és ipari haladás nélkül, üres elvek csupán! Tegye Clevelandot “The Best Location of the Nation”-t üzleti, ipari es múmia szempontjából valósággá! , • Városi tanácsos Ward 3. 1938—42. * Állami képviselő Cuy. County 1949—50. * Állami szenátor, Cuy. Coumy 19ol—öz. • Ohio állam főügyésze 1959-től. John T. Bilinski. 1420 Castle Ave: SZAVAZZON A DEMOKRATA ' ** f Attorney General MARK McELRÖY s. Cleveland, Ohio. älyet sok-sok ezer ember kitűnő • 'R edménnvel használt álmatlanság, idegesség, nyuglanság, kimerültség ellen. — Próbálja ki. mert j íTURNIN már olyan esetekben is segített, ahol mát Álwa<7or npm Vina7nélt’ IY ÜVEG ÁRA $1.65. EGY KÉSZLET: 5 ÜVEG $8. Mftírrovir]niVi At.Ál • ieveiand, Ohio.
