A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1962-08-24 / 34. szám

5-IK OLDAL

< / Szovjet bolton hétköznapjai

,f (FEC) Lengyel József kommunista iró tobl

mint egy évtizedet töltött szovjet börtönökben és sz bériai haláltáborokban Csak az utolsó években ie’e nek meg Magyarországon Írásai, melyek többé-ke vésbbé leplezetten szovjetoroszországi élményéivé kapcsolatosak. Az “Uj írás” irodalmi folyóirat-fca jélént meg egy novellája: “Kicsi Mérges Gregor’ (Nekeresdi György feljegyzései), mely igen nagy feltűnést keltett. A novella egy világhírű fizikusról szól, és nyilvánvaló, hogy a szerző felhasznált mozzanatokat báró Eötvös Lóránt, a legnagyobb magyar fizikus egyéniségéből és magánéletéből, akiről éppen a kommunisták nevezték el a budapesti tudományk. egyetemet.

A novella hőse, Andrián a világhírű fizika professzor, egyedül a tudománynak él, politikáról fow, galma sincs és nem is érdekli. Egy este rendőrök jönnek érte és elviszik. Hiába tiltakozik, hogy nyilván félreértésről van szó, hiszen semmi kapcsolata nincs a külvilággal .Börtönbe hurcolják, egy cellába kerül, hol huszan-harmincan zsúfolódnak össze a legembertelenebb körülmények között.

Az emberek lelkileg is mélységesen megnyomorodnak ott. Lelkileg különösképen az teszi őket tönkre, hogy egyetlen sincs az áldozatok között, aki tudná, hogy voltaképen miért is került ide. Állandóan napirenden vannak az elkeseredett civódások és mégis megőriznek annyi emberséget, hogy ha egy társu-» kát meggyötörtén, összeverve hozzák vissza a közös cellába, akkor átengednek neki egy teljes ágyat, amelyen máskor tizen kuporodnak és a többi a földön ülve tölti az éjszakát. Naponként hozzák a megkinzottakat és viszik az embereket ismeretlen helyekre, úgy hogy mintegy kéthetenként a foglyok kicserélődnek.

»I ' ..I

Részletek a novellából:

Múltak a napok. És múltak az éjjelek, melyeket talán majd a “Szent Bertalan 1001 éjszakája” címen könyvel el a történelem- mellesleg szólva hibásan. Mert itt nem két felekezet egyike volt az üldözött, nem is valami párt, hanem mindenféle ember, bűnös 'Vi és bűn télén. Olyan is, aki soha semmiben se vétkezett, olyan is, aki pár nap előtt még maga cipelte az ártatlanokat. De a vétek nélküliek nem ártatlanságuk miatt kerültek ide és a bünöspk bűneikért. Sok minden volt érthetetlen akkor ...

Egy fiatal mérnök a ‘Queen Mary’-ről, a világ legnagyobb hajójáról, melyen pár hónap előtt Amerikába utazott, adott pontos leírást. — Ez az amerikai utazás most a vád — tette hozzá —, pedig én nem kérődzködtem. Küldtek. És megvizsgálták, hogy megbízható vagyok-e. És mégis, most. . . keserű moj solyra húzódott a szája.

Miért kerültek ide?

— Nézze ott azt az embert a sarokban. Ott hátul

— mutatott a mérnök a cella sötét sarkába. — Az ott, akinek szemei úgy be vannak dagadva. Szívbaj, amennyire én meg tudom állapítani. Régi párttag. És ő se érti. Mellesleg: a szobagazda mindig figyeli, mert egyszer már öngyilkossági kísérletet követett el. — És ez ellen kinek van kifogása? — A börtönszabályzatnak.

“Igen, de miért van az egész? — kérdi a tanár.

— Ez az, professzor, amit én sem értek. Kérdeztem politikus embereket, régi párttagokat, azt is, aki a múltkor még itt volt. Vagy bevallják, hogy ők sem értik, vagy hallgatnak. De aki hallgat, az se azért, hallgat, mert érti. Csak óvatos. Egyedül a matróz mondta tegnap, hogy értesíteni kellene Sztálint, mert ami itt történik, az merénylet a kommunizmus ellen.

Néhány nap múlva a professzort kihallgatásra viszik. Egy fiatalember vallatja, majd elébe tesz egy „ . üres papírlapot azzal, hogy irja le ellenforradlami

Orin Gulbranson mormon férfi, feleségével és nyolc gyermekével — négy fedett kocsiban City, Ut. felé tart, remélve, hogy ott “jobb életet” biztosíthat családjának.

Salt Lake

A Szent Korona kalan dós története

Az első magyar királynak, Szent Istvánnak, a koronát II. Szilveszter pápa küldte. 1000-ben, március 27-én irta a pápa a levelet, amellyel elküldte Magyarországba a koronát. Ez azonban a mai magyar koronának csak a belső része, a két arany iv, mely kereszt alakban hajlik le. Az alsó drágaköves, fényezett keretet 1074-ben kapta Géza herceg Dukász Mihály görög császártól. E két rész összeforrasztásából lett a mai magyar korona.

Az Árpádházból való királyok idejében a koronát a székesfehérvári templom ban őrizték. 1198-ban a székesfehérvári prépost azt kéri, hogy a koronát ne csak egyházi férfiak őrizzék, de világiak is. IV. Béla 1254-ben kelt okmánya uj előjogokat ád a székesfehérvári egyháznak, mert itt őrzik az ország trónját és koronáját.. III. Endre 1293 január 9~én kelt levelében megdicséri Theodorus székesfehérvári p r é p o s tot, mert a koronát, számára megőrizte.

| Az Árpád-ház kihalta után a magyar koronára is mozgal- i más idők következtek. Vencel, cseh király, a koronát csellel magával viszi Prágába és 1301 augusztus 27-én ott megkoronáztatta magát.

kémkedési és terrorista tevékenységét. S mikor a professzor azt hajtogatja, hogy nincs semmi innivalója, el kezdi verni a fejét egy acélvonalzó élével. Majd lefekteti az íróasztalra.

Az öregur lassan felkecmergett az Íróasztalra, lefeküdt, úgy ahogy elképzelte, hogy ilyenkor hogyan kell feküdni és kezeivel betakarta szemeit. — Tudsz irni? — Andrián igy hasonfekve megrázta a fejét. Megsuhant a rugalmas vonalzó és lesújtott; ekkor már az élével. — Fogsz irni? — suhant másodszor. Tudsz irni? harmadszor. — Fogsz irni? Tudsz irni? fogsz irni? Tudsz irni? — Az öregur könnyei elapadtak. Most már erős volt. Tudta, hogy nem fogja önmagát rágalmazni, nem fog másokat rágalmazni. Már nem is kellett tenyerével a szemét'szorítani. — És ekkor, fektében, az Íróasztalon, miközben az ütések hol a hátát, hol a nyakszirtjét érték, közvetlenül a feje mellett megpillantott egy öblös hamutartót. Félig és negyedig elszívott cigaretták voltak belegyömöszölve. És mig a borbélyszagu, ideges, most hamuszürke fiatalember a vonalzóval ütötte, az izgalomtól piros öregember óvatosan megmozdította a kezét. Aztán, mintha egész életében ezzel foglalkozott volna, kicsente a hamutálcából az összes cigarettacsutkákat. Lassan visszahúzta teli markát és bele nyomkodta a csutkákat kabátja zsebébe, a szivarzsebbe, ahol mindig, mig lenn a motozásnál el nem kobozták, szeretett Waterman töltőtollát tartotta.

— Az ütéseket alig érezte. De leszállni az asztalról nemtudott a maga lábán. A fiatalember becsengette az őrt, az nyúlt a hóna alá. — Engem fáraszt, magának is csak árt — mondta a fiatalember kimerültén

— Gondolkozzék, kérem, a legközelebbi találkozásig.

A kihallgatás többször megismétlődött, végül a professzor eltűnt.

A novella befejezése:

Adrián profeszor történetét a XX. kongresszus folytatta. Most kaptam értesítést, hogy az M-i egyetem fizikai intézete ünnepélyesen felvette Andrian professzor nevét.

Egy esztendeje annak, hogy elkezdték a berlini fal építését. Bal: igy festett egy évvel ezelőtt a Brandenburgi kapu (bal) jobbra: keletnémet őrök állnak a drótsövény mögött

Azonban látta, hogy az ilyképen megszerzett koronával nem tudja magát a magyar trónon megtartani, Ottó bajor király javára leköszönt és neki adta át a koronát is.

Ottó, hogy versenytársainak gyanúját kikerülje, titokban akarta a koronát az országba visszahozni. Ezért egy fakulacs-forma tartót készíttetett számára, a nyergéhez akarta kötni és igy lovagolni be az országba. A kulacs azonban éjjel levált a nyeregről és csak másnap vették észre, hogy nincs meg. Visszalovagoltak tehát érte és meg is találták a határhoz közel. Fischamendtnál az országúton. Ottó aztán be is vonult Székesfehérvárra, meg is koronáztatta magát.

Apor László, a hatalmas erdélyi vajda azzal az űrüggyel, hogy leányát Ottóhoz nőül adja, Erdélybe csalta a királyt, aki mindenüvé magával vitte a koronát. Amikor Ottó odaért, elfogta, elvette tőle a koronát. Ezzel Ottó tekintélyét végleg tönkretette, de maga a vajda nagyra törekvő célját nem érte el.

Mert volt egy hatalmasabb trónkövetelő, akit a magyarok csak azért nem akartak, mert a pápa támogatta és attól féltek, hogy vele a pápai hatalom is úrrá lesz Magyarországon. De mindig jobban meggyőződtek az ellenkezőjéről. Ez a trónkövetelő, Róbert Károly, valóban uralkodásra termett férfi volt.

De nem lehetett megkoronázni, mert a korona Apor vajdánál volt Erdélyben. Kétszer megkoronázták más meg más koronával Róbert királyt, de a magyar nemzet egyik koronázást sem tekintette érvényesnek. Végre a pápa maga küldött egy uj koronát, ezzel is megkoronázták, mégsem tekintették törvényes királynak. Csak mikor tárgyalások és fenyegetések után Apor a koronát visszaadta, akkor koronázták meg Róbert Károlyt negyedszer, de most már Szent István koronájával és ezt már elismerte a magyar nemzet.

Ettől az időtől fogva a koronát állandóan a király közvetlen környezetében őrizték. Zsigmond király idejében a budai várban, István vezéi tornyában volt, Albert király Visegrádra vitette és Bazini György gróf őrizetére bízta.

Albert király 1439-ben hirtelen elhalt és özvegye, Erzsébet, kis fia számára akar ta megszerezni a koronát. Udvarhölgye, Kottaner Ilona el is lopta a koronát Viseg rádról és elvitte a koronát Komáromba, ahonnan pedig Székesfehérvárra siettek a csecsemővel, ahol megkoro názták. A királyné a koronát a kis király bölcsőjébe rejtve Győrön át Ausztriába menekült, ahol a magyar koronát Frigyes császárnál elzálogosította. Ez a záloglevél 1440 május 8-ról van keltezve. Időközben valószínűleg kiváltotta a zálogát a királyné, mert az 1442 julius 7-ről kelt záloglevél bizonyítja, hogy újból elzálogosította. A korona 1453 március 30-án került újra vissza. Eddig volt Frigyesnél. Ezért Ulászló királyt nem

Szent István fejcsontja ereklyetartójának koron ájáyal. Csák Hunyadi Mátyás királyt koronázták meg újra a Szent István koronájával.

Mátyás király halála után 1492-ben hozzák a törvényt, hogy a korona az országnagyok kezéből semmi szin alatt el nem, vehető és Visegrádon őrzendő. Akikor alakul ki a korona ő r i intézmény. Az 1498-iki törvény kimondja, hogy a koronaőr csak kettő lehet, még pedig két világi főur. A 1625-íki törvény szerint á-király jelöl erre az állásrá és az országgyűlés választ kettőt a király jelöltjei közük

A szerencsétlen mohácsi csata után Perényi Péter koronaőr a koronával és családjával Sárospatakra menekült. Itt elfogták és a koronát Szolimán szultánnak küldték. De Szolimán a koronát János királynak küldte Erdélybe, ahonnan csak János halála után 1551-ben került vissza, mikor özvegye, Izabella királyné a z t Ferdinándnak küldte.

A törökök előnyomulása miatt a korona Budáról Visegrádra, pnhan Székesfehérvárra, Pozsonyba, majd külföldre, Bécsié, Prágába került, ahonnan csak a királyok koronázására hozták egy-két napra Pozsonyba.

A korona távolléte nem tetszett a nemzetnek és követelték, hogy a koronát hozzák vissza az országba. Végre hosszas vitatkozás után, 1608- ban kerül vissza újra a korona és őrzési helyéül a pozsonyi vár egyik tornyát jelölték ki. Koronázás után a korona. 3 főpap és 3 főur pecsétjével ellátott szekrénybe lett helyezve és a koronaőreiknek átadva.

Bethlen Gábor 1620 körül elfoglalta Pozsonyt és a kezébe került, a korona, de nem koronáztatta meg magát.

Bár a törvény kimondta, hogy nem szabad a koronát kivinni aZ országból, amikor i török hadak 1683-ban Bécs felé közelednek, a koronát előbb Bécsbe, majd Linzbe, utóbb Pássauba viszik, csak mikor a veszedelem elmúlt, 1687-ben hozzák vissza Pozsonyba.

A magyar korona Iegszomorubb korszaka II. József uralkodása alatt volt. Ő nem koronáztatta meg magát és

1784 április 7-én kelt rendeletével megparancsolta, hogy a koronát Bécsbe vigyék és ott a császári kincstár történelmi emlékei között helyezzék el.

Azonban II. József nem birt a magyar nemzet ellentálló erejével, kénytelen volt engedni és 1790-ben nagy diadallal, ünnepi menetben hozták vissza a .koronát az országba és Budán helyezték el. Ezentúl ott koronázták meg a királyokat.

A francia háborúk alatt kétszer is elvitték Budáról a koronát biztosabb helyre. Először Munkács várába vitték, ahonnan 1806-ban hozták vissza, aztán 1809-ben Egerbe, majd Gyöngyösre viszik, ahonnan visszahozzák Budára még ebben az évben.

1848-ban a szabadságharc végén, december 30-an szállították el a koronát Budáról. A Lánchíd még nem volt teljesen kész. Ezt a részt ideiglenesen bepallózták, hogy a magyar koronát vivő kocsi átmehessen a Lánchídon.

A koronát innen Debrecenig vasúton szállították, ahol Kossuth vette át és amikor a kormány újra Pestre jött, idehozta vissza magával. Amikor a magyar kormány újból kénytelen volt elhagyni Pestet, a korona Szegedre került. Szemere Bertalan belügyminiszter lakására. Innen 1849 julius végén Nagyváradra került a püspöki palotába, majd Aradra, ahonnan Szemere magával vitte Lúgosra, Karánsebesre.

Ezek közben a magyar hadsereg letette a fegyvert. Szemere Orsóvá felé sietett azzal az elhatározással, hogy ott elássa a koronát. Egy elhagyott hid mellett levő füzesben, vadkomló sátora alatt ásták el a ládát, mely a magyar koronát rejtette.

1853 szeptember 8-án a kutató bizottság megtalálta a koronát. Nagy ünnepségek között hozták vissza Budára, ahol 1867 junius 8-án vették elő I. Ferenc József megkoronázására.

. . . hogy a világon összesen 900 millió juh van a rendelkezésre álló legújabb adatok szerint. Ez 11 millióval több, mint volt egy év előtt, de 1 millióval kevesebb, mint volt az 1960 rekord évben.

Két korszakalkotó műtét hőse: Everett Knowles, akinek karját varrták vissza, születésnapi tortáját fogyasztja, (felső kép) Arthur Holmes kézfejét varrták vissza sikerrel egy richmondi kórházban.

i

>

4 Tíó P t C 7 T fi R