A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1962-10-26 / 43. szám
3. OLDAL Képek az északindiai Leh városából. A város nyugodtan éli életét, noha a kommunisták Tibet felől megújították támadásaikat a város körüli határvidéken. A kubai foglyok váltságdíjának története A napról-napra változó kubai események hátterében állandóan fel-fel bukkan a kérdés : mikor szabadulnak ki börtönükből a Kubában sínylődő szabadságharcosok ? Az ezzel kapcsolatos tárgyalások már hosszú idő óta folynak; Castro cigánymódra alkudozik; üzletet akar csinálni a balsikerü vállalkozás hőseiből. A tárgyalás tulajdonképpen magánjellegű, de abba — már kezdettől fogva érdekelve volt a Kennedy kormány is. Castro tudja ezt, s ezért szabta oly magasra az “árverésre” bocsátott foglyok árát. Hogyan kezdődött ez a vásári alkudozás? AZ ARCHIMIDESI CSAVAR Az első ilyenirányú hangok 1961 májusában hallatszottak — egy hónappal az összeomlott inváziós kísérlet után. Ekkor jelentette ki Castro, hogy a foglyokat váltságdíj ellenében hajdandó szabadon bocsátani. Ebben az időben azonban Castro “mindössze” három millió dollárt kért. A börtönökben sínylődő foglyok száma 1200 volt. A kubai népvezér mezőgazdasági traktorokat kért a foglyokért cserébe. Az ajánlatot csend követte. Castro várt egy darabig, aztán — egy merész fordulattal — a foglyok árát hirtelen felcsavarta 28 millió dollárra. Ekkor már nem qsupán traktorokat, hanem bulldózereket és egyéb mezőgazdasági felszereléseket kért az Egyesült Államoktól. Kezdetben az üggyel egy magánalapítvány vezetősége foglalkozott; amikor azonban az összeg ilyen magasra emelkedett, a bizottság, amely a kérdés tanulmányozására alakult, beszüntette működését és feloszlott. Az amerikai kormány mindvégig távolmaradt a kérdéstől, mert nem volt hajlandó elfogadni azt az állóspontot, hogy a váltságdíj “tulajdonképpen “kártalanítás” azokért a károkért, amelyeket “az Egyesült Államok okozott az április 17-i inváziós kísérlet során”. 1961-ben tehát a tárgyalások megszakadtak. Rövid idővel ezelőt azonban azok újra megkezdődtek. A váltságdíj összege most már azonban nem három és nem huszonnyolc hanem — hatvankét millió dollára emelkedett. Ennek az összegnek egy részét élelmiszerekben és gyógyszerekben kéri Castro. A foglyok számát pontosan 1.113-ban határozta meg a kubai kormány. —* az 1200-ból ugyanis néhányan meghaltak, hatvan sebesült és beteg foglyot pedig egy kubai menekült szervezet már kiváltott a rabságból, azzal, hogy 3 millió dollárt fizetett értük. Ezt az összeget azonban a szervezet eddig csak részben fizette meg. A legutolsó tárgyalásoknál az amerikai kormány — eredeti álláspontjához mérten — ismét a háttérben maradt. De széles körben elterjedt az a hir, hogy az Egyesült Államok e tárgyalásokban “érdekelve van”. E hírek azt állítják, hogy a kormány hajlandó különböző szövetségi alapokból 13 millió dollárral hozzájárulni a megszabott váltságdíjhoz. Ezenkívül szó van arról is, hogy a szóbanforgó élelmiszerek és gyógyszerek egy részét is a kormány adná, — más hírek szerint viszont, magánalapokból fedeznék az ehhez szükséges összeget. Honnan venné a kormány ezeket a nagy összegeket? Az » ellenőrizhetetlen találgatások szerint vannak úgynevezett “contingency fund”ok, amelyeket az elnök, szükség esetén e célra igénybevehet. Egy másik alap, a Central Intelligence Agency (CIA) rendelkezésére álló összeg lenne, amelyet sohasem számoltak el a nyilvánosság előtt. AMERIKAI váltságdíjak Bármiképpen is alakuljanak a dolgok, annyi bizonyos, hogy ezek a zsaroló manőverek mindig visszataszitóak voltak, bármely részről indították is el azokat. Az, Egyesült Államok történelme során sokszor utasított vissza ilyen követeléseket. 1797-ben, amikor az Egyesült Államok csupán tiz éves múltra tekinthetett vissza, a franciák 240.000 dollárt akartak kizsarolni a U. S.-től Charles C. Pinckey a U.S. akkori franciaországi követe ekkor mondotta azt a szállóigévé vált megjegyzést: “Milliókat a védelemre, de egy centet sem a zsarolóknak.” 1904-ben egy Rauisuli nevű marokkói törzsfőnök foglyul ejtett egy naturalizált amerikai állampolgárt, Ion Perdicarist. A törzsfőnök váltságdíjat kért a fogolyért. Theodor Roosevelt erre mozgósította az U.S. tengerészeiének egy részét, amely felvonult Maroccó partja előtt. A parancsnok ezt az ultimátumot küldte Rauisulinak:; “Perdicaris alive, or Rauisuli dead”. Az ultimátum eredményeSZORGALOM ÉS A Nem boiial verik az ember fejébe a ludományí! Bizonfy Szótár segítségével tanulhatja meg az angol nyelvei!------o-----Egyetlen magyar házból sem hiányozhat ez a hasznos, tanulságos és szórakoztató könyv. ------o------2 SZÓTAR EGY KÖTETBEN. KÖZEL 1000 OLDAL Ára keménykötésben csak $6.00 Kapható mindenhol, ahol a lapot árulják. Megrendelhető készpénzt, Money Ordert, vagy csekket mellékelve: A JÓ PÁSZTOR 1736 E. 22nd Sl„ cneveland 14. Ohio vagy a vidéki képviselőknél A jó pásztor ként Pardicarist azonnal szabadonbocsá j tották. mi bátorította fel castrót? A második világháború után az amerikai kormány a kommunistáknak már fizetett váltságdíjat különböző személyek szabadonbocsájtásáért. Az első váltságdíjat a magyar kommunista kormány kapta, 1951-ben egy amerikai üzletemberért, Robart A. Vogelerért, akit Budapesten “kémkedés” miatt bebörtönöztek. Hosszú tárgyalások után Vogeler visszanyerte szabadságát. Az ár: az amerikai kormány visszaadott bizonyos magyar értékeket, amelyeket az amerikai csapatok zsákmányoltak Nyugateurópában. . Ezeket az értéktárgyakat a nácik hurcolták ki az országból. Ugyanebben az évben szovjet repülőgépek leszállásra kényszeritettek egy amerikai repülőgépet ugyancsak Magyarország felett. A repülőgép négytagú legénységének három tagjáért a magyar kommunista kormány 123.605 dollárt kapott, fejenként tehát körülbelül 31 ezer dollárt. Tavaly Castro még olcsóbban akarta “kiárusítani” a i foglyokat, mint a kommunisták, — akkor egy-egy fogolyért csak 2,500 dollárt kért. Azóta azonban megnőtt az étvágya és egy-egy fogoly árát 23 ezer, majd pedig 56 ezer dollárban szabta meg. Bármi legyen is a tárgyalások vége, — egy dolog kétségtelen. Castro, ez a gyalázatos emberkereskedő a történelem legmagasabb váltságdíját kéri a kezébe került foglyokért. . . HADGYAKORLAT TÁPÉI, Formosa. — Körülbelül kétezer nemzeti kínai és amerikai ejtőernyős részvételével megkezdték a legnagyobb kinai-amerikai légi hadgyakorlatokat Formosa szigetén. ELKOBZÁS SANTIAGO, CHilt. — A chilei kormány nagymennyiségű kommunista propagandaanyagot kobozott el. Az anyagot Kubából csempészték be az országba. A küldeményeket — amelyeket egy Kubából érkező teherhejón hoztak be — az ottani kubai követség és különböző személyek ciméíre küldték. HÄT BENDÖB BEISMERTE. HOGY LOPÁSOKBAN VETT RÉSZT.,. CHAMPAIGN, 111. — Hat champaign-i rendőr lemondott állásáról, miután Harvey Shirley rendőrfőnök előtt beismerte, hogy üzleteket fosztott ki. Ezekben a bűnügyekben ők “nyomoztak”. . . A szóbanforgó rendőrök, akik valamennyien éjszakai szolgálatot teljesítettek, azzal foglalkoztak,hogy megnézték: a megjelölt üzletek ajtajai és ablakai be vannak-e jól zárva? Ha azután azt tapasztalták, hogy az ajtó, vagy az ablak nyitva van, bementek, meggyőződni 4j£óJ*. vájjon nem bujtak-e el az' üzlet helyiségben betörők. Miután betörőt nem találtak, maguk fosztották ki az üzletet — ez a vád ellenük. A rendőrfőnök közlése szerint a cirkáló rendőrök motor-alkatrészeket, rádiókat, cigarettákat és szivarokat vittek el az üzletekből. A lopások — amint megállapították — 1959-re nyúlnak vissza, s azokban a most lemondott hat rendőrön kivül mások is résztvettek. “Még nem volt alkalmán kihallgatni a többieket — mondotta a rendőrfőnök, de ezzel kapcsolatban a nyomozást tovább folytatjuk.’.’ A lemondott és eljárás alá vont rendőrök között van egy Carter Jones nevű rendőr is, aki eddig kétszer nyerte meg a testületben rendezett céllövő versenyt. Rajta kivül vádat emeltek Berry Gregory, Floyd Mingee, Dennie Overman, Marlin Smock és John Spuck rendőrök ellen. Valamennyien huszonegynéhány évesek és négy-öt éve álltak a rendőrség szolgálatában. A rendőrfőnök elmondotta, hogy az ellopott tárgyak nem kerültek eladásra, azokat a tolvaj rendőrök maguk használták fel. Amikor az ügy tudomására jutott, a rendőrfőnök a haragtól szinte könnyezett és igy kérdezte a hat rendőrt: “miért csinálták ezt, miért loptak, amikor a lopott tárgyak értéke aránylag jelentéktelen volt?” — Erre a kérdésre azonban egyetlen vádlott sem tudott válaszolni. FIATALKORÚ RABLÓK CHICAGO. — Három 18-19 éves fiatalember betörést kísérelt meg egy férfidivat üzletbe. A fiatalembereket, akik fegyverese fenyegetéssel fosztották ki az üzletet, rövidesen elfogták. A letartóztatáskor kocsijukban két revolvert találtak. A három fiatal bandita, a 18 éves Leon Poliquin, a 18 éves Ray Curtis és a 18 éves Dallas Hall rövidesen biröság elé kerül. Felső kép: James Meredith néger diák zavartalanul tanul az oxfordi egyetemen (felső kép). Lenn: Ross Bamett. Mississippi állam kormányzója a mississíppü vásáron egy’ kintornás majmával játszik. FELKÉREZKEDETT AZ AUTÓRA - ELRABOLTA A VEZETŐT Egy chicagói fotoriporter egy fára mászva fényképezte le az illinoisi technológiai intézet kutató laboratóriumában kitört tüzet. CHICAGO. — Izgalmas kalandban volt része a chicagói American Hospital Association egyik tisztviselőöének, az 51 éves dr. Fred N. Elliotnak. Elliot kocsiján Pittsburgh felé hajtott: a város környékén a turnpike-on felkérezkedett kocsijára egy 25 éves fiatalember. Amikor a vezető Pittsburgh nyugati elővárosába ért, a fiatalember elővett a zsebéből egy vascsövet és azzal fenyegette meg, hogy leüti, ha nem adja át értékeit. Ezután elvett tőle 27 dollárt, levette a csuklójáról karóráját, majd megparancsolta neki, hogy menjen be az autó poggyásztartójába. Dr. Elliot engedelmeskedett a felszólításnak és bemászott a csomagtartóba. Ott “utazott” mindaddig, amig a fiatal bandita el nem hagyta a kocsit. Akkor dörömbölni kezdett; a rendőrség szabadította ki kényelmetlen helyzetéből Pittsburgh északi részének egyik utcájában. Dr. Elliot a szövetség helyettes igazgatója és tagja a korház tanácsadó testületének. Azért ment Pittsburghbe, hogy ott résztvegyen az X-ray technikusok egyik értekezletén. A rendőrség a bandita után széleskörű nyomozást indított. NORVÉGIÁBAN SÍELNI TANÍTJÁK Ä VAKOKAT IS OSLO, Norvégia. — A világ első — vakok részére renntartott — si-iskolája most kezdte meg második évadját Norvégiában. Beitostolen városka mellett működik a vakok si-iskolája. Ezen a vidéken a síelés úgy hozzátartozik a mindennapi élethez, mint az étkezés, vagy az alvás. Itt, ebben a városban él Edling Stordahl, aki vakon született. Stordahl szenvedélye a síelés. Az ő gondolata volt. a vakok részére is lehetővé kell tenni, hogy élvezzék a sielés örömeit. A kérdésről sokat beszélt Haakon Brusveen olympiai simesterrel; hosszas fontolgatás után ők ketten alapították meg az érdekes iskolát. Ma az iskola tanára Brusveen, igazgatója pedig Stordahl. Kettőjük irányítása alatt indult nemrégiben az iskolai tanítás második éve, most még mielőtt a kemény tél beköszöntene Norvégiába. Stordahl az iskola vak tanára, egyben kitűnő énekes is. így aztán nem csodálható hogy a si-iskola vak növendékei között sok az énekes és zenész. De vannak közöttük farmerek, üzletemberek is és valamennyien el vannak ragadtatva az iskola jólbevált módszerétől, amellyel számukra — vakok számára — is megnyitották ezt a Norvégiában oly népszerű sportágat. Az iskola vezetésében résztvesz a norvégiai Vakok Egyesületének két tagja is. Érdekes, hogy a növendékek között nők is vannak, s nem valamennyien norvégek. Van;ak finnek és svédek is. A Eeistolen körül elterülő vidék ideálisan alkalmas a síelésre. A kisebb dombok mögött magas hegyek.húzódnak meg, s igy a tanulók fokozatosan sajátíthatják el a sielés tudományát Az első órákon a vakok önbizalmát “trenírozzák” minthogy félnek az ismeretlen mélységektől. Fokozatosan szoktatják hozzá őket a mélységek legyőzéséhez, s néhány hónap után a vak sielők teljes biztonsággal száguldanak le a dombok tetejéről sítalpaikon. CABOT ELŐADÁSA VARSÓ. — John Cabot a U.S. varsói nagykövete, a lengyel főváros közelében 400 főnyi lengyel hallgatóság előtt előadást tartottt az Egyesült Államok politikájáról. Az előadáshoz többen hozzászóltak. A hangulat mindvégig barátságos volt. KÜLÖNÖS “BARÁTSÁG” TAUTON, Anglia. — Mervyn Davies 30 éves férfi 26 éves felesége, megszökött a szomszécTházaspár 15 éves fiával, Rodney Hobsonnal.- Az elhagyott férj keserűen jegyezte meg: “Azt hiszem a feleségemet a szökésben nem szerelmi, hanem — anyai ösztönök vezették ...” Emma Domb new yorki model bemutatja a legújabb estélyi-ruha kreációt.
