A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1962-07-13 / 28. szám

a jó pásztor

5-IK OLDAL

A HONFOGLALÓ MAGYAROK VEZEREI

Mindenki ismeri Árpád, a honfoglaló vezér nevét; mindenki tudja Árpád megválasztásának, pajzsra eme lésének esetét, de kevesen tudják, hogy Árpád uralomra jutásának története körül komoly problémák merültek fel történettudományunkban.

Azon, hogy az Árpád-kori krónikások Attilától, sőt Noétól származtatták le az Árpád-házi királyokat, ma már nem csodálkozunk, mert tudjuk, hogy ezek a krónikások egyben királyi jegyzők is voltak, akik igyekeztek az uralkodó dinasztiát minél korábban élt nagy ősöktől származtatni, igyekeztek belevinni a köztudatba, hogy a dinasztia a történelem hajnalától kezdve jogos az uralomra. Megvolt Mátyás királynak is az udvari történetirója, Bonfini, aki ura családját egy római nemzetségtől származtatta, s akadtak azóta is családtörténészek, akik megbizóik számára Attilával vagy egy-egy magyar vezérrel kezdődő családfát állitottak össze.

A honfoglalás )896) előtt a magyarok Etelközben éltek, a mai Ukrajnna és Moldva területén. Az itt élő magyarok 830 előtt beletartoztak a türk eredetű kazárok birodalmába, s a kazárok adtak fejedelmet a magyar törzsszövetségnek. Amikor az etelközi magyarok elszakadtak a kazároktól, a kazár tipusu vezetés továbbra is megmaradt a magyarok felett.

Az etelközi magyarok belső viszonyairól csupán egy forráscsoport tudósit: a mohamedán geográfusok müvei. Mohamedán arab kereskedők a IX. században megfordutak Etelközben is, és ezen a réven jutott a magyarokról hiradás Dzsajháni khorászáni tudós mun kájába. Dzsajháni földrajza ugyan elveszett, de szőve gét a X. századi arab Ibn Ruszta és a XI. századi perzsa Gardizi müve megőrizte számunkra. E két iró egybehangzóan arról tudósit, hogy a magyaroknak két fejedelmük volt: a kende és a gyula .Kende a magyarok királyának cime volt, mig azt az embert, aki ténylegesen uralkodott rajtuk és a hadsereg főparancsnoka volt, gyulának nevezték.

Ezzel szemben Biborbanszületett Konstantin, bi zánci császár, “A birodalom kormányzásáról” 950 körül irt müvében egészen más képet rajzol a magyar fejedelemség kezdeteiről. Elmondja, hogy a honfoglalás előtt a magyar törzsfők között az első az előkelő nemzetségből származó Levédi volt. Levédit a kazár kagán (főkirály) magához hivatta, hogy a magyarok fejedelmévé tegye. Levédi azonban ezt válaszolta: “Nincs elég erőm ehhez a tisztséghez”, s ajánlott maga helyett egy másik törzsfőt, Álmost, vagy az ő fiát, Árpádot. A magyarok erre Árpádot pajzsra emelték s fejedelemmé tették. Azt is hozzáteszi Konstantin, hogy Árpád előtt a magyaroknak más fejedelmük sohasem volt, s azóta Árpád nemzetségéből való fejedelmek uralkodnak rajtuk.

Ma már tudjuk, hogy az, aki az információt adta Konstantinnak, Árpád unokája, Tormás volt, aki 948 táján Bulcsu karhával (főbiróval) együtt a császár látogatására Bizáncba utazott. Konstantin tehát itt nem honfoglalás előtti Írott források alapján dolgozott, hanem azt irta le, amit az Árpád-házi herceg jónak látott közölni a császárral a dinasztia eredetéről, két-három emberöltővel korábban történt eseményekről. Már pedig az a közlés, hogy Árpád előtt a magyaroknak más fejedelmük soha nem volt, megcáfolható a mohamedán forrásokkal. Még inkább gyanút kelt Tormás előadásával szemben az, hogy elhallgatja a kettős fejedelemség létét, azt, hogy a honfoglalás ideje tájt Álmos fia, Árpád mellett egy másik uralkodó is volt. Ilyenformán, ha az igazsághoz közelebb akarunk jutni, nem eb-Jerrell Ray Howel 18 éves fiú erőszakot akart elkövetni két kislányon. Amikor az egyik gyermek ellenállt, Howell meggyilkolta őket.

bői a későbbi elbeszélésből, hanem az egykorú hiteles forrásokból kell kiindulnunk.

Az említett mohamedán leírás hiteléhez kétség nem fér. Arab kereskedők közlésén alapul, s célja minél pontosabb geográfiai ismereteket adni. így, ha a magyar fejedelemség kezdeteit vizsgáljuk, tényként kell elfogadnunk, hogy a honfoglalás előtt a magyarok két fejedelem alatt éltek: a névleges főkirály, a kende vagy kündü mellett a tényleges hatalmat a gyula, a hadvezér tartotta kezében.

A kettős fejedelemség valaha elterjedt intézmény volt más földrészeken is: emléke kimutatható az észak amerikai indiánoktól az óceániai szigetvilág törzseiig sokfelé. Legismertebb példáját a japán történelem szol gáltatja, ahol a múlt századik az istentől származtatott mikádó (császár) mellett ténylegesen a sogun (fővezér) kezében volt a hatalom. A magyar történelem szem pontjából legfontosabb, hogy ilyen uralom alatt éltei a kazárok, akiknek a birodalmába a fekete-tengeri partvidéken élő magyarok is beletartoztak. A kazárok fő királya, a kagán elzártan élt téglapalotájában, s éven ként csak egyszer lovagolt ki a halandók közé, akikne1 még rátekinteniük sem volt szabad. A kormányzati éi hadi ügyeket a mindenható alkirály intézte. Korábbar a ka?ár államvezetésben is érvényesült az a régi türk szokás, hogy a meghódított népek fölé a kagán trón örökösét rendelték uralkodóul, s igy valószínű, hogy a kazár uralom alá került magyarok is kazár kagán sarjat kaptak törzsfőnökségük élére. Ha erre írásos bi zonyitékunk nincs is, nem kétséges, hogy a magyarok nál a kazárok révén honosodott meg a kende és gyűl: fejedelemség intézménye.

Azt, hogy név szerint ki volt ez a két fejedelen a honfoglalás előtt, a görög György barát krónikájánál X. századi folytatója, Szüméon Logothétisz árulja el aki leírja a honfoglalást megelőző magyar-bolgár hí borút, s ennek során közli, hogy Bölcs Leó császár ke veteket küldött a magyarok fejeihez, Árpádhoz és Ku szánhoz. Azt pedig, hogy melyik méltóságot melyil vezérhez kell kapcsolnunk, Anonymus mondja meg Anonymus regényes honfoglalástörténete ugyan az ese ményeket illetően nem megbízható forrás, viszont kö zölte az ő korábban élő magyar nemzetségek család hagyományait, s ezekben sok hitelt érdemlő történet mag rejlik. Anonymus a hét vezér között középső helyen említi Kündü fia Kurszánt. A Cundu (olvasd Kündü) nevet régebben tévesen Kond-nak olvasták, f igy terjed el a köztudatban a hét vezér névsorában A Kuszán névből a magyar nyelvben alakult a Kurszán alak, úgy, mint a német Schatz szóból a magyarban sarc, vagy az olasz piazzaból a népnyelvben piarc lett Anonymus elmondja, hogy Kündü fiának, Kurszánnak a vára Óbudán állott. Kurszán várát a későbbi okle velek is emlegetik, s ezekből kiderül, hogy e vár azonos az Óbudán ma is látható római katonai amfiteátrum mai. Anonymus hitelét emeli, hogy az ő korában még éltek a Kurszán utódától, Kartaltól leszármazó Kartal- Kurszán nemzetség tagjai, s ezeknek szállásbirtokai Óbuda körül, Pest és Pilis megyében feküdtek.

Mindebből megállapítható, hogy a honfoglaláskor a kettős fejedelemség intézménye még fennállt; a névleges hatalommal rendelkező “Kündü fia Kurszán”, méltósága szerint Kurszán kündü, a megtelepedéskor az ország földrajzi központjában, Óbudán választotta meg székhelyét. Ugyanakkor a tényleges hatalmat kezében tartó gyula méltóságot Árpád töltötte be. Árpád volt a hadsereg fővezére is, s igy a honfoglalás katonai végrehajtását neki kell tulajdonítanunk.

A magyar krónikák szerint Árpád a vereckei hágón át nyomult be seregével, s Ungvárról kiindulva győzelmes csatákkal foglalta el az országot. Árpád serege nem ölelte fel az egész magyar népet. Konstantin ugyanis elmondja, hogy amikor a magyarok serege távol volt és csatázott, a besenyők és bolgárok közös erővel megtámadták a magyarok otthonmaradt nemzetségeit, és súlyos veszteségeket okozva elűzték őket Etelközből, mire ezek mai hazájukba menekültek. Konstantin leírásával egyezik, hogy a magyar krónikák a győzelmes vereckei benyomulás mellett emlegetnek egy másik, menekülésszerü honfoglalást is. Eszerint a régi hazában levő magyarokat “sasok” támadták meg, barmaikat felfalták s kiűzték őket. A menekülő magyarok Erdélybe költöztek, ahol Árpád idős apját, Álmost megölték, s innen nyomultak be Pannóniába. Hogy mi volt Álmos megölésének oka, arra ma már biztos választ nem adhatunk. Annyi azonban feltehető, hogy Almos megölésében szerepe volt az Etelközben elszenvedett veszteségnek. A névleges főkirály, a kündü minden bizonnyal nem Árpád seregében harcolt, hanem a menekülő néppel együtt költözött Magyarországba, s igy a két honfoglalást a két fejedelemhez kapcsolhatjuk.

A kettős fejedelemség intézménye a honfoglalás után nem sokáig állott fenn.

Az egykorú német évkönyvek Árpád nevét egyáltalán nem ismerik, viszont az egyetlen magyar vezér, akit a honfoglalás utáni évtizedben megneveznek: Kuszái király. Ez csak Kuszánnal, Anonymus Kurszánjával azonosítható, mert a magyar krónikák vezérnévsoraiban más ehhez hasonló név nem szerepel. Kuszái ' vezért a németek 904-ben a nyugati határszélen egy lakomán orvul megölték. Úgy látszik, hogy ezzel vége is szakadt a kettős fejedelemségnek.

Krónikáink nem beszélnek Kurszán nemzetségé nek sorsáról, de azok a jelenségek, amelyeket utóbb Kurszán vára körül és a gyepükön megismerünk, csak egyféleképpen magyarázhatók.

Árpádot 907-ben (?) bekövetkezett halála után Kurszán vára közelében, a mai Óbuda területén temették el; Pest megye síkságán pedig a helynevekben feltűnik Árpád fiainak és unokáinak neve: Üllő, Tas és Taksony. Ez arra mutat, hogy Kurszán halála után nem sokkal Árpád birtokba vette a névleges főfejedelem székhelyét, Kurszán várát, és szállásterületéin Pest és Pilis megyében az Arpád-fiak ütötték fel sát’aikat. A Kurszántól lezsármazó Kartal-Kurszán-nem zetség tagjai csak kisebb maradvány-birtokokat tart íattak meg a megye szélső területén, Pomáz, Kartak Tápiószecső és Sóskút körül. Ugyanilyen sorsban részeltették utóbb az Árpádok az uralmuk ellen törő többi .örzsfőt és nemzetség főt is, például Ajtonyt és az erlélyi Gyulát. Várukat és szállásterületüket elkobozták > a legyőzött törzsfő rokonsága népével egy-egy kis te•ületen volt kénytelen meghúzni magát.

Kurszán nemzetsége tehát a levert törzsfők nem :etségeinek sorsára jutott, s ennek megfelelő elbánás )an részesültek uralmának támaszai is.

A kündü vagy kende katonai kíséretének sorsa íz lett, hogy a gyepükre telepítették ki őket, határvédc zolgálatra. Itt, a határszélen találjuk a Kend helynevek zömét, és a szatmári gyepükön emlegetik tizennyoladik századi oklevelek a kék kend népet. E kitelepiett néptöredék nevében a kék jelző ugyanazt jelenti, nint a hasonló képzésű kök-türk, és köke-mongol néprevekben: az uralkodó nemzetség “égi”, “kék” jelzője maradt fenn bennük.

A legyőzött és határvédelmi szolgálatra telepitett íék-kendek helyébe az Árpádok katonai kísérete került. Óbuda-Kurszán vára körül számos törzsi helylév található, amelyek a különféle törzsekből ide telepített vitézek törzsnevét őrzik. A hűvösvölgyi Nyék, r dunaparti Békásmegyer és Káposztásmegyer, a Margithid pesti végénél feküdt Jenő, Pilisborosjenő, Budakeszi, Budakalász, Budaörs stb. mind ilyen törzsnevü falu, amelyeknek harcos lakói az Árpádok várát és a legfontosabb átkelőt, a megyeri révet őrizték.

Az írott források hiányát e sokatmondó jelenségek 'segítségével rekonstruálva megállapíthatjuk, hogy Árpád — vezértársa, Kurszán halála után — birtokba vette a névleges fejedelemség jogait, s ezzel egyeduralkodó nagyfejedelem lett. A hatalmi helyzet ezzel lényegében nem változott, hiszen eddig is Árpád volt az, aki királyként uralkodott a magyarok felett, s a honfoglalás katonai sikerei az ő tekintélyét emelték. E változás inkább csak azt jelentette, hogy szimobliku- San is megszűnt a hajdani kazár uralom, amelynek egykor a kündü volt a letéteményese. Egy elhaló régi intézmény adta át helyét egy születő újnak, s hogy ez állott a fejlődés irányában, annak legfőbb bizonyítéka a magyar állam, amely Árpád uralomralépése után három emberöltővel megvalósult.

Györffy György

Joey Affidi 12 éves zongoraművész Elisabeth belga anyakirálynővel zongora-hegedű duettet játszik, Joey Yonkers, N. Y.-i othouában.

OHIO SAFE BOATING WEEK

COLUMBUS, 0. — Michael V. DiSalle kormányzó Ohio Safe Boating Week-nek nyilvánította a hetet julius 1-től julius 7-ig. Ezzel kapcsolatban felszólította a csónakázást és vitorlázást kedvelő polgárokat, hogy szenteljenek figyelmet a biztonságnak és képezzék ki magukat a vizisportok biztonságos tízesére.

Felhívta a. figyelmet arra, hogy a U. S. Coast Guard Auxiliary, a Power Squadron és az American Red Cross, azonkívül számos csónakázó ís yacht klub alkalmat nyújt a sportok szakszerű megtanulására.

— A Safe Boating Week-et országszerte megtartják — jelentette ki ames D. Wells, az állami természeti források minisztériuma vizijármű osztályának igazgatója.

Meglakaritássai zári az auditor hivatala

COLUMBUS, O. - A kormánykiadások növekedésiének ellenére is, az állami auditor James A. Rhodes bejelentette, hogy a junius 30-án végződött pénzügyi év könyveit lezárta és azokban $42,9*86.86 m e g t a k aritás mutatkozott Ohio adófizetői számára az elmúlt 12 hónapban.

Ez a 9-ik egymásután következő év, melyben hivatal deficit nélkül doilgozott, — mondotta Rhodes auditor és ez a hivatalba lépése óta mintegy $340,257.13 tett ki megtakarításban. Ez úgy volt lehetséges, mondotta, hogy hivatala kevesebbet költött, mint azt az adminisztráció engedélyezte.

ÖT ORVOS MESEL CASTRO KUBÁJÁRÓL

CLEVELAND, O. — Hogyan jár az, aki elhagyja Kubát, hogy az Egyesült Államokban telepedjék le?

Ezt mondotta el azon öt orvos egyike, akik most érkeztek Clevelandba.

— A titkos rendőrség nem veszi ie a szemét az emberről. Ha az ember kitekint az ablakon, nappal, vagy éjjel, mindig áll valaki a ház előtt, figyelő helyzetben.

— Az indulás előtti éjjelen, egy jeep parkol a ház előtt négy katonaruhába bujtatott személlyel, vállukon puska, kezükben géppisztoly.

— És amikor az ember reggel távozik, hogy kimenjen a repülőtérre, az egyedüli, amije még megvan, a magán viselt ruhája és a repülőjegy.

— Minden egyebet elkoboz az állam. A házat, a bútort, az autót és a bankbetétet. Csak két dolgot vihet magával az ember. Öt pésót és két fiaskó rumot.

Öt orvos érkezett Clevelandiba ezen a héten, hegy uj életet kezdjenek Amerikában. Másik három ma érkezik meg. négyen pedig vasárnap.

Mind a 12-en megkezdik az előzetes intern orvosi szgII- íálatot a Marymount Ho«picalban, 12300 McCracken 'vd.-on, Garfield Hts.-on. Ez szükséges, hogy megkapják íz engedélyt az orvosi gyakorlatra.

Cigány a stúdióban

A rádió stúdióban a cigaretta-szünetben a cigányzenekar egyik tagja megkérdezi a programvezetőt: “Ugyan hányán hallgatják a mi muzsikánkat?”

“Azt nehéz megmondani”, feleli rövid gondolkozás után a rendező, “talán egy millió, talán több hallgatónk van.” iFelsóhajt a cigány: “Hej, ha én ennyi nép közt tányérozhatnék 1”

KURZSÁN KENDE ÉS ÁRPÁD GYULA -