A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1962-03-23 / 12. szám

AMERiíiA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT NO. í'2. SZÁM The largest Hungarian weekly in Ámerfrs VOL. 42. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Philadelphia, South Bend Péntek, 1962 március 23 Hírek a világ minden részéből BUENOS AIRES, Argentina — A kongresszusi és tartományi választásokon előretörtek a száműzetésben élő Peron szovjetbarát hivei, többek közt meghóditot­­ták a Buenos Aires tartományi kormányzói hivatalt. Ez súlyos veresége a Frondizi kormánynak és egyben ve­szélyezteti Kennedy segitő programjának végrehajtá­sát. ‘ \ GUATEMALA CITY — Castro-barát diákok fel­lázadtak a kormány ellen s a fővárosban napokon át véres harcok folytak. A várost katonai parancsnokság alá helyezte Ydigoras elnök. A lázadók Ydigoras kon­zervatív kormányának lemondását azon az alapon kö­vetelik, hogy a legutóbbi választáson nagyarányú csa­lások történtek. JERUZSÁLEM — Szíriái tüzérség lövöldözött a Galileai tó izraeli halászaira, mire Izrael ágyutüz alá vette a partmenti sziriai állásokat és lerombolta azokat. A sziriaiak a fegyverszüneti egyezmény megsértése cí­mén vádat emetlek Izrael ellen az Egyesült Nemzetek fgyverszüneti bizottsága előtt. PÁRIS A balparti bohémnegyed egyik kis hotel­jében a rendőrség elcsípett két amerikait, akiknek kof­ferjeiben hasis és ópium volt. Mindketten amerikaiak: Philip Hand 33 éves zenész, párisi éjjeli lokálok nép­szerű Phil-je, a másik Ernest Nocho, kabaréénekes és festőművész. A kábítószereket Marokkóból csempész­ték be Franciaországba. Nocho azt mondta, hogy ő a hasis magvakat a festékekbe keverte, hogy domboro­­dásokat okozzanak a festményeken és a színek erőtel­jesebben érvényesüljenek. MOSZKVA — Adzsubej, Kruscsev lányának fér je és hivatalos lapjának szerkesztője, arra a kérdésre hogy mi az apósa kedvenc itala, ezt felelte: “ Ő csal vizet iszik, az egész család ivója én vagyok.” KELET-BERLIN — Három egyetemi diák nagy útra kelt: a cémentfaló'n és szégesdrótakadályon át Nyugat-Berlin volt úti céljuk. Mind a hárman fel vol­tak fegyverkezve osztrák és svájci útlevelekkel. De a keletberlini pokol kapusai nyomban felfedezték, hogy az útlevelek nem valódiak. Biróság elé kerültek, amely a hamis útlevelek használatának kis bűnéért és a sza badságba szökés kísérletének nagy bűnéért a vezért két évi börtönre, a másik kettőt 20 havi börtönre Ítélte MIAMI, Fia.—Julio-Berreo, ki Bonn nyugatnémet fővárosban Castro követségén kereskedelmi tanácsos volt, Amerikába jött mint politikai menekült. Kouri- Barreo sógora Raul Roa kubai külügyminiszternek. MOSZKVA — Bronz és nickel aprópénzeket ha­misított F. G. Szuvorov, halálra Ítélték és agyonlőtték. BERLIN — Az orosz hadbíróság halálra Ítélt és agyonlövetett egy orosz katonát, aki részeg állapot­ban átment Nyugat-Berlinbe. A HAZAI FRONT HÍREI Kennedy elnök a kongresszustól 4878 millió dol­lár megajánlását kéri idegen, elsősorban elmaradott or­szágok megsegítésére, a kommunista veszély csökken­tése céljából. A kongresszusban ellenzéki hangulat van főleg azért, mert Dél-Amerikában a gazdag-földbirto­kosok és gyárosok hallani sem akarnak földosztásról és méltányos adórendszerről, miértis az amerikai se­gítség alig segíthet a népeken. Kennedy felhatalmazást kér a kongresszustól, hogy a következő öt évben elnöki rendelettel leszállíthasson behozatali vámokat. Erre azért van szüksége, hogy eredményesen alkudozhasson a vámközösségbe lépett európai országokkal és a szabad világ más országaival. A vámok leszállítása egyes amerikai iparokban munka­­nélküliséget okozhat, de Goldberg munkaügyi minisz­ter azt állítja, hogy a következő öt évben legfeljebb 90,000 amerikai munkás vesztheti el az olcsó áruk be hozatala folytán munkáját, másrészt azonban az ame­rikai kivitel növekvése révén ennek a számnak több szőröse fog uj munkalehetőségekhez jutni. * A szövetségi vádzsüri vádat emelt az amerikai kommunista párt két vezére, Gus Hall és Benjamin Davis ellen, mert megtagadták a regisztrálást mint egy idegen hatalom (a szovjet) amerikai ügynökei. Ma­gát a pártot már ugyanez okból korábban vád alá he­lyezték. # ' Az elnök aláírta a törvényt, amely munkanél­küliek ipari átképzéséről gondoskodik a következő há­rom év folyamán 435 millió dollár költséggel. A 35 eves Köbért Sowers Kapitány viseli uj u,st nguisned írty.ng Cross-ját, a B-5U rtustier gépje előtt, mellyel Los Angelesből New Yorkba és vissza repült, 4 óra és 42 perc alatt. Jobboldalon töltik a gépet a levegőben. TÁMADÁSTÓL TART ÄÜSZTRA BECS — A szovjet nyugtalansággal figyeli a nyu­gateurópai gazdasági élet folytonos erősödését, az Eu­rópai Közös Piac szenzációs sikerét, de semmitsem te­het ennek a nyugateurópai gazdasági tömörülésnek szétrobbantására. Annál inkább erőlködik, hogy a Nyu­gat szélein levő országok becsatlakozását meghiúsítsa. Finnország után Ausztria ellen fordult a szovjet és ko­molyan, sőt komoran figyelmeztette az osztrák kor­mányt, hogy csatlakozási szándéka ellentétben áll a békeszerződésben lefektetett semlegességi kötelezett­séggel. Az osztrák kormány újra és újra azt felelte a szov­jetnek, hogy az Európai Közös Piachoz való csatlako­zás, amelyre törekszik, tisztán gazdasági tömrülés, sem­mi politikai jelentősége nincs. A szovjet ezt nem hiszi, már csak azért sem, mert a Nyugaton nyíltan beszél­nek arról, hogy a gazdasági szövetkezés idővel szo­rosabb politikai kapcsolatokra fog vezetni. AMERIKA JÖVŐJE A VILÁGPIACON Hitetlenül, de elégedetten' válogat az amerikai nő a 5 és f 10 üzletben halomba rakott se •lyem és rayon babuskák közit, j Ezeknek a szép és finom hol-! miknak ára majdnem semmi! Made in Japan. A férfiak válogatnak a jó iás olcsó öngyújtók közt. Made in Japan. Az. utcán -sokszor látunk magasba tu bogarakat, ame­lyek vígan futkosnak a. tekin­télyes. -amerikai Cadillac és Ford autók közt. Volkswagen néven mindenki ismeri ezekét a bogárhátu kisautókat,- ame­lyeknél jobbat olcsóbban itt nem lehet gyártani, nem le­het kapni. Made in Germany. Azért olcsóbbak ezek és az­ért olcsóbb sok ezer -más kül­földi ipari termék itt, mint a hazai gyártmányok, mert mindenütt a világon alacso­nyabbak a munkabérek, mint itt. És mégis, az amerikai ki­viteli és behozatali statiszti­ka tanúsága -szerint az ameri­kai ipar — -egy és más kivié­tellel — versenyképes a világ­piacon. De versenyképes lesz ezután, amikor az Európai Közös Piac egységes, vámha­tárral v-eszi körül magát és vám kivetésével védekezni fog -a külföldi verseny ellen? Ez a. nagy kérdés, amely most az elnököt és tanácsadóit, a kon­gresszust, a gazdasági érde­keltségeket és általában min­denkit foglalkoztat, aki az. amerikai ipar és. -az. ameri­kai munkásság jövőjét bizto­sítva akarja látni. AMERIKA ÉS A KÖZÖS PIAC Sokan a gazdasági szakér­tők köziül -úgy vélekednek, hogy Amerikának csatlakoz­nia kellene -az Európai Közös Piachoz, amelynek megterem­tését, -az. amerikai Marshall Terv tette lehető-v-é. A csatla­kozás azt jelentené, hogy hogy Amerika a közös vám­határon! belül szabadon áru­síthatná termékeit, nem len­ne vámmal megterhelve. De ez egyben azt dk jelentené, hogy az európai olcsóbb áruk vámmentesen jöhetnének be Amerikába és egyes iparok gyengülnének, tönkremenné­nek, munkásaik elvesztenék munkájukat. Ezért vannak a csatlakozásnak ellenzői is nagy számiban. És külön problémája Amerikának az, hogy baráti viszonyban levő i országok, mint Japán, délame­rikai országok, stb. ne káro­sodjanak egy európai-ameri­kai közös vámvédelem foly­tán. Egyszóval: komplikált helyzet ez. Kennedy elnök, -nem is tervezi jelenleg az Eu­rópai Közös Piachoz való csat­lakozást, hanem átmenetileg csak jó kereskedelmi szerző­déseket köt a Közös Piac or­­vszágaival és más országokkal, csökkentve a vámtételeket. A kongresszustól öt évre szóló felhatalmazást kér ilye n egyezkedésekre, a vámtarifá­nak fokozatos leszállítására. De ellenzéssel találkozik, mert egyes iparágak károsodástól tartanak, ha egyre több és több olcsó áru jön be az or­szágba. Gokliberg munkaügyi miniszter azzal érvel, hogy az alacsony amerikai vámok folytán csakugyan egyes ipa­rok kárt szenvedhetnek, vi­szont az alacsony európai és más vámok révén az amerikai exportot olyannyira lehetne ne növelni, hogy sokkal több amerikai munkás jutna mun­kához, mint amennyien mun­kájukat elvesztik. A nagy kérdés (amelyre a szakértők többsége igennel felel), az mármost, hogy az amerikai áru, amely a múlt­ban és a jelenben versenyké­pesnek bizonyult a világpia­con, versenyképes marad-e a jövőben, amikor a vámtételek leszállítása folytán több olcsó külföldi árut engedünk be az országba? Eric Johnston ki­váló amerikai gazdaisági szak­ember fejtegetései nyomán a következőkben adjuk a felele­tet erre a kérdésre. TÖBBET KERESNEK - TÖBBET PRODUKÁLNAK Téves az a nézet, hogy ahol alacsonyabb a munkabér, ott olcsóbb lehet az áru. Az a kér­dés: mennyiért mennyit pro­dukál egy munkás ? Egy ame­rikai-japán vizsgálódásnak ez volt az eredménye: A japán munkás órabére 2l2 cent volt és óránkin-t 30 értékű termé­ket készített, ugyanakkor az amerikai munkás órabére 1.95 volt, produkciója pedig -3.19. Az amerikai szénbányász óra­bére nyolcszorosa a japán óra­bérnek, de termelése óránkint Műszerese a japán termelés­nek. Még amerikai cégeknek, pl, Fordnak külföldi üzemei­ben is egy-egy munkás pro­dukciója kevesebb, mint Ame­­. rikában. Mi az oka, mi a magyaráza­ta annak, hogy az amerikai munkás jobban és többet ter­mel ? Az amerikai munkás­nak jobb gépek és szerszámok állnak rendelkezésére és mun­katempója gyorsabb. És azért is képes az amerikai munkás több produkcióra, mért az üzemekbe, a felszerelésekbe több pénz van befektetve. Egy amerikai gyári munkásra át­lag 13,000 dollárbőkebefekite­­tés esik, vagyis ennyibe kerül a felszerelés, amellyel dolgo­zik. Ezzel szemben egy-egy nyugatnémet munkás “kezé­ben” 4500 dollár tőke van, a belga munkás 7500 dollár tő­kével dolgozik, az indiai mun­kásnak 300 dollár értékű se­gédeszközök állnak rendelke­zésére. Számba kell venni, mint fontos ' tényezőt, a gyártás­nál használt anyagok árát is. A nyersanyagok sok ország­ban olcsóbbak, de a fél-kész anyagok, mint plasztik, mes­terséges szövetek, alkatré­szek, stb., a legtöbb ipari or­szágban (Anglia és Kanada kivételével) sokkal drágáb­bak, minit Amerikában. Visszatérve a külföldi ala­csonyabb munkabérekre, rá kell mutatni arra, hogy a kü­lönbség amerikai és külföldi munkabérek közt egyre szű­kül, a külföldi munkabérek egyre emelkednek és közeled­nek az amerikai bérnivó felé. I960 és 1961 közt az ameri­kai munkabérek átlag 5 szá­zalékkal emelkedtek, ugyan­akkor a béremelkedés Német­országban és Hollandiában 12 százalék volt, Franciaország­ban 11 százalék. Minthogy Európában, Japánban és egye­bütt a munkabérek sokkal alacsonyabbak, viszont a gaz­dasági helyzet erősöbbödik, számítani lehet arra, hogy a munkabérek tovább fognak emelkedni és a különbség kül­földi és amerikai munkaibé­rek közt tovább fog szűkülni. AZ ÉREM KÉT OLDALA Most nézzük az érem má­sik oldalát. Külföldi (olcsóbb) áru behozatala kárt okoz Amerikában? A munkanélkü­liséget sulyosbbitja? Bizo­nyos mértékben kétségtelenül kárt okoz, mint a babuska, öngyújtó és Volkswagen pél­dák tanúsítják. De szélesebb távlatból kell ezt a kérdésit elemezni. Számiba kell venni (Folyt, a 2. oldalon) A Bécs és Moszkva közt folyó vita még egyre fo­lyik és az osztrákok nem tartják kizártnak, hogy Krus­csev egyre ersőebb nyomást fog rájuk gyakorolni és végül erőszaktól sem riad vissza, hogy célt érjen. Az orosz vörös hadsereg útja Ausztria felé magyar földön és Csehszlovákián át vezet. Ezért az osztrák kormány megerősiti az osztrák-magyar és az osztrák-cseh ha­tárt. A magyar oldalról a határőrök látják azt, ami az osztrák oldalon történik és erről a Magyar Távirati Iroda ezt jelenti: Magyarországgal és Csehszlovákiával szomszédos keleti határmenti erődiíményláncot az osztrák hadügy­minisztérium tovább építi, és az erőditményrendszer egyes szakaszait aknásitja. Szögesdrót-keritések, bukta­tódrótok és aknamezők váltják fel egymást. VÁSÁRI TEREFERE LIPCSE, Keletnémet szovjetzóna — Tavaszi nem­zetközi vásár. Tele van a város nyugati néppel. Csakis ilyenkor, vásári alkalmakkor engednek ‘be a kommu­nisták üzletembereket a világ minden részéből. A kiál­lítási bódékon, a házak falain kommunista jelszavak, a rádió kommunista propagandát bömböl egész nap. * Éjfél felé jár az idő. A villamosra vár egy idősebb pár. Leáll előttük egy külföldi automobilista, irányítást kér és mindjárt felajánlja, hogy haza viszi őket autó­jával. Az autóban senkisem látja őket, senkisem halija beszédüket. Nyugodtan beszélhetnek tehát. Szól a fér­fi: “Vidám volt itt az élet valamikor régen. De jött Hitler és a háború és jöttek az oroszok és .most itt vagyunk.” Itt — ez egy nagy pusztaságot jelent. Idétlen for­májú romok kísérteties látványt nyújtanak a beha­vazott ut mögött. A német oda mutat: “Ebben a városrészben valamikor a világ legjobb könyveit adták ki!” Mindenki ilyen komornak látja a helyzetet? “Nem, sajnam nem,” mondja a német. “Talán csak 70 szá­zalék vélekedik úgy, mint ő, 30 százalék — főleg az is­kolában betanított, idomított fiatalság — minket tesz felelőssé Hitlerért, a háborúért. Családi viták sokszor keserűek. A fiatalok azt hiszik, hogy jobb jövő vár rá­juk. De mi öregek már nem remélünk semmit!” * Vendéglőben egyedül ül egy asztalnál egy éltes hölgy, egy csésze teánál. A szomszéd asztalnál külföl­diek ülnek, meghívják asztalukhoz. A német nő körülnéz, aztán halkan megszólal: “Eleinte azt hittük, hogy az oroszok el fognak menni, úgy, ahogy az amerikaiak elmentek a Nyugatról. De most már tudjuk, hogy erre sohasem számíthatunk.” Nem fél ilyesmiket mondani? “Veszélyes, az igaz ... De én megkockáztatom. Ha az ember egyedül él, néha, ha alkalom nyílik, ki akarja magát beszélni ... No, nem mondom, hogy min­den rossz most. Mi lipcseiek szeretjük a jó zenét, van jó filharmonikus zenekarunk, jó operánk az uj opera­házban, a jegyek nem drágák, a rezsim támogatja a kultúrát . . . Munkásember fia éppoly könnyen jut az egyetemre, mint bárki más, és ez jó ... De a vallás meg a hagyományok — azok halottak ...” A kiállítás dán bódéjában sonka, mindenféle saj­tok. Egy német nő odasug a külföldi vendégnek: “Ezt nekünk csak látni szabad, enni nem lehet, soha ...” THE GOOD SHEPHERD Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap, Bányászlap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents