A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1962-03-23 / 12. szám

Z. OLDAL

A Jó PÁSZTOK

A JO PÁSZTOR

(THE GOOD SHEPHERD;

_______Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította________

Megjelenik minden pénteken Published every Friday

Published by — Kiadó

THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY

Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1738 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO

Telefon: CHerry 1-5905

c<|§g|^> >b

ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES:

Egy évre .............................. $8.00 One Year ............................ $8.00

Fél évre .................................$5.00 Half Year .............................. $5.00

Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio

AMERIKAI URALKODÓHÁZ

Sokan talán elfelejtették és igy jó lesz feleleveníteni azt a történelmi tényt, hogy George Washington, a Nemzet Atyja, egyideig habozott, hogy a két nagy államforma, monarchia és republika közül melyiket válassza. Egyidőbcn a királyi hatalom fenntartásának gondolatával kacérkodott. Amerika köztársaság lett -és amerikai császár vagy király eddig csak kabarékban trónolt. De múlnak az idők és a szokások és az államformák és most Washingtonban, egyelőre csak cocktail pártikon, egy amerikai uralkodóház szülési örömeiről és reménységeiről suttognak. Könnyű kitalálni: a Kennedy dinasztiáról van szó.

John Fitzgerald Kennedy 1964-ben újra megválasztjuk a köztársaság elnökének, igy hát 1963-ig fog uralkodni. Addigra annyira megszeretjük a különböző, illetőleg nagyonis hasonló Kennedyket, hogy Bob Kennedyt, a mostani igazságügyminisztert választjuk meg elnöknek, nem is egyszer, hanem kétszer, és igy 1976- ig biztosítva lesz nekünk Kennedy II. Aztán újabb nyolc évre beköltözik a Fehér Házba Teddy, történelmi néven Kennedy III., aki 1948-ig fog uralkodni. Akkor Caroline még csak 27 éves lesz és nyolc évig kell várnia, mig eléri az alkotmányban előirt 35 éves kort. Mi lesz tehát 1984 és 1992 közt? Interregnum lesz, vagyis oly időszak, amikor a nemzetnek nincs uralkodója? Nem valószínű, mert a békés együttműködés a szovjettel és az addig megpuhuló kinai ultrákkal még akkor is dühöngeni fog, mint véget érni nem akaró pestisjárvány és igy Amerika, ha szabad akar maradni, egy napig sem maradhat uralkodó nélkül. Ezért interregnum helyett a nemzet biztosan inkább a királyhelyettesi megoldást fogja választani és ideiglenesen megelégszik egy vagy egymásután két Kennedy sógorral. Azután 1992 ben Caroline lesz az Egyesült Államok első női elnöke és, mert addigra megszilárdul a Kennedy dinasztia hatalma, ezt a bájos hölgyet, már királynőnknek fogjuk becézni.

Mindez persze puszta fantázia és nincs kizárva, hogy a jövő történelmi szele irányt változtat és idővel felülkerekedik Massachussettsben a másik dinasztia, a Cabot Lodge ellenkirályi család. Hogy a Tudorok és a Stuartok harcé a trónért hogyan végződött, azt a múltból tudjuk, de hogy a Kenendyk és a Cabotok vetélkedése Amerika trónjáért hogyan fog alakulni és eldőlni, az a jövő titka. Egyelőre csak ennyit mondunk: Ne higyje senki, hogy Henry Cabot Lodge elfelejtette a szörnyű vereséget, amelyet J. F. Kennedy mért reá 1952-ben a szenátusi választás alkalmával.

BÉKE VELÜNK )

Kruscsev első számú Mikojánja messze földön, Szibériában, a kinai kommunista testvérek szomszédságában nagy beszédet mondott, arról panaszkodott, hogy az albán kommunisták (értsd: a kinai kommunisták) nem értik eléggé a marxizmust és éppen ezért nem tudják megérteni Kruscsev békés együttélési politikáját. Az albán (értsd: kinai) kommunisták úgy vélik, hogy Kruscsev békés együttélési politikája akadáiya a felszabaditó háborúnak, vagyis a laosi, vietnami, kubai, berlini és más kommunista behatolásoknak és sok más országban folyó többé-kevésbbé nyilt propagandának és felforgató üzelmcknek.

Kruscsev a fél világot háborús izgalomban tartja, hol itt, hol ott hajszálnyira megközelíti azt a pontot, ahonnan már nincs viszakozás. És az albán (kinai) kommunisták mégis szemére vetik békülékeny politikáját.

No de ilyet! — kiáltott fel haragosan Mikoján.

Tulajdonképpen mit is jelent az a békés együttélés? Mi kezdettől fogva sejtettük, hogy azt jelenti, hogy a szovjet és a kommunizmus nemcsak úgy győzhet, ahogyan Budapest vérrel öntözött utcáin győzött, hanem úgy is, inkább úgy, ahogyan Castro árulása folytán Kubában győzött, ahogyan Japánban a zengakura-diákok segítségével győzelmet remél, ahogyan Latin-Amerika országaiban termeszhangya járással túr és fúr. Mi tudjuk, hogy- ez a békés együttélési rablóhadjárat módja. De a békés együttélés hiteles magyarázatának mindeddig hijján voltunk. Most megkaptuk a hiteles magyarázatot Genfben. Ott az angol külügyminiszter megmondta Gromikónak, hogy a leszerelési konferencia légkörét megmérgezik a szovjet legújabb berlini pimasz kihívásai: a nyugati repülőgépek légi útvonalának megmételyezése, aluminiumszemcsékkel melyek megzavarják a radar irányítást és légi katasz-‘rrincess Lee Radziwell Letitia Baldridge Jacqueline Kcnncdj

Mrs. Kennedy nem egyedül utazott Indiába és Pakisztánba. Nővére, Lee Radziwell hercegnő és szó ciális titkára. Letitia Baldridge, is vele utazott.

NE BÁNTSD A LOVAT!

Még eddig nem végzett idegen nemzet fia olyan lovasbravurt, amelyet magyar lovas utána ne tudott volna csinálni.

Csupán egyszer hökkent meg a magyar lovastársadalom. 1858-ban Európába érkezett Karey, a világhírű amerikai lószeliditő és mutatványaival elszéditett minden lóhoz értő embert. Először Windsorban, az angol királyi család előtt produkálta magát. A királyi istállóból kivezettek a lovaglóiskola porondjára egy gonosztermészetü, elvadult lovat, mely Rareyt harapással és rúgással üdvözölte. Az amerikai engedélyt kért, hogy a konok teremtéssel negyedóráig négyszemközt maradhasson. A negyedóra leiteltével a közönség ámulva látta, hogy a ló szétnyílj tott lábakkal fekszik a földön és fejét gyengéden Rarey ölébe hajtja. Másnap ugyanez a ló az amerikai parancsára lefeküdt, derekának neki t ámasztottak egy deszkát s azon égy talyigát tologatlak fel-le. Az állat meg se moccant, még akkor sem, mikor háta mögött dobba vágtak bele, orra előtt pedig esernyőt nyitogattak- csukogattak.

Úgy látszott, ebben a -művészetben az amerikai csakugyan utolérhetetlen. Találgatták is európaszerte, mi lehetett a titka?- Mindenféle vegyiszerre gyanakodtak, köményolajra s más effélére, melyet a lóval megszagoltat s az kezesbáránnyá szelidiil tőle. A kevésbé kalandos képzeletüek a csodaszerek helyett inkábba létektani fogásokra gondoltak.

Amit Rarey tudott, azt magyarember is tudta. Mégpedig jóval előtte.

Balassa Konstantin élet-] rajzi adatairól annyit mond a lexikon, hogy a macedóniai Ochrida községben született 1795-ben. (Minő kalandos sors vethette oda szüleit?) 1813-ban kadét a württembergi huszároknál, gyorsan meg yelőre, 1839-ben őrnagyi' ranggal nyugalomba vonul. 1851-ben még életben volt és Pesten lakott.

Valami csodálatos lelki kapcsolatot tudott teremtődi a lóval s aihélyik'a kézé alá került, azzáf azt tette, árnit akart. Rendkívüli képességűnek elterjedt a hirt és 1827- bén felrendelték Bécsbe, hogy mutassa be 'á tudományát az udvar előtt. Jelen volt a trónörökös, a réichstadti herceg és temérdek udvari nép. 42 válogatott paripát vezettek elő; összeválogatták, ahány vad, bokros, külömböző rossz i ulapdonságokkal megvert, évek óla javíthatatlannak isméit lovat csak találtak a kaszárnyákban. Balassa sorba vette valamennyit és hogy, hogy nem, a tíizokádó sárká nyok és belátva, hogy mesterük akadt, engedelmesen megtettek mindent, amit parancsolt nekik.

Balassát nyomban kinevezték főhadnagyból kapitánynak, felmentették a rendes katonai szolgálat alól és sorban kiküldték a helyőrségekbe, hogy tanítsa meg módszerére a tiszteket és a legénységet. Élethossziglani 300 pengő forint pótdijat utaltak ki neki a tiszti fizetése mellé.

Balassa hires ember lett. Könyveket is irt; azokat elkapkodták. Egyik müve két kiadást ért meg. A másikat nem kevesebb, mint hét nyelvre fordították le. A magyar kiadásnak ez a teljes cinre: “Az erőszak nélkül való patkoíás; okosságon és a lónak lélek tudományán alapodott értekezés: miként kelljen az igen izgékony, vagyis künynyen ingerelhető, rosszindulatú és egészen elromlott lovakat, amelyeket mindeddig csak egyedül erőszakkal és kényszerítés által lehetett megpatkolni, egy óra alatt arra birni, hogy magokat örömest engedjék megpatkolni és makacsságukat örökre letegyék.”

Idéztek '‘belőle néhány sort.; melyükben benne foglaltatik Balassa SódSZörének alapélve: t

“Nincsenek' a természettől rosszindulatú lovak. Ha rosszindulatüakká válnak, oka abban van, hogy nem kelletiképpen bánnak a lovakkal, inkább ostorhoz s sarkantyúihoz folyamodunk, hogy tudtára adjuk e nemes állatnak akaratunkat,, mintsem a nyájas és szolid vele való bánáshoz. Valóban csodálkozásra méltó, hogy a lovak általánosan nem ma kacsa libák, ha meg gondoljuk, mely durvaságot és kegyetlenséget kénytelenek eltűrni s mely gyakran minden ok nélkül szenvednek verést -és méltatlanságot; el lenben mely ritkán szólittatnak meg dicsérőleg és helybenhagyólag és még ritkábban jutalmaztatnak meg, holott a ló bír idegeinek azon érzékenységével, amelyet bátran becsületérzésnek nevezhetni és amely mind a dicséret, mind a gyalázat iránt fogékony.”

A magyar huszárészjárás szerint a lónak is van becsülete.

Ennek a kicsi’ sportkocsinak a vezetője, Bob Trimble, végre megtalálta a megfelelő magasságú parkolásinál» t Fort Worth városában. (Tex.) Helen Rogers azonban túlságosan alacsonynak találja a parkolásmérőt.

trófát okozhatnak. Gromikő erre ezt felelte: Ti angolok is igy zavartátok meg a német náci repülőket. Amire az angol csak ennyit jegyzett meg: Mi akkor Hitlerrel háborúban voltunk.

N Itt van hát a hiteles orosz magyarázat: Békés

•együttélés azt jelenti, hogy a szovjet olyan békességben akar élni a szabad világgal, mint Hitler akart az angolokkal.

TALÁN ÓK SEGÍTHETNEK

Kruscsev panaszkodik, hogy az orosz farmerek nem termelnek eleget.

Kennedy — és Amerikában mindenki — panaszkodik, hogy az amerikai farmerek túlsókat produkálnak.

Kruscsev segíthetne Amerika baján. Küldjön ide tegy csomó orosz parasztot, azok tanítsák meg az amerikai farmereket, hogyan lehet kevesebbet termelni.

BÉKÉTLEN BÉKE ALGÉRIÁBAN

PÁRIS — Hét évi és öt hónapi háború után fegyverszünet jött létre Franciaország és az algériai felkelők közt. Franciaországnak évente billiókba került ez a könyörtelen háborúság s 17,250 francia katona és

141,000 felkelő esett el. A fegyverszüneti egyezmény értelmében Algériában népszavazást tartanak, amely kétségtelenül a teljes függetlenséget fogja meghozni, francia kulturális, gazdasági és politikai együttműködéssel.

De a hivatalos fegyverszünet nem jelenti a békesség helyreállását. A francia titkos hadsereg tovább folytatja akcióit, merényleteit s még egyre folyik a vér. Az algériai franciák, akiknek száma körülbelül egymillió, sehegysem tudnak belenyugodni abba, hogy ahol több mint száz éven át a franciák voltak az urak, most alig lesz befolyásuk a közéletben.

Kruscsev sietett elsőnek elismerni az algériai nacionalista kormányt, mert ő lelkesedik azoknak a népeknek felszabadulásáért, amelyeket nem tud szegesdrótkerítés és cementfal mögött rabságbán tartani. A szabad világ is örömmel vette tudomásul, hogy véget ért a háború, amely Franciaországnak oly sok veszteséget okozott. De könnyű előrelátni, hogy a szabaddá váló Algéria követni fogja a többi arab országok példáját és igyekezni fog a szabad világtól is, a szovjettől is előnyöket, segítséget kicsikarni.

AMERIKA JÖVŐJE A VILÁGPIACON

(Folytatás az első oldalról.)

äzit a- fontos tényt, hogy az importált külföldi áruk az amerikai termelésnek csak egynegyedével versenyeznek; a külföldről jövő áruk háromnegyedrésze olyan, amilyent itt nem termelnek. Például tajték,pipát, parafát, szivacsot, elefántcsontot Törökországból, Portugáliából, Görögországból, Indiáiból importálunk s ezek az áruk nemversenyeznek’ amerikai áruval, tehát nem suyosbbithatják az itteni munkanélküliséget, Viszont: az amerikai kivitel több mint három millió amerikai munkásnak biztosit immkát. A kivitelnek ez az előnye kiegyenlíti az olcsó behozatal hátrányát, mégpedig nagy mértékben Amerika javára.

És figyelembe kell venni azt is, hogy a külföldi áru itt nemcsak versenyez, amennyiben kiszorít hasonló amerikai árut, hanem — uj munkalehetőségeket is teremt. Például: német vagy francia

vagy olasz automobil versenyez ugyan az amerikai utókkal, de ugyanakkor a szállítás, eladás, javítás, karbantartás amerikai munkásokat foglalkoztat.

“SEGÍTS MAGADON!”

Az amerikai gyáros, aki megijed az olcsóbb külföldi áru versenyétől és becsukja gyára kapuját, magára vessen. Nem szabad versenytől félni. A versenytárssal szembe kell nézni, erőnket vele össze kell mérni. Itt egy példa arra, hogy ez jó recept:

A svájci óra verhetetlen versenytársnak tetszett itt is, mint mindenütt a világon. A háború után az amerikai óragyárosok megkongatták a vészharangot, vámvédelmet követeltek a hazai óragyártás részére s oly hangos volt a vészharang kongása, hogy a kongresszus '50 százalékkal felemelte a védővámot. Hogy, hogy nem, ez az orvosság nem használt, a hazai, órák eladása tovább hanyatlott. A gyárosok ekkor észbekaptak, nem nyúltak a harangkötél után, csendben maradtak óselkezditek a maguk baján segíteni. Az egyik, gyár leegyszerűsítette a gyártást, 205 alkatrész helyett 150 alkatrészből készítette olcsóbb óráit. És ezek az órák hamar kelendők lettek. Egy másik óragyár beállított egy uj automatikus fúró és vágó gépet és gazdaságosabban tudott termelni. Egy harmadik és utána több óragyár bevezette a villanyos órákat és ezekkel “'bombaüzletet” csináltak.

Ford és a többiek nem feküdtek hasra, amikor az amerikan színen elkezdtek parádézni a csinos kis európai autók. Tudnak olyant gyártani a nagy amerikai gyárak is és idővel több kisautót adtak el, mint amennyi külföldről jött. Kivétel megerősíti a szabályt s ez a kivétel a Volkswagen, amelynél jobbat olcsóbban itt nem lehet készíteni, de — amerikaiak nem is lelkesednek túlontúl azért a kis bogárhátú kocsiért.

NAGY PIAC - SOK VEVŐ

Mindannak, amit eddig irtunk, főleg az Európai Közös Piaccal való vonatkozásban van jelen tősége. Mert az egy óriási piac, a szövetkezett és az ezután még szövetkező országok népessége nagyobb, mint Amerikáé. Amikor tehát ennek az óriási külföldi piacnak versenyéről beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ott óriási lehetőségei v-annak és lesznek az amerikai árunak. Az euirópai országok termelése évente nagyobb mértékben növekszik, mint az amerikai termelés-, a Hétmillióknak jövedelme, vásáiíóképessége növekszik és — mert ott még nagy a hiány a modern kényelem eszközeiben, számítani lehet arra, hogy ott nagyon sok amerikai automobilt, háztartási készüléket, televíziót, s-tb. lehet majd eladni,

HELYI ÉRDEK ÉS ÁLTALÁNOS ÉRDEK

Ezen az egyre növekvő európai piacon az amerikai export csak úgy növekedhet, ha az európai országoknak vámkedvezményeket adunk, a vámokat fokozatosan csökkentjük, hogy ők is többet tudjanak itt eladni. Ezért feltétlenül szükséges, hogy az elr"k felhatalmazást kapjon a vámtételeknek fokozatos leszállítására, az európai vámtételek leszállítása mértékében. A kongresszusban persze még sok nagy vita fog lefolyni, mert egyes amerikai iparágakat érzékenyen károsít a fokozott behozatal Európából és általában a külföldről. Érthető, hogy a new-englandi textilipar károsnak érzi a japán behozatal növekvését és — tréfán kívül! — érthető, hogy Mills ankansasi képviselő, a képviselőház adó- és vámügyi bizottságának nagyhatalmú elnöke félti a külföldi versenytől az ankansasi baromfi üzletet. De az általános nemzeti érdek megköveteli, hogy kisebb veszteség árán nagyobb nyereséget biztosi tsunk az amerikai iparnak, az amerikai munkásságnak, az amerikai népnek. _ ,