A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1962-06-15 / 24. szám
4. OLDAL A Jó PÁSZTOR A “szent betegség” Kevés betegség foglalkoztatta annyit az emberek képzeletét, mint az epilepszia. A tünetek drámai lefolyása már évezredekkel ezelőtt döbbenetét keltett a szemlélőiben. Valóban megrendítő látvány, midőn a teljesen egészségesnek vélt ember hirtelen eszméletlenül a földe esik, szája habzik, végtagjai rángatóznak, majd a mozgásvibar megszűntével — esetleg rögtöni, esetleg néhány órai alvás után — ismét ugyanolyan, mint volt. A tüneteknek ez a villámcsapás« zeni jelentkezése és látszólag nyomtalan elmúlása az ősközösség, de még később az ókor és a középkor emberének is azt sugallta, hogy e jelenséget természetfölötti erők okozzák, azaz rossz szellemek szállták meg a beteget. A rohamot követő zavart beszédet isteni kinyilatkoztatásnak hitték. Ezért nevezték az epilesziát “szent betegség”-nek, (latinul monbuis sacer). A betegségnek e hírét növelte az is, hogy az epilepsziás rohamot számos esetben látási érzékcsalódáisok: “látomások” előzik meg. Ezek gyakran vallási tárgyuak: Istent látják nagy fényesség közepette, és angyalok szállnak le az égből, stb. A közhiedelemmel szembeszállya, már az ókor nagy orvosai is tagadták, hogy a betegség természetfölötti eredetű. Hippokratész az epilepsziát az agy betegségének tulajdonította. Az újkor orvosai is általában agybetegségnek tekintették, de öröklött, úgynevezett alkati kórnak. A múlt században azonban Jackson, a nagy angol ideggyógyász megfigyelt olyan rohamokat, amelyek során a görcsök nem .valamennyi izomcsoportban jelentkeznek,i' hanem. egy-egy agyi központnak megfelelő izomcsoportban, például osaJk az egyik oldali arcfél vagy kar izmaiban. Vannak olyan esetek, amidőn a roham mind végig csak egy-egy testrészre korlátozódik. A “Jackson-epilepsziá”-ról már a múlt század végén sem gondolták, hogy örökletes, hanem fejsérülések, agyi megbetegedések, például agyvelőgyulladás, agyhátyagyulladás követk ezm ény ének tartottak. A vele született epilepsziától megkülönböztették a szerzett epilepsziát. A mi korunkban énnek az elhatárolásnak már nincs értelme. Az uj orvosi fölfedezések révén az epilepsziáról vallott felfogásunk teljesen megváltozott. Mielőtt erre rátérnénk, előbb ismertetjük, hogy miként megy végbe a betegség rohama. KÖNNYŰ FUVALLAT Az epilepsziás Dosztojevszkij a “Félkegyelmű” című regény hősével, Miskin herceggel mondatja el, hogy milyen ünnepi érzések: előzik meg a rohamot. Az egész világ csodálatosnak látszik: színesebb, fényesebb. Valami rendkívüli boldogságállapot uralkodik a betegen. Aztán el,veszti eszméletét, majd amikor magához tér, mindent kietlennek, sivárnak, szomorúnak érez. Ez a roham-előtti boldogsághangulat csak kevés btegben jelentkezik, de gyakori, hogy bizonyos jelekből előre megérzi a rosszullét közeledését. Ezek a szerencsésebb esetek, mert a beteg idejében le tud feküdni, és igy az eiszméletvesztés pillanatában nem .üti meg magát, nem szenved súlyos sérülést. Sok ilyen előjelet ismerünk. Egy-egy betegnél általában csak egyféle fordul elő. Az egyik előjel: a beteg úgy érzi, mintha könnyű fuvallat legyintené meg arcát. Ilyen előjel lehet: zsibbadás, szemkáprázás, színes képek, látomások megjelenése, szavak, dallamok hallása, szédülés, szív táji szorító érzés, izomcsoport görcse hirtelen hangulatváltozás. Ma már tudj uk’, hogy amit régebben a roham előjelének tartottak, az voltaképp maga a roham, amely még a tiszta tudat állapotában megkezdődött a központi idegrendszer egy pontján. A ROHAM Az előjelek után — sokszor nélkülük — megkezdődik az epilepsziás jelenségnek az a része, amelyet régen a tulajdonképpeni rohamnak tartottak. A beteg hirtelen eszméletét veszti. Sápadt arccal öszszerogy, vagy mint egy darab fa, elvágódik. Közben átható sikoly hagyhatja el ajkát, mert a légzőizmok görcse következtében a levegő hirtelen kipréselődik a tüdejéből. Egészteste megmered, minden izma megfeszül. Ezt a merevgörcsöt ritmikus rángógörcsök váltják fel. A nyelv is mozog, a nyálát habbá veri, s ez az ajkon ki tódul. A beteg megharaphatja a nyelvét vagy az ajkát. A rosszullét után mély álomba merül, és csak órák múltán ébred föl. Ekkor sincs még egészen Öntudatánál. Úgynevezett “ködös állapotban” van, ami anynyit jelent, hogy nem tudja, kicsoda, hol van, környezetét sem ismeri meg, és a körülötte történő eseményeket nehezebben fogja fel. Majd fokozottan magához tér, visszanyeri tiszta tudatát. Ékkor a rohamra egyáltalán nem emlékszik vissza. Számos epilepsziásnak nincs A rohama, csak időnként órákra Vagjc habokra k&dps állapotba kerül’. Ilyenkor ok nélkül heves indulat önti el, futásnak ered, esetleg messzi földre elkóborol. Az epilepszia nem öröklött', és nem is egységes betegség, hanem különféle agyi elváltozások tünete. Az örökléselméletnek azonban maradt egy utolsó érve. Epilepsziások rokonainál gyakran kimutathatók kisfokban kóros hullámok. Lehetséges, hogy némely ember görcskészsége örökletesen fokozott. A megbetegedéshez azonban anatómiai elváltozás is kell, amely a rohamokat megindítja. A GYÓGYÍTÁS Az epilepsziával kapcsolatban elterjedt előítélet az, hogy az gyógyíthatatlan. Minthogy az epilepsziának nincs egységes alapja, nem is tekinthetjük önálló betegségnek, hanem különféle agyi elváltozások tünetének. Ha oka vérkeringés! zavar, az orvos elsősorban az agybeli vérkeringést igyekszik megjavitani, mire a rohamok elmaradnak. Ha a rosszullétet agydaganat idézi elő, a sikeres műtét után az epilepsziás tünet is elmúlik. Az esetek többségében végleges anatómiai elváltozás okozza a rohamokat. Ezek ellen ma már kitűnő görcsgátló szerek vannak. Ilyen módon a legtöbb epilepsziás rohammentessé tehető, tehát a gyógyszerrel élő beteg egészséges emberként élhet. Fontos azonban, hogy éveken át szedje gyógyszerét, akárcsak a cukorbeteg az inzulint. Semmi esetre se fogyasszon azonban szeszes italt, mert ez ismét megindíthatja a rohamokat. Még egy problémával kell foglalkoznunk. Hogyan viselkedjék az epilepsziás környezete ? Nos, a beteg környezetének tudomásul'kell vennie, hogy az: indulatos, gyakran bizony nem egykönnyen elviselhető jellem az epilepsziás betegségének egyik tünete. Az ilyen ember iránit legyünk fokozottan tapintatosak, és indulataira ne hasonlóval válaszoljunk, hanem a beteg embernek kijáró türelemmel és megnyugtatással. VATIKÁNI ZSINAT IS VILÁGBÉKE RÓIMA. — Az itt működő külföldi laptudósitók egyesülete villásreggelin látta vendégül Agostino Bea bíborost, aki ebiből az alkalomból nyilatkozatot tett a közelgő Jí. Vatikáni zsinat nagy nemzetközi jelentőségéről. Hangoztatta Bea bíboros, hogy az emberiség egyre inkább tudatára ébred annak, hogy az összes országok szükségképpen függnek egymástól és egymásra vannak utalva, Másrészt aggódva gondol a tudomány vívmányaira, amelyek egyik pillanatról a másikra felmérhetetlen katasztrófa előidézői lehetnek. Az emberek ösztönösen érzik, hogy csak nagy erkölcsi erőfeszitéssel szállhatnak szembe a szörnyű fenyegetéssel, és csak igy vihetik sikerre a fejlődést a békés együttélés, majd apránként az igazi egység felé. 'Napjainkban — jelentette ki a bíboros — mindenkinek, aki nem akarja becsukni szemét a realitások előtt, el kell ismernie, hogy a félmilliárd katolikus jótékony befolyást gyakorolhat az egész emberiségre, és hogy az egyház szövetségese , mindenkinek, aki őszintén dolgozik, a békés együttélés megteremtésén. Képzeljék el, mi történne, ha minden keresztény egységes magatartást tanúsítana a nukleáris fegyverek, a leszerelés és a béke kérdésében! Tehát nagy szolgálatot tehet a zsinat a humanitás síkján is a mai emberiségnek. Az újságírók által feltett kérdésekre válaszolva, hangoztatta Bea bíboros, hogy ami az uniós törekvéseket illeti : a tanítás terén nem lehet szó engedményekről, azon egyszerű oknál fogva, hogy a katolikus egyház csupán a Krisztustól kapott tanítás őrzőjének és gondozójának tekinti magát. Sokat tehetünk azon a téren, hogy jobban megmagyarázzuk hitünk igazságait és a modem ember mentalitásának és nyelvezetének megfelelően. értelmezzük azokat, szem előtt tartva minden megkeresztelt ember testvériségét.. A különböző nem-katolikus egyházfők vatikáni látogatásaival kapcsolatban megállapította a bíboros, hogy azok jelentőségét nem szabad túlbecsülni. De alábecsülni sem, mert mindenesetre örvendetes hogy a sokévszázados ellenséges szembenállás után békésebb és őszintébb kapcsolatok kezdenek kialakulni egyrészt az ortodox és protestáns egyházak, másrészt a katolikus egyház között. Megkérdezték végül Bea bíborost a zsinat nem-katolikus megfigyelőinek tekintetében is. A bíboros közölte, hogy a nem-katolikus keresztény egyházakat még nem hívták meg, de gondoskodtak arról, hogy mindazok a nemkatolikus közösségek, amelyek ezt óhatják, megfigyelőt küldhessenek a zsinatra és ezek a megfigyelők résztvehetnek a zsinati atyák plenáris ülésein, amelyeken a bizottságokban már megtárgyalt kéi> dések kerülnek szőnyegre. A megfigyelők azonkívül részletes információkat kaphatnak a bizottságok munkájáról. A titkárságon keresztül a bizottságok munkájával kapcsolatos óhajaiknak is hangot adhatnak, HANYATTESÉS VÉTSÉGE Gayno Smith (középen), akit nagybátyja, nagynénje és három unokatestvére. meggyilKolásával vádolnak. Sigourney, la.-ban a sheriff vallatja. KÁDÁRÉK BARÁTKOZNI AKARNAK AMERIKÁVAL (FEC) — A -nyugati hatalmak közül az Egyesült Államok 1956 után nem állította helyre a normális diplomáciai kapcsolatokat a magyar kommunista kormánnyal. Követ helyett ma is csak ügyvivő vezeti a budapesti amerikai követséget. 1958 óta a Kádár rendszer többször megkísérelte a rendes diplomáciai kapcsolatok helyreállítását. Az 1956-os magyar forradalom véres leverésén kívül még két tényező játszott szerepet a US elutasító magatartásában : Mindszenty hercegprímás menedékjoga és a magyar kérdés napirenden tartása a U. N.-ben. Diplomáciai megf igy élők szerint a magyar kommunista kormány most újra megkísérli viszonyát a USA-val rendezni. Kádár 50-ik születésnapján a parlament fogadótermében megjelentek a diplomáciai testület tagjai is, majdnem teljes számban, köztük Horace G. Torbert amerikai ügyvivő is. Kádár az üdvözlésekre adott válaszáoan kijelentette: “Néhány országgal viszonyunk nagyon jó, másokkal kielégítő. ..Vannak országok, melyekkel viszonyunkat javítani kejl. es azt lehet is javítani 1” Ez a ki j el ént és, valamint az, hogy a fogadáson Kádár leghosszabban, mintegy 5-6 percig, beszélt az amerikai ügyvivővel, budapesti diplomáciai körök szerint világosan mutatja a rendszer újabb törekvéséit. A UPI budapesti jelentése szerint Kádár nagyon melegn gratulált Torbertnek Carpenter Űrrepülő teljesiíményéhez. A budapesti sajtó valamint a rádió sokkal behatóbban és elismerőbben tárgyalta Carpenter repülését, mint annakidején Glehn alezredesét. A rádióban Dr. Lukács Sándor űrhajózási szakértővel folytatott interview során Lukács “valóban hősies, igen nagy és jelentős teljesitménynek” nevezte Carpenter repülését. A magyar kormány lépését az a törekvés ösztönzi, hogy kedvező légkör megteremtésével biztosítsa U Thant U. N. főtitkár magyarországi látogatását, s az Egyesült Nemzetek őszi közgyűlésén levétesse a magyar kérdést a tárgysorozatról. Horace G. Torbert budapesti amerikai ügyvivő és Ivor Pink angol követ Kádár születésnapi fogadása előtt hangoztatták, hogy megjelenésük csakis a diplomáciai testület felé tett udvariasság. Viszont az UPI hírszolgálati iroda egyik budapesti jelentése szerint a magyar külügyminisztérium egyik magasállásu tagja kijelentette, hogy “kapcsolataink az amerikai köyet■ seggel a személyes érintkezés által sokat javultak.” , VÉDIK A D9HANYT SCARBOROUGH, Anglia.— A dohányipar 17,000 munkásának uniója itt tartotta évi konvencióját. Az unió elnöke megnyitó beszédében egyebek közt a dohányzás és a tüdőrák közti állítólagos összefüggésről is beszélt. Azt fejtegette, hogy a Királyi Orvos Kollégium megállapítása, hogy van összefüggés, nem támaszkodik bizonyítékokra. A vita évek óta folyik, mondotta, de eddig még nem sikerült kísérleti állatok szervezetében dohányméreg beoltásával rákot előidézni. Több figyelmet kellene fordítani a mérgezett levegő és a tüdőrák közti összefüggés kipuhatolására. Nt. Tóth Bálint—pap és jogász LORAIN, O. — Nt. Tóth A. Bálint, a loraini református egyház lelkésze, Clevelandban a Cleveland-Marshall jogtudományi egyetemen befejezte tanulmányait s pénteken kézhezkapta a Bachelor of Laws diplomát. A diplomakiosztási ünnepélynek ő lesz a fő szónoka. Figyelemreméltó amerikai magyar karriér uj állomására jutott el ezzel a loraini reformátusok népszerű lelkésze. Nem első diplomája ez. Pappá szentelték Magyarországon s ugyanott kapta tanári oklevelét. Berlinben az egyetem újságírói és politikai fakultását végezte a második világháború előtt. Clevelandi tanulmányait a loraini lelkészkedés mellett esti tanfolyamokon végezte négy éven át, mely idő alatt körülbelül 40,000 mérföldet utazgatott Lorain és Cleveland közt. Közéleti munkálkodását a háború előtt Magyarországon kormányszolgálatban végezte, 1947 után az uj hazában az Amerika Hangja rádió részére irt üzeneteket az óhaza népének. Jogi diplomája nem csupán disz lesz, hanem azt gyakorlatban is hasznosítani szándékozik, mint az egyház állami jogi viszonyainak specialistája. Már ma is tagja a United Church of Christ országos jogi bizottságának és a Cleveland-Marshall főiskola igazgató bizottságának. Azonkívül, mint házassági tanácsadó is működik kétszer hetenkint a loraini családi biróságnál. Ami Nt. Tóth Bálint jövő terveit illeti, ez év végéig megmarad loraini lelkészi állásában s hogy mit hoz a jövő, az majd azután dől el. BUDAPEST. — Teliér 1st vánt, a Magyar Államvasutak mozdonyfütőjét, hányátlesés vétsége miatt megbüntették. Ez áprilisban törtéin és a Népszabadság, mely az esetet ismerteti, mindjárt bevezetőben megállapítja, hogy ez nem áprilisi tréfa volt, hanem valóban megesett. Ami megesett Teller Istvánnal, az úgy esett neki, mint a régi magyar szólásmód szerint ablakosnak a hanyattesés. Aki ennek a szólásmódnak . értelmét tálán nem tudná, annak itt a magyarázat: A tót zatyafi, a vándor ablakos, a hátára szerelt ládában tartotta az ablaküvegeket. Ha vándorutjain megcsúszott és hasraesett, szerencséje lehetett, de ha hanyattesett, jaj, darabokra tört alatta a sok drága üveg! Teliér István, 48 éves, 22 év óta mozdonyfütő a MÁV-nál. A múlt télen munka után hazafelé ballagott gödöllői lakására. Egy útkereszteződésnél-megcsúszott a sikos földön, hanyatt vágódott, bal csuklóján rándulást, jobb alsó lábszárán zuzódást szenvedett. Hát ez volt a bűne, amiért a fütőházi főnökség fegyelmi tanácsa felelősségre vonta, A vádlott védekezni próbált. Azt mondta, hogy az ut sikos volt, a járda csak gyéren volt megvilágítva, véletlenül szándék nélkül csúszott meg s esett hanyatt. Ezt a védekezést azonban a fegyelmi bizottság nem fogadta el mentségnek. Éppen azért, mert az ut sikos volt és a világítás gyatra, a vádlottnak fokozott figyelmességgel kellett volna mász! kálnia. A fegyelmi bizottság Teliér Istvánt írásbeli megrovással büntette meg gondatlan hanyatteséséért. Az Írásbeli megrovást 138/962 ikta- I tószám alatt, a Budapesti Keleti Pályaudvar Fütőházfőnökségének bélyegzőjével ellátva és ezzel az áprilisi, de nem április elsejei ügy jogerős befejezést nyert. St. Louisban, a Mississippi folyó kikötőjében kigyulladt a történelmi nevezetességű Goldenrod nevű showboat. A képek a tűzoltók munkáját mutatják be. A Goldenroad-ot 1904-beri építették és abban 1,400 személy részére yan hely. A tűz nagy károkat okozott az értékes hajó belsejében. PEST NEVET A cigányt megválasztják kolhoz elnöknek és megkérdik a választás után: — Mit fogsz csinálni, ha sok szilvánk terem? — Szilvóriumot, — feleli a cigány. — És ha sok lesz az alma? — Almáriumot. — Jó, jó, de mit csinálsz, ha semmi sem terem ? Gondolkodik a cigány, majd rávágja: — Semmináriumot. Hivatalos ünnep előtt díszítik a házakat, utcákat képekkel, feliratokkal. Egy öreg házmester kiakasztja az öszszes nagyságok képét. Egy arrajáró politikai nyomozó berohan hozzá s ráüvölt: — Maga szerencsétlen ! Kiket tett ki a kapu fölé? Az öreg remegve nézi a képeket: Marx, Lenin, Sztálin, Kádár, Marosán, Dobi, stb. Az AVH-s tiszt ráparancsol : — Azonnal vegye le azt a gazembert! — Melyiket, kérem ? — kérdi reszketve az öreg házmester. A SÁRKÁNY KÖLN. — Carlos Romulo, a kistermetű és nagyeszű fiiipinó államférfi, volt washingtoni nagykövet, jelenleg a irtanilai egyetem rektora, sétakocsikázott a Rajna partján. Sofförje egyben kalauzolója is volt. Megálltak egy lovagvár előtt s a kalauz oda mutatott : Ennek a várnak a tornyából Siegfried a Rajna hullámai közé dobta a sárkányt. (“Igen, igen, elhiszem — jegyezte meg a filipinó — el'hij szem, hogy ledobta. De nem ölte meg és a sárkány évszázadokkal utóbb megjelent i Moszkvában.” Tengerparti kirándulásra, vakációra utaztak, a vonat romjai közt tucatjával elpusztultak, megsérültek a személyvonat utasai, amikor Voghera olaszo rszági város határában egy tehervonat összeütközött a vonat jukkái. 1
