A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1962-06-08 / 23. szám

A Jó PAR ZTOR 5. OLDAL “EURO-AMERIKA” VAGY “EURO-OROSZÖRSZÄG” * — Miért, oh miért oly ne­héz megérteniük, hogy biz' zák az európai ügyeket euró­paiakra? Ott van nekik a ma­guk hatalmas világ féltekéje, hogy vele törődjenek. Miért nem akarják megérteni, hogy mi európaiak csak jót teszünk nekik, hogy levesszük válluk­ról a terheket, amelyeket most képesek vagyunk ma­gunk viselni? Aki ezeket a szavakat mon­dotta, három munkatársa előtt, az Elysée Palace zavar­talan magányában, iPárisban Charles de Gaulle volt, Fran­ciaország elnöke. V / Az “azok” és “nekik” pedig de Gaulle magyarázataiban, Franciaország egyik legré­gibb szövetségesét jelentette, az Egyesült Államokat. A francia elnök, a maga utánoz­hatatlan modorában, függet­lenségi nyilatkozatot tett, függetlenséget a nyugati fél­tekétől. És ezzel tulajdonképen hangot adott egy mélyen gyö­kerező és óriási fontossággal bíró krizisnek a Nyugati Szö­­. vétségben, a válaszfalnak, mely a Kontinentális Európa és ahogy ő nevezi — az Angol-Szász világ között fennáll. A MEGOSZTOTTSÁG JELENTŐSÉGE Ez nem az első alkalom, hogy a nagy szövetség tagjai különböző véleményen van­nak. Véleménykülönbség sza­bályos velejárója szabad szö­vetségeknek. De az előző kü­lönbözésekkel ellentétben, — melyek rendszerint speciális problémák körül forogtak, mint Algéria, vagy a Kongo, — ezúttal a különbözés az egész szövetség teljes termé­szetét érinti, mely lelke a szö­vetségnek. A nagy különbségeket oly események tükrözték vissza, mint a múlt héten Londonban a spekulátorok aranyrész­vény vásárlása, védekezés a dollár leértékelése ellen és európai hajózási vállalatok fenyegetése, hogy bojkottál­­ni fogják az amerikai kikötő­ket, mível az amerikai Fede­ral Maritime Commission, ! korlátokat szabott a velük való kereskedelemnek. De főleg jellemzi a véle­ményeltérést az a néhány amerikai - tengerentúli diplo­máciai szóváltás, melynek élességét lehetetlen volt fél­reérteni: Dean Rusk, amerikai kül- i ügyminiszter (aki tiltakozott a wahsingtoni német követ­nél) és Konrad Adenauer, né­met kancellár között, (aki til­takozott a U.S. berlini politi­kája miatt. De Gaulle, francia elnök (aki rosszalja az Egyesült Ál­lamok vezetősz erepét a NATO-ban) és Kennedy el nők között), aki el van hatá rozva, hogy nem osztozik az atomfegyverekben.) A U.S. (amely emelte a be hozatali vámokat üvegre ét szőnyegre) és a Közös Piac között, (mely megtorlásokkal fenyegetőzik.) A VÁLTOZÁS ÉVTIZEDE Még nem is olyan régen az Atlanti Szövetségnek két fc összetartó eleme volt. A U. S gazdasági felsőbbsége és a szovjet aggressziótól való fé lelem. Az eltelt idő és a vele­járó változás, mindkét kap csolatot berozsdásitotta ét Európa nem érez többé füg­gőséget az Egyesült Államok ! tói. Katonai vonatkozásban egy francia atom fegyvertár és egy massziv német hadse­reg egy napon megadhatja a biztonságot egy esetleges szovjet támadás ellen. | Időközben a Közös Piac Eu­rópából elsőrangú gazdasági hatalmat alakított. A hat tag ból álló európai Közös Piac évente 73 millió tonna acélt termel, szemben a Szovjet 72.7 millióval és kezdi megkö­zelíteni a 97 millió tonnára menő amerikai termelést. A hat tagállam, autógyártását i 3.6 millió darabra tornászta J fel évente, és tízszeresére emelte automatikus jégszek­­‘ í’ény és mosógépek gyártását a gazdasági fejlődés pedig évi 5 százalék, duplája az Egye­sült Államokénak. Ha Anglia és jelenlegi gaz­­' dasági partnerei, Skandiná­via, Svájc, Ausztria és Portu-Nem bottal verik az ember fejébe a tudományt! SZORGALOM ÉS A Bizonfy Szótár segítségével tanulhatja meg az angol nyelvet! Egyetlen magyar házból sem hiányozhat ez a hasznos, tanul­ságos és szórakoztató könyv.------o------2 SZÓTAR EGY KÖTETBEN. KÖZEL 1000 OLDAL-—-—o-Ara keménykötésben csak $6.110 Kapható mindenhol, ahol a lapot árul­jak. Megrendelhető készpénzt, Money Ordert, vagy csekket mellékelve: A JÓ PÁSZTOR 1736 E. 22nd SI., Cleveland U Ohio vagy a vidéki képviselőknél gália csatlakoznak a Közös Piachoz, az uj Európa együt­tes hatalma őrié níf rá növeked­­hetik. Összes arany és dollár tartaléka, (27 billió dollár) kétszer annyi volna, mint a U. S.-é és az évenkinti nagy­bani gyártása elérné a 300 bil­lió dollárt. Tőkebefektetése pedig hátrahagyná az Egye­sült Államokét, (a Szovjet­unióról nem is szólva.) EURÓPAI VISSZHANG Ennek a fejlődésnek az eu­rópai sajtó tudatában van. A London Sunday Times a mi­nap irta: — Európa függet­lensége Amerikától és a Szov­jetuniótól olyan befejezett tény, hogy jobb, ha az ame­rikaiak és oroszok úgy táncol­nak, ahogy mi fütyülünk. Egy olasz üzletember csak a múlt héten jelentette ki: — Nem leszünk tovább senki ping-pong labdája.— Francia­­ország legjobban olvasott új­ságírója pedig egyenesen gall csípősséggel azt irta: — Amerika, Európa gyer­meke, bitorolta a vezetőszere­pet, az anya betegsége alatt, de az anya most már teljesen felépült. Az Amerikai vezetés elleni európai felkelésnek a szelle­mi vezére de Gaulle, francia elnök. Ő igyekszik hatalmi “gységbe kovácsolni Európát, logy képes legyen “közvetíte­ti” — ahogy egy cinikus fran­cia kijelentette — a “primitiv barbárok: oroszok” és a “civi­­izált barbárok: amerikaiak” között. FRANCIA LÁTOMÁS De Gaulle elnök az Atlanti Jnio szilárd támogatójának rallj a magát, de felfogása a örténelem mai haladásáról, ’.ülönbözik Washingtontól. \z 1940-es évek végén kije­­entette: — Nyugat-Európa megfele­­őnek tartja, hogy az Egye­sült Államokra hárítsa a fele­­ősséget, a megvédelmezésé­­•e. Amerika ennek eleget is tett, atomfegyvereket szálli­­ott át Európába és megszer­ezte expediciós hadseregét. Ma azonban kijelenti de Jaulle, hogy a hatalmi ;gyensuly megváltozott: — A Szovjetuniónak ma ugyancsak hatalmas atom egyverraktára van ,amelyről rém tudni, mikor, hogyan és niért fogja felhasználni. — Európának tehát erős­nek kell lennie, hogy a két nukleáris nagyhatalom mel­lett megállja helyét. Egy erős Nyugat Európa eszméje nem oldalugrás, hanem a jelen tör­ténelmi helyzet mellett, egé­szen természetesen vetődik fel. A francia elnök filozófiá­jának gyakorlati következmé­nyei máris megmutatkoznak. Egyrészt teljes erővel rajta vannak, hogy Franciaorszá­got erős atomhatalommá épít­sék ki, másrészt tért hódit az a felfogás, hogy egy uj Euró­pa megegyezésre juthat az oroszokkal, akiket az európai anya tékozló fiának tekinte­nek. HOL MARADNAK AZ ANGOLOK A francia politika elképze­lése szerint, semmi sem aka­dályozhatja meg azt, hogy egy napon a Szovjetunió — egy fehér európai nemzet — ne legyen kénytelen számolni a sárga tömeggel, amely Kí­nában összpontosul. Önvédelmi célból — mond­ja de Gaulle, — Oroszország csati akozhatik egy európai szövetséghez, amely a Gibral­tártól, az Uraiig terjed. Különösképen a francia el­nök nem tett említést ebben a szövetségben, az amerikaiak és az angolok szerepéről. “Eu­­ro-Oroszország” — mondotta egy diplomáciai megfigyelő— ugylátszik jobban tetszik ne­ki, mint “Euro-Amerika.” De Gaulle azonban koránt­sem áll egyedül ezzel a felfo­gással az uj Európáról. Első­sorban is bírja legalább is a francia nép többségének bi­zalmát. Óriási tömegek élje­nezték meg, mikor az elmúlt héten megjelent Limogesben, Franciaor szág porcellán­­gyártó központjában és kije­lentette: — A mi Európánknak meg lesz a helye a világon. Nincs igazam? kérdezte. — Igen, igen — harsogott a tömeg. De vannak az elnöknek tá­mogatói Franciaországon kí­vül is. Olaszország miniszter­­elnöke, Amintore Fanfani miután meghallgatta amint de Gaulle kifejtette nézeteit egy magán találkozáson, az olaszországi Turinban, elra­gadtatással szólt: Elnök Ur. Önt hallgatni annyi, mint egy fejezetet ol­vasni a Bibliából. — Ugyancsak erős támogató­ja Konrad Adenauer, aki ál­landóan az angolok és ameri­kaiaknak a berlini kérdésben a iSzovjetnek adandó enged­ményektől tart. Egy azonban bizonyos, ha de Gaulle nem is fogja tudni megakadályozni az “angol­szászok” belépését a Közös Piacba”, kemény és merev feltételeket fog szabni erre, mintahogy támogatni fogja Adenauert, hogy kemény feltételek kiszabását kísérelje meg a berlini megegyezésben. Egy Saratoga, N. Y.-i utcaseprő, a 70 éves John Agosta és felesége Velencében gondolázik. Agosta 40 éveg szolgálatának jutalmául kap­ta munkatársaitól ajándékba ezt az utazást — a költséget ók adtak össze. • . ' GÁZMASZKOT VISELNEK TOKIO NAPFÉNYES UTCAIN A BETEGEK Ausztráliában erősödik a FOGORVOS ÉS AZ ASSZONYHIÁNY MELBOURNE, Ausztrália. A. R. Downer, bevándorlá­si miniszter, nemrégiben saj­tóértekezletet tartott. Ezen elmondotta, hogy az ország lakossága az elkövetkező 40 esztendőben 10 millióról 30 milliór fog emelkedni és az ország népessége, alig 2 év­századon belül, eléri a 250 milliót. — A lakosság növekvő szá­ma nagyon gyakran észreve­hető hiányokra mutat rá — tájékoztatta a riportereket Mr. Downer. — A jelen pilla­natban szükségünk van orvo­sokra és mérnökökre, legelső sorban azonban, fogorvosok­ra. A továbbiak folyamán a be­vándorlásügyi miniszter el­mondotta, hogy mindennél sürgősebb azonban csinos, fiatal, eladósorban lévő leá­nyok bevándoroltatása. Az ausztráliai férfiak nö< sülni szeretnének, de nincs elég nő — hangsúlyozta a mi­niszter. — Ez az oka annak, hogy szinte állandóan európai körúton vagyok és igyekszem rábeszélni a különböző orszá­gok fiatal leányait és özvegy, vagy elvált asszonyait: jöjje­nek Ausztráliába. A. R. Downer azt állította a sajtóértekezleten, hogy ed­digi próbálkozásai meglehe­tős sikerre vezettek Angliá­ban és Franciaországban, tel­jesen sikertelenek maradtak azonban Nyugat - Németor­szágban. —Érdekes — jegyezte meg a bevándorlásügyi miniszter — hogy minden különlege­sebb propaganda nélkül, az elmúlt 15 esztendőben, 22 ezer amerikai lány vándorolt hazájából Ausztriába. Az egyik újságíró megkér­dezte Mr. Downent: — Szándékozik-e Ausztrá­lia a Hong Kongba menekült kínaiak egy bizonyos mennyi­ségét átvenni? A válasz rövid volt és hatá­rozott: — Szó sem lehet róla! Sem négerekre, sem kínaiakra nin­csen szükségünk! , TOKIO. Az itt tartózko­dó nyugati újságírók, általá­ban igy jellemzik Tokiot: az ellentétek városa. S alig né­hány napi ittlét után, élesen tűnnek szemébe az örökös ellentmondások és a meglepő szokások. A japánoknál udvariasabb embereket nem találhatunk - ez már közhely és ezt még a Tokióban erősen érezhető amerikai hatás sem változtat­ta meg. Nyugati ember szá­mára szinte elviselhetetlen, hogy amikor két japán család találkozik az utcán, hosszú percekig nem folytatják út­jukat, pusztán azért, mert ele­get kell tenniük az üdvözlés hosszadalmas formaságainak. í Először a nők hajolnak meg egymás felé, azután ugyanezt teszik a férfiak. Következő lépés: a férfiak hajolnak meg a nők felé és a nők a férfiak felé. Ezután a gyermekek a felnőttek, majd egymás felé. Az udvariasság szinte hi­hetetlen formája az, hogy Ja­pán napfényes utcáin a járó­kelőknek majdnem a fele gáz­maszkot visel. Az idegen szá­mára ez meglehetősen kísér­tetiesen hat, valahogyan oly­­képen, mintha a jövő század regényét olvasnók. A gázmaszk oka a követke­ző: a főváros lakosságának jó­része, a hirtelen időváltozás következtében, meghűlt. Ja­pánban különben is gyakori a torokfájás és a nátha. Ép­pen ezért, nehogy idegenek is megbetegedjenek a fertőzött lehellettől, a betegek gáz­maszkot viselnek és ezzel óv­ják polgártársaikat a fertő­zéstől. Ugyanakkor, amikor a ja­pán főváros lakói és általában az egész ország polgárai ilyen ritkaságszámba menően ud­variasak, nem találunk a vi­lágon könyörtelenebb és lel-ÜRUTAZÓ PARK NEW YORK. — Coney Is­­landon a legközelebbi jövő­ben felavatják a 3 millió dol­lár költséggel épült Astro­­land nevű Ürutazó Parkot. A látogatók — többek között — jitt láthatják majd a Mercury 1 Capsule kicsinyített mását. kiismeretlenebb autóvezető­ket náluk. Az előirt és törvé­nyesen megengedett sebesség mit sem jelent számukra. Se­hol a földkerekségen nem tör­ténik annyi halálos gázolás, mint Tokióban. A sebesültet, vagy a halottat, pedig, a gá­zoló egyszerűen otthagyja az ut közepén. S valószínűleg, néhány perc­cel később, amikor automo­biljából kiszáll, felveszi gáz­maszkját, hogy torokfájásos lehellete ne fertőzze meg em­bertársait. Azután megindpl az utcán s amikor barátjával találkozik, percekig hajlong. Néhány perccel később, pedig halálragázolja. Tokio félig Japánhoz tarto­zik, félig a Nyugathoz. Ez az, ami olyan groteszkül hat és a külföldieket idegesíti. MÁRVÁNY EMLEKMÜ PEARL HARBOR. Hawaii. —- Memorial Day napján fel­avatták azt a fehér márvány emlékművet, amelyet az 1941 december 7-én itt elesettek tiszteletére emeltek. Iskola-bombázás ALGÉRIA. — A Secret Army Organization terroris­tái bombát dobtak egy üres iskolára. A járókelők közül 4 személy meghalt, 15 pedig megsebesült a robbanás kö­vetkeztében. AZ AMA VÁDJA CHICAGO. — A King-An­­derson törvény (időskorúak biztosítása) kétszer annyiba fog kerülni az amerikai adófi­zetőknek 1 évben, mint azt Kennedy állítja — mondotta Dr. Leonard W. Larson, az amerikai orvosszövetség elnö­ke, a National •Parking’ Assn. közgyűlésén. Tragikusan végződött egy halászat New port Beach, Calif-ban. A hullámok közé veszett kilenctagú társaság egyik tagjának holttes­tét megtalálta és partraszállitotta a helyi életmentő gárda egyik csoportja. Kennedy elnök mosolyogva nyújtja át a Fehér Házban a plaketteket a Hearst Foundation által jutalmazott két diáknak. Fred Zimmermann (balra) a Kansasi egyetem, Harold Brown pedig a Neb­­raskai ppvpfpm hallgatni A kit.iintpt.est .97 insápnrni munkát, iut.almazó nrof?ram kér filcben nvertók el

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents