A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1962-06-08 / 23. szám
4-IK OLDAL A Jó PÁSZTOR A Nagyságos Fejedelem követei II. Rákóczi Ferenc, az 1703- lTlil közötti nagy kuruc szabadságharc vezére kezdettől fogva világosan látta, hogy a magyar nép pusztán a saját erejére hagyatva nem tudja kivívni függetlenségét a nagyhatalmú Habsburgokkal szentben. Ezért arra törekedett, hogy a szabadságharcot kiemelje elszigeteltségéből, a magyar ügyet európai üggyé szélesítse és a Habsburgok ellenfeleit szövetségesként maga mellé állítsa. Külpolitikai céljai megvalósítására teremtette meg az önálló magyar diplomáciát. A modern értelemben vett diplomáciai szervezet hosszú fejlődés folyamán alakult ki. Magyarországon viszont Rákóczinak a semmiből egyszerre kellett megteremtenie a nemzeti állam diplomáciai szervezetét, minthogy a mohácsi vész után az önálló magyar állam bukásával a magyar külpolitika is megszűnt, így 1708-ban, amikor a szabadságharc megindult, a kurueoknak nem volt külképviseletüík, és ezért is a császári diplomácia rágalmait senki sem cáfolta meg. A fejedelem 1704 elején indította útnak első követségét, s három év alatt a nemzetközi kapcsolatok egész hálózatát építette ki. 1707 őszén Rákóczinak már állandó követe volt XIV. Lajos francia király és a bajor választófejedelem mellett, Istanibullban, a portán, Nádorfehérvárt, s ami mindegyiknél jelentősebb: szövetségese, I. Péter orosz cár udvarában. Alkalmi követeivel, képviselőivel találkozunk a Vatikániban, Velencében, Hollandiában és a porosz királynál, továbbá a svéd, a lengyel és az angol uralkodó udvarában. 1704-ben még az európai háború hírei is csak nagy késéssel jutottak el Rákóczihoz, de már 1707-ben megbizottai hétről hétre elküldték neki jelentéseiket a nemzetközi eseményekről. A magyar diplomácia szervezet megalkotása Rákóczi legszemélyesebb müve volt. A külpolitikát mindenkor ő irányította. Egyetlen munkatársa a diplomácia terén a fiatal és müveit köznemes Ráday Pál volt, aki 1706 végén került Rákóczi mellé bizalmas személyi titkári minőségben. Rádaynak egyik feladata volt a külföld tájékoztatása a magyar ügyről, a szabadságharc eseményeiről, ő irta a felkelés igazát a világ elé táró latin nyelvű Manifestumot (1704), amelynek kezdő szavai: “Kiújultak a sebek . . .” szállóigévé váltak. Ő szerkesztette latin nyelven a külföld számára kiadott kuruc újságot, az Igazmondó Mercurt is. Ragyogó tollú publicista volt, magyarul és latinul egyaránt csiszolt irodalmi nyelven irt. Az államok közti levelezésben a latin dívott, de az uralkodók és az államférfiak egymás közt már mindinkább franciául érintkeztek. A diplomáciai levelezés általában rejtjeles formában történt. A nemzetközi politikában való tájékozottságnak, a diplomáciai akciók kézbentartásának fontos feltétele a gyors, és megbízható postai összeköttetés volt. Rákóczi nagy gondot fordított a magyarországi hadiposta kiépítésére. A külföldre szóló levelet töibbnyiire futár vitte. Lőcséről, az északi postaközpontból átlagban három hét alatt ért el a futár a Baltitengerhez, s onnan újabb egy hét alatt Berlinibe. Parisba Danzigon át tengeri utón átlag három hónapot számíthatunk. Az oroszországi postaközlekedést télen . heteikre megbénitotta a szigorú időjárás. A török portára igyekvő futárokat a közbiztonság hiánya tartotta rettegésben. Istanbulba másfél hónap volt az ut. Velencéibe Belgrádon át átlagban két hónapot kellett számítani, s innen a Vatikánba még további egyet. A csapatok vonulásai miatt a postának nagy kitérőt kellett tennie, sőt az is előfordult, hogy a kurír egyenest belefutott az ellenséges csapatok közepébe. Ilyenkor a levél sohasem érkezett meg. A magyar megbízottak olykor hónapokon át hiába várták otthonról a híreiket, ugyanígy Rákóczi sem értesült mindig kellő időben a világpolitika eseményeiről. Bizony, gyakran előfordult, hogy mire a követi jelentés nyomán az újabb utasítás elért rendeltetési _ helyére, a külpolitikai helyzet már egészen megváltozott. A szervezeti feltételeken kivül a diplomácia sikeressége elsősoriban a diplomaták személyén múlott. Diplomatái kiválasztásában a fejedelem nagy gonddal járt el. Követei több nyelvet beszélő, müveit, jó fellépésű férfiak voltak. Az első kuruc diplomata maga Ráday volt, aki 1704- bem a porosz és a svéd udvarban járt követségben, 1707- ben pedig egyike volt annak a Bercsényi vezette követségnek .amely a cárral titkos szövetséget kötött. A francia királynál éveken át 'Kökényesdi László képviselte a fejedelmet. Eredetileg a franciákhoz szökött magyar huszárok parancsnokául küldte ki Rákóczi, a hadi mesterséget azonban hamarosan külügyi szolgálattal cserélte fel, s a fejedelem egyik legjobb diplomatája lett. Element Mihály mindössze 18 éves volt, amikor 1708-ban első követi megbízatását kapta. A besztercebányai főbíró fia külföldi akadémiáikon tanult, jól beszélt latinul, franciául és németül. A porosz udvarban, Hollandiában és Angliában, majd az utrechti nemzetközi békekongresisizusou képviselte Rákóczit. A szabadságharc bukása utáni nehéz helyzetben azonban Kökényesdi is, Elemem, is áruló lett; jutalom ellenében irataikat k i s z o 1 gáltatták Bécsnek. Kökényesdi császári tábornagyként fejezte be életét, Klementet pedig, aki közönséges szélhámossá züllött, 171:9-ben mint nemzetközi politikai kalandort Berlinben lefejezték. A követséghez sok pénz kell. Pénzbe került az utazás, a reprezentálás, a futárszolgálat, a besúgóik rendszerének kiépítése (az akkori diplomáciának szinte szerves része), és pénzé kerültek az ajándékok, a megvesztegetés. A vatikáni francia követfizetése évi 72,000 tallér volt, s még a kisebb államok követe ! is 20-30 ezer tallért kaptak évente. Rákóczinak nem volt rendszeres külügyi költségvetése a szükséges pénzt nagy erőfeszítés' árán hol íinnen, hol onnan teremtette elő. Az ország szegény volt, szegények voltak a követek is. A konstantinápolyi követség, amely évenként alig 2000* 1 * tallért költött. Más országokban jóval többe került az élet. Rákóczi általában 2000 tallért utalványozott követeinek egy évre, s ebből kellett minden kiadásukat fedezniük. Az Őszszegek átutalása többnyire nagy késéssel történt, s a pénzhiány nemegyszer teljesen megbénitotta a követe1 munkáját. Mégis, mindezeken a nehézségeken még úrrá lett volna Rákóczi diplomáciája. A legfőbb akadály az volt, hogy az “Isten kegyelméből” uralkodó fejedelmek lenézték Rá' kóczit, aki az uralkodója ellen fegyvert fogott nép vezére volt. Ez az oka annak, hogy XIV. Lajos, aki pedig rendszeres segéllyel is támogatta Rákóczit, végül sem volt hajlandó szövetségre lépni vele, s I. Péter cár kivételével egy uralkodó sem tárgyalt egyenrangú! félként a fejedelemmel. Rákóczi megbizottai nem ☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆ ................. ☆ ☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆ ☆☆☆☆ ☆☆☆☆☆☆ Independence Hall, az amerikai függetlenség bölcsője, Philadelphiában, 1776-ban, száz évvel utóbb és (jobboldalt) ma. .» . . ....... _ A BURGONYÁRÓL A délamerikai Arjdok mentén egy spanyol hódító 1537-ben arany után kutatva, seregével a bennszülöttek nyomorúságos kunyhóiba tort be. Élelmet keresve, furcsa kerek kis gyökérgumókat találtak. Megfőzték, megizlelték és megállapították, hogy még egy spanyol részére is finom eleség. Az indiánok, akik főként ezektől a gyökerekből táplálkoztak, pápának nevezték, a spanyolok pápátára változtatták a nevét. A franciák a németek Kartoffel szavából cartouflenak, az olaszok tufolli, vagy taratouflinak hívták. Azóta a burgonya — mert ez volt a különös gumó — az egész földkerekség legelterjedtebb tápláléka lett. Igaz, mint minden.újdonságnak, a krumplinak u't-1 ja is göröngyös volt. Felfedezése után még száz évvel is voltak, akik azt terjesztették róla, hogy kiütések, tüdővész és angolkór okozója. Antonine Auguste Parmentier francia gyógyszerész honosította meg Franciaországban a burgonyát. Tizennegyedik Lajos királynak ő ajánlotta ínség idejére gabonapótlóként. A király Parmentiernek Páris közelében földterületet ajándékozott, hogy azon burgonyát ültessen. Amikor a burgonyabokor virágzott. Märie Anatoinette királyné ünnepi alkalmakkor hajában e ritka virággal jelent meg. Hong Congban a kínai menekültek közt rizst osztanak kí. jélenlhettek meg a nyilvános fogadásokon, velük csak titokban érintkeztek, ,s az uralkodóknak ez a szolidaritása a rebellis néppel és vezérével szemben olyan falnak bizonyult, amelyen csak a császári seregeket elsöprő döntő kuruc katonai győzelem törhetett volna rést. Pusztán saját erejére hagyatkozva azonban a kuruc sereg nem tudta a Habsburgok haderejét legyűrni, s igy a magyar szabadságharc nem terebélyesedett európai üggyé. A nagyhatalmok a magyar felkelést a Habsburg-birodalom belügyének tekintették s Rákóczi még azt sem tudta elérni, hogy Magyarország szóbakerüljön azon az 1714-es nemzetközi . kongresszuson, amelyen a Spanyolország trónjáért folytatott nagy európai háborút a békekötések sorozatával lezárták. Verseket irt — iparengedély nélkül BUDAPEST. — A Hétfői Hírek jelenti: Cserjési Tibor tanító vers- és szindarabgyárat rendezett be a lakásán. Abból élt, hogy ünnepi alkalmakra költeményeket és jeleneteket különböző iskoláknak szállított. Árjegyzéket is készített. Ebből az iskolaigazgatók megtudhatták, hogy “A három libapásztor” cimü vers április 4-én, a “Panni álma” cimü színdarab pedig május 1-én adható elő biztos sikerrel. Cserjésit bíróság elé állították, amiért engedély nélkül kinyomatta és terjesztette szerzeményeit. — Téged nem támogatnak a rokonaid ? — Nincsenek rokonaim. — Mind meghalt? — Nem. Mind gazdag. INNEN—ONNAN \ MADRID. — A tiloö bá-' nyász sztrájk után újabb tilos megmozdulások jelentkeznek más iparokban is. És Franco, a könyörtelen diktátor, engedni kénytelen, retirál. Nem csoda, hogy kirobbant a spanyol munkásság haragja az embertelen kizsákmányolás ellen, az éhbérek ellen. Az sem csoda, hogy a spanyol állami és társadalmi rend hatalmas támasza, az egyház is a lázongó munkások igazát hirdeti. kérdezte: “Hát a mi dolgozó nőink könnyezni szoktak ?” És tanácsot ad a szépitőszeriparnak: “Inkább csók-biztos ajkpirositót gyártsanak.” * HAVANA. — A halak éjjeli nyugalmát nem szabad zavarni. Tilos a halászat éjjel. Azért tilos, mert megeshet, hogy kubai halászok meg sem próbálják a halak éjjeli nyugalmát zavarni, hanem csónakjukkal Miamiba eveznek. Ami most Spanyolországban kezdődik, jó kezdet. De könnyen elronthatják ezt a jó kezdetet á’kommunisták, ha a mozgalom élére próbálnak tolakodni. I * POZSONY. — Tilos a sztrájk Szlovákiában, mint mindenütt a csehszlovák szovjetben, mégis sztrájkolnak a heti öt, munkanapért a szlovákiai építési munkások — jelenti a Praca, az építőipari munkások úgynevezett szakszervezetének hivatalos közlönye. Úgy sztrájkolnak, hogy nem hirdetnek sztrájkot, nem lépnek sztrájkba, hanem: későn jönek a munkahelyre, korán hagyják el a munkahelyet, hosszabb ebédszünetet és uzsonnaszünetet tartanak. Ami pedig a hatodik munkanapot, a szombatot illeti, a nem-sztrájkoló munkások titokban megállapodnak az állami vállalati vezetőkkel, hogy a hétközben felhalmozódott túlórákat elkönyvelik, mint szombati munkát s a munkások szombatjai igy szabadok. * BUDAPEST. — Uj szempillafestéket hozott forgalomba a magyar szépitőszeripar. A festék könny-álló, könnyek nem mázolják el A pesti rádió propagandistája méltatlankodva szólt és BONN. — Ritka vendéget vár Adenauer kancellár — Londonban, hivatalos körökben is azt suttogják, hogy Erzsébet királynő a német fővárosba szándékszik ellátogatni. Az első világháború előtt volt utoljára angol királyi látogató német földön. * VANDENBERG A. F. ÁLLOMÁS, Calif. — Az itteni rakétások elégedetten súgják egymás fülébe, hogy a céllövészet terén haladás mutatkozik. Az első rakéták, melyeket 1954-ben lőttek ki, 5 mérfölddel tévesztették a célpontot, a maiak 1 mérföldre megközelítik. Ha a rakéta atombombát visz, ez már majdnem telitalálatnak számit. * MEXICO CITY. — A hivatalos statisztika megállapítása szerint a főváros lakosai öltözködnek legelegánsabban az országban. Mexico City 5 millió lakosa közt csak 138,- 000 mezítlábas férfi és nő akad. * BÉCS. — Még sohasem volt moziban Ausztria lakosságának 7 százaléka — állapította meg egy körkérdés alapján a bécsi Fessel Intézet, Parmentier a kezdetben burgonyával bevetett földeket a tolvajok ellen katonákkal őriztette. Egy őszi estén azonban visszavonta az őrséget és — mintahogy ez célja és szándéka is volt — a párisiak ellopták a termést saját kertjük részére vetőburgonyának. Parmentier terve tehát sikerült, a zamatos földi gumó a franciák kedvelt eledele lett. A gyógyszerész halála után sírját burgonya palántával ültették be. Az az általános felfogás, hogy a krumpli hizlal, nem egészen helytálló. Egy középnagyságú burgonya 100 kalóriát tartalmaz, nem többet, mint egy nagy alma. Tehát módjával fogyasztva a hizásra hajlamosak is ehetik, mert a burgonya, különösen héjában főzve, tápláló, B-vitamint, vasat, rezet és egyéb ásványt iß tartalmaz. TEREFERE Nehéz nyelv az angol? A német nyelv sem könnyebb. Sophia Loren, az olasz filmszinésznő meséli: — Münchenben egy bárban dry martinit rendeltem s a bartender hozott három martinit. (Dry németül: drei. És drei magyarul: három.) Harry Golden, az országos hirü iró, a javíthatatlan derülátó, csak a jóban hisz, a roszszat nevetve elhessegeti. Legfrissebb Írásában emlékezik a régi szép napokra, amikor — 1916-ban — táviratkézbesitő fiú volt New Yorkban. Akkor, mondja, a messenger boyok két centet kaptak minden kikézbesitett távirat után. De a Postal Telegraph Company ezt a díjazást néhány évvel utóbb abbahagyta, mert a fiuk ily alapon túlsókat kerestek. * “Mek fagyok elegedve,” szökta mondani az öreg Ferenc jóska. Kruscsev, aki a Lenin békedijjal tüntette ki Picasso festőművészt, utóbb gratulált a művésznek, hogy megkapta a masras kitüntetést. De mit tud Kruscsev a Picasso művészetéről? Érti, ismeri? Amikor legutóbb New Yorkban, járt, Harriman meghívta a házába, két óra hosszat ültek a szalonban, szemben egy Picasso festménnyel és — Kruácsev semmi jelét nem mutatta annak, hogy felismerte volna azt a képet, mint Picasso festményt. Macskák és egerek TOKIO. — Hucsusima sziget lakói az országos egészségügyi hivataltól macskákat kértek a szörnyen elszaporodott egerek kiirtására. Küldtek is Tokióból 36 macskát. A sziget egyetlen macskája szorgalmasan irtotta, felfalta az egereket, de gyomorbaja támadt emiatt. Hármas születésnap DENVER, Colo. — Május 26-án együtt ünnepelték meg születésnapjukat Jack Yoder, a felesége Sharon és elsőszülött fiuk Todd. Egy statisztikus kiszámította, hogy három születésnap ilyen találkozásának valószínűsége: 21,982,125 születés közül egy. A hires óratorony Bernben, Svájc fővárosában.