A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1962-06-08 / 23. szám

4-IK OLDAL A Jó PÁSZTOR A Nagyságos Fejedelem követei II. Rákóczi Ferenc, az 1703- lTlil közötti nagy kuruc sza­badságharc vezére kezdettől fogva világosan látta, hogy a magyar nép pusztán a saját erejére hagyatva nem tudja kivívni függetlenségét a nagyhatalmú Habsburgokkal szentben. Ezért arra töreke­dett, hogy a szabadságharcot kiemelje elszigeteltségéből, a magyar ügyet európai üggyé szélesítse és a Habsburgok el­lenfeleit szövetségesként ma­ga mellé állítsa. Külpolitikai céljai megvalósítására terem­tette meg az önálló magyar diplomáciát. A modern értelemben vett diplomáciai szervezet hosszú fejlődés folyamán alakult ki. Magyarországon viszont Rá­kóczinak a semmiből egyszer­re kellett megteremtenie a nemzeti állam diplomáciai szervezetét, minthogy a mo­hácsi vész után az önálló ma­gyar állam bukásával a ma­gyar külpolitika is megszűnt, így 1708-ban, amikor a sza­badságharc megindult, a ku­­rueoknak nem volt külképvi­­seletüík, és ezért is a császári diplomácia rágalmait senki sem cáfolta meg. A fejedelem 1704 elején indította útnak első követségét, s három év alatt a nemzetközi kapcsolatok egész hálózatát építette ki. 1707 őszén Rákóczinak már állandó követe volt XIV. La­jos francia király és a bajor választófejedelem mellett, Is­­tanibullban, a portán, Nádor­­fehérvárt, s ami mindegyik­nél jelentősebb: szövetsége­se, I. Péter orosz cár udvará­ban. Alkalmi követeivel, kép­viselőivel találkozunk a Va­tikániban, Velencében, Hol­landiában és a porosz király­nál, továbbá a svéd, a lengyel és az angol uralkodó udvará­ban. 1704-ben még az európai háború hírei is csak nagy ké­séssel jutottak el Rákóczihoz, de már 1707-ben megbizottai hétről hétre elküldték neki jelentéseiket a nemzetközi eseményekről. A magyar diplomácia szer­vezet megalkotása Rákóczi legszemélyesebb müve volt. A külpolitikát mindenkor ő irá­nyította. Egyetlen munkatár­sa a diplomácia terén a fiatal és müveit köznemes Ráday Pál volt, aki 1706 végén ke­rült Rákóczi mellé bizalmas személyi titkári minőségben. Rádaynak egyik feladata volt a külföld tájékoztatása a magyar ügyről, a szabadság­­harc eseményeiről, ő irta a felkelés igazát a világ elé táró latin nyelvű Manifestumot (1704), amelynek kezdő sza­vai: “Kiújultak a sebek . . .” szállóigévé váltak. Ő szerkesz­tette latin nyelven a külföld számára kiadott kuruc újsá­got, az Igazmondó Mercurt is. Ragyogó tollú publicista volt, magyarul és latinul egyaránt csiszolt irodalmi nyelven irt. Az államok közti levelezés­ben a latin dívott, de az ural­kodók és az államférfiak egy­más közt már mindinkább franciául érintkeztek. A dip­lomáciai levelezés általában rejtjeles formában történt. A nemzetközi politikában való tájékozottságnak, a di­plomáciai akciók kézbentar­tásának fontos feltétele a gyors, és megbízható postai összeköttetés volt. Rákóczi nagy gondot fordított a ma­gyarországi hadiposta kiépí­tésére. A külföldre szóló leve­let töibbnyiire futár vitte. Lőcséről, az északi posta­központból átlagban három hét alatt ért el a futár a Balti­tengerhez, s onnan újabb egy hét alatt Berlinibe. Parisba Danzigon át tengeri utón át­lag három hónapot számítha­tunk. Az oroszországi posta­­közlekedést télen . heteikre megbénitotta a szigorú időjá­rás. A török portára igyekvő futárokat a közbiztonság hiá­nya tartotta rettegésben. Is­­tanbulba másfél hónap volt az ut. Velencéibe Belgrádon át át­lagban két hónapot kellett számítani, s innen a Vatikán­ba még további egyet. A csa­patok vonulásai miatt a pos­tának nagy kitérőt kellett ten­nie, sőt az is előfordult, hogy a kurír egyenest belefutott az ellenséges csapatok közepébe. Ilyenkor a levél sohasem ér­kezett meg. A magyar megbízottak oly­kor hónapokon át hiába vár­ták otthonról a híreiket, ugyanígy Rákóczi sem érte­sült mindig kellő időben a vi­lágpolitika eseményeiről. Bi­zony, gyakran előfordult, hogy mire a követi jelentés nyomán az újabb utasítás el­ért rendeltetési _ helyére, a külpolitikai helyzet már egé­szen megváltozott. A szervezeti feltételeken kivül a diplomácia sikeressé­ge elsősoriban a diplomaták személyén múlott. Diplomatái kiválasztásá­ban a fejedelem nagy gond­dal járt el. Követei több nyel­vet beszélő, müveit, jó fellé­pésű férfiak voltak. Az első kuruc diplomata maga Ráday volt, aki 1704- bem a porosz és a svéd udvar­ban járt követségben, 1707- ben pedig egyike volt annak a Bercsényi vezette követség­nek .amely a cárral titkos szö­vetséget kötött. A francia királynál éveken át 'Kökényesdi László képvi­selte a fejedelmet. Eredetileg a franciákhoz szökött magyar huszárok parancsnokául küld­te ki Rákóczi, a hadi mester­séget azonban hamarosan kül­ügyi szolgálattal cserélte fel, s a fejedelem egyik legjobb diplomatája lett. Element Mihály mindössze 18 éves volt, amikor 1708-ban első követi megbízatását kap­ta. A besztercebányai főbíró fia külföldi akadémiáikon ta­nult, jól beszélt latinul, fran­ciául és németül. A porosz ud­varban, Hollandiában és Ang­liában, majd az utrechti nem­zetközi békekongresisizusou képviselte Rákóczit. A szabadságharc bukása utáni nehéz helyzetben azon­ban Kökényesdi is, Elemem, is áruló lett; jutalom ellenében irataikat k i s z o 1 gáltatták Bécsnek. Kökényesdi császári tábornagyként fejezte be éle­tét, Klementet pedig, aki kö­zönséges szélhámossá züllött, 171:9-ben mint nemzetközi po­litikai kalandort Berlinben le­fejezték. A követséghez sok pénz kell. Pénzbe került az utazás, a reprezentálás, a futárszol­gálat, a besúgóik rendszeré­nek kiépítése (az akkori di­plomáciának szinte szerves ré­sze), és pénzé kerültek az ajándékok, a megvesztegetés. A vatikáni francia követfize­tése évi 72,000 tallér volt, s még a kisebb államok követe ! is 20-30 ezer tallért kaptak évente. Rákóczinak nem volt rendszeres külügyi költségve­tése a szükséges pénzt nagy erőfeszítés' árán hol íinnen, hol onnan teremtette elő. Az ország szegény volt, szegé­nyek voltak a követek is. A konstantinápolyi követség, amely évenként alig 2000* 1 * tal­lért költött. Más országokban jóval többe került az élet. Rá­kóczi általában 2000 tallért utalványozott követeinek egy évre, s ebből kellett minden kiadásukat fedezniük. Az Ősz­­szegek átutalása többnyire nagy késéssel történt, s a pénzhiány nemegyszer telje­sen megbénitotta a követe1 munkáját. Mégis, mindezeken a ne­hézségeken még úrrá lett vol­na Rákóczi diplomáciája. A legfőbb akadály az volt, hogy az “Isten kegyelméből” ural­kodó fejedelmek lenézték Rá­­' kóczit, aki az uralkodója el­len fegyvert fogott nép vezé­re volt. Ez az oka annak, hogy XIV. Lajos, aki pedig rend­szeres segéllyel is támogatta Rákóczit, végül sem volt haj­landó szövetségre lépni vele, s I. Péter cár kivételével egy uralkodó sem tárgyalt egyen­rangú! félként a fejedelem­mel. Rákóczi megbizottai nem ☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆ ................. ☆ ☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆ ☆☆☆☆ ☆☆☆☆☆☆ Independence Hall, az amerikai függetlenség bölcsője, Philadelphiában, 1776-ban, száz évvel utóbb és (jobboldalt) ma. .» . . ....... _ A BURGONYÁRÓL A délamerikai Arjdok mentén egy spanyol hódító 1537-ben arany után kutatva, seregével a bennszülöt­tek nyomorúságos kunyhóiba tort be. Élelmet keresve, furcsa kerek kis gyökérgumókat találtak. Megfőzték, megizlelték és megállapították, hogy még egy spanyol részére is finom eleség. Az indiánok, akik főként ezek­től a gyökerekből táplálkoztak, pápának nevezték, a spanyolok pápátára változtatták a nevét. A franciák a németek Kartoffel szavából cartouflenak, az olaszok tufolli, vagy taratouflinak hívták. Azóta a burgonya — mert ez volt a különös gu­mó — az egész földkerekség legelterjedtebb tápláléka lett. Igaz, mint minden.újdonságnak, a krumplinak u't-1 ja is göröngyös volt. Felfedezése után még száz évvel is voltak, akik azt terjesztették róla, hogy kiütések, tüdő­vész és angolkór okozója. Antonine Auguste Parmentier francia gyógysze­rész honosította meg Franciaországban a burgonyát. Tizennegyedik Lajos királynak ő ajánlotta ínség ide­jére gabonapótlóként. A király Parmentiernek Páris közelében földterületet ajándékozott, hogy azon burgo­nyát ültessen. Amikor a burgonyabokor virágzott. Mä­­rie Anatoinette királyné ünnepi alkalmakkor hajában e ritka virággal jelent meg. Hong Congban a kínai menekültek közt rizst osztanak kí. jélenlhettek meg a nyilvános fogadásokon, velük csak ti­tokban érintkeztek, ,s az ural­kodóknak ez a szolidaritása a rebellis néppel és vezérével szemben olyan falnak bizo­nyult, amelyen csak a császá­ri seregeket elsöprő döntő ku­ruc katonai győzelem törhe­tett volna rést. Pusztán sa­ját erejére hagyatkozva azon­ban a kuruc sereg nem tudta a Habsburgok haderejét le­gyűrni, s igy a magyar sza­badságharc nem terebélyese­dett európai üggyé. A nagy­­hatalmok a magyar felkelést a Habsburg-birodalom bel­­ügyének tekintették s Rákó­czi még azt sem tudta elér­ni, hogy Magyarország szóba­­kerüljön azon az 1714-es nem­zetközi . kongresszuson, ame­lyen a Spanyolország trónjá­ért folytatott nagy európai háborút a békekötések soro­zatával lezárták. Verseket irt — iparengedély nélkül BUDAPEST. — A Hétfői Hírek jelenti: Cserjési Tibor tanító vers- és szindarabgyá­­rat rendezett be a lakásán. Abból élt, hogy ünnepi alkal­makra költeményeket és je­leneteket különböző iskolák­nak szállított. Árjegyzéket is készített. Ebből az iskolaigaz­gatók megtudhatták, hogy “A három libapásztor” cimü vers április 4-én, a “Panni ál­ma” cimü színdarab pedig má­jus 1-én adható elő biztos si­kerrel. Cserjésit bíróság elé állították, amiért engedély nélkül kinyomatta és terjesz­tette szerzeményeit. — Téged nem támogatnak a rokonaid ? — Nincsenek rokonaim. — Mind meghalt? — Nem. Mind gazdag. INNEN—ONNAN \ MADRID. — A tiloö bá-' nyász sztrájk után újabb tilos megmozdulások jelentkeznek más iparokban is. És Franco, a könyörtelen diktátor, en­gedni kénytelen, retirál. Nem csoda, hogy kirobbant a spa­nyol munkásság haragja az embertelen kizsákmányolás ellen, az éhbérek ellen. Az sem csoda, hogy a spanyol ál­lami és társadalmi rend hatal­mas támasza, az egyház is a lázongó munkások igazát hir­deti. kérdezte: “Hát a mi dolgozó nőink könnyezni szoktak ?” És tanácsot ad a szépitőszer­­iparnak: “Inkább csók-biztos ajkpirositót gyártsanak.” * HAVANA. — A halak éj­jeli nyugalmát nem szabad zavarni. Tilos a halászat éj­jel. Azért tilos, mert meges­het, hogy kubai halászok meg sem próbálják a halak éjjeli nyugalmát zavarni, hanem csónakjukkal Miamiba evez­nek. Ami most Spanyolország­ban kezdődik, jó kezdet. De könnyen elronthatják ezt a jó kezdetet á’kommunisták, ha a mozgalom élére próbálnak to­lakodni. I * POZSONY. — Tilos a sztrájk Szlovákiában, mint mindenütt a csehszlovák szov­jetben, mégis sztrájkolnak a heti öt, munkanapért a szlová­kiai építési munkások — je­lenti a Praca, az építőipari munkások úgynevezett szak­­szervezetének hivatalos közlö­nye. Úgy sztrájkolnak, hogy nem hirdetnek sztrájkot, nem lépnek sztrájkba, hanem: ké­sőn jönek a munkahelyre, ko­rán hagyják el a munkahelyet, hosszabb ebédszünetet és uzsonnaszünetet tartanak. Ami pedig a hatodik mun­kanapot, a szombatot illeti, a nem-sztrájkoló munkások ti­tokban megállapodnak az álla­mi vállalati vezetőkkel, hogy a hétközben felhalmozódott túlórákat elkönyvelik, mint szombati munkát s a munká­sok szombatjai igy szabadok. * BUDAPEST. — Uj szempil­lafestéket hozott forgalomba a magyar szépitőszeripar. A festék könny-álló, könnyek nem mázolják el A pesti rádió propagandis­tája méltatlankodva szólt és BONN. — Ritka vendéget vár Adenauer kancellár — Londonban, hivatalos körök­ben is azt suttogják, hogy Er­zsébet királynő a német fővá­rosba szándékszik ellátogatni. Az első világháború előtt volt utoljára angol királyi látoga­tó német földön. * VANDENBERG A. F. ÁL­LOMÁS, Calif. — Az itteni ra­­kétások elégedetten súgják egymás fülébe, hogy a céllö­vészet terén haladás mutat­kozik. Az első rakéták, melye­ket 1954-ben lőttek ki, 5 mér­földdel tévesztették a célpon­tot, a maiak 1 mérföldre meg­közelítik. Ha a rakéta atom­bombát visz, ez már majdnem telitalálatnak számit. * MEXICO CITY. — A hiva­talos statisztika megállapítá­sa szerint a főváros lakosai öltözködnek legelegánsabban az országban. Mexico City 5 millió lakosa közt csak 138,- 000 mezítlábas férfi és nő akad. * BÉCS. — Még sohasem volt moziban Ausztria lakosságá­nak 7 százaléka — állapította meg egy körkérdés alapján a bécsi Fessel Intézet, Parmentier a kezdetben burgonyával bevetett föl­deket a tolvajok ellen katonákkal őriztette. Egy őszi estén azonban visszavonta az őrséget és — mintahogy ez célja és szándéka is volt — a párisiak ellopták a ter­­mést saját kertjük részére vetőburgonyának. Parmen­tier terve tehát sikerült, a zamatos földi gumó a fran­ciák kedvelt eledele lett. A gyógyszerész halála után sír­ját burgonya palántával ültették be. Az az általános felfogás, hogy a krumpli hizlal, nem egészen helytálló. Egy középnagyságú burgonya 100 kalóriát tartalmaz, nem többet, mint egy nagy al­ma. Tehát módjával fogyasztva a hizásra hajlamosak is ehetik, mert a burgonya, különösen héjában főzve, tápláló, B-vitamint, vasat, rezet és egyéb ásványt iß tartalmaz. TEREFERE Nehéz nyelv az angol? A német nyelv sem könnyebb. Sophia Loren, az olasz film­­szinésznő meséli: — Münchenben egy bárban dry martinit rendeltem s a bartender hozott három mar­tinit. (Dry németül: drei. És drei magyarul: három.) Harry Golden, az országos hirü iró, a javíthatatlan derü­látó, csak a jóban hisz, a rosz­­szat nevetve elhessegeti. Leg­frissebb Írásában emlékezik a régi szép napokra, amikor — 1916-ban — táviratkézbesitő fiú volt New Yorkban. Akkor, mondja, a messenger boyok két centet kaptak minden ki­­kézbesitett távirat után. De a Postal Telegraph Company ezt a díjazást néhány évvel utóbb abbahagyta, mert a fiuk ily alapon túlsókat keres­tek. * “Mek fagyok elegedve,” szökta mondani az öreg Fe­renc jóska. Kruscsev, aki a Lenin béke­­dijjal tüntette ki Picasso fes­tőművészt, utóbb gratulált a művésznek, hogy megkapta a masras kitüntetést. De mit tud Kruscsev a Picasso mű­vészetéről? Érti, ismeri? Ami­kor legutóbb New Yorkban, járt, Harriman meghívta a házába, két óra hosszat ültek a szalonban, szemben egy Pi­casso festménnyel és — Kruá­­csev semmi jelét nem mutat­ta annak, hogy felismerte vol­na azt a képet, mint Picasso festményt. Macskák és egerek TOKIO. — Hucsusima szi­get lakói az országos egész­ségügyi hivataltól macskákat kértek a szörnyen elszaporo­dott egerek kiirtására. Küld­tek is Tokióból 36 macskát. A sziget egyetlen macskája szorgalmasan irtotta, felfalta az egereket, de gyomorbaja támadt emiatt. Hármas születésnap DENVER, Colo. — Május 26-án együtt ünnepelték meg születésnapjukat Jack Yoder, a felesége Sharon és elsőszü­lött fiuk Todd. Egy statisztikus kiszámí­totta, hogy három születés­nap ilyen találkozásának való­színűsége: 21,982,125 szüle­tés közül egy. A hires óratorony Bernben, Svájc fővárosában.

Next

/
Thumbnails
Contents