A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1962-06-08 / 23. szám
3-IK OLDAL Algériából naponta százával menekülnek a franciák. Algír város repülőterén szegesdrótkerités mögött gyülekeznek. Népek Amerika vándonitjain Az elmúlt hetekben általános izgalmat váltott ki, hogy a déli államok egy szegregációs csoportja egy vállalkozásba fogott, hogy néhány száz négernek utazását financirozza, a Délről, az északi városokba. A vándorló néger lakosság néhány tagjának New Yorkba érkezése általános üggyé avatta magát a vándorlást, annak ellenére, hogy ez a vándorlás már javában folyik évek óta. A legutóbbi 10 év vándorlási s t a t isztikáj ához képest, a New Orleans Citizens Council jelenlegi akciója, mely csaknem olyan gyorsan meg is szűnt, ahogy elkezdődött, csöpp volt a tengerben. VÁNDORLÁS SZÁMOKBAN A kimutatások bizonyítják, hogy 1950 és 1960 között mintegy 1.5 millió néger hagyta el a déli államokat. A legnagyobb volt az elvándorlás Mississippi, Alabama, a két Carolina, Arkansas és Louisiana államokból. Az erre vonatkozó feljegyzések azt is mutatják, hová vándorolnak a déli négerek. A cél az északi nagy ipari államok, mint New York, Illinois, Michigan, Ohio és New Jersey. És természetes jelenségnek tekinthető, hogy ezeknek az államoknak legnagyobb városaiban telepednek le. A nagy északi városokban meglepő volt a bevándorolt négerek száma az elmúlt 20 esztendőben. New Yorkban a számuk 1940-ben 458,000 volt, 1960-ban pedig 1,088,00 Chicagóban 1940-ben 278,000, — 1960-ban 813,000. Los Angelesben 64,000 és 335,000 Philadelphiában 251,000 és 529,000, Detroitban 149,000 és 482,000, Baltimoreban 166,000 és 327,- 000 Clevelandban 85,000 és 251,000 Washingtonban 214,- 000 és 412,000. FEHÉREK ELVÁNDORLÁSA Mialatt négerek nagy számokban vonulnak északi nagy városokba, fehérek ugyancsak nagy számokban elhagyják ezeket. 1950 és 1960 között, 10 éves periódus alatt New Yorkból 992,000 fehér elköltözött, mig ugyanezen idő alatt 172,000 nem fehér beköltözött, Chicagóból 678.000 fehér kiköltözött, 153,- 000 nem fehér bement. Philadelphiában ez a szám 344.000 fehér és 63,000 nem fehér volt. Detroitban 542,000 és 82,000, Washingtonban pedig 211,000 fehér kivonult és 134.000 nem fehér beköltözött. Ez a két irányú elvándorlás nagy változásokat hozott az egyes városok szerkezetében. Washington, D. C.-ben most a lakosság többsége néger és ez az egyedüli nagyobb város az országban, ahol több néger lakik, mint fehér. A legtöbb északi városban a négerek nemcsak számban növekedtek, hanem a lakosság százalék arányában is. Washingtonban 1950-ben 35 százalék volt a néger lakosság, 1960-ban 53.9 százalék. Newark, N. J.-ben 1950-ben 17.1 százalék, 1960-ban 34.1 százalék, Baltimoreban 23.7- ről 34.7-re. Detroit, Mich.-ben 16.2-ről 28.9-re, St. Louis, Mo.ban 18-ról 28.6-ra. Chicagóban 13.6-ról 22.9-re, Philadelphiában 18.1-ről 26.4-re. ESIK A SZÁZALÉK A DÉLI VÁROSOKBAN Mig az északi városokban a százalékarány növekszik, néhány déli városban csökken. Jackson, Miss.-ben például a lakosság százalékaránya 40.9 volt 1950-ben, mig 1960-ban 35.7 százalék. Montgomery, Ala.-ban 39.9-ről 35.3-ra. Mobile, Ala.-ban 35.6-ról 32.5-re, Savannah, Ga.-ban 40.4-ről 35. 7-re, Birmingham, Ala.-ban 39.9-ről 39.7-re, Memphis, Tenn.-ben 37.2-ről 37.1-re. Akárcsak az északi államokban, a négerek délen is a nagy városokban laknak. Voltaképpen az egyedüli déli városok, ahol a néger lakosság számaránya növekszik a nagy ipari városok, mint Houston, Tex., Nashville, Tenn., Atlanta, Ga., és Richmond, Va. A négerek számára ez a fajta vándorlás ugyancsak nagy változásokat hozott életükben. Kevesebb, mint 50 éve a néger lakosság többsége farmokon élt. 1960-ban azonban már 70 százalékuk lakott városi közületekben. ARÁNY AZ ELŐVÁROSOKBAN A statisztikai adatok szerint, a néger összlakosságnak csak 8 százaléka él elővárosokban, melyek a nagy városokat körülveszik. Ezzel szemben m e g á 11 a pitható, hogy a fehérek számának 23 százaléka lakik elővárosokban. A problémák, melyekkel a négereknek szembe kell nézniök, ha az északi városokba vándorolnak, legjobban jellemezhető a Louis Boyd család keserveivel, mikor megérkezett New Orleansból New Yorkba. A család autóbusz jegyeit a New Orleans Citizens Council fizette. Mindamellett Louis Boydnak nem volt előre gondoskodott állása, mikor megérkezett és nem volt pénze, hogy eltartsa családját. Népjóléti intézmények és magánszemélyek azonban a hóna alá nyúltak a családnak és átmeneti segéllyel látták el, majd szereztek a családfőnek egy heti 100 dolláros állást. A PROBLÉMÁK NAGYOK Nem voltak azonban ilyen szerencsések azok az ezrek, melyek az elmúlt évek során érkeztek az északi városokba, azon nyilvánosság nélkül, mely Boydnak osztályrészül jutott. Washingtonban például 33,000 személy kap közsegélyt és ezeknek 70 százaléka néger. Miután a Boyd családot New Yorkba küldték nyilvános autóbuszon, a New Orlenas Citizens Council meghirdetett terveket, hogy még több százat küldenek északi városokba. Beszéltek arról is, hogy speciális buszokat bérelnek. Sőt még arról is szó esett, hogy “szabadság vonatot” küldenek északra, amely 1000 négert fog szállítani. Közéleti vezetők az északi városokban figyelmeztetést intéztek a négerekhez az úgynevezett “szabad utazásokkal kapcsolatban”. Az állások száma kevés és senki se számíthat rá ,hogy nyomban megérkezése után, a segélyistára kerül. — 122,000 munkanélkülink IYampolinról leügorva igy lebegett a levegőben Carpenter, az űrhajózási felkészülés során. Jobboldalt: Carpenter, az erős, egészséges férfi mintaképe. A Jó PÁSZTOR van itt és a népjóléti segélylisták máris szinültig vannak — jelentette ki a Detroit public welfare department igazgatója. így az általános vándorlási képben a déli szegregációs kampány, hogy néhány száz négert északra szállítsanak, jelentéktelen. Ellenben elvárható, hogyha talán nem is a fent elsoroltak arányában, de az önkéntes vándorlás tovább folytatódik, délről az északi irányba. ASSZONY, AKINEK TESTÉBEN MÉRGESKIGYÓK SZAPORODNAK ATLANTA, Ga. — Mrs. Nellie Wilder, 47 esztendős asszony, megdöbbentő keresetet nyújtott be ügyvédje utján a bírsághoz. Mrs. Wilder 35,000 dollár kártérítésre perli az Atlantic Transit Co. nevű áutóbusz-vállalatot. A keresetben a panaszos előadja, hogy 1961 május 20- ikán egy mérgeskigyó megharapta őt, miközben a vállalat egyik trolibuszán utazott. A kereset errevonatkozó része, eképpen hangzik: — Alig 15 perce ültem a trolibuszon, amikor hirtelen úgy éreztem, hogy valami hideg és nedves test fonódik bal-bokám köré és aztán váratlanul, éles, tüszuráshoz hasonló nyilalás hasított lábamba .. . lenéztem és ekkor láttam, hogy apró mérgeskigyó harapott meg. Felsikoltottam és a trolibuszt azonnal megállította a vezető . A bírósági tárgyaláson az asszony előadta, hogy ezekután azonnal orvost hívtak, akik kivágta a mérgezett bőrfelületet, azt bekötötte és azután minden rendben volt. A biró kérdésére válaszolva, Mrs. Nellie Wilder elmondotta, hogy az orvosi kezelés öszszesen 30 dollárjába került. — Nos, Mrs. Wilder, a tényállás tehát a következő . — jegyezte meg a biró. — Ön tökéletesen meggyógyult, az orvosi számla ellenében 30 dollárt fizetett. Még abban az esetben is, ha feltételezem, hogy fájdalomdijat óhajt, továbbá, ha feltételezem, hogy az autóbuszvállalat felelőssé tehető a mérgeskigyó fellopakodásáért a trolibuszra, (ami maga is nagyon kétséges), nem gondolja, hogy a 35,000 dolláros kártérítési összeg indokolatlanul magas? — Egyáltalán nem — válaszolta gondolkodás nélkül az asszony —- mindenki tudja ugyanis: ha valakit egyszer egy mérgeskigyó megharapott, annak testében ezerszámra szaporodnak el az apró mérgeskigyók, amelyek rövid idő alatt teljesen felfalják az illetőt. A biró azonban — a falánk kis mérgeskigyókra való tekintet nélkül — összesen 300 dollár kártérítést állapított meg. Mrs. Wilder kijelentette, hogy amennyiben időközben fel nem falják a testében szaporodó kigyócskák, megfellebbezi a döntést. Ezután eltávozott . J. F. és Jackie Kennedy a Fehér Ház kertjében fogadták az “1962 Conference of Democratic Women” több mint 3000 főnyi küldöttségét. HÁZIASSZONYOK HAJMERESZTŐ HEGYMÁSZÓ KLUBJA ALAKULT SYDNEY, Ausztrália. — Sydney városának háziaszszonyai uj női klubot alapítottak. A dologban nem az az érdekes, hogy női klub létesült, mert az autszráliai nők — csakúgy, mint a világ minden asszonya — szívesen alapítanak olyan egyesületet, ahol időnkint összejöhetnek — és végre, kibeszélhetik magukat. A most megalakult klub érdekessége azonban az, hogy — hegymászó klub. Tagjai nem ritkán éltesebb hölgyek, egy-két unokával rendelkezve, minden vasárnap elindulnak hegymászásra. Úgy gyülekeznek a klub helyiségében, akárcsak kiscserkészek, teával, szendvicsekkel és szeges botokkal felszerelve. A nem mindennapi klub a napokban tartotta első sajtóértekezletét, ahol a vezetőségi tagok részletesen válaszoltak a megjelent riporterek kérdéseire. — A klub elsősorban azért alakult meg — jelentette ki Mrs. Noele Roots, elnöknő — mert vasárhaponkint halálra unjuk magunkat. Férjünk egyáltalán nem hajlandó szóbaállni velünk. Egész nap újságjába temetkezik, amelyet élőiről hátrafelé és biztonság okából, hátulról élőire is, tüzetesen végigolvas. :— Amikor az újságot, végre befejezte — folytatta beszámolóját a klub 52 esztendős elnöknője — a televíziót nézi, mert arra — állitása szerint — hétköznapokon nem volt ideje. A továbbiak folyamán, Mrs. Dorothy Butler, alelnöknő, 4 gyermek anyja, közölte az újságírókkal: az ő fél je még ennél is rosszabb s határozottan a férjek “elvadult” fajtájához M. Scott Carpenter — szűk lakosztályában, az Aurora 7-ben. TITOKZATOS FÉNYSUGÁR . A FEHÉR HÁZBAN WASHINGTON. Az Eisenhower kormány ideje alatt történt egy nap 1959- ben, hogy a kormány ülést tartott a Fehér Házban. Javában folyt a megbeszélés, amikor világos nappal, hirtelen egy éles fénysugár hatolt át a termen és a helység végén, a falon állott meg. Robert K. Graynek, aki akkor kabinetminiszter volt a kormányban, egyszerre az a gondolata támadt, hogy a meglepő fénysugár, az egy tömb távolságra lévő Wasnington Hotel tetejéről hatolt a szobába. Néhány héttel azelőtt ugyanis titokban értesítették a Fehér Ház személyzetét, hogy egy lehallgató készülék van működésben, amely gondosan irányított fényhullámmal fel képes fogni és közvetíteni beszélgetéseket, bizonyos távolságra. Gray kabinet miniszter nyomban értesítette a Titkos Szolgálatot és hallotta, amint a szolgálat emberei lerohantak a kormány tárgyalóterme előtt vezető lépcsőházban és tartozik. Mr. Butler ugyanis óh, Irgalom Atyja, ne hagyj el! — sportmérkőzésekre jár vasárnap.-— Mi, nők, általában, jobb hegymászók vagyunk a férfiaknál — jegyezte meg Dorothy — mert hozzászoktunk a tüsarku cipőkhöz és ennék következtében, lábunk nem bicsaklik ki olyan könnyen, mint a férfiaké. Jómagam, egy ízben, például, megmásztam a New Zealandban levő, 12,000 láb magas, Mt. Cook hegységet. A megalakult női hegymászó klubnak azonban legnagyobb sikere a férjek körében van, akik egybehangzóan állítják: most legalább végre, nyugodt a vasárnapjuk! röviddel azután a fénysugár eltűnt . Gray uj könyvében, az ‘Eighteen Acres Under Glass’ban, melyben élményeit irta meg a Fehér Házban viselt állásában, azt is elmondja, hogy bizonyos okokból sohasem kérdezte meg a Titkos szolgálat embereitől, hogy mit, vagy kit találtak a hotel tetején. Könyvében elmondja, hogy xgaz, hogy a Szovjet, ügynökei, vagy más kommunista ágensek feltaláltak bizonyos magas finomsággal dolgozó műszereket, amelyekkel fel tudnak fogni, egyébként titkos megbeszéléseket. Az egyik egy villanykörteszerü készülék, amely különleges meleghullámokat bocsát ki, amelyek mint hangvezetők szerepelnek. Egy ilyen körte el lehet helyezve egy szoba villany csillárjának körtéi között. Elmondja még, hogy a Titkos Szolgálat rábeszélésére a Fehér Ház telefon vezetékeit földalatti csövekben vezetik, melyekben magas nyomású gáz van. Mihelyt valahol megszakítják, lehallgatás céljából a vezetéket, a gáznyomás azonnal leszáll. Ez valaha a régebbi időkben igaz lehetett, ha azonban a Titkos Szolgálat az úgynevezett indukciós lehallgatás után kutat. A technika vívmányai hozták magukkal, hogy manapság rádió-elektromos indukció segítségével a hanghullámokat ki lehet “szívni” a telefonvezetékből, anélkül, hogy érintenék azt. A lehallgató készüléket a vezeték közelébe helyezik és nem erősitik a vezetékhez. Befurni a csőbe és hagyni a kitóduló gázt sziszegni, kissé elavult módszer volna a mai időkben. “Oceanic” — a féligkész olasz gőzös, az első tengerjáró hajó, amelyen világüri képeket felvevő televíziós készülék lesz.
