A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1962-06-08 / 23. szám
% L OLDAL A JÓ PÁSZTOP (THE GOOD SHEPHERD; ________Founder: B. T. TÁRKÁNY alapított» Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: Egy évre ...............................$8.00 One Year ..............................$8.00 Fél évre ..................................$5.00 Half Year ............... ............$5.00 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio AZ IFJUKORU BŰNÖZÉS Nemrégiben jelentettük, hogy Kennedy elnök közölte: a New York Cityben egyre nagyobb méretekben jelentkező ifjúkori bűnözés leküzdésére 12.6 millió dollárt fordítanak. Az összeget részint a Mobilization of Youth, másrészt a Public Health Service, valamint a szövetségi kormány és magánalapítványok bocsátják az illetékesek rendelkezésére. Kennedy elnök különbizottságot állított fel erre a célra, amely már hozzá is fogott egy három éves terv kidolgozásához. A közeljövőben uj magán-alapitványoktól származó pénzösszeget várnak. Az alapvető elgondolás — amint azt Mr. Kennedy hangsúlyozta — hogy az ifjúkori bűnözés csupán akkor szüntethető meg, vagy legalább is gyengíthető és szórványosabbá tehető, ha annak alapvető okai megszűnnek. — A nyomortanyákon élő fiatalság részére lehetővé kell tenni — mondotta az elnök — hogy az eddiginél egészségesebb, emberhez méltó életet élhessen. Ennek érdekében a különbizottság, elsősorban a következő feladatokat próbálja, a rendelkezésre álló összeg igénybevételével megoldani: Olyan szervezeteket állít fel, amelyek munkát keresnek a nyomortanyákon élő állástalan fiatalok számára. Azokat a fiatalokat, akik nem végezték el a high schoolt, segíti és ösztönzi tanulmányaik folytatására és igyekszik lehetőséget teremteni számukra valamilyen szakmai kiképzésre. Mivel a fiatalok nagyrésze olyan családban él, amelynek élete kigyensulyozatlan, (az apa gyakorta megrögzött alkohoslista, maga is munkanélküli, az anya nem egyszer alkalmi prostitúcióból tartja el magát és a gyermekeket) tanácsadó szervezeteket létesítenek, ahol ideggyógyászok és más szakemberek igyekeznek megoldani a család problémáit, amelyek a környező gazdasági és társadalmi körülmények következményei. Kétségtelen, hogy az ifjúkori bűnözés nagyarányú elterjedettsége, szerte a világon, a túlzsúfolt, nagyipari városok jellemző problémája. A Kennedy adminisztráció kezdeményezését felnőttek és fiatalok egyaránt, mindazok, akiknek szivén fekszik Amerika jövője, nagy örömmel üdvözlik. KÖLTÉSZET ÉS VALÓSÁG A televízió műsoraiban gyakran mutatnak be úgynevezett orvosfilmeket. A kórházak élete általában érdekli a közönséget, hiszen alig van ember, akinek ne kellett volna igénybevennie a gyógyintézetek szolgálatait. így azután nagyjából mindenki tájékozott: hogyan folyik az élet a kórházakban, milyen az orvosok -és ápolónők egymáshoz fűződő viszonya és igy tovább. A valóságos tényekről azonban a televízió — a jelek szerint — nem vesz tudomást. Erre mutat az a viharos tiltakozás, amellyel az American Nurses Association szónokai kifogásolták a TV orvosfilmjeit. Ezeken a filmeken — hangoztatták a gyűlés szónokai — az orvosok és ápolónők viszonyát hamis színben mutatják be. “Az ápolónők nem olyan kacérok, ahogy azt a TV filmjei ábrázolják és az orvosokkal szemben nincsenek olyan alárendelt helyzetben, mint a televízió ilyen témájú műsoraiban”. A televízió természetesen — akárcsak a mozifilmek, vagy a könyvek — nem köteles ragaszkodni a színtiszta valósághoz. A költészetnek, a fantáziának joga van ahhoz, hogy egyes, különleges eseteket ábrázoljon. Előfordulhat tehát — és bizonyára elő is fordult — hogy egyik-másik orvos beleszeret egy ápolónőbe. Alapjában véve tehát nem kifogásolható, ha a TV költészete eltér a valóságtól. Ha minden műalkotás szigorúan az élethez ragaszkodna, bizony meglehetősen szürke témájú filmeket kapnánk. Az Írónak éppen az a feladata, hogy megragadja a rendkívülit, a szokatlant, a nem mindennapit. Emellett azonban természetesen nem ártana, ha a TV — akár más formában is — bemutatná a kórházak valóságos életét. Az orvosok és ápolónők megérdemlik, hogy a tájékozatlanok is megtudják, milyen hatalmas és áldozatos munkát végeznek legdrágább kincsünk, egészségünk őrei. a jó pásztor LEVÉL A KÉPVISELŐMHÖZ Dear Congressman: Állampolgári kötelességemnek teszek eleget, amikor, szabad ország szabad polgáraként, nyíltan állást foglalok a Kennedy elnök által javasolt ingyenes öregkori egészségügyi ellátást biztositó törvénytervezet ügyében. Ez a törvénytervezet, mint ismeretes, ingyenessé kívánja tenni az orvosi ellátást minden 65 éven felüli amerikai lakosnak a Social Security kebelében. Kennedy elnök, a kormány és a Demokrata Párt tisztában vannak millió és millió amerikai kisember helyzetével és szeretnének könnyíteni gondjaikon. Mi a helyzet? Ma egy komolyabb betegség, az orvosi dij, a gyógyszerek és a kórházi ápolás indokolatlanul magas költségei miatt, a nyugdíjas embert és családját a teljes anyagi és erkölcsi romlásba kergetheti. Egy bonyolultabb műtét és a velejáró mindenféle kiadások sokszor elviszik a kisembereknek egész életükön át kuporgatott, kevés megtakarított pénzét. A nyugdíjas embernek nincsen jövedelme a Social Security által biztosított öregkori járadékon kívül, amiből betegségből adódó költségeit fedezhetné. Mily furcsasága az életnek, hogy a kisemberek sok-sok milliói, az ország lakosságának túlnyomó többsége, éppen abban az életkorban vannak anyagilag legkevésbbé felkészülve a betegségre, amikor az a leggyakrabban sújtja őket! Minden civilizált országban úgy segítettek ezen, hogy az orvosi ellátást a társadalombiztosítás által ingyenessé tették, legtöbbször nemcsak az öregek, hanem minden dolgozó ember és családja számára. Minden civilizált országban, kivéve az Egyesült Államokat! Nem mintha a mi kormányférfiaink szívtelen emberek lennének! Roosevelt elnök már a harmincas években kiállt az ingyenes orvosi ellátás ügyéért, ma pedig Kennedy elnök és Ribicoff egészségügyi miniszter körmükszakadtáig harcolnak, és a közvéleményhez folyamodnak segítségért, hogy a törvénytervezetet a kongresszussal megszavaztatták. Eddig minden igyekezet ebben az irányban zátonyra futott, mert az Amerikai Orvos Szövetség, az AMA, dühödt ellenállást fejt ki minden tervvel szemben, amely az orvosi ellátást a Social Securityval hozza kapcsolatba. Miért nem tetszik az Orvosszövetségnek a tervezet? A kérdés meglehetősen bonyolult és wifejtése oldalakat venne igénybe. A dolog lényege a következő: Nem az orvosok Amerikában monopolhelyzetet, azaz teljes egyeduralmat élveznek. A tények bizonyítják, hogy az orvosok túlnyomórésze ezt az egyeduralmat nem az amerikai nép minél jobb és olcsóbb orvosi ellátására, hanem — mondjuk ki bátran — saját zsebük megtömésére használják ki. Számos kormányvizsgálat megállapítása szerint kórházaink, a Blue Cross, Blue Shield és más tömegbiztositó intézeteink főleg azért kerültek válságos helyzetbe, mert az orvosok, minden erkölcsi és emberszerető meggondolást sutbadobva, évek óta egyre magasabbra srófolják az orvosi dijakat, egyre több pénzt követelnek szolgálataikért. S teszik ezt azért, mert tudják, hogy a beteg embereknek csak egy választása van: fizet, vagy meghal! Ma Amerikában, a világ leghatalmasabb és leggazdagabb államában, amelyet a világ sok népe példaképének szeretné tekinteni, orvoshiány van. Ezt az orvoshiányt az AMA szándékosan idézte elő, azért, hogy a kereslet és kínálat törvényét kihasználva, minél kisebbre szorítsa a versenyt az orvosi testület keretei között, és ezáltal a lehető legbusásabb jövedelmet biztosítsa tagjainak. Egy jövedelmi kilátásokat elemző tudományos cikk nemrég megállapította ,hogy aki orvosi pályára lép, élete folyamán számíthat egy millió dollár bruttó bevételre, ha jó környéken magánprakszist folytat . Kereszten Minői? CSÁSZÁRVADKANFALVA Klamir Gyula Ez a regényes név: “Császárvadkanfalva” a valóságban nem létezik. A helységet Kaiserebersdorfnak hívják néhány száz esztendő óta, amikor még vadkanok csatangollak a környéken és a vadászatot kedvelő osztrák császárok számára egy várszerü vadászkastély állott a mai központi temető közelében. Azóta már se vadkan, se császár; a német nevet térfakedvelő magyarok fordítják Császárvadkanfalvának, mondván, hogyha elfoglalták a kis városkát, adjunk már magyar nevet is neki. A történelem folyamán kétszer jutottak el idáig a magyarok, ha a kalandozások korát és Mátyás hóditó hadjáratait most nem számítom: egyszer 1703-ban, a Nagyságos Fejedelem kurucai száguldottak el idáig. A várat is bevették és rövid időre meg is tartották. Másodszor a 48-as honvédsereg jutott el Ebersdorf magasságáig, amikor a bécsi forradalmárok megsegítésére sietett. Milyen közel voltak a honvédek Bécshez! Attól a helytől, ahol ágyúik voltak felállítva és ahol maga Petőfi is tartózkodott barátai és tiszttársai körében, ma egy macskaugrás a 71-es villamossal *a Ring és a belváros. Akkor milyen messze volt. Ha meg tudták volna tenni az utat, ha el tudták volna foglalni az osztrák fővárost, másképpen alakult volna Magyarország sorsa . . . Harmadszor 1961-ben szállták meg “magyar csapatok” Kaiserebersdorfot. A határon átözönlő kétszázezer menekültből ide is jutott egy csomó, és a kaiserebersdorfi láger egyike volt a legnagyobbaknak Ausztriában. Ez a harmadik “megszállás”, sajnos, mindegyiknél tartósabbnak látszik, hiszen már hatodik esztendeje tart és semmi jele annak, hogy hamarosan változás történik. Egész kis falu Császárvadkanfalva; egy kis magyar falu Bécs 11-ik kerületében, Simmeringben. Úgy jött létre két-három esztendővel ezelőtt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete lakásokat kezdett épiteni az egykori tüzérlaktanya helyén azok számára, akik nem tudtak vagy nem akartak valamilyen okból elmenni Ausztriából. Többjüket a honvágy fogta el és marasztalta: Kaiserebersdorfból a magyar határ autón legfeljebb egy óra. Vasárnap délután fel lehet kerekedni, ha valaki nagyon elbusult, és nemsokkal később már mégis pillanthatja a soproni templomtornyokat. Rüsztön, Medgyesen, a Fertő-tó osztrák partján végig egymást érik a magyar vendéglők és huzza a cigány. . . Körülbelül 1200 magyar lakik Császárvadkanfalván. Ha falukutató lennék most pontosabb adatokkal szolgálhatnék az ottani magyarok társadalmi, kulturális, szociális viszonyairól. így csak felületesen beszélhetek róluk, jobbára olyan dolgokat, amiket magam is csak úgy hallottam, vagy éppen messziről láttam. Tudom például, hogy legtöbb menekült becsületes munkával keresi a kenyerét a környékbeli gyárakban, mint pl. a Slavonia fürészárugyárban, a schwechati sörgyárban, a simmeringi vasgyárban, a hírneves Ausria-email üzemben. A nők is dolgoznak, leginkább valamelyik cipőgyárban, konfekcióiparban, elektrogyárban. Sokan “heimarbeitot” vállalnak. így hívják Bécsben a lakásán dolgozó betanított munkaerőt; leginkább női cipőre díszeket hajtogatnak, autótakarókat szegnek, játékállatokat ragasztanak, vagy a Bécsben igen nagy keresletnek örvendő emléktárgy-készítésben segédkeznek. A lakók egy másik részére sok a panasz. A hatóságnak fejtörést okoznak azok az elemek, amelyek kerülik a munkát, illetve egyszerűen nem hajlandók dolgozni . . . Akad a telepen olyan lakó, aki két esztendő óta a minimálisan megállapított lakbért sem hajlandó megfizetni. A munkások mellett elég sok az értelmiségi is a kilenc hatalmas épületből, közel négyszáz mo-A BÖLCS Nagy izgalommal léptem át Chrysogenos házának küszöbét. Végre teljesült életem hő vágya: a bölcs hajlandó volt fogadni. Amikor megkaptam rövid beleegyező levélkéjét, túláradt bennem az öröm. Chrysogenost korunk legbölcsebb emberének tekintik, aki tanításaival utat mutat embertársainak, eligazítja őket az élet bonyolult helyzeteiben, megértő ,segítő, és egy-egy szavával, bölcs mondásával belevilágít a sötétbe. Barátságosan fogadott, hellyel, sőt, borral kínált meg. Elmondotta, hogy erősen megfázott, fogadásból ugyanis megfürdött a jeges tóban, és annak ellenére, hogy utána azonnal berohant az öltözőbe, könnyebb tüdőgyulladást kapott. — Oda se neki! — legyintett. — A legokosabb, ha ilyenkor az ember egy kicsit berúg. Mindjárt megértettem szokatlan jókedvének okát. Ha ehhez még hozzászámítjuk a bölcsességből fakadó kiegyensúlyozottságot, akkor valóban csak csodálhatjuk a magasrendü lélek derűjét. Az enyhe borközi állapot különben is nagy szerencse volt számomra, mert a bölcs szokatlanul bőbeszédű volt, nemcsak kérdéseimre válaszolt, hanem magától is elárult egyet és mást az életéről, felfogásáról, tevékenységéről. Elmondta, hogy az italt nagyon szereti, és noha a szive nem nagyon bírja, nem tud, de voltaképpen nem is akar leszokni róla. Helyesebben, felváltva szokott lemondani a borról és a pálinkáról. Ha bort iszik, akkor lemond a pálinkáról és fordítva. A dohányzásról a múlt héten szokott le, és lehet, hogy a jövő hét előtt nem is kezd el újra dohányozni. Igaz, hogy érszűkület van a lábában, de hát ha olyan jól esik az a fránya cigaretta! Ő maga is tudja — elvégre nem véletlenül tekintik a világ bölcsének —, hogy a dohányzás ártalmas, nagyobbik fia éppen most fekszik nikotinmérgezésben. A másikról nem tud semmit, mert éppen tegnapelőtt szökött el hazulról. A bölcs egy kicsit elszomorodott: — Rettenetes a mai fiatalság! — kesergett. — Persze, megsértődött, mert mérgemben nagyon fölpofoztam. Rosszak az idegei a fiatalúrnak, mert iszik a drága. A lányom férjhez menésen gondolkozik, pedig ráér, alig tizhónapos még csak a kisfia. Elmondotta, hogy most vált el második Irta: KERESZTESI MIHÁLY A Kennedy elnök által javasolt törvénytervezet nem kívánja anyagilag megkárosítani az orvosokat, de szeretné a közérdeket érvényrejuttatni az orvosok egyéni érdekeivel szemben. Az AMA tehát egy tarthatatlan, és erkölcsi szempontból erősen kifogásolható állapot fenntartásáért harcol. És mivel az orvosoknak bőven van pénzük és befolyásuk, minden fűszálat megmozgatnak Washingtonban, hogy a törvénytervezet megszavazását meggátolják. A napokban az AMA elnöke es szónoka félórás televíziós programban ismertette a szövetség álláspontját, A szónok, egy Anis nevű, minden hájjal megkent miamii orvos, a szónoki hatások egész skáláját ördögi ügyességgel felhasználva, Kennedy elnök ellen igyekezett hangolni Amerika közvéleményét. Előadása a hamisítások, a népbutitás és félrevezetés magasiskolája volt. Dear Congressman! Nem érzem magam hivat’ va, hogy ennek az orvosi hivatást űző pénzéhes embernek érveit megcáfoljam. Mint olyan ember, akinek módjában volt élni Angliában és Franciaországban is, ahol az orvosi ellátás mindenki számára díjtalan, állíthatom, hogy az államosított egészségügyi ellátás kitünően bevált ott és másutt is. Az AMA eltagadja az igazságot, amikor ennek ellenkezőjét állítja. Az amerikai orvostudomány a legfejlettebb a világon, az amerikai orvosi szolgálat kiváló. De mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, anélkül, hogy annak költségei anyagilag tönkretegyék a kisembereket, az öregeket, a nyugdíjasokat. Nemcsak a közérdek, az emberbaráti szeretet és a keresztényi erkölcs, hanem világpolitikai érdekeink, a kommunizmus elleni harc érdekei is követelik, hogy az általános orvosi ellátás kérdése nálunk Amerikában a közjó szempontjai szerint találjanak megoldást. Mindezt figyelembe véve, kérem, kedves Képviselőm, támogassa és szavazza meg Kennedy elnök törvénytervezetét! Irta: KLAMÁR GYULA (Bécs) dern lakásból álló telepen. Mindenféle foglalkozású ág fellelhető; legtöbb talán a mérnök, a technikus, a zenész és a tisztviselő. Mostanában kezd kialakulni egy uj réteg, az önálló kisiparos: asztalos, autófényező, lakatos, üvegfúvó, szerelő. Eddig nehezen tudtak iparengedélyt kapni, de most, hogy mindenkinél lejárt az öt évi várakozási idő, egymásután szerzik meg az állampolgárságot és vele egyidőben az iparjogositványt. A kilenc épület hatalmas teret fog közre: a laktanyák egykori gyakorlóterét, ahol most magyar gyerekek játszanak, mialatt fejük felett lámpáikat villogtatva a chwechati repülőtér felé siklanak a londoni és a párisi gépek. Bújj, bújj, zöld ág, Zöld levelecske, Nyitva van az aranykapu, Csak bújjatok átál . . . A telep óvodájából a gyerekek játszanak az egyik helyen; magyar mondókát énekelnek, de a következő versike már német, sőt a harmadik, negyedik is. A szülők maguk kívánják, hogy németül foglalkozzanak gyermekükkel az óvodában, máskülönben képtelenek majd megbirkózni a templom melletti elemi iskolával. A nagyobb fiuk és lányok egymás között már csak németül beszélnek, magyarul pedig törve, kizárólag a szülők kedvéért, akik rendszerint egyetlen szót sem tanultak meg Schiller és Goethe nyelvéből az elszállt esztendők alatt. A házak udvarfelőli részén sok autó. A “kocsi” itt a jólét fokmérője; örömmel állapítható meg, hogy egyre szaporodnak az autó-tulajdonosok, egy-egy ház előtt tiz-husz kocsi is áll már, méghozzá nem “leprák”, mint a kezdet-kezedetén, hanem vadonatúj Opelek, Volkswagenek, Angliák, és Steyer-Fiatok ... A lakások legtöbbjében villamos hűtőszekrény, porszívó, padlókefélő, — a legtöbb menekült ma már ott tart, hogy az elemi igényeken túl luxus-igények kielégítésére is gondolhat, televízióra, szőnyegekre, képekre. feleségétől ,és egy fiatal táncosnőt vett el, de megbánta, mert az a gyanúja, hogy nem egymáshoz valók. Pedig a babona szerint a szerelemben szerencséjének kellene lennie, mert újabban szinte állandóan vészit a kártyában. Miközben beszélgettünk, többször is nyúlt orvosságos dobozába, s hol egy pilúlát, hol egy port vett be. Panaszkodott, hogy nagyon ideges, ilyenkor mindenkibe beleköt, a legkisebb szamárság is halálosan fel tudja izgatni, pedig lelke mélyén tudja, hogy nem érdekes. Lelkem már gyanúval tel’tődött, amikor feltettem neki ezt a kérdést: — Mester, ön lobogó fáklya a vezetésre szomjas emberiség előtt. Úgy látom, ön is követ el hibákat, hogy enyhén és végtelen tisztelettel fejezzem ki magamat. Hogyan találja ki mégis azokat a messze világitó bölcs mondásokat? Chrásogenos ironikusan elmosolyodott: — Fiatal barátom, bölcsességeket a legkönynyebb kitalálni. Az ember egyszerűen leírja annak az ellenkezőjét, amit tesz. F. L. 4v
