A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1962-04-27 / 17. szám

8. OLDAL A JO FASZ T O R RÓMAI KATOLIKUS EVANGÉLIUMI OKTATÁS Fehér vasárnap EVANGÉLIUM Szent János, 20, 19-31 Mikor pedig este lön, azon a napon, a hét első napján és az ajtók be voltak zárva ott, hol a tanít­ványok egybe valónak gyűlve a zsidóktól való féle­lem miatt, eljőve Jézus, megálla középen és mondá nekik: Békesség nektek. S midőn ezt mondá, meg­mutató nekik kezeit és oldalát, örvendenek tehát a tanítványok, látván az Urat. Mondá ezért nekik is­mét: Békesség nektek. Amint küldött engem az Atya, én is úgy küldlek titeket. Ezeket mondván, rájuk le­helt és mondá nekik: Vegyétek a Szentlelket. Akik nek megbocsájtjátok a bűneiket, megbocsájtatnak ne kik, s akiknek megtartjátok, meg vannak tartva. Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, ki kettős nek mondatik, nem vala velük, amikor eljött Jézus. Mondák tehát neki a többi tanítványok: Láttuk a; Urat. Ő pedig mondá nekik: Ha csak nem látom t kezein a szegek nyomát s ujjamat a szegek helyén nem bocsátom és kezemet az ő oldalába nem teszem, nem hiszem. És nyolc nap múlva ismét odabenn valónak aí ő tanítványai és Tamás is velük. Eljőve Jézus a zárt ajtón át s megálla középen és mondá: Békesség nek­tek! Azután mondá Tamásnak: Tedd ide ujjadat ét nézd kezeimet és nyújtsd ki kezedet s tedd az én ol­dalamba, és ne légy hitetlen, hanem hivő. Feleié Tamás és mondá neki: Én uram s én Isi lenem. Mondá neki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Ta nás, hittél! Boldogok, akik nem láttak és hittek. Még sok egyéb jelet is cselekvők ugyan Jézus az ő tanítványai láttára, melyek nincsenek megírva e könyvben, ezek pedig megirattak, hogy higyjétek hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy hívén, életetek legyen az Ő nevében. SZENTBESZÉD A mai szent evangéliumban Krisztus Urunk két­szer is köszönti apostolait ezzel a szép köszöntéssel: “Békesség nektek!” Jelezni akarta ezzel az Üdvözítő hogy nekik, akik hivatva vannak arra, hogy “elmen­­én az egész Világra, hirdessék az evangéliumot”, :iagy szükségük van a békére, nemcsak a jó Istennel és az emberekkel való békére, hanem a belső, az ön­­íagunkkal való békére is. “Békesség nektek!” Mert Krisztus Urunk a bé­rét a szenvedésével és kereszthalálával szerezte meg, vagyis a megváltás nagy s dicsőséges munkájával, azért csak a feltámadása után beszél a békéről. Bün­­bocsánat nélkül ugyanis nincsen béke. Amig az em­ber lelkén rágódik a bűnnek tudata, mig érzi, hog;­­Istennel vagy felebarátjával szemben van valami tar­tozása, addig igazi békessége nincs és nem is lehet. 3ün és béke nem fér össze; békét csak a bünbocsánat üd. Ezért adja meg Krisztus Urunk a bünbocsájtó ha­talmat apostolainak épp akkor, midőn a békéről be­szél, jelezni akarván ezzel azt, hogy béke bünbocsá­nat nélkül nincsen; e kettő elválaszthatatlan össze­függésben van egymással. A hármas béke, a jó Istennel, az emberekkel és inmagunkkal, a legnagyobb kincs a földön. Békéje rzonban csakis a jóknak, a jámboroknak van, a bű­nösöknek, a gonoszoknak nincs, amint azt az írás is mondja: “A gonoszoknak nincsen békességük.” Sajnos, napjainkban nincsen békesség a földön. Igaz ugyan, hogy békétlenség, egyenetlenkedés, visz­­szavonás mindig volt és lesz is a világon, de oly nagy­fokú és éles békétlenség, amilyen ma dühöng a nem­zetek között, a társadalomban, sőt a családokban és az egyénekben is, talán még sohasem volt. Valami általános nyugtalanság, hogy mit hoz a holnap, üli meg a lelkeket. Mindenesetre igaz, hogy nehéz időket élünk, de hát az is igaz, hogy éppen ezekben a nehéz időkben van leginkább békére, nyugalomra szükség. Mert a nyugtalanság, az idegesség mindig csak rom­bolt, de sohasem épített. Békét, igazi, tartós békét csak Jézusnál találunk, máshol sehol. Krisztus a békét a megváltással sze­rezte meg, föltámadásával pedig megpecsételte. A világ abban a balhiedelemben él, hogy a gaz­dagsággal szemben Krisztus Urunk elégedetlen em­ber. Ámde a gazdagsággal szemben Krisztus Urunk a szegénységet választotta, éppen ezért egészén biz­tos, hogy ez az ut az igazi, amely a békéhez vezet. Krisztus szegén ven született, szegényen élt és szegé­nyen halt meg. És Krisztus példája után mily sokan Vettek önként szegények! Krisztus Urunk sehol sem nevezi boldogoknak ?. gazdagokat, ellenkezőleg azt mondja: “Jaj a gazda­goknak”, a szegényekről azonban igy nyilatkozik: “Boldogok a lelki szegények!” Kondics bácsi 100 éve x BUDAPEST. - Az Uj Em­ber című budapesti katolikus hetilapban olvastuk ezt a kedves írást Kondics István­ról, 100-ik születésnapja al­kalmából. iSzázi éve hallgatja az Aranypatak csobogó beszéd­jét IKondies István, akit szá­zadik születésnapján látogat­tunk meg a Vas megyei To­ronyban. Hogy honnan vette ez a kis patak a nevét? Ezt ő sem tud­ja biztosan. Mesélni kezd: — Mondják, hogy valaha aranyat mostak belőle. A für­ge viz sodorta le a hegyekből. Én már csak a malmokra em­lékszem. Búcsú, Torony, Ólad, Ondód négy malmára, melye­ket az Aranypatak; vize haj­tott . . . Azután a halastóra. Kövér halak hiztak a vizé­ben . . . Egyszóval, aranyat ért ez némelyeknek: arany­mosóknak, molnároknak és uraságoknak. Csak a nép élt szegénységben a partjain . . . Azért szeretnék még húszéves lenni! — csillan fel két fürge szeme. — Nagy változásban van a világ. Honnan értesül a világban való nagy változásokról? — A rádióból, fiam! . . . Erő­sen kell szólatni, mert a fü­lem már megkényeisedett. De más dolgon nincsen is, mint rádiót hallgatni, újságot ol­vasni. Az is csak pápaszem­mel megy már, de elolvasok kettőt, hármat is. — Jobban ismeri a világ-Charleston, W. Vt.-ban, egy egész családot bankrablással vádolnak. Elől fekete kabátban áz apa, a 68 éves George B. Hudson, mögötte 13 éves fia Charles és 17 éves lánya, Leola Catherine. Az apa 30,000 dolláros bond alatt lakat alatt van, a fiú és lány 1000 dolláros bond ellenében szabadlábon. ELTÖRLIK AZ ADÓKAT MOSZKVA — Nincs messze az idő, amikor az adóról mint elmúlt időkből megmaradt csökevényről fognak beszélni Oroszországban. Egyes még szabad foglalkozások kivételével (mint orvosok, ügyvédek, stb.) az egész vonalon fokozatosan leszállítják és 1965- ben teljesen megszüntetik az adókat. Paradicsomi álla­potok lesznek akkor a szovjet birodalomban. Akinek havi 40 rubel fizetéséből most levonnak 20 százalé­kot, 8 rubelt, az 1965-ben nem lesz köteles adót fizet­ni, csak 20 százalékkal, 8 rubellel kevesebb fizetése lesz. Ez első tekintetre csufolkodásképpen hat, de ko­moly dolog. Majdnem mindenki az államnak dolgozik, az állam a nagy munkaadó. Nos, ha a munkaadó mind­járt a forrásnál levág a fizetésből 20 vagy kevesebb vagy több százalékot, igazán felesleges jövedelmi adót hetenkint, havonta levonni, az adóhivatalba beszolgál­tatni, itt és ott elkönyvelni. Rengeteg felesleges hiva­talnoki munkát lehet megtakarítani. Azt pedig, hogy az embereknek igy vagy úgy tetszik-e jobban, amugy­­sem kérdik. Az állam nemcsak a fő munkaadó, hanem a fő ter­melő is. Tehát az állam szabja meg az árakat. Például egy Moszkvics kisautó (amolyan orosz Volkswagen) ára 2400 rubel, illetőleg dollár — duplája az export árnak, mely 1200 dollár. Mit jelent ez? Azt, hogy a Moszkvics autó orosz vevője 100 százalék láthatatlan adót fizet. És a farmer, a lakosságnak csaknem a fele hogyan jár, ha nem kell adót fizetni? Az állami felvásárló fel­keresi a farmert, elviszi a termését és fizeti a piaci ár­nak a felét. És forgalmi adó — van és lesz, vagy azt is meg­szüntetik? Ezekre a kérdésekre egyenes választ nem lehet adni. A görbe válasz úgy szól, hogy forgalmi adó nincs, csak profit van. Egy példa: Az államtulajdonban levő acélöntődé az acélt eladja oly áron, amely mellett a kiadásokat fedezni és még üzembövitésre bizonyos összeget félretenni lehet. A nyers acélt megvásárolja egy gyár és a termelési áron felül annyit fizet, ameny­­nyit az állam előír. Ebben az árban benne van az acél­öntődé. profitja. Melyik része profit, melyik része for­galmi adó? Ezt senkisem tudja megmondani. Nem is föntos, a fődolog az, hogy ami adó, azt profitnak ne­vezik. És ami ugyancsak fődolog: ez az adó, amely nem adó, az orosz állami bevételének 40 százalékát teszi ki. Nem kötelező, mégsem tagadható meg savings bondok vásárlása. Ez nem a lakosság megadóztatása, hanem megtakarítás, okos pénzbefektetés. Adóvá csak akkor válik, amikor semmivé lesz, mint buborék: ami­kor Moszkvából jön az ukáz, hogy a savings bondok kamatoztatását és beváltását 20 évre felfüggesztik, ami persze azt jelenti, hogy odaveszett a megspórolt pénz, mert 20 év múlva Moszkvából jön egy uj ukáz: minden igaz kommunista hazafi a haza oltárán elégeti a kormány adósságlevelét! Akik most hetenkint vagy havonta savings bondra befizetnek, még élénken emlé­keznek arra, hogy néhány évvel ezelőtt olyan 20 évi “halasztást” mondott ki a kormány, vagyis amolyan ki­­sebbarányu vagyonelkobzást. politika állapotját meg a mi­niszterek nevét, mint ón — toldja meg a fia, Kondics Já­nos, aki már maga is hetven­egy éves. Számba vesszük a százéves ember nemzetségét. Két gyer­meke van, kilenc unokája és li2 dédunokáj a. Volna itt több is — mond­ja Kondics bácsi —, csakhogy későn nősültem, ötven éve, hogy özvegy lettem. Persze, igy is kicsiny a csa­ládiház ezen az ünnepnapon, hogy szárnyai alá fogadja a fészekből kiröppent utódokat, akik évről évre összegyüle­keznek a születésnapon, hogy ajándékaikkal és gyengéd sze­ret etükkel körülvegyék pát­riárkájukat. A mostani születésnap azon­ban nemcsak azért fényesebb, és nevezetesebb, mert a betöl­tött száz esztendőt jelenti, ha­nem mert Kondics bácsi ezen a napon Jézust is meghívta házába e ritka örömünnepre. Mindezidáig miaga ment el az Isten házába. Most a Kondics család asztalából lesz oltár. Nyáron még elballagott a templomba, de karácsonyi gyónását és szentáldozását már itthoni végezte el. Még akkor megkérte a plébánost, hogy majd a születésnapján hozza el neki a Legszentebbet. S az is az ö kívánsága volt, hogy ezen a napon, amikor a toronyi templomban őérte mutatja be a pap a szentmi­sét, családtagjai a neki leg­kedvesebb ajándékkal kedves­kedjenek: közös, családi szentáldozásban adjanak há­lát Istennek ezért a szép kor­ért. Látni lehet, hogy valakit még keres a szemével. Valaki hiányzik. A kilencvenéves Nagy János. Mindennapos be­szélgető társa. Nem akarják megmondani neki, hogy teg­nap halt meg. Azután odahív újból maga­­mellé. — Tudja, a hosszú életet Isten adja. ő szabja meg a határát, mi abban nem szabá­­lyoskodhatunk . . . Mikor elő­ször voltam Bécsijén, még lo­vak húzták a villanyost. Két­szer látott orvos. Huszonhét éves koromban először; má­sodszor meg nyolcvanéves ko­romban. Akkor operáltak meg vakbélgyulladás miatt. Egyéb bájom nem volt. De az embe­rekkel sem! Szerettem min­denkit, szeretett mindenki. Ez az Isten törvénye. Betöltöt­tem . . . “KUTYAIJESZTŐ PÉNTEK" A husvét után következő első pénteket Magyarország sok helyetn a nép miég nem régen is kutyaijesztő péntek­nek hívta. Ez a furcsa népies kifejezés a mainál jóval szi­gorúbb régi böjti rendnek az emlékét őrzi. “Kutyaszemszögből” tekint­ve, ez annyit jelentett, hogy a kutyatársadalom a nagy­böjt idején alig-alig juthatott csonthoz. S igy el lehet kép­zelni, hogy a főként húsevő állatoknak nem éppen a leg­kellemesebb volt a böjti idő­szak. S igy valóságos felsza­badulást jelentett számukra, midőn nagy szombattal meg­jelent étlapjukon a sonkabőr és a csülökcsont. Igen ám, de pár nap múlva megint csak beköszöntött pén­tek a szokásos böjti hústalan koszttal, s. igy a kutyaészjá­rás joggal retteghetett attól, hogy netán elölről kezdődik a vegetáriánus napok hosszú sorozata. Ezért volt valóban “kutyaijesztő” a hiusvét utáni első péntek. Persze, ez ma már csak: nyelvtörténeti és kulturhitóriai emlék; az azóta lényegesen megenyhitett böj­ti rend következtében a mai kutyáknak már nem lehetnek hasonló ijedelmeik. INNEN-OMNAN Május 19-én Kennedy elnök 45-ik születésnapja alkalmá­ból nagy művészi esemény színhelye lesz a new yonki Ma­dison Square Garden. Egész sereg sztár lép fel, akik kö­zül kiemelkednek; a még min­dig gyönyörű Marilyn Mon­roe, a hosszuorru Jimmy Du­rante, a kacagtató Danny Kaye, Ella Fitzgerald, Judy Garland és Jerome Robbins balettje. A műsor előtt vacso­ra lesz az elnök tiszteletére és Arthur B. Krim, a rendező arra számit, hogy mindenki, aki ezen a vacsorán résztvesz, legalább 1000 dollárt fog ado­mányozni a demokrata párt kampánykasszája részére. Egymillió dollárra van szük­ség, hogy eltüntessék az or­szágos, állami és helyi kam­­pánybizottságok deficitjét és friss dollárokkal feltöltsék a pártkasszát, * LONDON. — Az Ipari Jólé­ti Szövetség konferenciáján az irodistalányok napja volt. Felszólalt a lányok szószólója. Megmondta, hogy mik a köte­lességei — a főnöknek. íme egynéhány a titkárkis­asszonyok parancsolataiból: Ne kiabálj a titkárnőre, hogy elveszett ez meg az, va­lami fontos levél. Nézz körül az Íróasztalodon vagy a papír­kosárban, talán megtalálod ott! Ne kezdj levelet diktálni, amikor még nem tudod, hogy mit akarsz! Ne szaladj el az Íróasztalod mellől, vagy ha elszaladsz, mondd meg a titkárnődnek, hogy hol lehet téged eléírni! Ne hidd, hogy a titkárnőd mindent tud. Adj neki annyi információt, amennyi szüksé­ges. Ha hibát csináltál, ne hi­báztasd a titkárnőt! Adj a titkárnődnek mindig elég munkát! Hm, keveslik a lányok a munkájukat? Igen, mondta Miss Elizabeth Pepperell, a S z ö v et s ég iga zga tóhelye 11 e­­se: Egyik oka annak, hogy a lányok oly gyakran változtat­ják állásukat, az, hogy unat­koznak. * PHILADELPHIA. — Ki tudja, hogy mi a zsebkendő? Ruhadarab talán? Szó se ró­la, mondta egyhangúlag négy , drogista, akiket biró elé citál­tak, mert a blue low tilalma ellenére vasárnap eladtak zsebkendőt. Egyikük mind­járt fellapozta a kis zsebszó­tárból a zsebkendőt és felol­vasta ; . “Zsebkendő. Különböző mé­retű vászon darab, melyet fő­leg az orr tisztítására hasz­nálnak.” Meghökkent Thomas Shio­­mos ügyész. Csakugyan, a zsebkendő nem ruhadarab, te­hát a törvény nem tiltja va­sárnapi árulását! Mikor meghökkenéséből magához tért, az ügyész még megjegyezte: “Nemcsak nem ruhadarab, hanem feltétlen szükségesség a zsebkendő, annál is inkább, mert városi törvény szerint az embernek nem szabad az orrát a járdáira kifújnia.” E. D. Keiser biró felmentet­te a drogistákat a vád alól. :Jí CLINTON, 111. — De Witt megyében sheriffet válasz­tottak. Worley O. Artihington, a demokrata jelölt, egy szava­zattal kevesebbet kapott. Ő nem szavazhatott, mert a vá­lasztás napján dutyiban ült. 10 napot kapott birtokzava­rásért. Hs NEW BRUNSWICK, N. J. — Vasváry Ödön, a kiváló amerikai magyar publicista és történetiró, lapunk hosszú idő óta népszerű cikkírója, időnkint megszólal a magyar­ság táborán túl és az ameri­kai közönség elé tárja ameri­kai magyar kiválóságok sze­repét a közéletben. Ilyen elő­adásai nagyban hozzájárul­nak az amerikai magyarság megbecsüléséhez. Újabban a Rutgers egyetemen tartott előadást azokról a magyar­­származású tisztekről, akik­nek jelentős szerep jutott az amerikai plogárháboru had­műveleteiben. A polgárhábo­rú kitörésének 100-ik évofr­­dulója kapcsán Vasváry egész cikksorozatban ismerteti a magyarok részvételét a sors­döntő harcban, az amerikai nemzeti egység védelmében. * LONDON. — A legfrissebb hir! A Canterbury kathedrá­­lis raktárában ráakadtak Sir Walter Raleigh 350 évvel ez­előtt irt naplójára s ebből ki­derült, hogy Raleigh I. Erzsé­bet “szűz királynő” politikai bizalmasa és szerelmese, ti­tokban feelságül vett egy szép lányt és amikor a királynő er­re rájött, a Towerbe csukatta a házaspárt, persze külön-kü­­lön céllába. Nem ilyen friss értesülés, de ennek kapcsán megemlí­tést érdemel az, hogy Sir Walter Raleigh vezette be Európában a dohányzást és Írországban a burgonyát, to­vábbá, hogy élemedettebb ko­rában résztvett egy I. James király elleni összeesküvésben! és 1618-ban lefejezték, * WASHINGTON. — A Nép­számlálási Hivatal közlése szerint ez év januárjában minden 100 amerikai otthon közül 13-ban két vagy több televízió volt — a második a legtöbb esetben a basement­­ben berendezett recreation roomban. 1960 májusában a számarány ll otthon volt, 1961 májusában 12 otthon — eszerint egyre többen vásá­rolnak második vagy harma­dik TV-t. LONDON. — A Tower, amely tömlőé volt és most mú­zeum, tele van régi lovagi pán­cél öltözettel, egy letűnt vi­lág ércbe öntött emlékeivel. Turisták miriádjai járják a Tower dohos termeit és meg­­megállnak az egykori lovagok páncél vértez ete előtt. íme, igy védekeztek a régi időik harcosai az ellenség támadá­sa ellen — áthatolhatatlan páncéllal. Bezzeg ma, az atom­bomba korszakában még dup­la, tripla vértezet sem védené meg az embert. . . De leckét adhatnak a lovagi kor páncélszabó mesterei az atomkorszak emberének. A losangelesi Airresearch Ma­nufacturing Company embe­rei tanulmányozták a Tower lovagjainak vértezetét és úgy találták, hogy a régiektől ta­nulhatnak az újak, akik az amerikai űrhajósok részére készítenek megfelelő öltöze­tet. Airresearch emberei ta­láltak a Towerben egy 94 font súlyú páncél öltözetet, amely oly tökéletesen van megter­vezve, hogy a karok és lábak minden egyes Ízülete teljesen szabadon mozoghat, éppen úgy, minit a mell és a hát, egy­szóval az egész test. A losan­gelesi vállalat kérésére a To­wer f egy vermes tere elvégez­te a szükséges méréseket és elküldte a páncél öltözet pon­tos méreteit. PÁRIS. — Szent Ilona szi­getét, melyre annak idején Napóleont száműzték és ahol meg is halt, most idegenfor­galmi központtá akarják át­változtatni, amihez Napoleon népszerűségét is igénybe akarják venni. Az egyik ide­genforgalmi plakáton ez a fel­írás olvasható: “Maga is látogasson el Szent Hona szigetére, melyet Napo­leon sohasem hagyott el,”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents