A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1962-05-11 / 19. szám

Hírek a világ minden részéből JERUZSÁLEM. — Az Ein Gedi telepitvényen, a Holttenger partján, az egyetem régészei ásatások köz­ben rábukkantak egy körülbelül 2500 éves szépitőszer­­gyár romjaira. Kenőcs és parfüm korsókat és üvege­ket találtak. Valószinüleg itt gyártották ősi idők illat­szerét, a balzsamot. KARACHI, Pakisztán. — A pakisztáni kormány meghivására ide érkezett Pater Pire belga dominikánus pap, egy embermentő program végrehajtásának veze­tésére és ellenőrzésére. Pater Pire öt évet fog tölteni Chittagong kelet-pakisztáni városban, ahol felépitik az Ínséges lakosság számára a Béke Szigetét. Ebben a la­kóháztelepben 25,000 ember kap majd otthont. Pater Pire, a Nobel békedijjal kitüntetett nagy emberbarát, a háború óta sokat tett menekültek, főleg magukra­­hagyott öreg házaspárok, betegek és tehetetlenek ér­dekében. Európa több országában Európa-falvakat ala­pított a legsúlyosabban sújtott menekültek részére, akiknek otthony és munkaalkalmakat is szerzett. RÓMA. — Augustin Bea bíboros, a Vatikán ke­resztény egység irodájának főnöke, kijelentette, hogy az októberi Második Vatikáni Zsinat egyik fő célkitű­zése lesz az összes keresztény egyházak egységének helyreállítása, habár az egység megvalósulásához két­ségtelenül hosszú ut vezet. Beszédében, amelyben ezt bejelentette, a bíboros hangsúlyozta, mily nagy jelen­tősége lenne annak, ha a világ összes keresztényei egy­öntetűen lépnének fel oly kérdésekben, mint atombom­ba, leszerelés, béke. KELET-BERLIN. — Mi sem egyszerűbb, mint a munkanélküliség leküzdése, jelentik Lauchhammer bá­nyavárosból. Az ottani bányákban 13,000 ember dol­gozik és ezekre 3000 fegyveres ember vigyáz. A 3000 nem-dolgozó fegyveres őr nem számit munkanélküli­nek, mert feladatuk a széntermelésben legalább oly fontos, mint a bányászoké . . . HAVANA. — Baitiquiri város szélén, nem messze a Guantanamo amerikai bázistól, nagy koncentrációs tábort építtetett Castro. MIAMI, Fia. — Kubából figyelmeztetést kaptak az itteni bankok és hotelek, hogy hamisított dollárok van­nak forgalomban, vigyázni kell. Minthogy Castroék nem tudnak jó hamisítványokat készíteni, valószínű­nek tartják, hogy a hamispénzgyár Csehszlovákiában van. MILANO. — Az évi ipari kiállítás legnevezetesebb látványossága Glenn alezredes űrhajójának hü máso­lata. Mindenki látni akarja ezt, külön őrség tartja fenn a rendet az űrhajó körül. Az eredeti Friendship 7-t Amerika kormánya húsz nagyobb városban fogja kiál­lítani, a világ minden részében. Augusztus közepén a modelt Milánóból Seattle-ba szállítják, a világkiállí­tásra. HONG KONG. — Útban Macao portugál gyar­matsziget felé, felfordult és elsülyedt egy csónak, mely­ben 23 kínai menekült húzódott meg. Csak egy maradt életben és ez elmondta, hogy ők egy kommunából szök­tek meg, mert elviselhetetlenül nehéz volt ott az élei, éheztek. HAVANA. — Az Algéria nevet adta újszülött gyermekének egy havanai házaspár. GAZOLE, Pakisztán. — Március'Végén Hoíi ünne­pet tartottak a hinduk ebben az india-pakisztáni határ­faluban és a szertartások egyike az volt, hogy festett vizet és port hintették az utcán járókelőkre. Eközben megesett, hogy pakisztáni mohamedánokat is meghin­tettek a szentelt színes vízzel. Pakisztániak dühösen til­takoztak az ellen, hogy ruháikat bemázolják, összeüt­közésekre került sor, a verekedések átterjedtek na­gyobb területre és a konfliktus valóságos vallásháború­ra vezetett, hir szerint ezer körül volt a megölt moha­medánok száma. KHARTOUM, Szudán, Afrika. — Amerika diplo­máciai vereséget szenvedett ebben az arab államabn. A Szudán kormány nem fogadta el az amerikai ajánla­tot, hogy az egész országot áthidaló országutat építenek; ehelyett elfogadta a szovjet repülőtér építési ajánlatát. BERLIN. — Egy ötemeletes ház tetejéről kötélén leszállt egy fiatalember. Nem cirkuszi mutatvány volt ez, hanem menekülés a keletberlini szovjet-pokolból nyugatberlini szabadságba. A nem-cirkuszi mutatvány kommunista golyózápor kíséretében ment végbe. FRANKFURT. — Adolf Eichmann munkatársai­nak és bűntársainak egyikét, a most 51 éves Otto Hun­­sche-t, azzal vádolják, hogy Eichmannal együttműköd­ve 1200 magyar zsidót az auschwitzi irtótáborba kül­dött, Horthy kormányzó tiltakozása ellenére. Ausch­witzban valamennyit meggyilkolták. Hunsché jűniűs 18-án fog bírái előtt állni Frankfurtban. Chicagóban a nyomorék gyermekek kórházában a “forgalmat” szabályozza ez a 14 éves kisfiú. Miért dolgoznak az amerikai nők? Azért áll munkáiba .az ame­rikai asszony, mert a modern technika, és kereskedelem na­gyon megkönnyíti a háztartá­si munkát, főleg a főzést, és igy bőven jut idő arra, hogy házonkiviül keresetre tegyen, szert? Azért, mert a super­­marketbani megvehet minden­féle féldígkész, ételeket, kan­nában vagy fagyasztva, egész menüiket, mint az úgynevezett TV dinnert, és sok egyebet? Azért, mert mosógép, száritó­gép, lediénymosogató, gáz, sze­métégető áll rendelkezésére ? Vagy azért, mert szüksége van keresetre? Érdekes két kérdés ez, de felmerül még egy érdekesebb és fontosabb harmadik kér­dés : A dolgozó nő elvesz mun­kaalkalmakat férfiaktól? Su­lyosbbitja a munkanélkülisé­geit? A munkaügyi minisztérium niői osztályának vezetője, Es­ther Peterson, ezekre a kér­désekre igy felel: 1 A legtöbb asszony nem az­ért vállal munkát, miért ház­tartási: munkája könnyebb, mint volt régebben, hanem azért, mert financiális okai vannak erre. Vagy gondoskod­nia kell magáról és másokról, vagy extra jövedelemre van szükség, hogy fizetni lehes­sen a ház mortgage adóssá­gát, vagy fedezni kell a gyer­­j mekek felsőbb oktatásának költségeit, vagy a rendes ke­resetiből nem futja súlyos vagy hosszantartó bel elégek or­vosi költségeire. Ami pedig azt a kérdést — SOK SEGÍTSÉG. MEG TÖBB NEHEZSEG Kennedy elnök nagyszerű programja: 10 év alatt 20 billió dollár segítséggel az általános népjólét útjára elvezetni a nagyrészben elmaradott és szegény latin­­amerikai népeket — elérkezett első évfordulójához. Mit eredményezett az Alliance for Progress program első éve? Az uralkodó elemek, főleg a nagybirtokosok, hú­zódoznak a sürgős és nélkülözhetetlen áldozatoktól, igazságos adórendszertől és földosztástól. A tervbevett programok valóságos akadályverseny nehézségeivel küzdenek, javulás jelei még nem jelentkeznek és az elégedetlenség Castro és a kommunisták malmára hajt­ja a vizet. Az ipari és a mezőgazdasági termelés alig növekszik, ugyanakkor azonban annál szaporábban sza­porodik a nép és a szükség, ahelyett hogy csökkenne, még egyre nő. A Kennedy program első évének ered­ménye csupán biztatás és buzdítás. Mi az oka annak, hogy a hatalmas amerikai segít­ségnek oly kevés gyümölcse mutatkozik? Mintha egész Közép-' és Dél-Amerika szavát hallanék, amikor igy szól Jorge Mejia Palacio, Colombia fiatal, nagymüvelt­­ségii pénzügyminisztere: “Az én országom jelentős segítséget kapott az Alliance for Progress programtól és mégis, a program életbelépése óta a helyzet itt nem javult, hanem rosz­­szabbodott, mert fő termékünk, a kávé kivitelénél há­­romszorannyi azóta a veszteségünk, mint amennyit az amerikai segítség kitett. A legfontosabb segítség, ame­lyet mi és a többi latin-amerikai országok kívülről vár­hatunk, a kivitel előmozdítása, termékeink árainak tar­tása vagy emelése. A legtöbb délamerikai országban kísérletek történnek, hogy a fő termék mellett más termékekkel is kereskedhessenek a világpiacon. De mindenütt magas vámok állnak utunkban. Remélem, hogy az Alliance program ezen a bajon segíteni fog...” “Ez a baj” — elsősorban utalás arra, hogy szer­vezkedik az Európai Közös Piac, amely vámfallal veszi magát körül. Remélni lehet, hogy Amerika ezzel az európai vámszövetséggel oly megállapodásokra tud jutni, amelyek megkönnyítik a délamerikai termékek eladását a tengerentúli országokban. “Ha az Alliance for Progress az elkövetkező évek­ben nem tudja Közép- és Dél-Amerikát a fejlődés útjá­ra segíteni, a 10 éves program lezártával ezek a népek még szegényebbek lennének, mint ma és reményüket vesztenék,” — e komor szavakkal fejezte be a helyzet ismertetését a eolombiai pénzügyminiszter. és azt az aggodalmat — ille­ti, hogy a dolgozó nők elvesz­nek munkaalkalmakat fér­fiaktól, az igazság az, hogy a nők áltáléiban másfajta mun­kát végeznek, mint férfiak: irodai munkát (gép- és gyors­írás, levelezés, titkári teen­dők, iratok, levelek kezelése stb.) és különböző szolgálato­kat mint pincérnők, mosodai munkásnők, e 11 á r u sitónők, pénztárosnők, stib. Az asz­­szonyok nagy többsége ilyen foglalkozásokban dolgozik s csak kisebb részük helyezke­dik el diplomás pályákon, mint tanítónő, orvosnő, ügyvédnő, üzlet- és irodavezetőnő. Minthogy a mostani mun­­kamálfcü 1 iséget, legalá bbis részben éis nem alap nélkül, a 'technológia rohamos fejlődé­sére, az automatikus gépek el­terjedésére vezetik: vissza, már a felsorolt női foglalkozá­sok listája megcáfol minden összefüggést. A férfi munká­sok bajám és* gondján nem enyhítene az, ha nők százez­reit és millióit kivonnák a mumkapiacról — egyszerűen azért nem segítene ez, mert a férfi miunka és a női munka természete naigyban-egészben különböző. É,s ilyen rendelke­zés, vagy kényszer, nem is lenne igazságos, merthiszen az asszonyok elsősorban az­ért néznek munka után, mert pénzre van szükségük, hiányt akarnak pótolni, hiányt kell pótolniuk, vagy magasabb életsz,in vonalra törekszenek. Tény az, hogy egyre több amerikai nő dolgozik. A férjes asszonyoknak körülbelül egy­­harmada dolgozik, jelenti a munkaügyi hivatal. 1960-ben a dolgozó asszonyok: száma 8 és fél millió volt, 1960-ban 12 és fél millió, és ha igy ala­kulnak ,a dolgok tovább is, ar­ra lehet számítani, hogy a dol­gozó asszonyok száma tiz év múlva meg fogja közelíteni a 20 milliót. (Akkor persze az ország lakosságának száma is lényegesen magasabb lesz.) Az anyagi helyzet befolyá­sát világosan mutatja, az a statisztikai adat, hogy a dol­gozó asszonyok száma na­gyobb ott, ahol a férj 5000 dollárnál kevesebbet keres, munkanélküli férfiak felesé­gei pedig, ha csak lehetséges, házon kívüli miunka után néz­nek. A statisztika bevilágít az is­kola és a munka közti össze­függésekbe is. 1909-ben vég­zett vizsgálódás eredménye szerint a college-végzettségü nőik közül minden második­nak állása volt, a high schoolt végzettek közül csak 40 szá­zaléknak, a csak elemi isko­­! lát végzetteknek csak egy­­! harmada jutott megfelelő ke­reseti lehetőséghez. A KÖRSZAKÄLLAS ES A TÖRBFELESÉGES DZSAKARTA, Indonézia. — Szukarno elnök be­jelentette, hogy a kommunistákat azért pártfogolja, mert az ő működésűk az államnak javára válik. Csak­nem szóról szóra ezt mondta uralmának első évében Castro: “Miért tartanám távol a kormányzattól a kom­munistákat, hiszen ők jót akarnak a nemzetnek!” Az indonéziai kommunista párt kongresszusán hangzott el Szukarno meglepő nyilatkozata. Ilyesmi­ket mondott még: “Két évvel ezelőtt még kommunista­mánia volt az országban, a kommunistákban ördögö­ket láttak. Örülök, hogy sikerült nekem a nemzetet ettől a mániától megszabadítani. Sokan még most is kritizálják a kommunistákat, de most már meglehető­sen általános a nézet, hogy nekik szerepet kell adni a nemzet vezetésében.” A kommunisták befolyása egyre nő azért, mert ők az imperializmus ellen harcolnak és szivvel-lélekkel támogatják Indonézia igényét a hollandok által meg­szállva tartott Uj Guinea szigetre, mondta még Szu­karno, és ugyanakkor Moszkvába küldöttséget me­nesztett, hogy újabb és nagyobb mennyiségű fegyve­reket kérjenek Kruscsevtől a sziget meghódítására. Mint a kubai körszakállas diktátor rövid idő után, úgy a sokfeleséges indonéziai diktátor hosszabb idő után szint vallott. Egyelőre még csak annyit mond, hogy szocialista államot akar teremteni, de ezzel éppen eleget mondott. AMERIKAI HAZAFIAK KANADÁBAN TORONTO, Ont. Az Alfred Dunhill of London szivargyári vállalat elnöke közli azt a figyelemreméltó tényt, hogy Kennedy elnök rendelkezése, mellyel kubai szivardohány importálását leállította, Kanadában ma­gasba szökkentette a kubai szivarok eladását. Amerikai látogatók, akik a bojkott miatt odahaza nem juthat­nak havana szivarhoz, nagyban vásárolják a kubai szi­varokat Kanadában. A kubai szivarok forgalma most 75 százalékkal meghaladja á tavalyit. Az amerikai ha­zafiak hazafiatlan üzelmeit nagyban előmozdítja az, hogy Kanadából már 48 órai ott-tartózkodás után ma­gukkal vihetnek Amerikába 100 szivart. Sokan akad­nak, akik 100 szivar füstjét fújják Kennedy elnök ar­cába, a körszakállas kubai vasgyuró nem kis örömére. DÁRDA ES TANK WASHINGTON — A képviselőház külügyi bi­zottságában a minap épületes vita folyt arról, hogy kell-e az afrikaiaknak ágyú és tank? Nem elég, mint elég volt időtlen idők óta, a dárda? Miért ad Amerika katonai segítséget az újonnan függetlenné lett afrikai néger országoknak? — igy szólt a kérdés. És a felelet igy hangzott: “Azért, mert mind­egyik uj afrikai állam kért katonai segítséget.” Ez persze első tekintetre nem kielégítő magyará­zat, mert az, hogy valaki kér valamit, még nem igazol­ja a kérés jogosságát és szükségességét. Tovább kell kérdezni: Azért kérnek talán fegyve­reket, mert háborúskodni akarnak egymással? Egyik vagy másik afrikai állam fegyveresen akar beavatkozni a dél-afrikai fehér-néger konfliktusba vagy az angolai portugál-ellenes lázadásba? Nem, ilyesmit afrikai álla­mok nem terveznek. Végére járt a vitának a külügyminisztérium afri­kai osztályának vezetője, mondván: Először, azért kül­dünk fegyverzetet, mert bizonyos mennyiségű fegy­­vérre minden államnak szüksége van a belső rend és biztonság fönntartására, és másodszor, ha mi ném kül­dünk fegyvereket, küld a szovjet. Mindenesetre jobb, ha amerikai fegyvereik vannak, mint szovjet fegy­verek. A HAZAI FRONT HÍREI Csúcskonferencia volt a Fehér Házban. Az Orszá­gos Orvos Szövetség vezetői konferenciáztak Kennedy elnökkel az öregek kórházbiztositásáról. Egy órai esz­mecsere után kölcsönösen megállapították, hogy néze­teik jottányival sem változtak. * Az elnök sajtótitkára, Pierre Salinger, Moszkvába megy pár napra, Kruscsev vejének, Adzsubeinek meg­hívására. Csak a kölcsönös hirszolgálat kérdéseiről fog az oroszokkal beszélni. * Hays ohiói képviselő a képviselőház külügyi bizott­ságában panaszolta, hogy a kongói miniszterek havi 3000 dolláros fizetéseket utalnak ki maguknak — az amerikai segélyből, amely nem nekik, hanem az éhező J kongói népnek van szánva. } VUL. 42. ÉVFOLYAM ______Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Philadelpma, South Bend, Chicago 111.________________mentett, 1962 május 11_____ No. 19. SZÁM AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT The largest Hungarian Weekly in America lawk: KeTMs»,t. Evvel értés. Városi Élet. Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap, Bányászlap thf r.nnn shfpmfrh

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents