A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1961-10-13 / 41. szám

3. OLDAL FOR MOTHER FOR GRANDMOTHER to each her own A tizesévekben levők Princess telefonja tökéletes magányt ad a fontos iskolai és magánbeszélgetések részére. A nagymama Princess készüléke fáradságot megtakarító kényelem, amikor hivásokat kap vagy beszélgetést akar folytatni. A mama Princess telefonja kényel­met és biztonságot ad nappal és éjjel egyaránt. Olcsó, szinpompás Princess készülék sok éves jó szolgálatot ad és szórakozást mindenki­nek . . . kicsi . . . kedves és világit is! OHIO BELL ® Emlékezzünk a régiekről EMLÉKEZÉS KAZINCZY FERENCRE. AKI 130 ÉV ELŰTT HALT MEG Hetvenkét éves volt a magyar nyelv őrzője, uji­­tója, szépitője, amikor a Felvidéken dühöngő kolera­­járvány végzett vele. Körülötte egy fordulóban lévő világ viharai dúltak, távolról forradalmak villámai ha­sították az eget: a feudalizmus itt-ott már eltűnőben volt. Magyarország felett is fel-fellobbant a villámlás: Martinovicsék már beleszimatoltak a jövendőbe (néhá­­nyan közülük el is veszítették ezért a fejüket). Kazin­czy Ferenc, a kassai tanfelügyelő is régen leülte már a Martinovicsék összeesküvésében való részvétel miatt reárótt hét évi börtönt, amikor a Zemplén megyei Bá­­nyácska községből — melyet Kazinczy Széphalommá rangositott — megindult a nyelvujitó-költő leveleinek körforgása szerte a hazában. Széphalom remetéje a magyar nyelvet újította: friss vért pumpált a magyar nyelv elmeszesedett, itt­­ott már teljesen eldugult ereibe. Halálának 130-ik év­fordulóján nemcsak erről emlékezünk, hanem arról is, miként látta korát, miként s mit jegyzett fel korá­nak tüneteiről ez a felvilágosult, művészi érzékű, ha­ladó szellemű, tragikus életet élt magyar férfiú, aki, miközben mind szélesebb körben gyújtotta meg s hor­dozta szerte a haladás és a világosság lámpását,ő ma­ga egyre nagyobb szegénységbe sülyedt. Amiről igy ir önéletrajzában. “Uram, te magyar vagy? hivatalt? kérdé Pilati — Viselsz Elmondám néki, hogy egy megyének vice-nótá­riusa voltam eddig, most az iskolákhoz megyek által. Csudálkozva hallá, hogy fizetésem csak 150 forint; hi­szen az inas is többet von. — Úgy mellékjövedelmeid mennek sokra — mon­— Azok szépek — felelém —, esztendeje, hogy szolgálok s azóta huszonnégy lópatkót kaptam egy há­­morostól, melyet azért vettem el, hogy a nagyatyám­nak küldhessem ajándékba, mint első keresetemet. Ez mindinkább ingerlé a kérdésekre. — Tehát hasznokat vonsz, melyeknek nevét sem tudod adni. — Vonok? Ötszáz forintot fizetek szállásért, s két patvaristát tartok, fizetés nélkül ugyan, de szállással, asztallal, fűtéssel, mosással. Ez nálunk szokás, s mi örömest tesszük. S e nyomorúságban mivel vigasztalódott? “. . . S olvasgattam, verselgettem, forditgattam. De nem kártyáztam s nem járám a korcsmát. Az úrit értem, a kávéházat, mely szintúgy korcsma, mint a fa­lusi népé, szintúgy veszedelmes s gyalázatos . . .” Ám utazgatott mégis, a maga módján: bekapcsoló­dott kora szellemi áramlataiba, a francia forradalom eszmekörébe elsősorban, s e szellemi hullámokkal rin­gatta messez magát. De elutasította az akkori magyar nemzetvezetők idegen-imádását. így ir erről: “. . . . Berzeviczy Gergelyt nagy talentomai s sok tanulsága miatt nagyon szerettem, de akinek gondol­kozásától s érzéseitől sok pontok felett szinte irtóz­tam is. Neki a nemzetköziség vala minden; nekem min­den a hazaszeretet . . . 0 minden nemzetet egy nem­zetté szeretett volna összeolvasztani, mint utolsó eszten­deiben minden vallást egy vallássá . . .” Kora divatjáról igy vélekedett: “. . . Bossányi tűrhetetlen volt volna, ha fene sze­szeit lelke nemessége és az olykor gyengeségig menő lágyság nem szeliditék vala meg. Mit nem szenvede inasa vagy Írója minden reggel, midőn felöltöztették' Nyakkendője fekete szőrfátyol vala, az akkori szokás szerint, közel három, vagy éppen négy singnyi. A szoba egyik végében ő, a másikban inasa, vagy patvaristája megállották, s ő és ez kivonák a fátyolt, annak széles­ségében. Akkor ő és ez összehajtják azt hosszában, és még egyszer hosszában. Nem csuda mindig, ha hogy a terhes munka harsogások nélkül érhete véget. Most ő, megfogván baljába a fátyol végét, s túl azon jobbra második s harmadik ujjai közé, hol a felkötést kezdeni akará, hogy az összeguzsolódott fátyol redőket ne kap­jon, elkezdé a kerengőst a helyéből ki nem mozduló cseléd felé, s mindaddig kerenge, mig az inashoz ért. Akkor a két véget megkötők nyakcsigáján, s vége vala a mennydörgésnek. A cseléd letörlé arcáról a csepegő verejtéket, s ment, örvendve, hogy a szörnyű munkán átesék . . .” Végezetül jegyezzük ide három sóhaját: Hogyan lehetne jó a gonosz, mikor látja, hogy ha gonosznak ismertetik is, főhajtással fogadtatik, ha szü­letése s pénze van? Aki helyéből ki nem mozdul, nem halad előre, sőt hátraesik. Szegény nemzet, de gyönyörű nemzet! S mivé le­hetne ezt tenni! Azután, hogy Richard Nixon volt alelnök bejelentette egy los angelesi sajtókonferencián, hogy fel­lép kormányzónak Californiában, (bal), a korábbi kormányzó Goodwin J. Knight biztosítja felesé­gét, hogy a végletekig harcolni fog maga is a kormányzóságért, (jobb). Nixon kijelentette, hogy 1964- Oen nem lép fel elnöknek. Robbanásszerűen nő a lakosság száma Indiában A legutóbbi indiai népszám­lálás ikomoly fejfájást oko­zott az ország kormányának. Az összefoglaló jelentésből kitűnt, hogy az ország lako­sainak: száma tíz év alatt 80 millióval emelkedett és ma 483millió lelket számlál. Mint­hogy Indiában óránként ezer gyermek születik, egyáltalá­ban nem hangzik túlzásnak Gopelaswami professzornak, az indiai népszámlálás vezető­jének jóslata, mely szerint busz év múlva, 1981-ben az ország lakosságálnak száma el fogja érni az 520 milliót. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi zsúfoltság és lakáshiány még katasztrófálisabb méreteket ölt és az -életszínvonal — a jelek szerint — még ala­csonyabb lesz. A lakosság szaporodásának robbanó arányokban való emelkedése (1891 és 1920 kö­zött minden évtizedben még csak körülbelül 12 milliót tett ki a növekedés) érdekes módon elsősorban annak tu­lajdonitható, hogy a gazdasá­gi helyzet és az egészségügyi viszonyok javulása következ­tében a halálozási szám zu­hanásszerűen visszaesett és az indiaiak átlagos életkora 32 évről 42-re emelkedett. Ezzel kapcsolatban jelent­kezett India másik nagy prob­lémája, amelyről Nehru mi­niszterelnök — a népszámlá­lási -eredmények közzététele után — többizben is beszélt. Nehru azt mondotta, hogy “Indiának ma olyan emberek­re van szüksége — különö­sen a közegészségügy terén —, akik hajlandók -életüket a közjó szolgálatába állítani. Akik készek arra, hogy el­menjenek a legtávolabbi vidé­kekre -és az őserdőkbe is, hogy harcot indítsanak a lepra -és más töimegbetegségek leküz­désére. Ma az a helyzet, hogy az indiai falvakban, ahol a lakos­ság zenné -él, néhol 50 ezer emberre -cs-ak -egy -orvos jut -és minden 18 ezer emberre -egy kórházi ágy. És ez — akár­milyen hihetetlenül is -hang­zik — még aránylag szép fej­lődésnek mondható azzal a helyzettel sz-omb-en, amely alig 20-30 -évvel ezelőtt -mutat­kozott ezen a területen. Az első indiai kórházakat a különböző keresztény -egyhá­zak hittérítő mis-szionáriu-sai létesítették és ezek ma is ve­zetőhelyet foglalnak el az or­szág közegéségügyi szolgála­tában. A körülbelül 2000 ál­lami kórház mellett, amely­ben 120,000 ágy van, a ke­resztény missziók kórház-ai­­maik -száma: 300 -és azokban 25,000 ágy van.'E kórházakat rendszerint a vagyonos em­bereiktől beszedett. ápolási költségekből tartják fenn és ilymódcm lehetőség nyilik ar­ra, hogy a nincstelen betege­ket teljesen ingyenesen k-ez-el­­h-e-s-sék. A legnagyobb hiány azon­ban orvosokban -és ápolónők­ben van. Indiában ma ötven állami -és két -missziós o-rvo-s­­képző főiskola működik — összesen négyezer diákkal. De a -harmadik öt-éves terv alap­ján az orvosok -számának nö­vekedése -éppen csak hogy lé­pést fog tartani a lakosság szaporodásának ütem-évei és igy a helyzet komoly javulá­sával nem lehet számolni. Ha sikerül a tervet minden rész­letében végrehajtani, 1966- ban, átlagosan minden 6000 emberre jut egy -orvos. A leg­nagyobb nehézség mégis ab­ban áll, hogy az -uj orvosok nagy-része nem akar vidéken, a falvakban letelepedni és ott orvosi gyakorlatot folytatni. Még nagyobb a hiány az ápo­lószemélyzetben. Mig a nyu­gati országokban 4-600 leiek­re jut egy képzett ápoló, In­diában osa-k minden 17,000 emberire. Jelenleg I9g ápolónőképző iskola működik Indiában. De ezen a téren is komoly bajck jelentkeznek. A múltban ugyanis -erre a pályára csak az alacsonyabb kaszthoz tar­tozó társadalmi osztályok tag­jai léptek é-s az előítélet még ma is igen erős. Ma miég nem lelhet tudni, hogy miképpen fogja megol­dani ez a hatalmas ázsiai or­szág az előtte álló problémá­kat. E törekvésében azonban segíti Indiát az Egyesült Ál­lamok, Anglia, Nyugatniémet­­or-szág, Franciaország, Kana­da és -még néhány ny-u-gati ál­lam. Mintegy négy és félbil­lió dollárral támogatják Neh­ru országát, az egyetemes em­beri szolidaritás jegyében nyújtott kölcsönökkel. Megkönnyítik a csomagküldést BUDAPEST. — A Nemze­ti Bank szeptember 1 óta egy­szerűbb eljárással megköny­­nyiti ajándékcsomagok küldé­sét külföldre. De egy ajándék­­csomag értéke nem lehet több 250 forintnál — egy ing ér­tékénél. Ezzel szemben továbbra is meg van nehezítve amerikai­aknak az ajándékcsomagkül­dés azáltal, hogy a “vámmen­tes” cikkeket mértéktelenül megvámolják. LÉLEKBÚVÁRNÁL — Professzor ur, a legjob­ban az bánt, hogy mindig ak­kor vörösödöm el, ha társa­ságban vagyok és valamire gondolok. — Kedves kisasszony — vá­laszolta a professzor, — ezen csak egyfélekópen lehet segí­teni: gondoljon másra. Hírek a világ minden részéből OSLO, Norvégia — A parlament igazoló bizottsága jóváhagyta a hedemarki kerületben a múlt hónapban lefolyt szavazás eredményét, elvetette Emil Loevlien kommunista képviselőjelölt kifogásait, miután megál­lapítást nyert, hogy ő 20 szavazattal kisebbségben ma­radt. Ezzel a norvég parlament kommunista mentes lett. A magyar szabadságharc óta a kommunisták egyre tért vesztettek, képviselőik száma egyre zsugorodott és most már egyetlen kommunista sem rontja a parla­ment levegőjét. LONDON — A “Samaritans” szövetség, mely tele­fonos tanácsadó szolgálatot nyújt életuntaknak, jelenti, hogy két éves fennállása óta 1500 esetben jó szolgála­tot tudott tenni a halálba készülőknek, visszatartotta őket a lépéstől, amelyről nem lehet visszalépni. A lon­doni intézmény most fiókintézeteket nyitott az ország több részében. ACCRA, Ghana, Afrika -— Nkrumah köztársasági elnök politikai nagytakarítást végzett, lecsukatta 43 po­litikái ellenfelét, köztük korábbi minisztertársait. És egyre élesebben fordul Amerika ellen világpolitikai kér­désekben. És egyre több kölcsönt és technikai segít­séget kap a szovjettől. MI ÚJSÁG CAMR0DIÄRAN? TOKIO — A Japánban állomásozó amerikai légi­erő hét óriási katonai szállitórepülőgépen élelmiszer, or­vosság és ruha segítséget vitt Cambodiába, ahol árvíz nagy pusztítást vitt véghez és rengeteg kárt okozott. SAIGON, Dél-Vietnam. — A kommunista kor­mányzat alatt álló Észak-Vietnamból jött kommunista lázadókhoz újabban nagy számban csatlakoznak a cam­­bodiai határon át beszivárgott kommunisták. Cambo­dia határvidékén a szovjet fegyverekkel látja el a kom­munista lesipuskásokat. "SZABADSAGOT VAGY HALALT!" A keletberlini kommunista pokolból a háztetőkön át igyekezett a nyugati szabad városrészbe átugrani a Kruscsev-Ulbricht banda két rabja. A szovjet pokol uniformisos őrei golyózáport zúdítottak rájuk. Az egyik lebukott a pokol oldalán, a porkolábok elvitték. A má­sik leugrott a szabad oldalon, Szabadságot! kiáltva és holtan rogyott le a kövezetre. Meghalt? Nem. Meggyilkolták. Kruscsev véreske­­zü tömeggyilkos legújabb áldozata volt ez a német, akinek szabadság és halál közt volt tragikus választása. A Jó PÁSZTOR

Next

/
Thumbnails
Contents