A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1961-07-21 / 29. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÄRA 15 CENT No, 29. SZÁM The largest Hungarian Weekly in America THE GOOD SHEPHERD Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Euffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newark! Hírlap VOL. 41. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Philadelphia, South Bend péntek, 1961 julius 21. BERLIN - EGY NAPI BORTERMÉS Berlini probléma nincs, ezt Kruscsev fabrikálta, — mondta Kennedy elnök, és igazat mondott. Tizenöt év óta nyugalom van Nyugat-Berlinben, a szovjet nem mert támadni, mert tudta, hogy támadásával kihivná maga ellen a szabad világ egész katonai hatalmát. De most mindkét versengő félnek van elég bombája és kölcsönösen elpusztithatják egymást, Kruscsev úgy véli, hogy Kennedy nem meri vállalni világpusztitó világháború kockázatát — tehát elmehet a legesleg­végső határig kihivó politikájával. Berlini kérdés nincs, mégis mindennap kötetre való berlini hiranyaggal vannak megtöltve az egész vi­lág ösc ’es újságjai. Szemléltető képet nyújt akárme­lyik i ^p Hini hirszüretje. Itt egy nap hirei — nem eseményt nanem még csak hirei — mutatóba-WASHINGTON. — Amerika és a szövetségesek a berlini kérdésben eltökéltebbek, erélyesebbek és egy­ségesebbek, mint valaha voltak. Az uj politikai és eset­leg alkudozási terv: A nyugatiak nem a győzelmes há­ború nyomán, mint győzők vannak joggal Nyugat- Berlinben, hanem azért ragaszkodnak Nyugat-Berlin védelméhez, mert nem hajlandók eltűrni, hogy a szov­jet atombombás és rakéta fenyegetőzésekkel megvál­toztassák Európa térképét. LONDON. — Itteni kormánykörökben és diplo­máciai körökben a berlini helyzet lényegét ebben lát­ják: Kruscsevet nehéz meggyőzni arról, amiről őt Bécs­­ben Kennedy meggyőzni próbálta: hogy Amerika és szövetségeseinek eltökéltsége, hogy Nyugat-Berlin né­pének szabadságát akár háború kockázatával is meg­védik, nem blöff, hanem komoly beszéd. NYUGAT-BERLIN. — A berlinieket az örököt krízis, amelyhez már hozzászoktak, kevésbbé izgatja, mint WashiüStOT4 T^onrlon ós IPáriö gb nőm vG zetö köreit. Hatalmás építkezések folynak a városban ipari üzemeket és üzleteket kibővitenek, a gyárak több rendelést kapnak, mint tavaly, a bankokban a takarék­­betétek nap-nap mellett növekednek. NYUGAT-BERLIN. — Adenauer kancellár kél napi látogatása alatt a keleti kommunista városrészbő: a nyugati városrészbe menekült németek száma meg duplázódott. Ez annak jele, mondta Adenauer, hogy i keletnémet szovjetzónában az emberek a viszonyoka egyre elviselhetetlenebbnek érzik. Az elégületlenség nek nem fő oka, de mindenesetre egyik oka az élelmi szerhiány. Ezért Adenauer kancellár felajánlott j szovjetzóna népének 5000 tonna vajat. CADILLAC FARMER ÉS CHEVROLET FARMER Rengő búzamezők közt az országúton két autó szalad: egy vadonatúj Cadillac és egy ócska Chevrolet. Elől Mr. Smith előkelő kocsija, hát­rább Mr. White hasznos köz­lekedési eszköze. Szomszédok ők, a közeli fa­luban laknak mind a ketten, jRi«- JsJ. V - - k> ti n -Szomszédok a falu főterén diskurálnak a két autóról és kuncognak. Jó és rossz viccek kergető zn-ek. A legjobb vicc maga a felírás, amelyet a Ca­dillac hátáról olvastak le és szószerint megjegyeztek ma­guknak : “Ezt az autót azzal a pénzzel vásároltuk, amit azért kaptunk, hogy ne ter­messzünk kukoricát.” Köny­­nyü egy falubölcsének erre £ jó viccre ráduplázni egy ki; I anekdotaszerü megjegyzés Lövészárkok a magyar határon megdolgozott. A chicagói riporter egyene­sen a tárgyra tér. Azt kérdi a Cadillac; farmertől: “Miért csinálja ezt?” “Azért vettem a Cadillacot — mondja Mr. Smith —, hogy feldühösítsem az embe­reket. Hogy aztán. V ylühö­­seik, erélyes-11 tutafoAanak az ostoba •‘■•'.'rvér.y cllcu. Aztán megmagyarázza a 6500 dolláros Cadillac jegyé­ben megindított lázadását a vetéskorlátozási törvény el­len: i — Én nem hiszek, soha­sem hittem ebben. Harminc év óta csinálják, mégsem vált be. Uncle Sam elpocsékolja az adófizetők pénzét. Kidobott pénz, amit be nem vetésért fizetnek. Mondok egy mulat­ságos esetet. A: egyik szom­széd farmer jó pénzért nem vetette be földének egy ré­szét kukoricává ehelyett föl­dieper termesztsbe kezdett. A földieper temesztése egy évig tart. Tehc az történt, hogy a kormán, fizetett egy földnek be net vetéséért, amely föld äbhn az évben amugysem prcu'kált volna semmit. A mulatság* Cadillac- Chevrolet hisÁiára felfi­gyelt Washingtc is. Amikor Kenneth B. Kesng newycr­­ki republikánus ;enátor hal­lotta a storyt, indjárt az a MAGUNKNAK ADJUK A KÜLFÖLDI SEGÉLYT gondolata támadt, hogy poli­tikai fegyvert lehetne ková­csolni Mr. Smith Cadillacjá­­ból. Keating és húsz republi­kánus szenátor barátja üzen­tek Smithnek, jöjjön el láto­gatóba a kongresszus palotá­jába. A szives meghívást kö­szönettel elfogadva, Mr. Smith a Cadillacjával betű-LOLL A. .Capitol lépcsőin húsz tagú szenátusi küldöttség ünnepélyes fogad­tatásban részesítette. Aztán beinvitálták finom, kiadós ebédre. A fehér asztalnál megindult a politizálás. Smith, aki konzervatív re­publikánusnak nevezi magát; azt fejtegette, hogy az egész paritásos és korlátozásos far­­mersegitő program egy niklit sem ér. Hagyja magukra a farmereket a 'kormány, a farmtermékek árai a piacon majd valahogyan kialakul­nak, ha némelyek rosszul is jának ennek folytán. No meg aztán, mondta Mr. Smith, a kormány nem is ér célt a pénzpocsékolással. A farmer megmüveletlenül hagyja földjének egy részét, intenzivebben megműveli a többit és — annyit termel, mint azelőtt. “Én, például, 1950-ben és 1960-ban 1200 akeremből 104 aikert nem ve­tettem be kukoricával és ez­ért 6500 dollár jutalmat kap­tam. Mit tettem én? A többi, 158 aker termőföldön bősége­sebb trágyázással és intenzi­vebb kultiválással éppen any­­nyi kukoricát termesztettem, mint azelőtt.” (A farm többi része legelő.) Huncut mosollyal megje­gyezte még Mr. Smith, hogy a kukoricáért, amit azon a 104 akeren termesztett volna, talán nem is kapott volna annyit, amkennyit Uncle Sam fizetett a nem-termesz­tésért.. A szenátorok — becéző köznyelven: a haza bölcsei — egy és másról kikérdezték Big Flats forradalmár far­merjét. — Ha magának annyira nem tetszik az a nem-termesz­tési program, miért fogadta el a pénzt a kormánytól? — Azért, hogy szemléltes­sem a program ostobaságát. — És miért igyekezett ki­játszani a programot azzal, hogy maradók földjét inten­zivebben -művelte meg? — Pénz beszél. Más is -ezt Hírek a világ minden részéből SCHABACH, Németország. — Ennek a bajoror­szági kis községnek díszpolgára lett két amerikai re­pülőtiszt: Carroll McElroy ezredes és James Hannon őrnagy. A községtanács diszpolgársággal tüntette ki őket azért, mert a háború utolsó napjaiban, amikor ők éppen kiszabadultak a német hadifogságból, az előre­nyomuló amerikai csapatokhoz siettek és a községta­nács üzenetét közvetítették, hogy a községben nem lesz ellenállás. így a község nem lett hadműveletek szín­helye, senkinek sem támadt bántódása. A községtanács azóta több, mint tizenöt éven át, kereste-kutatta a két tisztet, mig végre most sikerült az amerikai hadveze­tőség segítségével hollétüket megállapítani. Érdekes, hogy a két amerikai tiszt még hadifogoly “egyenruhá­ban” volt, amikor azt a falumentő akciót végezte. MOSZKVA. — Az amerikai plasztik gyártmá­nyok kiállítása, melyet Kievben 125,000 orosz látoga­tott, Moszkvában is rendkívüli érdeklődést vált ki. Az emberek sokasága megbámulja a remek plasztik ké­szítményeket s csak akkor csóválják a fejüket, amikor azt mondják nekik, hogy ezeket a csodás dolgokat Amerikában bizony vásárolni is lehet és — nem kell hónapokig várni, mig a rendelt árut szállítják. Több mint 7000 plasztik gyártmány van kiállítva, játéksze­rektől automobil vázig. És látni lehet a kiállításon egy űrhajós ruhát, amilyenben Alan B. Shepard repült a világűrbe és vissza. LONDON. — A vasutasok országos uniójának számvevője évi jelentésében közli, hogy az angliai uniók pénzeiket, a tagdijakat, sokszor helytelenül gyü­­mölcsöztetik és a hibás befektetések miatt 1945 óta kö­rülbelül 140 millió dollárnyi veszteségét szenvedtek. A veszteségek egyik fő oka az állami bondok értékcsök­kenése volt. BERLIN. — Valami uj a keletnémet szovjetzóna napja alatt: kollektiv doktorátus. Az egyetem bölcsé­szeti fakultásán két diák, Schulz és Jahn, közösen irt doktori értekezést nyújtott be és ez a “kollektíva’' meg­kapta a doktori diplomát. KAIRO. — Az A1 Azhar bölcsészeti és hittudomá­nyi egyetem, a legrégibb főiskola a mohamedán világ­ban, több mint ezer éves fennállása óta elsőizben be­fogad most, a jövő tanévtől kezdve, nőket is, — de csak a haladó osztályba. Egyetemi tanulmányokat kezdeni más egyetemeken kell a nőknek. BERLIN. — A keletnémet szovjetzónában, mely­nek Német Demokratikus Köztársaság a hazug elneve­zése, szeptember 17-én községi választások lennek. Minden községben kommunista tisztviselőket fognak választani, — mert más, mint kommunista ebben a “demokratikus” köztársaságban nem viselhet közhi­vatali állást. BONN. — A nyugatnémet munkaügyi hivatal köz­li, hogy a munkanélküliek száma a háború óta legala­csonyabb volt a múlt hónapban: 99,203. Az országban nem annyira munkanélküliség, mint inkább munkás­­hiány van. A munkáshiányt külföldiek bevándorlása enyhiti. Az utóbbi években több mint félmillió külföl­di munkás jött az országba. WASHINGTON. — Az Atom Energia Bizottság engedélyt adott egy californiai gyárnak, hogy atom­melléktermékeket adjon el a csehszlovák kommunista kormánynak, éspedig: minimális mennyiségű carbon 14 és tritium nevű anyagokat. Ezek az anyagok élet­vegytani és orvosi célokra használhatók és katonai ér­tékük nincsen. OSAKA, Japán. — Az állatkertben megszületett három leopon. Mifajta állat a leopon? Leopárd papa és oroszlán mama szülöttje. WINNIPEG, Canada. — A Karcsú Lányok Klub­ja jelenti, hogy 550 klubtag egy év alatt összesen 3000 font súlyt vesztett. csinálja. Miért ne csinálnám én? — Politika van talán a do­log mögött ? Eisenhower alatt nem találta erkölcstelennek és ártalmasnak ugyanezt a programot ? — Nem, kérem, nekem ak­kor is az volt a véleményem, mint most. — Mit csinál avval a gyö­nyörű Cadillac kocsijával ? — Én? Semmit. A felesé­gem használja sétakocsiká­zásra. ÉSZAKRA MENNEK TOKIO — Újabb 878 ko­reai hajózott át orosz hajón, Korea északi országrész’, be, amely kommunista kormány­zat alatt áll. Az Észak-Koreá­­ba hazatértek száma 1959 de­cembere óta 66,655-re emel­kedett ezzel. A déli demokra­tikus országrészbe nem kí­vánkoznak a Japánban élő ko­reaiak, mert ebben a nagyob­­bára földművelő országrész­ben csák félig-meddig szabad1 demokrácia van, de — nincs­en munkaalkalom. A mexicoi határról San Diegoba szállították az Utah es Nevada államokban végrehajtott robbantások tetteseit. Brous és Jensen vádlottak beismerték, hogy ők követték el a bombamerényieteket. sei; "mr. wnue-nan. pcui6 azért telik csak ócska Chev­­roletra, mert ő kukoricát ter­meszt.” Közben William T. Smith Cadillacja befut a faluba és nem kis csodálkozására ott találja a Chicago Daily News riporterét. Big Flats, N. Y.-­­bél ugyanis már egészen Chi­cagóig ért, szájról szájra jár­va, a különös, bibliai intelem­mel ellenkező furcsaság, hogy egy farmer sok pénzt kap azért, amit nem csinál, a má­sik pedig kevés pénzt kap azért, amit arca verejtékével BÉCS. — Kari Schleinzer osztrák honvédelmi mi­niszter a sajtó képviselőinek megmutatta a védelmi vonalat, amelyet az osztrákok a magyar határon fel­építettek és a többi határokon is épiteni fognak. Ausztria semleges ugyan, de kommunista táma­dástól kell tartania. Kruscsev legutóbbi bécsi látoga­tása alatt nem csinált titkot abból, hogy az osztrák semlegességet nem tartja sérthetetlennek. Az osztrák védőfal nem utánzata a francia Magi­­not Vonalnak vagy a náci Siegfried Vonalnak, hanem csak egy kis egységből áll, amelyeknek rendeltetése, hogy inváziós támadástól óvja az ellenséges szomszé­dot és támadás esetén legalább egyidőre fel tudja tar­tóztatni az ellenséget. A magyar határ mentén 12 mér­föld széles sávban vannak akadályok, bunkerek, tank­­elleni ágyuk, szegesdrót-sövények a Duna és a Nezsi deri-tó közt. Ez az a kapu Ausztria felé, amelyen át ré gebbi évszázadukban a tatárok és a törökök betörte! osztrák földre. A bunkerek, földalatti állások, kétemeletesek, sa ját központi fűtéssel, léghütéssel, villanyáram fejlesz tő teleppel ellátva. Van ott földalatti műtőterem, kór házi berendezés is. Hogy mennyibe került a Magyarország felől fe nyegető inváziós veszély emelt akadály? Nem sokbe mondta a miniszter, de hogy mennyibe került, titok. segítésére. Ha mi szabad nemzetek nem secunic, ezeh a gyenge nemzetek a kommunista világhótási politi­ka áldozatai lesznek, mondta Kennedy. Éaozzátette: “Én inkább adok pénzt, mintsem amerikai lkat küld­jék a szabadság és a béke megvédelmezé’e. A sza­badságnak ára van, magas ára.” A kongresszusban, különösen a replikánusok körében, erős ellenállással találkozik az ek külföldi segélypolitikája, főleg az a kérése, hogy egerre kap­ja meg több évre a meghatalmazást és ne ljen évről évre uj megajánlást kérnie a kongresszus Az egy­szeri megajánlásnak előnye az, hogy lehséget biz­tosit tartós mezőgazdasági- és iparfejlesztéerveknek mindenütt, Dél-Amerikában, Ázsiában ésrikában. Külön ellenzeke van a Kongresse ubucujugut,z,ici­­viai kommunista rezsim segítésének. Sokaíhogysem tudják megérteni, miért segítünk mi egy nmunista kormányzatot. A képviselőház külügyi bizága előtt a külügyminisztérium európai ügyosztályi vezető­je úgy nyilatkozott, hogy a financiális ésúb segít­ség, amit Titonak a {Sztálinnál való szaki óta ad­tunk, egyik legjobb külpolitikai pénzbtetésünk volt, amennyiben sikerült megerősítenünk »t Moszk­va elleni függetlenségi harcában. Hasonlóképpen a Moszkvától való és csök­kentése a célja annak is, hogy százmillióktámogat­­juk a lengyelországi kommunista kormán WASHINGTON. — Kennedy elnök minden be­folyását latba veti, hogy rábirja a kongresszust a sok­­billiónyi külföldi segély megszavazására. Felhatalma­zást kér arra, hogy újabb kongresszusi hozzájárulás nélkül, belátása szerint, több mint hétezer millió dol­lárt juttathasson az évek során elmaradott, nélkülöző nyugtalan, kommunista bódításnak kitett népek meg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents