A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1961-07-21 / 29. szám

lz. OLDAL a jó pásztor A Jé PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapított» Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal •— Publication Office 1736 EAST 22-ad STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefoni C-flerry 1-5905 53 ELŐFIZETÉSI PUAKs Sgy évre __________:____$6.00 M évre .... .........$3.50 SUBSCRIPTION RATESi One Year _______________$6.00 Half Year ______ -$3.5u Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio AZ UTOLSÓELŐTTI SZÓ Még nem ütött éjfélt az óra, Kruscsev még nem mondta ki az utolsó szót, amely ha elhangzik, oly han­gosan fog visszhangzani a földnek mind a négy sarká­ban, mint egykor a Ferenc F'erdinánd életét kioltó pus­kalövések durranása. Utolsóelőtti szavak hangzavara tölti be a levegőt, s minden szóra felfigyelnek mindenütt a föld négy sar­kában. Háború vagy béke? Moszkva és Washington, Bonn és Páris egyértelműen kiáltják, hogy el vannak készülve világpusztitó atomháborúra, pedig bizony ir­tóznak annak még a gondolatától is. Még nem késő, még lehet beszélni szóval, nem bombával. Kruscsev álnok alkut kinál: Nyugat-Berlin népé­nek szabadságát elvenni eszemágában sincs. Nyugat- Berlin legyen — az amerikai, angol és francia helyőr­ség kivonulása után — szabad város nemzetközi garan­­cilával, az Egyesült Nemzetek garanciájával. Nem rossz megoldás, hiszen az amerikai-angol­­francia katonaságáéin tesz egyebet, mint védi Nyugat- Berlin népének szabadságát. Igen ám, de mi lesz, ha az Egyesült Nemzetek cse­­kélyszámu katonasága, csupán jelképes katonai hata­lom, a nyugat-berlini szabadság védelmére kel — pél­dául, ha a keleti kommunista városrészből katonaban­da muzsikája kíséretében bemasirozó, ágyukkal, tan­kokkal felfegyverzett “rendőrség” megrohantja és el­foglalja a nyugat-berlini városházát? A nehéz fegyver­zetű kommunisták legázolják az erőtlen jelképes UN osztagot. Ez nem találgatás, ezt Kruscsev sorozatos fenye­gető nyilatkozatainak egyikében nyiltan kimondta. Kimondta, hogy ha szovjet érdekről van szó, ő semmi­be se veszi az Egyesült Nemzetek akármilyen akcióját. Fittyet hány a UN határozataira és akcióira, mint tette ezt már többször, egyebek közt Budapesten. Vagyis: Kruscsev Nyugat-Berlinnek budapesti sorsot szánt. Az idősebbek, akik a 30-es években már felnőt­tek és újságolvasók voltak, emlékeznek arra, hogy igy beszélt, igy rikoltozott Hitler' is. Emlékeznek arra, hogy ugyanigy lekicsinyelte Hitler az Egyesült Nem­zetek elődjét, a Népszövetséget. És arra már a fiatalab­bak is emlékeznek, hogy amikor a szovjet a német ná­cikkal kötött barátsági szerződésre támaszkodva meg­támadta a kis Finnországot, kikergették a Népszövet­ségből. Ha a szovjetet az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ből kizárják, a helyzet semmivel sem lesz jobb, sem­mivel sem lesz rosszabb, mint most. Az utolsó szovjet szó kimondásának egyedüli akadálya a rettegés Ame­rika és szövetségesei katonai hatalmától. Ezt a katonai hatalmat most még felfokozzák itt is, Európában is. Az utolsó óráig, az utolsó percig reméljük, hogy egészsé­ges félelme hü marad Kruscsevhez. Erőnk tudatában közömbösen várjuk az uj Hitler újabb kirohanásait, újabb fenyegetőzéseit. HAZAI ÉS IMPORTÁLT ÁRU Ezekben a veszedelmesen történelmi időkben, ami­kor mindenki — vagy talán csak majdnem mindenki — mindennapi ügyes-bajos dolgain túl a világ problé­máival, háború és béke berlini kérdésével foglalkozik, felmerülhet a kérdés, hogy nem ártunk-e hazánk ér­dekének, ha külföldről importált árut vásárolunk, pél­dául japán selyem babuskát, vagy német vagy olasz vagy francia automobilt? Világos, hogy külföldi áru vásárlása azt jelenti, hogy dollárok idegenbe vándorolnak, és nemrég világ­szerte megrökönyödést okozott az a nyilt bevallás, hogy Amerikából oly sok dollár vándorol külföldre, hogy a dollár átváltási értéke csökkent. Világos az is, hogy a külföldi áru versenye árt a belföldi árunak. Amennyi német autót vásárolnak amerikaiak, annyival keve­sebb amerikai autó talál vevőt. Kevésbbé világos az, hogy az importált áru pénzt nemcsak elvisz innen,, hanem hoz is ide. Például a né­met Volkswagen előállításához szükséges nehéz pré­seknek majdnem felét Amerikában vásárolja a wolfs­­burgi gyár. Sok millió dollárért vásárol itt a Volks­wagen gyár gépszerszámokat. Az utóbbi négy év alatt 140 millió dollár vámot és forgalmi adót fizetett, éven­te átlag három millió dollárt fizet amerikai kikötőmun­kásoknak, havonta átlag 3300 tonna amerikai acélt vá­sárol. A Volkswagen amerikai elárusítói 11,000 alkal­mazottnak hetenkint több mint egymillió dollár fize­tést ad. Fiat, az olasz autógyár, néhány év alatt több mint 100 millió dollárért vásárolt amerikai gépeket és Egy lervező Piano, Tex.-ban olyan úszómedencéi késziteií, amely Texas földrajzi mását ábrázolja. Az úszómedence nagy sikert aralotí. Szulejmán török császár az Alduna felől nekiindult Ma­gyarországnak. Az Ur 1526. esztendejét írták. Már az­előtt visszavonás, pártosko­dás tette tönkre a hazát, 1526 után is ezért lett a török rab­jává. A görög születésű Ibrahim nagyvezér háromszáz ágyút állitatott fel a mohácsi si­­kon. A török szpahi-lovasság csellel a lombokkal letakárt ágyusor elé csalta a nehéz, páncélos lován nehezen moz­gó lovagi hadat, a pápa által küldött olasz gyaloghadat, valamint a lengyel gyalogha­dat is. Divéky ur mellett ott lova­golt a csatlósa, egy öreg jobbágyának fia, Ádámfia. Ádám., Kitűnő lovas volt* gyors elhatározást!, értelmes ügyes legény. Gyerekkorában hajósinas volt, ott tanult meg aldunai járáskelései idején törökül. Ő látta meg elsőnek a lombok alól kikandikáló tö­rök ágyucsöveket. Az utolsó pillanatban leugrott a lováról és a horkoló, ágaskodó mént odarántotta ura lova elé. Egy pillanattal később egyszerre dördült el a három­száz ágyú. Az egyik tizenkét­­fontos ágyú egyszerre ütötte le a két lovat, de nem érte sem az urat, sem csatlósát. Divéky ur a golyóbis szelétől elalélt. A két ló rájuk omlott. Áriámnak a hajszála sem görbült meg. Holtnak tetette magát. Ott feküdtek a ma­gyar lovagokból és lovakból' álló S'zöfnyü hullatorlasz mö­gött. Éjszaka a török diadalmi lakomát tartott. Sürü köd i ereszkedett a késő augusztu­si éjszaka hűvösségében a síkra. A köd lepedője alatt ÁdányÁihuzta uráról a ne­héz Ö maga is török ruháiJa kitűzött, halott török kéltalf^król kuztn ' ni­hóik#' ura eS a ma^a fe* jére tyirbánfélét csavarintott. Az eíirsetk törökök motyójá­ból mindenféle török árushol­­mit szpdett ki: olajoskorsót, szattyánbőrt, fügét, naran­csot, datolyát, citromot, olaj­bogyót, kávét. Megtöltött ve­lük két zsákot, elfogott két 1 csellengő lovat. Az egyiknek IBOLYÄILLÄT Irta; FELEKI SÁNDOR Míg Üt a szürke, poros utcán Cél nélkül járok és kelek, Ibolyaillaital legyeznek A rügyfakasztó langy szelek, Érzem, falucskám erdejéből Hozta a szél az illatot, A kékszemü, szép ibolyácskáj Ezernyi számra nyilnak ott, Hátha nem is ibolyaíllai. Talán csak annak képzelem; Tán gyermekévek tarka álmi Űzi játékát én velem? Talán csak egy-egy édes emit Mi gyermekkorból megmara És azt varázsolják szivembe. Pajzán, tavaszi sugarak? Vagy egy mese foszlánya volsak S yiszi felém a szél talán? Szereplői: egy gyermek-ifjú S egy kurtaszoknyás barna II . Ha álom is, de édes álom S nem hagy el addig a reme Mig az ibolya-illatesői Tavasz fényében érzem én. Ha kikeletkor majd nem éra Többé ibolyaillatot. Akkor az ifjúságnak vége. Akkor szivem halott, halott. a hátára felkötötte urát, a másikra ő ült fel. A lovak nyergére felkötözte az árus­holmival degeszre tömött zsákokat. Vándorló tábori markotányos kalmárnak ját­szotta ki kettőjüket. Elindult a Duna felé. Tö­rök őrséggel találkozott, tö­rökül emberségesen köszön­tötte őket, felkínálta nekik árus'holmijukat. A törökök tábori markotánynak nézték. Még vásároltak is tőle. Ádám az ő elalélt urára azt mondta, hogy az a társa túlsókat ön­tött a garatra. Most viszi haza a feleségéhez. A törökök még ellátták jó tanáccsal. Ádám bántatla­­nul érte el aDunát. Egy ha­lász átvitte a ladikián a mo­hácsi szigetre. Oríftan men­tek tovább Kalocsa felé. Itt már talál koztak Bat thy ány Kristóf várakozó hadaival. Kalocsa, Kecskemét, Nagykő­rös felé meneteltek. Ádám mindenütt citromot, kávét, török olajat árult. így érkez­tek Vác alá és onnan haza. Divékujfalura. Odáig még nem nyomakodott fel a török. Divéky ur a Mohácsnál el­szenvedett ájulásból hamar magához tért. Kezét-lábát azonban sokáig alig tudta mozgatni. Odahaza a hü Ádám ápolása rendbehozta az egészségét. A török bevonult Budára, magyar őrséggel rakta meg a várost és távozott Magyar­­országról. Csak 1541-ben tért vissza és hódoltatta be a Du­­na-Tisza közét. Gömör kimaradt a hódolt­ságból. A Divéky urak és Ádámék a töröktől mentes felvidéki területen élték to­vább életüket. A Dunántúlon és a Duna-Tisza közén azon­ban ezernyi falu, tanya és város lett rommá és puszta hellyé. A Felvidék túlélte a hódoltságot. így lett a magva Magyarország föltámadásá­­nak. A felvidéki magyarság folytatta 1686 után a másfél­százéves török hódoltság ál­tal csak félig-meddig elpusz­tult magyar életet. Ez alatt az idő alatt az Ádámékhoz hasonló magyar parasztság lett az ország megmentője. Megmaradtak, éltek, szaporodtak, gyarapod­tak, magyarul beszéltek. Ma­gyarok maradtak. Sok végvári vitéz hadnagy került ki a Divéky urakból, még több végvári hajdú az Ádámfiakból. Sok került kö­zülük török rabságba, de az Ádámfiak embersége, hűsé­ge, igyekezete a legtöbbet megmentette, kiváltotta rabságból. A FEHÉR GALAMB , j Kongói mese. I Élt egyszer Kongóban egy nagyon gazdag fehér ültetvényes. Kávé- és dohányültetvényeit sok-sok né­ger verejtéke és keserű könnyű öntözte, de az ültetvé­nyes mindezzel nem törődött. Munkafelügyelöinek korbácsa állandóan csattogott a kizsákmányolt néger munkások hátán, különösen, ha a nagy ur szemlét tar­tott ültetvényein. Egy napon kicsi néger fiúcskát hoztak be a fehér ültetvényes házába a munkások. A gyerek édesanyja az embertelen munka és koplalás következtében el­pusztult s a rongyokba pólyáit apróságot odatették a “fehér gazda” küszöbére. Az ur először ki akarta dobni a fiúcskát, azután úgy döntött, hogy házában marad­hat, majd lesz a saját kisfiának szolgálója. Jimmy, a néger kisfiú valósággal kutyája, rabszolgája lett az el­kényeztetett urfinak s nemegyszer életét is megmen­tette. Egyszer nagy dobozban ajándék érkezett Európá­ból az urfi cimére. Amikor kibontották a csomagot, egy tucat különböző szinü galamb röppent ki belőle. Mind­járt galambdúcot állíttattak az udvarra és attól kezdve ott röpködtek és turbékoltak a galambok. Az urfi azon­ban csak rövid ideig örült a galamboknak. Egy szép napon felkapta parittyáját és sorra lövöldözte le a ked­ves madarakat. Apja, a fehér ur azt mondta: “Hadd szórakozzon a gyerek!” Cseppet sem bánta fia kegyet­len szórakozását, hiszen ő maga is gonosz volt. Az urfi sorra pusztította a szegény állatokat", mig végül csak egy fehér galamb maradt életben. A madárka a kis Jimmyhez menekült, aki bujtatta, őrizgette, hogy meg­óvja a fehér urfi kegyetlen parittyájától. Az urfi pe­dig fürkésző szemmel kereste mindenütt az állatot, hogy fájdalmat okozhasson a kis négernek. Egy szép napon azonban vad hajsza, szaladgálás verte fel az ültetvény csendjét. A távoli erdők felől tam-tam dobok hangját hozta el a szél, s e hangokat hallva, a gonosz fehér ur értékeit összecsomagolva el­hagyta birtokát és családjával a kikötő felé futott. A birtokról, a ház tornácáról villogószemü négerek fi­gyelték a gonosz ültetvényes menekülését. Az ujjongó, megkönnyebbült négerek között ott állt Jimmy is, vál­lán a fehér galambbal. A távolodó autóban ekkor hir­telen felállt az urfi, valami átsuhant a levegőn s egy piiiandt múlva élettelenül bukott le a galamb a kisfiú válláról. A kis Jimmy keservesen siratta pajtását. Ekkor egy szép szál ifjú lépett mellé, *negsimogatta göndör haját és igy szólt: “Ne sirj, Jimmy, ne sirasd a galam­bot. I elébredt már a kongói nép, s a Te fehér madarad, a szabadság jelképe feltámad majd ismét, újra viszont­láthatod népednek zászlaján”. Amit az órákról tudnunk kell A karórát naponta egyszer kell felhúzni, teljesen a használatbavétel előtt, mielőtt csuklónkra erősítjük. Növeli az óra pontosságát, ha mindig ugyanabban az időben húzzák fel. Vannak, akik, mikor levetik, a falba vert szögre akasztják órájukat. A hideg fal gyorsan hüti le a test­től meleg órát és különösen ha — helytelenül — ilyen­kor huztuk fel, a rugó megfeszített állapotában nem tud engedni a hideg összehúzó hatásának, eltörhet. Az asztalra helyezett órát fektethetjük számlappal felfelé, vagy úgy, hogy a patkóalakra hajlított szij támasztása révén a számlap függőleges sikba kerül. A közepes minőségű órák vízszintes sikban gyorsabban, függőle­ges sikban lassabban járnak. A karórát mindig az asztal fölött kell felcsatolni. Ha leejtjük, tengelye csaptörést vagy görbülést szen­vedhet. Van olyan eset is, amikor a leesett órát fel­emelve, megkönnyebbüléssel vesszük tudomásul, hogy tovább jár, vagy némi rázogatásra újra elindul. A ie­­ejtésnek gyakran az a következménye, hogy nem a ten­gely sérül meg, hanem a csapágyul szolgáló kő csorbul ki. Az óra tovább jár, de az éles törött kőfelület marni kezdi a csapot és idpvel elfogyasztja. így egy hibából kettő lesz, a tengelyt is cserélni kell. A legsúlyosabb és nem ritkán javíthatatlan káro­sodások okozója az órába hatoló viz vagy pára. A für­déskor kézen felejtett óra szerkezetét teljesen tönkre­teheti a rozsda. Kézmosásnál is hasonló veszély fenye­get, ha nem vagyunk elővigyázatosak. Rozsdásadást okozhat a szerkezetben az'is, ha meleg, párás fürdő­szobából hidegbe visszük óránkat. A hirtelen lehűlés kicsapja a tokban levő levegő páratartalmát, s az igen aprós cseppekben rátapad az alkatrészekre, megtámad­ja azokat. A középminőségü férfi karóra hibahatára heti 1.5 perc, cilinder járatú karóráé napi 1—5 perc. A kismé­retű női órák valamivel pontatlanabbak. Az olcsó mi­nőségű ébresztőórák hibahatára 1—3 perc. Az Ádámfiak hűségéről, magyar emberségéről azok a török időkből való levelek szólnak, melyek máig meg­&|bánia vasládájában. De meg­maradt a török idők emléke­zete az Ádám-familiában is! Az egyik levél 1639-ből való. A török akkor már idesto­maradtak a divékujfalui plé- va száz esztendeje ült benn az országban. Már megismer­te a magyart, a magyar is megismerte a törököt. Akadt a török között igen sok em­berséges szivü, jó ember is. A török basák, bégek és agák (Folytatás a 8-ik oldalonj A magyar paraszt volt mindig Magyarország megmentője anyagokat, egy évben 8 millió dollár iot és adót fi zetett. Amerikai gyárak a múlt évber. millió dollár ért adtak el automobil alkatrészeket tswagen, Fiat Renault és más külföldi autógyárakn Száz szónak is egy a vége: Impor áru vásárlása nem hazafiatlanság.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents