A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1961-09-22 / 38. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA THE GOOD! SHEPHERD Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magylírság, Buffalói Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newark! Hírlap VOL. 41. ÉVFOLYAM AMERIKA - MÁSODIK? MONTEREY, Calif. — Az Academy of Achieve­ment banket keretében kitüntetett 52 amerikait és kül­földit, akik a múlt év folyamán kiváló teljesitménnyel szolgálták a nemzetet és az emberiséget. A banket fő­szónoka Dr. Edward Teller, a világhirü magyarszár­­mazásu fizikus volt. Teherről minden újságolvasó tud­ja, hogy nagy része volt az amerikai hidrogénbomba megteremtésében és sokan tudják azt is, hogy ő immár három év óta kézzel-lábbal, haragos határozottsággal küzd az amerikai atomrobbantási kísérletek szünetel­tetése ellen. Erős a meggyőződése, hogy Amerika lema­rad a fegyverkezési versenyben, ha tartózkodik ily kí­sérletektől, miközben a szovjet titokban folytatja (és újabban már nyiltan is végzi; az atomrobbantásokat. Beszédében Dr. Teller a helyzetnek általa bejósolt kedvezőtlen alakulását már mint tény szögezte le, mondván: “Amerika ma már nem a leghatalmasabb nemzet a világon.’’ A hallgatóság egy részének nem tetszett ez a meg­­állapitás, többen közbekiáltottak, hogy ez nem igaz, Amerika első, nem második. Teller felelt a közbekiáltozóknak: “Szivem mélyé­ből óhajtom, hogy ne legyen igaz az, amit mondtam. Adja Isten, hogy ne legyen igaz. Nyugodtabban tudnék aludni, ha nem lenne igaz. De ne ringassuk magunkat hazug illúziókba. CAPE CANAVERAL, Fla. — Gagarin és Titov orosz űrhajósok nagy teljesitményei nyomában most felröpitettek a vilárürbe egy amerikai rakétát, amely­ben egy emberi szervezetnek megfelelőn összeállitott robot körülrepülte a földet, aztán leszállt és sértetle­nül visszatért. Az űrhajón, feleuton keringése közben, kis mechanikai hiba történt. Ilyen hiba kiküszöbölése szükséges lévén, valószinü, hogy előbb csak robotot vagv állagot- fogni'1'1' ~ ,r’y‘S,-’*rh*> ■fatWV'doni, aiiolőtt -a.j első amerikai űrhajós elindul a nagy útra, ez év végén vagy a jövő év elején. Amerika tehát a szovjet után a második — idő tekintetében. De a teljesítmény érté­kelésénél csak másodrendű jelentősége van annak, hogy ki ért el hamarabb eredményt. Amikor a második be­hozza a késést, már nem második, hanem az elsőkkel együtt első. Cleveland, New York, Buffalo, Nelvark, Philadelphia, South Bend The largest Hungarian Weekly in America EGY SZELET KUBAI SZALÁMI HAVANA — A katolikus egyház ellen ujult erő vei megindult harc arra enged következtetni, hogy Kruscsev elküldte Castronak a Rákosi-féle szalámisze­­letelési receptet. A katolikus egyház levágását a kubai kommunista vezér ugyanolyan módon tervezi, ahogyan a magyarországi kommunista vezér darabokra szele­telte a demokratikus, koaliciós kormányzatot. A recept tezerint az ellenséget — ez esetben az.egyházat — min­denféle hamis vádakkal kell illetni. Miután Havaná­­ban katolikus hivők tömegtüntetést rendeztek a Cast­­ro-féle kommunista rendszer ellen, a kormány, a sajtó és a rádió rágalmak pergőtüzét zuditották az egyházra: “A kubai katolikus egyház papjai és apácái az amerikai kémszolgálattal együttműködnek, összeeskü­vést szerveznek a Castro rezsim megdöntésére, a fa­siszta papok nagymennyiségű robbanóanyagot kaptak *és fegyveres felkelést készítenek elő három tartomány­ban, a templomokban és a kolostorokban fegyvereket halmoznak fel és ellenforradalmárokat rejtegetnek, az összeesküvők a templomokban beszélik meg terveiket, még dinamitot is rejtegetnek a templomokban”. És ha mindez nem elég, olvassunk tovább a vád­iratban, személyi adatok is vannak abban: “Az ellenforradalmi összeesküvés fő mozgatója Eduardo Boza Masvidal havanai püspök. Az összekötő­tiszt a kubai összeesküvők és az amerikai kémszolgá­lat közt Francisco Viera havanai pap.” Az amerikai magyar újságolvasó önkéntelenül a Mindszenty biboros hercegprímás ellen koholt hasonló vádakra emlékezik. De emlékezik arra is, hogy Hitler erkölcstelenséggel vádolt meg apácákat az egyház el­leni hadjáratában. Néhány nappal utóbb Castro kiutasított Kubából 136 katolikus papot, köztük Masvidal püspököt, akit a havanai katolikusok tüntetése alkalmával letartóz­tattak. Amikor rendőrök a fogházból a spanyol hajóra kisérték, nagy tömeg tüntetett mellette s a püspök a fedélzetről megáldotta a hívőket. A tömeges deportálás után Havanában a 60 katolikus templomnak már csak 50 papja van. A száműzött papok többsége spanyol és kubai; egy magyar pap is van köztük. Berlinben most megkapjuk a pofonokat és hasba — és hátbarugrásokat, amiket jócs­kán kiérdemeltünk a háború győzelmes végső szakaszá­ban, a győzelem utáni kelet­­nyugati osztozkodás idején, a berlini blokád évében, és az­óta egészen a Camp David­­bek* fíise/.hower-Krusdáév ölelkezésig sorozatosan elkö­vetett baklövések, keserű ju­talmaképpen. A helyzet Ber­lin körül ma rossz, holnap rosszabb lesz és nincs messze az idő, amikor rá fogunk esz­mélni arra, hogy amikor 1945-ben önként befeküdtünk a keletnémet szovjetzóna majdnem kellős közepén a berlini kelepcébe, már ■ elvesz­tettük Berlint, csak éppen nem voltunk ennek tudatá­ban. Nyugat-Berlin sorvadás­ban van és végelgyengülése csak idő kérdése. De ne hány­­torgassuk fel élőknek és ha­lottaknak berlini eredendő bűneit, mulasztásait. Miután a miült tanulságát levontuk, a jövőbe tekintsünk. Mit hoz a jövő Európának, a nyugati civilizációnak ? LENNI VAGY NEM LENNI Több évtizedes múltja van a páneurópai mozgalomnak, az Európai Egyesült Államok tervezgetésnek. Idealisták elgondolása volt ez eddig, most már lét vagy nemlét kérdése. A szovjetnek sike­rült egy nagy koncentrációs táborba terelni Európa kele­tét; erős egységbe kell tömö­ríteni Nyugat-Európát. A kezdet biztató. A tömörülés értékéből mitsem von le az, hogy a nyugateurópai egység eszméje felelet volt a szov­jet fenyegető előretörésére. A Marshall Terv lábraállitot­­ta a háborúban tönkrement nyugati országokat és 1948- ban — amikor Közép- és Ke­­let-Európa már a vasfüggöny mögé szorult — megalakult 16 nyiugateurópai ország Eu­rópai Gazdasági Együttmű­ködési Szervezete, majd 1951- ben az Európai Szén és Acél Közösség, végül a Common Market, Közös Piac. Ezeknek a szervezeteknek köszönhetik jórészben Nyugat-Európa or­szágai mai magas termelési és népjóléti eredményeiket. A hidegháborús propaganda­­lárma közepette nem szabad megfeledkezni arról, hogy a nyugateurópai országokban a gazdasági növekvés tempója, irama felülmúlja a hangosan hirdetett szovjet termelési növekedést. Az 50-es években a nyugateurópai országok nemzeti jövedelme megdup­lázódott. A közösségnek tagállamai: Franciaország, Nyugat-Né­metország, Belgium, Hollan­dia, Luxembourg és Olaszor­szág. És most Anglia, amely tengerentúli közösségeire va­ló tekintettel távolmaradt et­től az európai gazadásgi szö­­vetgezéstől, magára maradva gazadsáigi válságba jutott és elhatározta, becsatlakozását. LEOMLANAK A VÁMSOROMPÓK Az európai közös piac or­szágai első lépésként csök­kentik és idővel megszüntetik az egymásközti vámhatáro­kat; idővel Nyugat-Európa egy nagy piac lesz, olyan, mint az Egyesült Államok 50 tagállama. A különbség, Eu­rópa javára, az, hogy az euró­pai közösségnek 170 millió la­kosa van, Anglia becsatlako­zása után több mit 220 mil­lió lesz, szemben az Egye­sült Államok 180 milliónyi la­kosságával. A 170 milliós, majd 220 milliós piacnak nemcsak az a jelentősége, hogy a vámhatá­rok leomlásával az árucsere megszabadul béklyóitól, ha­nem az is, hogy a hat (ké­sőbb hét) nemzet közössége vámvédelemmel veszi magát körül a többi világgal szem­ben. Az vajúdásban levő Eu­rópai Egyesült Államok en­nek folytán versenytársává lesz az Amerikai Egyesült Ál­lamoknak is. Amin Amerika nem is ütközhet meg, rnerthi­­szen Amerika állította lábra ezeket a konkurrenseket a Marshall Terv dollárbillióival. BELSŐ HAT ÉS KÜLSŐ HÉT A Közös Piac eredményei cselekvésre, hasonló szövet­kezésre késztették a ikivül ál­ló európai nemzeteket. 1960- ban Anglia, Svédország, Dá­nia, Svájc, Ausztria és Portu­gália szabadkereskedelmi szö­vetségre léptek. Minthogy he­ten voltak, Külső Hét nevet kapták, a Szabad Piac hat nemzetének Belső Hat nevé­vel. (Mint fentebb mondtuk, Anglia most a Belső Hathoz szándékozik csatlakozni. Csak idő kérdése a Hatok és a Hetek egybeolvadása, ami újabb lépés lesz az Európai Egyesült. Államok felé — gazdasági téren. De nyilt titok, hogy ezek nem pusztán gazdasági szö­vetkezések, hanem politikai szövetség alapépítményei. Történelmi igazság, hogy a nemzetek közti versengésnek ellensé’geskedésenk, háborúk­nak elsősorban gazdásági oka­ik voltak mindig. Ha a nyu­gateurópai - nemzetek - közt nem lesznek elválasztó vám határok, a gazdasági versen­gés elveszti politikai nyoma­tékét: a nyugateurópai or­szágok gazdasági versenye olyan békés lesz, mint a ver­seny New York és Ohio, Flo­rida és California közt. * A SZOVJETNEK NEM TETSZIK Érthető, hogy a szovjetnek nem tetszik a Hatok és a He­tek barátkozása és közeledése Európai Egyesült Államok irányában. Amikor Ausztria hajlandóságot kezdett mutat­ni a Hatok sorába való ibelé­­nyelvü kiadása, a budapesti pésr-e, a Pravda és magyar- Népszabadság elkezdett vész­jóslóan elmélkedni arról, hogy az nem lenne összeegyeztet­hető Ausztria semlegességé­vel, vagyis: ha Ausztria be­lép a hatos Közös Piac szö­vetségbe, Krusesevnek joga lenne megtámadni és meg­szállni Ausztriát . . . A szovjet nagyon jól tud­ja, hogy ami forr és érlelődik Nyugat Európában, az vár­­épités a kommunista imperia­lizmus elleni hathatós véde­lemre. Itt orosz gyarmatbiro­dalom, ott szabad nemzetek Egyesült Állama. FELUJUL NAGY KÁROLY BIRODALMA? Több mint ezer év előtt, a 8-i!k században, Nagy Károly birodalma volt oly nagy és hatalmas, amilyen lesz az Egyesült Európai Államok. Mikor lesz ? Az eredeti elgon­dolás a Hatok körében az volt, hogy az egymásközi vámha­tárokat 15-20 év alatt fogják fokozatosan megszüntetni. De az első szakasz, ez év ele­jéig, 25-30 százalékos vám­csökkentéssel, oly nagysike­rűnek bizonyult, hogy a vám­­sorompók leomlása hamarabb megtörténhet, talán már 1966-ban. És ezzel párhuza­mosan leomlanak más sorom­pók is, A tagnemzetek köte­lezik magukat a munkabérek és munkaviszonyok egyenlő­­sitésére, hogy kiküszöböljék olcsó munka piszkos és ártal­mas konkurrenciáj át. Ilyen és hasonló egyezményeknek már politikai jelentőségük van és előrevetítik, a politikai, állam jogi egységet. Eljön az idő, amikor nem lesz frank és lira, márka és shilling, ha­nem európai pénz lesz. KÖZÖS PIAC ÉS A SZOVJET GYARMATOK A Közös Piac gazdasági célkitüzsei a résztvevő orszá­gok kormányainál és népeinél teljes . megértéssel találkoz­nak és igy megvalósulásuk­nak nincsen komoly akadálya. Más a politikai tömörülés és végső szövetkezés vagy egye­sülés — Európai Egyesült Ál­lamok — kérdése. Úgy Ang­liában, mint Franciaország­ban aggályoskodnak a vezető körök, idegenkednek attól a gondolattól, hogy nemzeti függetlenségükről vagy an­nak lényeges elemeitől meg­fosszák magukat. Persze a nézetek idővel módosulhat­nak. Bár eszerint az Európai Egyesült Államok programja még csak a jövő zenéje, az er­re mutató irányzatnak máris nagy politikai jelentősége van. Ugyanis már a mai Kö­zös Piac és a közeljövő még nagyobb összefogása csakis szabad nyugateurópai nemze­teket ölelhet fel, a szovjet kö­zép- és kelet-európai gyarma­tai, a csatlósországok ilyen közösségbe nem vehetők fel, merthiszen gazdasági rend­jük a szabad gazdasági rend­del összeegyeztethetetlenek. Ez vonatkozik természetesen a. keletnémet szovjetzónára is, amely Német Demokratikus Köztársaságnak csúfolja ma­gát. És jelenti ez azt is, hogy a Nyugat elveszettnek tekinti Kelet-Németországot. Ez megint azt jelenti, hogy Né­metország szétdaraboiása, szabad Nyugat-Némebország és szovjetizált Kelet-Német-' ország, állandó alakulás, vagyis a nyugati hatalmak, köztük az Egyesült Államok, tudomásul veszik Németor­szág végleges kettészakadá­sát. A Közös Piac, amely amo­lyan előszó az Európai Egye­sült Államok jövőbeli alkot­mányhoz, továbbá azt is je­lenti, hogy a Nyugat, élén Amerikával, végleg bele­nyugszik Magyarország és a többi rabnemzetek örökös rabságába. Már amennyire a történelem örökös rabságot ismer — valójában nem is­mer. EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No* 38. SZÁM Kritikus pontok a Friedrichsirassenél K?J°t és Nyugat-Berlin között: 1. Az amerikai csapatok és a nyugatnémet rendőrség őrhelye. 2. A keletnémet kommunisták által épített fal. ? A határi jelző fehér vonal. 4. Keletnémet kommunista rendőrök. 5. Torlaszok annak megakadályozására, hogy au­tók áttörhessenek a két övezel közti határon. Európai Egyesült Államok felé LEDŐLNEK A VÁMHATÁROK - LEDŐLNEK A POLITIKAI HATÁROK NYUGAT-EURÓPÁRAN oéntek. 1961 szeDtemsber 22 A HÁLÁL ES AZ ARATÓ Dag Hammarskjöld U. N. főtitkár tragikus és rej­télyes halála világveszedelem felidézője lehet. A szov­jetnek kapóra jött a tragédia: megszabadult a kemény ellenféltől, akit fenyegetésekkel és bojkottal nem tu­dott megtörni. Most az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének uj főtitkárt kell választania, a választásnál a szov­jetnek vétójoga van, tehát megakadályozhatja oly fő­titkár választását, aki nem hódol be Krusesevnek. At­tól kell tartani, hogy Hammarskjöld halála kapcsán a szovjetnek sikerülni fog a világszervezet — a világ békéjének egyik pillére — lerombolása. Hírek a világ minden részéből BUDAPEST — Kádár János lemondatta Münnich Ferenc miniszterelnököt és átvette a miniszterelnöki állást. Münnich “államminiszter” lett Kádár kormá­nyában. Helyet cserélt két hazaáruló. Kádár is, Mün­nich is miniszter volt Nagy Imre szabadságharcos kor­mányában, de mind a kettő átállt az ellenséghez, ami­kor Kruscsev halomra lövette Budapest utcáin a diá­kokat és munkásokat, fiukat és lányokat, fiatalokat és öregeket. Aztán Kádár és Münnich a moszkvai zsar­nok utasítására felakaszttatta Nagy Imrét. LIMA, Peru — Az amerikai fejlesztési kölcsön alapból Peru 10.8 millió dolláros kölcsönt kap földre­form végrehajtására és egy országút kiépítésére. Ez a kölcsön része annak az 53 millió dolláros segély prog­ramnak, amelyet még Eisenhower elnök helyezett ki­látásba Peru kormányának 1959 júliusában. Peru fő­városának utcái sokszor hangosak a csőcselék és a kom­munista agitátorok kiáltozásától: “Amerikaiak, taka­rodjatok!” Ez a felszólítás nem az amerikai dollároknak szól. LONDON — Az angol kormány kihirdette, hogy mindenki beszolgáltathatja a birtokában levő fegyve­reket és lőszereket és — nem fognak kérdezni semmit. A felhívás eredménye volt: 30,368 fegyver és 427,830 lövedék beszolgáltatása. PARIS — A francia parfümipar körében nem hi­szik, hogy Berlin miatt világháború fog kitörni. Mert a szovjet kormány, az egyedüli orosz parfümnagyke­reskedő, Diortól három millió üveg parfümöt rendelt s a rendelés leszállítása aligha várható a berlini ulti­­mátus lejártáig. MOSZKVA — Az orosz lapok közlik, hogy Krus­csev elrendelt atombombarobbantási kísérleteket. De egyetlen lap sem közli, hogy először, a robbantások veszélyes rádióaktiv kisugárzással járnak úgy otthon, mint idegenben és másodszor, hogy az egész világ köz­­véleménve elitéli ezeket a károkozó robbantásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents