A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1961-09-22 / 38. szám
AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA THE GOOD! SHEPHERD Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magylírság, Buffalói Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newark! Hírlap VOL. 41. ÉVFOLYAM AMERIKA - MÁSODIK? MONTEREY, Calif. — Az Academy of Achievement banket keretében kitüntetett 52 amerikait és külföldit, akik a múlt év folyamán kiváló teljesitménnyel szolgálták a nemzetet és az emberiséget. A banket főszónoka Dr. Edward Teller, a világhirü magyarszármazásu fizikus volt. Teherről minden újságolvasó tudja, hogy nagy része volt az amerikai hidrogénbomba megteremtésében és sokan tudják azt is, hogy ő immár három év óta kézzel-lábbal, haragos határozottsággal küzd az amerikai atomrobbantási kísérletek szüneteltetése ellen. Erős a meggyőződése, hogy Amerika lemarad a fegyverkezési versenyben, ha tartózkodik ily kísérletektől, miközben a szovjet titokban folytatja (és újabban már nyiltan is végzi; az atomrobbantásokat. Beszédében Dr. Teller a helyzetnek általa bejósolt kedvezőtlen alakulását már mint tény szögezte le, mondván: “Amerika ma már nem a leghatalmasabb nemzet a világon.’’ A hallgatóság egy részének nem tetszett ez a megállapitás, többen közbekiáltottak, hogy ez nem igaz, Amerika első, nem második. Teller felelt a közbekiáltozóknak: “Szivem mélyéből óhajtom, hogy ne legyen igaz az, amit mondtam. Adja Isten, hogy ne legyen igaz. Nyugodtabban tudnék aludni, ha nem lenne igaz. De ne ringassuk magunkat hazug illúziókba. CAPE CANAVERAL, Fla. — Gagarin és Titov orosz űrhajósok nagy teljesitményei nyomában most felröpitettek a vilárürbe egy amerikai rakétát, amelyben egy emberi szervezetnek megfelelőn összeállitott robot körülrepülte a földet, aztán leszállt és sértetlenül visszatért. Az űrhajón, feleuton keringése közben, kis mechanikai hiba történt. Ilyen hiba kiküszöbölése szükséges lévén, valószinü, hogy előbb csak robotot vagv állagot- fogni'1'1' ~ ,r’y‘S,-’*rh*> ■fatWV'doni, aiiolőtt -a.j első amerikai űrhajós elindul a nagy útra, ez év végén vagy a jövő év elején. Amerika tehát a szovjet után a második — idő tekintetében. De a teljesítmény értékelésénél csak másodrendű jelentősége van annak, hogy ki ért el hamarabb eredményt. Amikor a második behozza a késést, már nem második, hanem az elsőkkel együtt első. Cleveland, New York, Buffalo, Nelvark, Philadelphia, South Bend The largest Hungarian Weekly in America EGY SZELET KUBAI SZALÁMI HAVANA — A katolikus egyház ellen ujult erő vei megindult harc arra enged következtetni, hogy Kruscsev elküldte Castronak a Rákosi-féle szalámiszeletelési receptet. A katolikus egyház levágását a kubai kommunista vezér ugyanolyan módon tervezi, ahogyan a magyarországi kommunista vezér darabokra szeletelte a demokratikus, koaliciós kormányzatot. A recept tezerint az ellenséget — ez esetben az.egyházat — mindenféle hamis vádakkal kell illetni. Miután Havanában katolikus hivők tömegtüntetést rendeztek a Castro-féle kommunista rendszer ellen, a kormány, a sajtó és a rádió rágalmak pergőtüzét zuditották az egyházra: “A kubai katolikus egyház papjai és apácái az amerikai kémszolgálattal együttműködnek, összeesküvést szerveznek a Castro rezsim megdöntésére, a fasiszta papok nagymennyiségű robbanóanyagot kaptak *és fegyveres felkelést készítenek elő három tartományban, a templomokban és a kolostorokban fegyvereket halmoznak fel és ellenforradalmárokat rejtegetnek, az összeesküvők a templomokban beszélik meg terveiket, még dinamitot is rejtegetnek a templomokban”. És ha mindez nem elég, olvassunk tovább a vádiratban, személyi adatok is vannak abban: “Az ellenforradalmi összeesküvés fő mozgatója Eduardo Boza Masvidal havanai püspök. Az összekötőtiszt a kubai összeesküvők és az amerikai kémszolgálat közt Francisco Viera havanai pap.” Az amerikai magyar újságolvasó önkéntelenül a Mindszenty biboros hercegprímás ellen koholt hasonló vádakra emlékezik. De emlékezik arra is, hogy Hitler erkölcstelenséggel vádolt meg apácákat az egyház elleni hadjáratában. Néhány nappal utóbb Castro kiutasított Kubából 136 katolikus papot, köztük Masvidal püspököt, akit a havanai katolikusok tüntetése alkalmával letartóztattak. Amikor rendőrök a fogházból a spanyol hajóra kisérték, nagy tömeg tüntetett mellette s a püspök a fedélzetről megáldotta a hívőket. A tömeges deportálás után Havanában a 60 katolikus templomnak már csak 50 papja van. A száműzött papok többsége spanyol és kubai; egy magyar pap is van köztük. Berlinben most megkapjuk a pofonokat és hasba — és hátbarugrásokat, amiket jócskán kiérdemeltünk a háború győzelmes végső szakaszában, a győzelem utáni keletnyugati osztozkodás idején, a berlini blokád évében, és azóta egészen a Camp Davidbek* fíise/.hower-Krusdáév ölelkezésig sorozatosan elkövetett baklövések, keserű jutalmaképpen. A helyzet Berlin körül ma rossz, holnap rosszabb lesz és nincs messze az idő, amikor rá fogunk eszmélni arra, hogy amikor 1945-ben önként befeküdtünk a keletnémet szovjetzóna majdnem kellős közepén a berlini kelepcébe, már ■ elvesztettük Berlint, csak éppen nem voltunk ennek tudatában. Nyugat-Berlin sorvadásban van és végelgyengülése csak idő kérdése. De ne hánytorgassuk fel élőknek és halottaknak berlini eredendő bűneit, mulasztásait. Miután a miült tanulságát levontuk, a jövőbe tekintsünk. Mit hoz a jövő Európának, a nyugati civilizációnak ? LENNI VAGY NEM LENNI Több évtizedes múltja van a páneurópai mozgalomnak, az Európai Egyesült Államok tervezgetésnek. Idealisták elgondolása volt ez eddig, most már lét vagy nemlét kérdése. A szovjetnek sikerült egy nagy koncentrációs táborba terelni Európa keletét; erős egységbe kell tömöríteni Nyugat-Európát. A kezdet biztató. A tömörülés értékéből mitsem von le az, hogy a nyugateurópai egység eszméje felelet volt a szovjet fenyegető előretörésére. A Marshall Terv lábraállitotta a háborúban tönkrement nyugati országokat és 1948- ban — amikor Közép- és Kelet-Európa már a vasfüggöny mögé szorult — megalakult 16 nyiugateurópai ország Európai Gazdasági Együttműködési Szervezete, majd 1951- ben az Európai Szén és Acél Közösség, végül a Common Market, Közös Piac. Ezeknek a szervezeteknek köszönhetik jórészben Nyugat-Európa országai mai magas termelési és népjóléti eredményeiket. A hidegháborús propagandalárma közepette nem szabad megfeledkezni arról, hogy a nyugateurópai országokban a gazdasági növekvés tempója, irama felülmúlja a hangosan hirdetett szovjet termelési növekedést. Az 50-es években a nyugateurópai országok nemzeti jövedelme megduplázódott. A közösségnek tagállamai: Franciaország, Nyugat-Németország, Belgium, Hollandia, Luxembourg és Olaszország. És most Anglia, amely tengerentúli közösségeire való tekintettel távolmaradt ettől az európai gazadásgi szövetgezéstől, magára maradva gazadsáigi válságba jutott és elhatározta, becsatlakozását. LEOMLANAK A VÁMSOROMPÓK Az európai közös piac országai első lépésként csökkentik és idővel megszüntetik az egymásközti vámhatárokat; idővel Nyugat-Európa egy nagy piac lesz, olyan, mint az Egyesült Államok 50 tagállama. A különbség, Európa javára, az, hogy az európai közösségnek 170 millió lakosa van, Anglia becsatlakozása után több mit 220 millió lesz, szemben az Egyesült Államok 180 milliónyi lakosságával. A 170 milliós, majd 220 milliós piacnak nemcsak az a jelentősége, hogy a vámhatárok leomlásával az árucsere megszabadul béklyóitól, hanem az is, hogy a hat (később hét) nemzet közössége vámvédelemmel veszi magát körül a többi világgal szemben. Az vajúdásban levő Európai Egyesült Államok ennek folytán versenytársává lesz az Amerikai Egyesült Államoknak is. Amin Amerika nem is ütközhet meg, rnerthiszen Amerika állította lábra ezeket a konkurrenseket a Marshall Terv dollárbillióival. BELSŐ HAT ÉS KÜLSŐ HÉT A Közös Piac eredményei cselekvésre, hasonló szövetkezésre késztették a ikivül álló európai nemzeteket. 1960- ban Anglia, Svédország, Dánia, Svájc, Ausztria és Portugália szabadkereskedelmi szövetségre léptek. Minthogy heten voltak, Külső Hét nevet kapták, a Szabad Piac hat nemzetének Belső Hat nevével. (Mint fentebb mondtuk, Anglia most a Belső Hathoz szándékozik csatlakozni. Csak idő kérdése a Hatok és a Hetek egybeolvadása, ami újabb lépés lesz az Európai Egyesült. Államok felé — gazdasági téren. De nyilt titok, hogy ezek nem pusztán gazdasági szövetkezések, hanem politikai szövetség alapépítményei. Történelmi igazság, hogy a nemzetek közti versengésnek ellensé’geskedésenk, háborúknak elsősorban gazdásági okaik voltak mindig. Ha a nyugateurópai - nemzetek - közt nem lesznek elválasztó vám határok, a gazdasági versengés elveszti politikai nyomatékét: a nyugateurópai országok gazdasági versenye olyan békés lesz, mint a verseny New York és Ohio, Florida és California közt. * A SZOVJETNEK NEM TETSZIK Érthető, hogy a szovjetnek nem tetszik a Hatok és a Hetek barátkozása és közeledése Európai Egyesült Államok irányában. Amikor Ausztria hajlandóságot kezdett mutatni a Hatok sorába való ibelényelvü kiadása, a budapesti pésr-e, a Pravda és magyar- Népszabadság elkezdett vészjóslóan elmélkedni arról, hogy az nem lenne összeegyeztethető Ausztria semlegességével, vagyis: ha Ausztria belép a hatos Közös Piac szövetségbe, Krusesevnek joga lenne megtámadni és megszállni Ausztriát . . . A szovjet nagyon jól tudja, hogy ami forr és érlelődik Nyugat Európában, az várépités a kommunista imperializmus elleni hathatós védelemre. Itt orosz gyarmatbirodalom, ott szabad nemzetek Egyesült Állama. FELUJUL NAGY KÁROLY BIRODALMA? Több mint ezer év előtt, a 8-i!k században, Nagy Károly birodalma volt oly nagy és hatalmas, amilyen lesz az Egyesült Európai Államok. Mikor lesz ? Az eredeti elgondolás a Hatok körében az volt, hogy az egymásközi vámhatárokat 15-20 év alatt fogják fokozatosan megszüntetni. De az első szakasz, ez év elejéig, 25-30 százalékos vámcsökkentéssel, oly nagysikerűnek bizonyult, hogy a vámsorompók leomlása hamarabb megtörténhet, talán már 1966-ban. És ezzel párhuzamosan leomlanak más sorompók is, A tagnemzetek kötelezik magukat a munkabérek és munkaviszonyok egyenlősitésére, hogy kiküszöböljék olcsó munka piszkos és ártalmas konkurrenciáj át. Ilyen és hasonló egyezményeknek már politikai jelentőségük van és előrevetítik, a politikai, állam jogi egységet. Eljön az idő, amikor nem lesz frank és lira, márka és shilling, hanem európai pénz lesz. KÖZÖS PIAC ÉS A SZOVJET GYARMATOK A Közös Piac gazdasági célkitüzsei a résztvevő országok kormányainál és népeinél teljes . megértéssel találkoznak és igy megvalósulásuknak nincsen komoly akadálya. Más a politikai tömörülés és végső szövetkezés vagy egyesülés — Európai Egyesült Államok — kérdése. Úgy Angliában, mint Franciaországban aggályoskodnak a vezető körök, idegenkednek attól a gondolattól, hogy nemzeti függetlenségükről vagy annak lényeges elemeitől megfosszák magukat. Persze a nézetek idővel módosulhatnak. Bár eszerint az Európai Egyesült Államok programja még csak a jövő zenéje, az erre mutató irányzatnak máris nagy politikai jelentősége van. Ugyanis már a mai Közös Piac és a közeljövő még nagyobb összefogása csakis szabad nyugateurópai nemzeteket ölelhet fel, a szovjet közép- és kelet-európai gyarmatai, a csatlósországok ilyen közösségbe nem vehetők fel, merthiszen gazdasági rendjük a szabad gazdasági renddel összeegyeztethetetlenek. Ez vonatkozik természetesen a. keletnémet szovjetzónára is, amely Német Demokratikus Köztársaságnak csúfolja magát. És jelenti ez azt is, hogy a Nyugat elveszettnek tekinti Kelet-Németországot. Ez megint azt jelenti, hogy Németország szétdaraboiása, szabad Nyugat-Némebország és szovjetizált Kelet-Német-' ország, állandó alakulás, vagyis a nyugati hatalmak, köztük az Egyesült Államok, tudomásul veszik Németország végleges kettészakadását. A Közös Piac, amely amolyan előszó az Európai Egyesült Államok jövőbeli alkotmányhoz, továbbá azt is jelenti, hogy a Nyugat, élén Amerikával, végleg belenyugszik Magyarország és a többi rabnemzetek örökös rabságába. Már amennyire a történelem örökös rabságot ismer — valójában nem ismer. EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No* 38. SZÁM Kritikus pontok a Friedrichsirassenél K?J°t és Nyugat-Berlin között: 1. Az amerikai csapatok és a nyugatnémet rendőrség őrhelye. 2. A keletnémet kommunisták által épített fal. ? A határi jelző fehér vonal. 4. Keletnémet kommunista rendőrök. 5. Torlaszok annak megakadályozására, hogy autók áttörhessenek a két övezel közti határon. Európai Egyesült Államok felé LEDŐLNEK A VÁMHATÁROK - LEDŐLNEK A POLITIKAI HATÁROK NYUGAT-EURÓPÁRAN oéntek. 1961 szeDtemsber 22 A HÁLÁL ES AZ ARATÓ Dag Hammarskjöld U. N. főtitkár tragikus és rejtélyes halála világveszedelem felidézője lehet. A szovjetnek kapóra jött a tragédia: megszabadult a kemény ellenféltől, akit fenyegetésekkel és bojkottal nem tudott megtörni. Most az Egyesült Nemzetek Szervezetének uj főtitkárt kell választania, a választásnál a szovjetnek vétójoga van, tehát megakadályozhatja oly főtitkár választását, aki nem hódol be Krusesevnek. Attól kell tartani, hogy Hammarskjöld halála kapcsán a szovjetnek sikerülni fog a világszervezet — a világ békéjének egyik pillére — lerombolása. Hírek a világ minden részéből BUDAPEST — Kádár János lemondatta Münnich Ferenc miniszterelnököt és átvette a miniszterelnöki állást. Münnich “államminiszter” lett Kádár kormányában. Helyet cserélt két hazaáruló. Kádár is, Münnich is miniszter volt Nagy Imre szabadságharcos kormányában, de mind a kettő átállt az ellenséghez, amikor Kruscsev halomra lövette Budapest utcáin a diákokat és munkásokat, fiukat és lányokat, fiatalokat és öregeket. Aztán Kádár és Münnich a moszkvai zsarnok utasítására felakaszttatta Nagy Imrét. LIMA, Peru — Az amerikai fejlesztési kölcsön alapból Peru 10.8 millió dolláros kölcsönt kap földreform végrehajtására és egy országút kiépítésére. Ez a kölcsön része annak az 53 millió dolláros segély programnak, amelyet még Eisenhower elnök helyezett kilátásba Peru kormányának 1959 júliusában. Peru fővárosának utcái sokszor hangosak a csőcselék és a kommunista agitátorok kiáltozásától: “Amerikaiak, takarodjatok!” Ez a felszólítás nem az amerikai dollároknak szól. LONDON — Az angol kormány kihirdette, hogy mindenki beszolgáltathatja a birtokában levő fegyvereket és lőszereket és — nem fognak kérdezni semmit. A felhívás eredménye volt: 30,368 fegyver és 427,830 lövedék beszolgáltatása. PARIS — A francia parfümipar körében nem hiszik, hogy Berlin miatt világháború fog kitörni. Mert a szovjet kormány, az egyedüli orosz parfümnagykereskedő, Diortól három millió üveg parfümöt rendelt s a rendelés leszállítása aligha várható a berlini ultimátus lejártáig. MOSZKVA — Az orosz lapok közlik, hogy Kruscsev elrendelt atombombarobbantási kísérleteket. De egyetlen lap sem közli, hogy először, a robbantások veszélyes rádióaktiv kisugárzással járnak úgy otthon, mint idegenben és másodszor, hogy az egész világ közvéleménve elitéli ezeket a károkozó robbantásokat.