A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1961-09-08 / 36. szám
A Jó PÁSZTOR 3. OLDAL Emlékezzünk a régiekről Mátyás király visegrádi palotája Mátyás király visegrádi palotájából semmi sem maradt az utókorra. Oláh Miklós esztergomi érsek, Hunyadi János sógora, 1536-ban megjelent Hungaria-jában leirja a palotát és megemliti, hogy 1527 előtt még teljes épségben látta. A palota — irja — és a hozzátartozó épületek valóban királyhoz méltóak. Több mint 350 helyiség van benne. Kapuja a Dunára nyilik, a szemben lévő oldalon pedig gyümölcsös és szőlőskert van. A kapun belépő szeme elé tarka, mezei virágokkal pompázó tágas, füves térség tárul. Beljebb lépcső kezdődik, mely 40 lépés magas. Ennek végénél van a függőkért, amely négyszögü kövekkel kirakott. A tér közepén forrás tör elő a csodás művészettel kifaragott vörös márvány kutból, amelyet a múzsák domborműves alakjai diszitenek. Tetején márványtömlőből hideg viz csorog, amit a szomszédos hegyiforrásból csatornán vezetnek ide. Győzelem-ünnepeken Mátyás király rendelkezése szerint, bor folyik viz helyett, mégpedig hol vörös, hol fehér. Tavasszal és nyáron, — irja a továbbiakban Oláh Miklós —, virágnyilás idején, maga a király is itt szokott sütkérezni, sőt néha még a követeket is itt fogadja. Beljebb remek kápolna áll, melyet gyönyörű mozaikmüvek boritanak. A kápolnában az ezüstsippal diszitett orgonán kivül, remek szentségtartó és három alabástromból faragott művészies oltár van. A palotát az udvar úgy veszi körül, hogy összes ablakai a szélesen hömpölygő Dunára tekintenek. Végül megemliti az érsek, hogy ahány országot eddig csak bejárt, sehol sem talált hasonló diszitésü épületeket. Pedig az érsek külföldet járt ember volt. Többször volt Bécsben s 9 évet töltött Belgiumban. Nehezen érthető, hogy a palota pár száz esztendő alatt eltűnhetett a föld színéről. Még emlékezete is úgy elveszett, hogy általánosságban valahol a fellegvárhoz tartozó Salamon tornya körül keresték. Pedig a régi leirások világosan megmondják, hogy a palota a hegy lábánál, közel a Dunához állott. Régi okmányok bizony it ják, hogy a palota alapját Róbert Károly vetette meg és Zsigmond király is gyakran tartózkodott itt. Mátyás király aztán a palotát, korának uj szellemében, teljesen átépitette és fejedelmi székhelyévé tette. Utána már nem sokat tudunk a palotáról, csak azt, amit Oláh érsek leírásában emlit. A háború előtt a Műemlék Orsz. Bizottsága megbízásából Schulek János műépítész kezdte meg, tapogatózva, az ásatásokat. Ezek olyan eredményre vezettek, amelyek teljesen igazolták az Oláh-féle leírás adatainak pontosságát. Mindjárt az ásatás kezdetén megtalálták egy Anjou-korbeli templom teljesen szétdult maradványait. Három méterre a talaj szintje alatt egy Mátyás-kori késő, gótikus alakitásu hálóboltozat részeit és támasztó gyámköveit fedezték fel. Ezek az Oláhféle leírásban szereplő gyönyörű oszlopos csarnokhoz tartoztak. Mütörténeti szempontból legjelentősebb a feltárt nyolcszögletű, két lépcsőfoknyi magas, tömör kőből épített kút alapzata és a körülötte megtalált márványlapokból összeépített kutmedencének három teljesen ép oldallapja. Ezek az oldallapok egy-egy cimerpajzsot ábrázolnak. Az egyik Mátyás hollós-cimere. Az Egyesüli Államok nehézágyukat küldött Berlinbe, hogy ezzel is szimoblizálja eltökéltségét város nyugati övezeteinek megvédésére. Az ágyukat Keletberlinre irányítva állították fel. IZEK ÉS SZAGOK A VÉLETLEN A TECHNIKÁBAN Agyoncsépelt már a Newton-féle alma-história, amely a fáról lehulló gyümölcsről és a gravitáció (nehézkedés) felfedezéséről szól. Vannak azonban más véletlenek is, amelyeknek a mai mindennapi élet ezer kényelmét köszönhetjük. Ide tartozik a gumi-vulkanizálás megszületése is. 1735-ben francia csillagászok mentek Peruba, hogy ott megfigyeléseket eszközöljenek. Ott látták, hogy az indiánok egy bizonyos fa fehér ,tej szerű nedvéből edényeket, cipőket készítenek. Ez az anyag a gumi volt. A belőle készült tárgyak azonban hamar tönkrementtek. Télen megfagytak, nyáron hamar megolvadtak, s tűrhetetlen illatuk volt. Goodyear, az amerikai mérnök, hamar észrevette, mit jelentene az emberiség számára a gumi, ha tartós lenne. Egész életét a gumi-vulkanizálás kidolgozásának szentelte. Először magnéziumot kevert a gumihoz. Az anyag ezáltal télen jó maradt ugyan, de a legkisebb melegre erjedni kezdett. Később rájött, hogy a választóvízzel kevert gumi ellenáll a hidegnek is, melegnek is. Megszerezte eljárására a szabadalmat s tőkés társával New Yorkban gyárat alapított. A rossz gazdasági viszonyok miatt azonban a gyár 1873-ban megbukott, s Goodyear is, társa is egész vagyonát elvesztette. Hogy a csapás még fokozódjék, a gyártott gumiról is kiderült, hogy még mindig nem tökéletes. Végül a véletlen mentette meg a teljes anyagi és erkölcsi bukástól. Egy este egy barátjával a kályha mellett diskurált, s egy darab gumit véletlenül ráejtett a tüzes vaslapra. Ahogy onnan lelökte, a gumidarabka egy kénes-tégelybe esett, így jött rá Goodyear, hogy a bizonyos fokig felhevitett Az izek és szagok keveredését aromának nevezzük. Fontos-e az aroma az egyes ételfajták elfogyasztásánál? Rendkívül fontos. Lássunk néhány példát. Az igazi kávébarát nem önti magába, vagy nem hörpinti le egyszerre a nemes italt, hanem előbb kiélvezi annak páráját, a párában felszálló aromát. A hivatásos cognac szakértők is előbb néhány cseppet forró vízre öntenek, hogy a művelet nyomán felszálló gőzökből szaglással ítéljék meg az ital aromáját. A borkóstolók is előbb szagolják a “nedűt”, aztán kortyolgatják, majd valósággal “megrágják’’ a bort; ilymódon tudják száz, vagy kétszáz borfajta közül is kiválogatni a nekik megfelelőt. Arról aztán meg tudják mondani, hogy milyen évjáratú a szöllő, melyik dombon, vagy hegyen termett, sőt még azt is megállapítják, hogy azt a hegy keleti, vagy nyugati lankáján szüretelték-e? A nagy teaszakértők egy korty forró teából meg tudják állapítani, hogy a teaültetvény közelében szilfák, vagy cseresznyefák állottak-e. A tudomány megállapítása szerint csak négyféle iz létezik: édes, sós, keserű és savanyú. Minden más iz, amiről a mindennapi életben beszélni szoktunk — például: csípős, fromokizü, olajosizü, füizü stb. — csak ennek a négy alapiznek a keveréke. Maguk az izek sem “egytalálható valami mellékiz is, noha arról, — mivel ezt a mellékizt a főiz elnyomja, — sokszor nem is veszünk tudomást. így például azt mondjuk, hogy a citrom savanyu, holott a savanyúság mellett van benne keserű iz is. A legédesebb almában is van némi savanyúság. A májban gyakran háromféle iz is keveredik: sós-édes-keserü. Az ízlést gyakorolni, fejleszteni és kultiválni kell, mert az Ízlés kultúrája, az általános emberi kultúrának egyik fontos része. Az, aki értékelni tudja az izeket, tehát kulturáltan táplálkozik, nemcsak fizikai, hanem szellemi élvezetekben is részesül. A finom aromás kávé, vagy tea gyakran felhangol, jobb kedvre dérit. Ugyanez a helyzet az Ízletes, jól elkészített ételeknél is. Egy newyorki lap évekkel ezelőtt körkérdést intézett olvasóihoz. A kérdés ez volt: mivel kötheti legjobban magához a feleség a férjet? Voltak, akik a kérdésre terjedelmes válaszokat adtak. Utaltak kedvességre, gyengédségre, megértésre, szexualitásra és igy tovább. A pályadijat a következő tömör vá lasz nyerte el: “Tömd a bestiát !” „ Ma ezt a választ nem díjaznák. Mert napjainkban nem a “tömés” a lényeg, hanem a minőség. A gondos háziasszonynak olyannak kell lennie, mint a bármixernek: ismernie kell az izek és illatok keverésének titkát. A “bestiát’’ ma a jóizü és jóillatu izek, a finom aromák hódítják meg. VÁLÓPEREK, VÁLÓOK NÉLKÜL Meglehetősen nagy szám- lóságok kijátszásával szerezban vannak Amerikában elvált házasok, akik sohasem voltak férj és feleség. Látszat-házasságot kötöttek — bevándorlási és honosítási célból. Amikor a célt elérték, a 'bírósághoz fordultak, azt hazudták, sőt hivatalos Írással igazolni is tudták, hogy ők házasfelek és egyik fél “kegyetlenséggel” vádolta a másikat. A másik fél nem védekezett és a biró kimondta a válást. Sokáig vígan folyt ez A csalás, mindenütt vannak amerikai állampolgárok, akik ilyen sikuak.” Minden ízben meg- görbe utón. a törvény és a ha és kénnel kevert gumi teljesen ellenáll a hőingadozásnak. Hasonló véletlennek köszönhetjük, hogy autónk, kerékpárunk nem nehézkes, tömör gumiabroncson zötyög, hanem puhán siklik a pneumatikon. Dunlop angol állatorvos 1895 nyarán a kertjében olvasgatott, midőn öt éves kisfia sírva jött panaszkodni, hogy egyébként remek acélvázas kerékpárja nehezen mozog. Az állatorvos pillantása véletlenül a kerti öntözőcsőre esett. Gondolt egy merészet és a tömlőt az abroncsra csavarta és felfújta. A kis Dunlop most már vígan karikázott Dublin város utcáin. * * % A varrógép feltalálója, Elias Howe, szabólegény volt. Egyizben valaki betévedt az üzletbe és mesterének valami jelentéktelen kis találmányt akart eladni. A mester azonban nem volt adakozó kedvében, és ezzel kergette el a feltalálót: — Olyan gépet találjon fel, amivel varrni lehet. Azzal aztán sokat fog keresni! Ennek a beszélgetésnek véletlenül tanúja volt Howe. Ettől kezdve órákon át figyelte az ablaknál varrogató feleségét. Amikor már úgy gondolta, hogy eleget látott, otthagyta mesterségét, és kitanulta a géplakatosságot. A munka neheze azonban csak ezután következett. Sok álmatlan éjszaka, rengeteg éhezés után megszületett végre a varrógép. A megnemértés, a kenyérféltés azonban egyelőre elütötte Howet a sikertől. A kenyerüket féltő szabók egyizben összetörték Howe varrógépét, sőt halállal fenyegettke meg mindenkit, aki a gépet meg meri vásárolni. Hosszas küzdelmek után azonban mégis diadalmaskodott a varrógép. Howe hatalmas gyárat alapított, s még azt is megérte, hogy 1867-ben mellére tűzték a becsületrend nagykeresztjét. Ebben az évben meg is halt, de boldogan halt meg, mert látta élete nagy munkájának eredményét. ték meg az állampolgárságot. De egy napon Francis Walter képviselő, a kiépviselőház bevándorlási bizottságának elnöke, megelégelte a sok viszszaélést és javasolta és elérte a bevándorlási és honosítási törvény módosítását, amely úgy szól, hogy kedvezményes bevándorlásra és honosításra csak az esetben van igénye egy külföldinek, ha nem csak állítja — mint eddig szokás volt —, hogy ő férje, illetőleg felesége egy amerikai állampolgárnak és mindvégig vele élt, 'hanem ezt, az együttélést, igazolja is. Most tehát tanukra van szükségük a látszatházasoknak és — hamistanukat szerezni nem könnyű dolog. A hamistanu több évi börtönbüntetést kaphat. JACKSONVILLE, Illában most jutott bajba Dr. Pranaa Nevers, a State Hospital orvosa, mert a felesége, akit azért vett el, hogy bevándorolhasson Amerikába, a házasság kötési és az utazási költségek megtérítésére perli. Minthogy a házasság nem igazi házasság volt, ezek a kiadások nem tekinthetők közös kiadásoknak. "A helyi szovjet elnöke aláírta a kivégzési parancsot" 1918 julius 16-án éjjel egy órakor gyilkolták meg Miklós orosz cárt és családját Jekaterinburgban. A kivégzésről szóló egykorú orosz jelentés fő részeiben igy hangzik: A cárt és családját az ideiglenes kormány rendeletére letartóztatták és először a Cárszkoe Szelő palotába internálták. A munkások, katonák és tengerészek növekvő haragjával szemben az ideiglenes kormány elhatározta, hogy a királyi foglyokat az ország belsejébe szállíttatja. Különvonat vitte a cári családot, az udvari arisztokrácia tagjait és szolgáikat Tuimenbe, ahonnan hajón Tobolskba szállították őket. 1917 telén kitudódott, hogy az ellenforradalmárok Tobolsk körül gyülekeznek s tervet készítenek elő a cári család kiszabadítására. A tervezett puccsról érkező hírek hatása alatt az Ural szovjet elhatározta, hogy Miklós cárt biztosabb helyre viteti. A jelentés leirja az utazást Jekaterinburgba s azután igy folytatja: Amikor a város hírét vette a cári család érkezésének, hatalmas tömegek gyűltek össze a vasúti állomás s a börtönül kiszemelt őrház körül. A cárt és a cárnőt azonban sikerült észrevétlenül leszállítani a vonatról és Ipatiefnek a Vosnesensky Prospekten fekvő házába vinni. A cári család többi tagjait a podgyászokkal együtt a vasúton hagyták, Ipatiefet pedig házából kiűzték. 1918 májusában a cár fiát és leányát is Tobolskból Jekaterinburgba hozták és szüleik mellé zárták őket. A szovjet büntető rendszabályokat nem léptetett életbe a foglyokkal szemben, de Ipatief házát állandó és gondos őrizet alatt tartatta. A cári család a helyi szovjet konyhájából a legjobb ételeket kapta, kettős adagban, minden tagja számára. Később az orenburgi kozákok és a cseh légionáriusok kezdték fenyegetni Jekaterinburgot. A Romanoff család tagjai egyre nagyobb számban tűntek fel a városban. Júniusban olyan értesülés érkezett a helyi szovjethez, hogy a cár kiszabadítására alakult szervezetek már tervük végrehajtása előtt állanak. Ekkor kezdték megfontolás tárgyává tenni a foglyok kivégeztetését. Miklós cárnak és kíséretének kivégzését elvben julius elején határozták el. A halálos Ítéletet julius 16-án hajtatták végre. Amikor a helyi szovjet elnöke aláírta a ki végzési parancsot, a csehszlovák légiók már egészen közel kerültek a városhoz. A cári családnak ekkor meghagyták, hogy az emeletről vonuljon le a földszintre. Miklós cár, a cárné, Alexei trónörökös, nővérei, Batkin háziorvos, a grófnők és a hercegnők egymásután mentek le a földszintre s este 10 órakor már mind együtt voltak. Egy órakor elhangzott a parancs, hogy mindanynyiuknak a falhoz kell államok. A foglyok engedelmeskedtek. Audev, az őrség parancsnoka felolvasta a halálos ítéletet s még hozzá tette, hogy nem remélhetnek már szabadulást, mert azonnal ki fogják végezni őket. Revolverlövésekkel oltották ki a cár és a cári család tagjainak életét. A kivégzést négy ember jelenlétében hajtották végre. Egy óra után a holttesteket a Vorkisetsky gyár környékére vitték és onnan Palkina községbe, ahol eltemették őket. NEW YORK. — A Greater New York Safety Council figyelmeztette a lakosságot, hogy tartózkodjék ismeretlen virágok rágcsálásától és általában virágok szájbavételétől, mert ez komoly betegséget okozhat. Több mint 10J fajta amerikai kertekben növesztett virág, melyet amatőr kertészek lelkesen öntözgetnek, mérget, sőt egyesek közülük halálos mérget tartalmaznak, jelentette ki Mrs. Marjorie B. May, a Safety Council igazgatója és számos bogyó ugyancsak mérges. Könnyen lehet, hogy ilyen növénymérgezéstől valaki 6 hónapra is ágyba kerülhet. Csak egy város — csak egy sziget Berlin . . . csak egy város . . . Világháború egy .városért? Elképzelhetetlen! — mondják sokan, civilek (és katonák, politikusok és diplomaták. Berlin csak egy város? Igaz, állapította meg a külügyminisztérium. De milyen város! Nyugat-Berlin évi termelése több, mint 58 U. N.-beli nemzet évi termelése. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében képviselt 99 hemzet közül 58-nak gazdasága kevesebbet produkál, mint ez az egy város, illetőleg Berlinnek nagyobbik fele. Formosa a kínai nacionalisták kezén van s a kihai kommunisták maguknak követelik a szigetet. A legújabb népszámlálási adatok szerint ennek a szigetnek 11 millió lakosa van — több mint sok európai, ázsiai, afrikai és délamerikai országnak. A 19 éves Fred Baron beismerte a 14 éves John McKernan meggyilkolását, Elizabeth. N. J.-ben. Megbilincselve jáiszlják el vele rendőrök a gyilkosságot. Baron lelőtte társát, amikor vele és egy harmadik kiskorúval összeveszlek egy 25,000 dolláros, közösen rabolt zsákmányon. ____ _____ VIGYÁZAT: MERGES VIRÁG
