A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1961-09-08 / 36. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 36. SÁZM The largest Hungarian Weekly in America Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap VÖL. 41. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Ne tvark, Philadelphia, South Bend péntek, 1961 szeptember 8. Seperjen saját szemétdombján “Az én legerősebb fegyverem a szám”, — mond­ta Kruscsev s azt értette ez alatt, hogy neki nem kell atombombás rakétákat kilőni, elég ha atombombás rakétákkal fenyegetőzik. Ravasz örmény helyettesét, Mikojánt, azzal a misszióval küldte Tokióba, hogy ajánl­jon fel Japánnak hasznothozó nagy-nagy árucserét és egyben atombombás rakétákkal fenyegetőzzék. Miko­­ján, a hü szolga, teljesítette ura parancsát és követelte a japán miniszterelnöktől, hogy mondja fel a japán­amerikai védelmi szövetséget, mely Oroszország biz­tonságát veszélyezteti. És hozzátette, hogy ha Japán bennmarad a szövetségben, atombombás támadásra szá­míthat. Hozzátette még azt is, hogy ő, illetőleg az ura és parancsoló ja, Nikita Kruscsev, elvben ellenzik a ka­tonai szövetségeket, idegen országok területén levő ka­tonai bázisokat. Ikeda miniszterelnök pár nappal Mikoján látoga­tása után visszaüzen az üzenő moszkvai nagyurnak: Mi japánok sehogysem tudjuk megérteni, mi kifogása lehet egy védelmi szerződés ellen, hiszen maga is vé­delmi szerződéseket kötött Kinával és Észak-Koreával. Mi japánok békességben és barátságban akarunk élni a kommunista kormányzat alatt álló országokkal, de el­várjuk, hogy ezek mindenkor szigorúan ragaszkodja­nak minden kérdésben a békés rendezéshez, tartózkod­janak fenyegetőzésektől és ne avatkozzanak be a mi belső ügyeinkbe. A japán-amerikai kölcsönös védelmi szerződés és egyáltalán Japán együttműködése a Nyu­gattal a szabadság és a demokrácia szellemében meg­másíthatatlan politikánk. Seperjen a saját házat előtt — ezt is üzente Ikeda miniszterelnök. Finoman fejezte ki magát: “A japán nép előtt nem titok, hogy a szovjet katonai állomá­sokat tart fenn Magyarországon és más középeurópai országokban.’’ Gulliver a bombák országában A szovjet bejelentése, hogy újra megkezdik az 1958-ban abbahagyott atomrobbantási kísérleteket, megdöbbenést keltett az egész világon. Mindenki arra számított, hogy a kísérletek megszüntetéséről alkudo­zó diplomaták Genf ben tovább fogják folytatni a 338-ih ülésen még mindig eredménytelen alkut, csak azért, mert sem a szovjet, sem Amerika nem akarja maga el­len kihívni a világ közvéleményét. Ha a szovjet ezt a kockázatot most mégis vállalta, ennek kétségtelenül súlyos oka volt és komoly a célja. Amikor Kruscsev 'bejelentette, hogy százmillió tonna dinamit feszítőere­jével biró hidrogénbombát fog készíttetni, ezzel rá akart ijeszteni a Nyugatra, nem annyira Amerikára, mint inkább a szövetségesekre. De ez a fenyegetőzés — nem az első és nem az utolsó — nem lehetett ele­gendő ok az egész világ provokálására. Válószinübb az. hogy az oroszok a föld légkörén túl, a világűrben szán­dékoznak uj bombarobbantási kísérleteket végrehajta­ni. Erre vall Kruscsevnek az a megjegyzése, hogy a szovjet tudósok módját találták annak, hogy a bomba­­robbantásoknál ne keletkezzenek ártalmas kisugárzá­sok. Ha ez a feltevés igaznak bizonyul, az atomkorszak után uj korszakba lépünk: a világűr a fegyverkezésnek és a jövőben háborúnak színhelyévé válik. Gulliver százmillió tonnás bombát tart hatalmas markában s a magasságból fenyegetőzve kiált le a föld lilliputi la­kóihoz, amerikaiakhoz és angolokhoz, franciákhoz és norvégekhez, görögökhöz és törökökhöz: Rettegjetek, ti törpék, az óriás hatalmától! Volt egyszer egy Hitler, az is igy kiáltozott. NEW YORKBA JÖNNEK PÁPUÁK? Nem jönnek New Yorkba pápuák. Amerikában élni? Ennek már a gondolata is megremegteti a pápuá­kat. Volt idő, nem is olyan régen, amikor még ember­evők voltak a pápuák, New Guinea és a környező szi­getek lakói; az erős nem félt a gyengétől. De az utódok, az elkorcsosult s civilizálódott utódok ismerik a félel­met. Félnek Amerikától. Ephraim Jubilee, a Papua- New Guinea törvényhozó testület 35 éves tagja, aki néhány hónappal ezelőtt Amerikában volt látogatóban, a New Britain szigeten levő Rábául városban a Rotary Club gyűlésén előadást tartott e félelemről és ennek okairól. A new-guineai szubmarin-kultusz hívői elterjesz­tették azt a hirt, hogy nemsokára eljönnek a sziget partvidékére amerikai tengeralattjárók, elhurcolják a pápuákat Amerikába, ott felszerelik őket modern fegy-Kelet-némei csapatok érkeznek Kelelberlinbe páncélkocsik kíséretében, hogy segítségére legyenek a népi rendőrségnek a nyugatra vezető menekülési utak elzárásában. Uj minimális munkabért ir elő az uj törvény A BÉREMELÉS FOKOZATOSAN LÉP ÉRVÉNYBE NÉGY ÉV ALATT A Labor Day utáni első munkanapon két és fél mil­lió munkás, férfi és nő, óra­­béremelést kap az országos munkabér-munkaidő törvény módosítása alapján. Mielőtt az uj törvény főbb rendelke­zéseit isimertetnők, meg kell jegyezni, hogy ez az országos törvény csakis oly üzemeikre és üzletekre vonatkozik, ame­lyeknek tevékenysége állam­határokon túl terjed. Tehát oly vállalatokra, amelyek ki­zárólag egy állam területén belül végzik a termelést és bo­nyolítják le az eladást, ez a törvény nem vonatkozik. Különbséget kell tenni to­vábbá azok közt, akikre már az eddigi munkabér-munka­idő törvény vonatkozott, és azoík közt, akikre a törvény hatályát csak most terjesz­tették ki. A munkások, akikre a tör­vény hatályát csak most ter­jesztették ki, a következő ü zem ekben foglalkoztatott férfiak és nők: kicsinybeni eladás és szolgálat, mint pl. drug store, department store, üzletlánc, füszerbcit, gazolin állomás, stb. Akik már, eddig is a tör­vény védelme alatt álltak, azoknak eddigi 1 dollár mini­mális órabére 1 dollár 15 cent­re emelkedik most és 1 dollár 25 centre két év múlva, 1963 szeptember 3.ján. Heti 40 órán túl egy és félszeres tul­­órabért kapnak. Akik most kér dnek a tör­vény védelme alá, azoknál a minimális órabér most 1 dol­lár, majd három év múlva (1964 szeptember 3.-án 1 dol­lár 15 cent és az azután kö­vetkező évben 1 dollár 25 cent. Tulórabér ezeket nem il­leti meg az első két évben túl­órákért csak a harmadik év­ben kapnak heti 44 órán túl, a negyedik évben heti 42 órán túl és az ötödik évben (1965 szeptember 3-tól kezdve) heti 40 órán túl. Most fel kellene sorolnunk a törvény megszorító és kivé­telező rendelkezéseit, de ettől eltekintünk, csak a legfonto­sabb tudnivalókat közöljük, mert ha a törvény valameny­­nyi paragrafusát ismertet­nek, az olvasó úgy járna, mint a közmondásos ipse, aki erdő­ben jár és a sok fától nem lát­ja az erdőt. KIS FŰSZERES — TÖRVÉNYEN KÍVÜL A fentebb felsorolt üzemek és üzletek (kiskereskedés, ga­zolin állomás, stb.) közül csak azokra vonatkoznak az újonnan megszabott minimá­lis órabérek, amelyeknek évi forgalma (az évi eladás) egy­millió dollár vagy több és évente legalább negyedmillió dollárért vásárolnak eladás­ra árut. Gazolin állomások al­kalmazottait a törvényes mi­nimális órabér csak az eset­ben illeti meg, ha az állomás évi bevétele legalább negyed­­millió dolár, vagyis a heti be­vétel 5,000 dollár vagy több. A department store tipusu özetekben, ha a fentiek sze­rint érvényes is a törvényes minimum, mégis kivételt ké­peznek a lunch counter alkal­mazottak. Ezeket a törvény azért nem fedezi, mert nem fedezi a vendéglői és hotel al­kalmazottakat sem. Nem ter­jed ki továbbá a törvény ha­tálya mosodákra, mozikra, kórházakra, aggmenházakra és más gondozó intézetekre, csak szezonban tevékenykedő szór akozeh elyekr e. GYERMEKMUNKA Az eddigi, törvénynek a gyermekmunkát korlátozó rendelkezései érvényre emel­kednek azokban az üzemek­ben lés üzletekben, amelyek re az uj törvény kiterjeszti hatályát. Ezek a korlátozó rendelkezések a következők: Általában 16 év a minimális korhatár és 18 év oly foglal­kozásban, melyet a munka­ügyi miniszter veszélyesnek jelent ki. 14 és 16 közti fiuk és lányok az iskolai órákon kívül foglalkoztathatók üzlet­ben és irodában, de csak any­­nyi órán át, amennyit a mi­nisztérium megengedhetőnek nyilvánít. HELYI HIVATALOK Felvilágosítást adnak a he­lyi Wage and Hour Division hivatalok, az államok főváro­saiban vagy nagyobb városai­ban. Ily hivatalok vannak, például, New York államban: New York, Bronx, Brooklyn, Jamaica, Syracuse, Buffalo. Ohio államban: Cleveland, Cincinnati, Columbus, Illino­isban : Chicago, 'Springfield. Michiganben; Detroit, Grand Rapids. Pennsylvaniában: Pittsburgh, Philadelphia, Harrisburg, W ilkes-Barre. Galiforniában: Los Angeels, Hollywood, Long Beach, San Francisco, Oakland. Floridá-verekkel, aztán ők egy néger parancsnokkal az élükön visszatérnek New Guineába és elkergetik a szigetről a fehér embereket. Ez nem is lenne olyan rossz, mert ha elkergetik a fehér embereket, a pápuák egymásközt lesznek és biz­tosan békességben fognak élni egymással. Miért tehát a félelem Amerikától? Azért, magyarázta Ephaim Jubilee képviselő, mert ő óva intette a szubmarinosokat attól, hogy ön­­ként vagy önkéntelenül Amerikába menjenek. Felvi­lágosította a pápuákat, hogy Amerikában nem lehet nyugodtan élni. Mindenki rohan éjjel-nappal, egy perc szünet nélkül. Egyébként milyen tapasztalatokat szerzett Mr. Ju­bilee, törvényhozó és iskolai tanító, New Yorkból? Egé­szen hihetetlen dolgokat tapasztalt. Például: A hotel­ben söprik a padlót és mindennap uj ágyhuzatot adnak. Ilyen ország pápuáknak nem való! Hírek a világ minden részéből BRÜSSZEL, Belgium — Szakértők megállapitása szerint a levegő tisztátalanságai, főleg az automobilok kipuffogó gázai az okai annak, hogy Belgiumban hat év alatt négyszeresére emelkedett a tüdőrák megbete­gedések száma. SPEYER, Németország — A Speyer Nagyasszo­nyai katedrális építésének 900-ik évfordulóját ünnepli a város népe s a kormány ez alkalomból emlékbélye­get bocsát ki. A templom építését 1061-ben kezdték meg. 1698-ben a francia invázió alatt a templom el­pusztult, de aztán újjáépítették. SEOUL, Korea — A forradalmi törvényszék ha­jálra ítélte Lim Hjua Szó filmmágnást, aki egy felfo­gadott bandát ráuszított a választási csalások ellen tün­tető diákokra. BECS — Egy orosz tudós, aki itt menedékjogot ka­pott, úgy nyilatkozott, hogy Ukrajnában van egy szov­jet-ellenes “földalatti’’ szervezet. Ő maga, Nikoláj Iva­­novic Szereda, állandó kapcsolatban volt nyugati emig­ráns szervezetekkel. NEW DELHI, India — Nehru miniszterelnök a parlamentben közölte, hogy indiai tudósok sikeres kí­sérleteket végeztek egy repülőgépből kilőhető raké­tával. A siker éveken át folytatott próbálkozások ered­ménye volt. MOSZKVA — Halálra Ítéltek és főbelőttek egy te­­herautósoffőrt, aki az országúton megtámadott és ki­fosztott egy állami vállalat raktárából származott szőr­méket és szöveteket szállító kocsit. Bűntársait sok évi börtönbüntetéssel sújtották. BERLIN — Gerhard Eisler, a keletnémet kom­munisták fő propagandistája, azt a tanácsot adta a kommunista fiatalságnak, hogy ha tudomásukra jut, hogy egy házban nyugat-berlini televíziót néznek, másszanak fel a háztetőre és szedjék le az antennát. DAR-ES-SALAM, Taganyika, Afrika — Amerika 20,000 tonna búzát ígért Taganyika kormányának, a szárazság folytán éhínségnek kitett lakosság megse­gítésére. Az első szállítmány, 4000 tonna, a napokban megérkezett. MOSZKVA — A szovjet hivatalos rádió bejelen­tette, hogy ezentúl portugál nyelvű programot is fog sugározni Angola és a többi portugál gyarmatok felé. A cél: lázitani az amugyis lázadozó bennszülötteket. HAMBURG — Horst Stein, a keletberlini állami operaház karnagya és zeneigazgatója, látogatóban volt Hamburgban, amikor a keletnémet kommunista kor­mány elzárta Kelet-Berlint, a nyugati városrésztől. A megdöbbentő hir hallatára elhatározta, hogy nem tér vissza keletberlini állásába, a nyugati szabad ország­részben marad. NAKHODKA, Szibéria —• N. P. Goretojt, egy ke­resztény szekta vezérét, 5 évi börtönre Ítélték, mert gyermekeiknek vallási oktatást nyújtott és megtiltot­ta nekik, hogy résztvegyenek kommunista akciókban. NEW DELHI — A statisztikai hivatal számítása szerint Indiának 15 év múlva 625 millió lakosa lesz — 187 millióval több, mint most. ban: Miami, Tampa, Jackson­ville. RÁBESZÉLÉS ÉS BÜNTETÉS Szigorú büntetést helyez ki­látásba a törvény azoknak a munkaadóknak, akik szándé­kosan és makacsul megszegik a minimális óraibérre és a tul­­órabérekre vonatkozó előírá­sokat. Súlyosabb esetekben a büntetés 10,000 dollár és hat havi börtön lehet. De az ille­tékes hivatalok minden eset­ben, ha panasz érkezik hozzá­juk, előbb békés megoldásra fognak törekedni, büntetés­sel való fenyegetőzés helyett a felvilágosítással és rábeszé­lésekkel fognak próbálkozni, amely rendszer a múltban jól bevált. Tekintettel arra, hogy a munkabér-munkaóra tör­vény a mostani kiterjesztés után már összesen 24 millió munkásra vonatkozik, a mun­kaügyi minisztérium a fel­ügyelők és ellenőrök számát többszázzal emelni fogja. MI LESZ? Hogy milyen kihatása lesz a minimális munkabér kiter­jesztésének a kiskereskedel­mi üzletre, azt még nem lehet tudni. Az érdekeltség felől oly hangok hallatszanak, hogy sok üzlet radikális változta­tásokra készül; vagy emelni fogják az- áraikat, vagy csök­kenteni az alkalmazottak szá­mát, vagy bevezetni a super-) marlket-stilusu önkiszolgálási rendszert (amely újabban five and ten üzletekben é3 drug üzletekben már megle­hetősen általános.) Kétkedőkben és kritikusok­ban nincs hiány. A legsúlyo­sabb kifogás a törvény ellen az, hogy éppen a legrosszab­bul fizetett munkásoknak, mosodai alkalmazottaknak, nem nyújt könnyítést. Ezek, nagyobbára néger lányok, he­ti 25-30 dollárt keresnek. Két­kedő kritikusok kevés érde­met találnak egy törvényben, amely áldásait csak kis ada­gokban osztogatja és a javát csak későbbre Ígéri — későb­bi évekre, amikor a drágulás értéktelenné teheti a beígért órabéremeléseket. THE GOOD SHEPHERD

Next

/
Thumbnails
Contents