A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1961-08-18 / 33. szám

A Jó PÁSZTOR 3. OLDAL ISMERETEK KINCSESTÁRA ESZTERGOM Győr mellett Esztergom a magyarországi felső Duna-szakasz legjelentősebb városa mind ipari, mind művelődési tekintetben. Története az őskortól napjainkig fordulatokban gazdag: 1956-ban második megalapításának hétszáza­dik évfordulóját ünnepelte. Szines múltját tükrözik — nemzetközi rangú — muzeális, könyv- és levéltári gyűjteményei s műemlékei. Értékük súlya s rangja szerint Esztergom az ország második múzeumi váro­sa. Esztergom környéke az utolsó jégkorszak óta em­berlakta föld; ősi középeurópai kulturtáj. Már az ős­közösség népei is tanyáztak errefelé. Elsőül a felsődu­nai tájról a kelták feljegyzései emlékeznek meg. Ez a nagymüveltségü s távoli országokkal is kereskedő nép elsőként foglalkozik pénzveréssel, gölöncsérébe pedig a korongolásban tűnnek ki. Az első században római légionáriusok szállj ák meg Pannóniát, s a Duna lesz a birodalom északi határvonala. Esztergomnak — Gran, Strigonium — a Garam folyóval egyező régi nevét, 178 körül Marcus Aurelius, a filozófus császár jegyzi fel a Vallomásokban. így került bele ezernyolcszáz évvel ezelőtt Esztergom a művelődéstörténetbe. Valentinia­­nus császár köráben, a 370-es évek idején Pilismaró­­ton, a Hideglelőskereszt csúcsán, az esztergomi Vár­hegyen, Tokodon római táborvárosok keletkeztek; Vi­­segdrád és Tát között huszonegy Duna-parti őrtorony nyomát sikerült meglelni. A rómaiak pannóniai ural­mának az V. század első tizedében Attila hunjai vetet­tek véget. E táj történetének kevéssé ismert szakasza a rómaiak pannóniai visszavonulása s a magyar hon­foglalás időpontja közé eső négyszáz esztendő, a nép­­vándorlás kora. Ekkoriban egymást felváltva germán, szláv népek és avarok éltek itt. Esztergom a 960-as évektől az 1241—42-ben bekö­vetkezett tatárjárásig a magyar királyok székhelye. Esztergom szülötte I. István király alapítja az eszter­gomi érsekséget, s ez az intézmény hamarosan megszer­zi a magyar egyház primátusát. A korai középkor kétszázötven esztendején át a helység az ország gazdasági, közigazgatási, művelődési életének szive. Székesfehérvárott és Esztergomban hozzák az ország törvényeit. I Istvántól IV. Béla korá­ig itt verik a magyar pénzt. Ide gyűjtik a megyék ter­ményadóját. A város megalapítása idejétől kezdve kettős arcu­latú. A Várhegy s a hozzá csatlakozó Víziváros az új­korig a papi fejedelemség székhelye. Ettől délebbre, a mai Belváros városmagja körül alakult ki az egykori királyi város, az I. István korabeli pénzeken ábrázolt Civitas regia. Mindkettő egészen a 19. század végéig megőrizte jogi különállóságát. A királyi város polgár­sága a 13. századtól a török hóditásig elkeseredett harc­ban állt az esztergomi káptalannal és az érsekséggel, amely a polgári szabadság csorbítása árán egyre több előjogot szerzett és egyre több területet hasított ki a polgároklakta Esztergom-királyváros területén. A tatárjárás során a királyi város megsemmisült, csupán a fellegvár állta a tatárok ostromát. IV. Béla 1243—1256 között a budai Várhegyre teszi át reziden­ciáját és 1249-ben az esztergomvári királyi palotát vég­legesen az itt székelő érsekeknek adja át. Ettől fogva a város mindinkább egyházi irányítás alá kerül. E fo­lyamat a 16. század elejére tetőződik be, amikor is Ba­­kócz Tamás érsek II. Ulászlótól hatezer arany zálogjo­gon megszerezi Esztergom királyi városát. III. Béla idején a királyi székváros Európa egyik jelentős, gazdag városa. Ekkoriban Írja az esztergomi királyi palota valamelyik termében Péter mester, esz­tergomi prépost — az immár személyében is ismert Anonymus — hires könyvét “a magyarok viselt dol­gairól”. A város másik fénykora a 15. században volt. Vitéz János érsek, a Hunyadi-ház rokona, Hunyadi János “tolla’ , a pozsonyi egyetem alapitója, esztergo­mi reneszánsz udvarában harminc könyvmásolót fog­lalkoztat, könyvtára Mátyáséval vetekszik. A 15. szá­zadi esztergomi humanista körtagjai közt ott találjuk Régiómon tanúst, a modern csillagászat atyját, Janus Pannoniust, a költőt, Galeottot, utóbb Mátyás huma­nista történetíróját. A város középkori virágzásának — a későbbi török háborúk pusztítása ellenére — oly jelentős építészeti emlékei maradtak fenn, mint III. Béla 12. századvégi várkastélya — a gótika első jelentkezése magyar föl­dön — s a 16. század elejei Bakócz-sirkápolna, a firen­zei reneszánsz építészet remeke. A város művelődéstörténeti emlékeinek sorsa, Budáéval egybevetve, szerencsés. Amíg ugyanis Budán mind a királyi könyvtár, mind a királyi levéltár és kincstár szinte teljességgel megsemmisült, a papság ál­tal 1528—30-ban kiürített Esztergom számos középko­ri, könyvtári, levéltári, kincstári műtárgya megmaradt. (A koronázási eskükereszt, középkori miseruhák, a Suki-óegyhely, a Mátyás-kálvária stb.) A török 1543-ban foglalta el. A vár — tízéves meg­szakítással (1595—1605) — száznegyven évig nyögte a basák uralmát. E helység mint az oszmán birodalom legnyugatibb Dunamenti végvára, az esztergomi szand­• • • • IITAZAS A FOLD KORUL EGY PERC ALATT LLANGOLLEN, Wales. — A Plaid Cymru nacio­nalista lap tiltakozik nemcsak az ellen, hogy német ka­tonaság gyakorlatozik angol földön, hanem az ellen is, hogy angol katonák állomásoznak walesi területen. Ez utóbbit azért nehezményezik, mert a Walesben szol­gáló angol katonák gyermekeit az iskolákban angol nyelven tanítják s ez a walesi nyelv rovására megy. A walesi nacionalisták attól tartanak, hogy a walesiek idővel éppen úgy elfelejtik saját nemzeti nyelvüket, mint az írek, akik közt csak nagyon kevesen akadnak ir nyelven beszélők. így kölözle meg a rendőrség Bruce McRae Britt 40 éves banditát, aki a Pacific Airlines DC-3 jelzésű repülőgépén lövöldözött. Britt jegy nélkül akart feleségéhez utazni, s mivel ebben megakadályozták, az ellenőrt és a pilótát súlyosan megsebesitette. Élelmiszerhiány? VESZÉLYBEN AZ EMBERISÉG-, SOKAN VAGYUNK! Gyakorta hallunk arról, hogy Amerika mezőgazdasági termékei feleslegben vannak és jelentékenyen többet ter­melünk annál, mint amennyi élelmiszert az Egyesült Ál­lamok lakossága el tud fo­gyasztani. Az utóbbi hóna­pokban azonban egészen más­fajta hangok is hallatszanak erről a kérdésről. A New Yorkban lévő Élel­miszergyártási Intézet szak­embereinek véleménye sze­rint határozott lehetőség van a bekövetkező évszáza­dokban arra, hogy Ameriká­ban és az egész világon egy­aránt élelmszerhiány követ­kezzék be. Az élelmiszergyár­tási szakemberek úgy vélik, hogy Amerika és a világ né­pessége sokkal gyorsabb arányban növelőik, mint a mezőgazdasági termelőképes­ség. Számos országban már e pillanatban is jelentős az élelmiszerhiány- Elsősorban Indiában és általában a gaz­daságilag elmaradott orszá­gokban. — Aligha lehet kétséges hangsúlyozzák a szakembe­rek — hogy a bekövetkező évszázadokban az emberiség­nek mezőgazdasági termé­kekkel való ellátása lesz a legfontosabb probléma. Megkétszereződik az emberiség Dr. Harold W. Schultz, az Élelmiszergyártási Intézet sák székhelye volt. Falai alatt szenvedett Halálos sérü­lést 1594-ben Balassi Bálint, A 17. század-végi vissza­foglaláskor Esztergom szülötte, Bottyán János vitéz­kedett itt. Az 1683. évi felszabadítás lakatlan romhalmazt ta­lált a virágzó középkori város és vár helyén. A polgá­rias magyar törzslakosság megfogyatkozott, s helyük­be a Habsburgok németeket és szlovákokat telepítet­tek. A várat 1763-ig császári helyőrség őrizte. A városkép régi eredetű egyenetlensége történeti és társadalmi ellentétekkel függ össze. Amikor például Bottyán János küzd a török, majd a német ellen, Kol­­lonich Lipót, Esztergom érseke 1708-ban e város kuru­­cait földönfutókká teszi. A 18. század végén, majd a reformkorban Révai Miklós, Rájnis József, Kultsár Ist­ván pap-tanárk és irók, Lenhossék Mihály és Kamensz­­ky István orvosok, majd Kazinczy barátja: Rumy György Károly, Szeder Fábián, Czuczor Gergely irók, költők emelkednek ki a város haladó értelmiségéből. 1836-ban Kossuth barátja, Besze János ügyvéd települ e városba, s a megyében, Unyban, maga Kossuth is kis földbirtokot szerez. 1848 nyarán Esztergom nemzet­őrei, Besze őrnaggyal az élükön, részt vesznek az or­szág egyik legerősebb vára, Komárom visszaszerzésé­ben. Ugyanekkor a Kossuthék által kinevezett, de au­­likusnak bizonyult Hám János kerül Vitéz János és Pázmány Péter örökébe. 1894-ben jelentős fordulat következik be a két Esz­­tergom-város életében. Esztergom szabad királyi váro­sa, az érseki Esztergom-Viziváros egyesül az érseki Szenttamár faluval és a káptalani Szent György-mező községgel. Az egyesítés meghatározza az uj városkép további alakulását: a polgárváros radikálisabb elemei­vel szemben a várospolitikában egyre erőteljesebb többséghez jut az egyház. Ez a körülmény egyházfeje­delmi várossá alakítja Esztergomot. A második világháború után a 25,000-res lélekszá­mú határmenti város környékén 3 jelentősebb ipari centrum alakult. Egy vegyipari és épitőanyagipari, Nyersujfalu, Süttő, Lábatlan térségében, és egy szén­­bányászati központ Dorog környékén. Ezekhez újab­ban maga Esztergom városa járul uj nagyipari épít­ményeivel s ma már kisebb, erőteljesen fejlődő gépipa­ri és finom mechanikai központnak számit. A várost tudományos intézményei, múzeumai, le­véltárai, könyvtárai, műemlékei mellett iskolái is mű­velődési központtá avatják. Muzeális gyűjteményei kö­zül a Keresztény Muzeum, a Kincstár világhírű érté­keket őrzi. Műemlékei sorában a Vármúzeum s a Ba­­kócz-kápolna is nemzetközi becsű érték. A város jelen­legi felső-, közép- és általános iskolájában mintegy hatezer diák tanul. Dr. Zolnay László az esztergomi Balassi Bálint muzeum igazgatója. elnöke nemrégiben nyilatko­zatot adott az újságíróknak. Nyilatkozatában rámutatott arra, hogy a jelek szerint a kétezredik évben a Föld la­kossága felülmúlja majd a 6 billiót. Ez a szám pedig több, mnt kétszerese a jelenlegi­nek. — 1020-ban — mondotta Dr. Schultz — az Egyesült Államok lakossága 106 millió volt. A jelen pillanatban 180 millió és a kétezredik eszten­dőben — ha a szaporulat ilyen mértékű marad — fe lülmulja majd a 400 milliót.1 Ugyanez a helyzet a világ más országaiban is. Az a tény, hogy néhány évszázad alatt az emberiség létszáma a jelenleginek mintegy ká szeresére emelkedik majd, szükségessé teszi uj kutató intézetek felállítását. Ezek­nek a feladata lesz a mező­­gazdasági termelékenység fokozása, a termelt élelmisze­rek konzervára és szétosz­tása. Dr. Schultz hangsúlyozta az újságíróknak adott nyilat­kozatában, hogy a jövőben feltétlenül több élelmiszert kell termelnünk, hasonlókép­pen lényeges azonban az is, hogy a termelt élelmiszerek jól konzervált állapotban, romlás nélkül kerüljenek a vevőközönséghez. A világ élelmiszer ellátásának prob­lémája lényegesen súlyosabb, mnt Amerikáé. Az Egyesült Államokat fenyegeti ugyanis legkevésbbé az élelmiszer­­hiány. Ä világ fele — keveset eszik A jelenlegi statisztikái adatok azt bizonyítják, hogy Földünk lakosságának. a fele nem j ut elegendő élelmiszer­hez. Ez nem jelenti szükség­szerűen azt, hogy a világ fele — éhezik. Kétségtelen azon­ban, hogy emberek milliói mintegy tiz-husz százalék­kal kevesebb mennyiség élelmiszerhez jutnak, min amennyire szükségük volna Ez a viszonylagos élelmiszer hiány részint csökkenti mun kaképességüket, másrész pedig egészségük állandó ha nyatlását idézi elő. Az a kérdés: miképpen le­szünk képesek a már most is bizonyos mértékben mutat­kozó 'élelmiszerhiányt meg­szüntetni a jövőben és Föl­dünk nagyobbszámu lakossá­gát megfelelő mezőgazdasági termékkel ellátni ? Dr. Schultz véleménye sze­rint a jelenlegi helyzet — ámbár aggodalomra ad okot — nem reménytelen. A jövő élelmiszerei nagyrészének külső képe talán nem hason-HAVANA. — A latin-amerikai követségei rülbelül ezer kubai talált menedéket. Minthogy Castro kormánya nem hajlandó nekik szabad elvonulási és ki­­vándorlási engedélyt adni, ők a nemzetközi Vörös Ke­reszt és az amerikai országok szervezetének segítségét kérik. BERLIN. — A keletnémet szovjetzónából minden­nap, főleg a hétvégeken, ezrével menekülnek nyugatra az emberek. A napokban a menekülők ezreihez csat­lakozott két farmer . . . Ezeket a keletnémet kommu­nista kormány kiutasította, mert a kolhozparasztokat izgatták a kommunista rendszer ellen. ZÜRICH. — A svájci vámőrség még 1956-ban el­határozta, hogy részt vesz abban a közös akcióban, amely a magyar menekültek megsegítését tűzte ki fela­datául. Az önkéntes bérlevonásokból 146,000 frankot fordítottak családok támogatására és a fiatalok képzé­sére. Az akció most fejeződött be; a fennmaradó 3000 frankot a trogeni Pestalozzi-falu magyar háza javára utalták ki. ^ iiiKib. — A mres Liranü Gruignöl ahol hátborzongató rémhistóriákat adnak elő, a szin­­lapon ez is áll: “Első segély állomás az előcsarnokban, baloldalt’’. ’KAIRO. — A Rifai vallási szekta kigyóbüvölői, akik mutatványaikkal szórakoztatják a közönséget, csodás kigyószeliditési képességüket egy “meg-nem­­támadási szerződéssel” magyarázzák, melyet őseik a fáraók idejében kötöttek a kígyók társadalmával. Ez a szerződés valóságos “államtitok” a Rifai családok­ban, apáról fiúra száll. A szekta főnöke Mohammed Mussza sokszor bebizonyította, hogy kigyóméreg neki nem árt. Egy napon mégis egy kobrakigyó halálra mar­ta, de aztán a kobra megbánta bűnét, odalopakodott a halott bűvölő mellé és élettelenül fekve maradt ott — megbünhődött azért, mert megszegte a barátsági szerződést. USUMBURA, Ruada-Urundi, Afrika. — Egy au­tó és egy truck összeütközésénél súlyosan megsérült a Bahutu törzs egyik vezérembere. Az a hir terjedt el, hogy a vezér nem véletlenül jutott balesetbe, hanem a belga kormányzat el akarta őt tenni láb alól. E híresz­telések nyomában egymásra támadtak a belgák bará­tai és az ellenséges benszülöttek, tizenegy halott ma­radt a csatatéren. PORT OF SPAIN, Trinidad. — A Piarco repülő­téren használatba vettek egy uj seprüt, amelyet Ang­liában 24,000 dollárért vásárolt a Trinidad-Tobago tu­rista iroda. Két motorja van a hatalmas alkotmánynak: az egyik viszi előre, a másik forgatja a hengeralaku út­tisztító seprűket. ADELAIDE, Ausztrália. — A sertéskaraj evési verseny győztese Harry Thompson truck soffőr lett. Ebédre begyürt 29 karajt. Miután átvette a bajnoki ér­met és fogadta a gratulációkat, megevett még egy ser­lit majd a maihoz, tápérté­kük azonban emelkedni fog. "Megművelik" a tengereket Dr. Schultz elmondotta az újságíróknak, hogy már a kö­­zeljjövőben hozzákezdenek a tengerek “megműveléséhez.” Ezenfelül mesterséges nap fényt alkalmaznak majd a mezőgazdasági 'termelékeny­ség fokozására. Szárított hus­fajták kerülnek nagyszám­ban a piacra és az élelmisze­rek jelentős része “orvossá­gom capsulákba” sűrítve jut el a fogyasztókhoz. — A jövő élelmiszerellátá­si kilátásai gondot okoznak a szakembereknek, azonban bi­zonyosak vagyunk affelől, hogy a probléma nem lesz. megoldhatatlan — fejezte be az újságíróknak adott nyilat­kozatát Dr. Harold W. Schultz. j , , ■ ; j „

Next

/
Thumbnails
Contents