A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1961-08-18 / 33. szám
4. OLDAL A Jő PÁSZTOR ELVTÁRS URAK BASÁSKODNAK A MUNKÁS PARADICSOMBAN BUDAPEST, — A Népszava jelenti: A Oyőr-Sopron megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatója néhány hete fegyelmi utján száz forint kártérítésre kötelezte A. B. művezetőt, mert az utókalkuláció szerint az általa irányított építési munkálatoknál némázsa cementtel többet különböző anyagokat. Nem volt biztosítva az anyagoknak az éjszakai órákban történő őrzése sem. A biróság ezért, egyetértve az egyeztető bizottság döntésével, az igazgató fellebbezését elutasította. Eddig a történet. Amit szóvá kell tenni: mibe kerüllhetptt a S7.áz fnrinhJmmLfahm napjafőiyó építkezésnél a művezető mindössze egy hónapot dolgozott, a befejező munkálatoknál. Előtte e munkahelyen több művezető váltotta fel egymást. A vállalat nem tudta bizonyítani, hogy a többletcement-beépités a kártérítésre ítélt művezető egyhónapos működésének következménye. Ezért az egyeztető bizottság mentesítette a művezetőt a száz forint kártérítéstől. Az igazgató azonban nem nyugodott bele a döntésbe, Így került az ügy a megyei bírósághoz. Itt azután az is kiderült, a vállalat nem gondoskodott arról sem, hogy a művezetőnek a az építkezés átvételnél leltár szerint átadják a kiesett terhelési érték több száz forintra rúg. A biró, a két ülnök, a jegyzőkönyvvezető, a vállalati jogász és a megidézett művezető bére ugyancsak jelentős összeget tesz ki. Vájjon gondolt-e erre az igazgató, amikor az egyeztető bizottság helyes döntését a bíróság elé vitte? * Vájjon gondolt-e erre az igazgató elvtárs? — kérdi a pesti Népszava és mi felelünk: Nem. Az igazgató elvtárs csak arra gondolt, hogy megmutassa, ki az ur, a nagyur a házban. Merthát a népidemokráciában mindenki egyenlő, de az igazgató elvtárs egyenlőbb, mint a. művezető elvtárs. BOMLOTT AZ OSZTRAK-MAGYAR VISZONY publicitás, valamint a vasfüggöny állandó emlegetése rendkívül bosszantja, mert a nyugati világnak állandóan emlékezetébe idézi, hogy egész Magyar, ország egy nagy börtön. Ezért időnkint dühös sajtótámadásokat indít Ausztria kormánya ellen a semlegesség megsértésével vádolva őket. Több jegyzékváltásra is sor került a két kormány között, melyben — kommunista módszer szerint — Ausztriát vádolták határsértéssel. Nagy volt a magyar kormány felháborodása, mikor az osztrák kormány julius elején nyilvánosságra hozta, hogy hosszabb idő óta korszerű erődítmény-rendszert épített ki a magyar határ mentén. A Magyar Nemzet szerint “az osztrák határon létesített betonfüggöny nem az osztrák semlegesség, hanem a nyugatnémet revansista, militaris-Nicola Canali bíboros, a biborosi kollégium ötödik legidősebb tagja. 87 éves korában elhunyt a Vatikán városban. Vihar a Balatonon és a Bakonyban BUDAPEST. — Julius közepén a Balatonon az évtized egyik legnagyobb vihara száguldott végig; az orkán 43 percig tartott és három percig a szél sebessége meghaladta az óránkénti 30 kilométert. Az üdülőtelepeken rakétákkal riasztották a strandolókat, a száguldó szél azonban megelőzte a part felé igyekvőket és ellenállhatatlan erővel vízbe teperte és elsodorta a csónakokat, a vitorlásokat. Keszthelyen Bauer János, belefulladt a tóba. Ötvös József törzsőrmestert Balatonlellén, fürdés közben érte el a vihar és a hullámok között lelte halálát. Szakács Imre siófoki lakost — aki a tihanyi parton horgászott — elsodorta a fergeteg: a vihar után még öt-hat óra múlva sem találták meg. A Bakony hegységben is végigzuduiló orkán két halálos áldozatot követelt. gyet be aajon a táknak támadásokra. Legutóbb is ezért került sor tárgyalásokra Pécsben, hol Sebes István bécsi magyar követ vezetésével magyar kormányküldöttség és Paul W. Heininger osztrák rendkívüli követ, az osztrák külügyminisztérium nemzetközi jogi osztályknak vezetőjével az élén, oszták kormányküldöttség julius eleje óta határ ügyi tárgyalásokat folytatott az osztrák fővárosban. A tárgyalásokról, melyek julius 27-én értek véget, közös közleményt adtak ki a “közös államhatár láthatóvá tételére és az ezzel összefüggő kérdések szabályozására vonatkozó technikai jellegű szerződésről”, melyet a két kormány elé terjesztenek jóváhagyásra. Az egyezményről a két küldöttség ez év őszén további megbeszéléseket fog folytatni. PESTI GURRE TÜKÖR lancsi és Juliska A seprükészitő Vállalat helyett os alkony velőjének Albin bácsinak unokahuga frissen végezte az egyetemet. Juliskának hívták, virágzó kislány volt, amilyen egy huszonkét éves görög-latin szakos tanárn rí lan ti i Grz/'vVnf f A n r/-» 4-^ Végül is Albin bátyó kitalálta a legegyszerűbbet. Juliska sajtófelelős-dokumentátor lesz. ő figyeli majd a napi- és hetilapokat, a folyóiratokat, mit Írnak a vállalat készítményeiről, a cikkeket kivágja, MAGYAR DIÁKOK A SZOVJETUNIÓBAN (FEC.) — A Budapest ■yetemekről 50 orosz nyelv Szakos egyetemi hallgató küldtek a Szovjetunióba ta nulmányutra, hol 4 hetet fog nak tölteni segédnevelői be osztásban a moszkvai és lenin grádi pionir táborokban, je lentette a budapesti rádió. legvu.Kuuum. i nem hagyhatja el Juliska. Ez volt a véleménye a családnak is. Hosszas tanakodás után Albin bácsihoz fordultak. Alibin bácsi egy kicsit vakarta a fejét; mit csináljon hazai seprüiparunk egy filológus nővel? írassa meg vele a seprű művelődés történetét a dóroktól napjainkig? Esetleg, mivel Juliskának doktori címe is van alkalmazza mint üzemorvost, és méresse vele a seprés közben felvert por mennyiségét? Nehéz dolog. uoízailast. MegrenaelceWSIP mára a hazai időszaki kiadványokat, és az ifjú sajtófelelősdokumentátor munkához látott. Kezdetben némi zavart okozott, hogy folyton összekeverte a seprüt a seprővel: már kicédulázta a Borászati Közlöny tiz cikkét, amikor rájött, hogy a seprű és a seprő között némi külömbség van. Ettől azonban nem vesztette el kedvét. Veres Péter és Passuth László írásaiban többször olvasta a seprű szót, a politi- i kai napilapok is bőven adtait anyagot számára, amikor a kiseprüzendő huligánokról értekeztek. A vállalatnál az igazgató hagyta Juliskát, hadd dolgozzék a saját belátása szerint. Később azonban lelkiismeretfurdalása támadt, hogy nem ellenőrzi kellőképpen dr. Juliska munkáját, ezért egy csoportvezető bizottságot rendelt ki melléje. Csoportvezetőnek Jancsit nevezték ki. Ő agrármérnök volt, ugyancsak vidékiszonyban szenvedett. A vállalathoz Hlavinek néni ajánlotta be, a portás ángya. Jancsi és Juliska szorgalmasan d o k u mentáit, szemlézett. Munkájuk csakhamar tulépte az eredetileg megszabott kereteket. Esküvői ükön megjelent az egész vállalat. Amikor Juliska szülési szabadságra ment, felvettek kisegítőnek egy hót nyelven beszélő tánc- és vallástanárt. Vladek tanár ur az ikrek megszületése után sem vesztette el állását: egyrészt protektorát. Habajka szaktansat ekkor emelték ki, seprüszálipedrőből nyélbedugó lett, és nem illett megsérteni, másrészt a sajtófigyelés - dokumentálás kiterjedt az idegennyelvű időszaki lapokra is. Vladek tanár ur kiváló lapszemlét készített az argentin újságok seprüügyi Írásaiból. A csoport azóta is vígan dolgozik, legutóbb építettek számukra kétemeletes könyvtárhelyiséget, ahová lerakhatják a lapkivágatokat. Az Ózonkiszerelő Vállalat igazgatója a minap lezajlott tapasztalatcserén nagy érdeklődéssel tanulmányozta Jancsiék munkáját. Neki ugyanis most végez a fia: fogorvos lesz, de nem akar vidékre menni. Sajtó- és dokumentációs keret pedig Ózonkiszerelőéknél is van. Lontay László. "Minden a miénk" - részben Magyarországon és a többi szovjetrabságba sodort országban azt a jelszót óbégatják, hogy “Minden a miénk” es “Tiéd a gyár, magadnak lolgozoll” Amerikában az umióvezérek nem óbégatnak, 5k a kollektiv alkudozásnál halk hangon oly követeléseket állítanak fel, amelyeknek értelme az, hogy a gyár nem egyedül a gyárvállalaté, hanem a dolgozóknak is vannak oly jogaik, amelyek a korábbi jogelvek szerint a tulajdonjogból fakadnak. Az unió nem azt mondja, hogy “miénk a gyár,” hanem csak annyit mond, hogy “miénk is — részben — a gyár.” Ez kevesebb és több. Százszor több, mint a szovjet köztulajdon átlátszó hamissáyga. Mindenki átlát azon a hamisságon. Csak fanatikus kommunisták és ostoba fickók kételkednek abban, hogy ami ott van, az államkapitalizmus. Itt privát vállalatoké a gyár, ott az állam a kapitalista. Ez a különbség, és még az, hogy í^t a munkások bére és életszínvonala összehasonlíthatatlanul magasabb mint ott. A “Részben miénk a gyár” elv nem mai keletű; ennek az elvnek jegyében rendezték a roosevelti időkben Detroitban az ülősztrájkokat. Azóta az amerikai szocializmus nagy lépésekkel haladt előre és most már gyakorlati követelésekben megnyilvánul a szervezett munkásságnak az a felfogása, hogy a munka nem áru, a munkájukat a munkások nem adják el, hanem munkájukkal partnereivé válnak a vállalatnak. Az International Harvester mezőgazdasági gépgyár kollektiv szerződése október elsején lejár és a megújítási alkudozás középpontjában a partnerség áll. A unió magasabb béreket, magasabb nyugdijat és munkanélküli pótsegélyt, koraibb nyugdíjazást, a betegbiztosítás dijának teljes fizetését követeli — a termelés fokozódásának mértéke szerint, tekintet nélkül arra, hogy az egyik évben az előbbi évvel szemben mutatkozó nagyobb termelékenységet technikai haladás vagy fokozottabb munka eredményezi. Más szóval: amily mértékben növekednek a vállalat profitforrásai, oly mértékben növekedjen a munkások javadalmazása. Még más szóval: a munkások követelik az őket megillető részt a profitból. Tudjuk, hogy a kommunista gazdaságokban, Magyarországon is, van profitrészesedés. De — ott a bürokratikus feisőbbség, a teljhatalmú állam mint szuper-kapitalista szabja meg a profitrészesedés mértékét, itt elleniben a munkásságot képviselő uniónak módjában van a haszonrészesedés mértékét kiszámítani és ami míg fontosabb, kiharcolni. A magyar munkás kér, az amerikai munkás követel. Mi jobb? Érdekes lenne a buda-: pesti Népszavában, a magyarországi ál-szakszervezetek hivatalos lapjában, körkérdés keretében megvitatni ezt a kérdést, igennel vagy nemmel felelni a kérdésre, hogy mely rendszer jobb: a kommunista vagy a kapitalista profitrészesedési rend? De ugyan ki mer ilyen vitára kiállni ott, ahol az állami, társadalmi és és gazdasági rend orosz tankok és ágyuk védelme alatt áll? Halálra ítélték a családirtót SZEGED. — Május 2-án a rendőrség felnyitotta a Paprika utca 58. számú házat, amelyben meggyilkolva találta Rózsi Jánosné 21 éves, Rózsi János 25 éves, Buborék Gizella 17 éves, Forró Mária 4,1 éves és ifjú Rózsi János 20 hónapos szegdei lakost. A nyomozás azonnal megindult, és a lakosság segítségével a rendőrség néhány nap alatt kézre kerítette a gyilkost, Vass Gyula büntetett előéletű 25 éves szegedi lakost. A várost heteken át izgalomban tartó oünügy befejezéseként a Osongrád megyei biróság háromnapos tárgyalás után Ítéletet hozott a szinte példátlan bűnügyben. A széleskörű nyomozás, a tárgyi bizonyítékok a tanúvallomások és a tettes vallomása tisztázták a bűnügy minden részletét. Április 25- én reggel Vass Gyula, aki a Rózsi családdal jó viszonyban volt, felkereste az ugyancsak ott lakó Forró Máriát, Vass jól ismerte a család életkörülményeit. A gyilkosság napján csak Forró Máriát, Rózsi Jánosnét és ifjú Rózsi Jánost találta otthon. Amikor odaérkezett, Rozsiné éppen elmenőben volt, így Vass Gyula kettesben maradt Forró Máriával. Erőszakoskodni kezdett a nővel, és mivel Forró Mária ellenállt, a konyhában levő baltával fejbeverte, aztán több baltacsapással megölte. Tudta, hogy ha Rozsiné hazajön, nyomban reá fog gyanakodni. Ezért elhatározta: nemcsak Rozsinét, hanem az. egész családot meggyilkolja, hogy minél később fedezzék fel tettéi- és menekülni tudjon. A lakásban várta meg Rozsinét, és amikor a déli órákban a fiatalasszony hazajött, baltával leütötte és aztán meggyilkolta. Rozsiné sikoltozására felébredt 20 hónapos kisgyermeke, őt Vass baltáal szintén megölte. A holttesteket elrejtette a lakásban, majd amikor a munkából hazaérkezett Buborék Gizella, és nem sokkal később Rózsi János, őket is meggyilkolta. A lakást lezárta, a kulcsokat magával vitte, és több értéket eltulajdonított. Aznap este egy barátnőjével még színházba ment. A 25 éves gyilkos rendezetlen családi körülmények között nőtt fel. A forradalom idején Ausztriába, majd Angliába ment és 1958-ban tért viszsza. Hazatérése után 14 munkahelyen dolgozott hosszabbrövidebb ideig, és közben lopásért két ízben elítélték. Legutóbbi börtönbüntetését nem sokkal a gyilkosság előtt, április 12-én töltötte le. Április 18-án munkát vállalt, de munkahelyét öt nap múlva ott hagyta. Két napra rá követte el a gyükosságsorozatot. A biróság Vass Gyulát halálra ítélte. Vass Gyula enyhítésért fellebbezett. "Szerelmi bűnök" BÉCS. — Az itteni Kleines Blatt cirnü lapban olvastuk a következő izigatóan érdekes és talán részben igaz adatokat a, “Szerelem és bűn” témakörből: Franciaországban évente kereken ezer embert ölnek meg féltékenységből, ebből 700-at családi hűtlenség miatt. A megcsaltak vagy csalódottak között 58 százalék a nő és 42 százalék a férfi. Minden 100 véres eset közül Spanyolországban 19, Franciaországban 6 és Svédországban 0.7 százalék abba a keretbe esik, amit úgy neveznek, hogy “bűnözés szerelemből.” Ami a házasságtörő nőket illeti, a budapestiek vezetnek 64 százalékkal, utána nyomban a kopenhágaiak következnek 48 százalékkal. Harmadik helyen állanak a madridi dámák 22 százalékkal. Társadalmi állásuk szerint a hűtlenek legnagyobb része a szabadfoglalkozásúak közül kerülnek ki, ezeket követik á kereskedői osztályból valók. .1 111J. J. ■. 1 ......... -ii — NAPRÖL-NAPRA 1 Ghana afrikai néger állam elnöke, az amerikai egyetemet végzett Dr. Nkrumah, miután Washingtonban dicsérte a demokráciát és Moszkvában dicsérte a kommunista termelési rendet, most Pekingbe repült, ahol talán látni fogja a fegyencmunkára fogott kínai népnek egy kis töredékét. New Yorkban a szövetségi biróság a szovjet részére folytatott kémkedés miatt életfogytiglani börtönre Ítélte Dr. Robert Soblen ideg- és elmeorvost, aki vérrákban szenved és kevesebb mint egy éve van hátra. Denverben egy Titan-rakéta állomáson a földalatti folyosó építésénél egy 57 tonna súlyú ajtó a munkásokra esett, öt munkás meghalt, nyolc megsérült. A latin-amerikai országok gazdasági konferenciáján, Uruguay köztársaságban, Dillon amerikai pénzügyminiszter 10 év alatt 20,000 millió dollár financiális segítséget helyezett kilátásba azoknak az országoknak, amelyek maguk is mindent megtesznek, minden áldozatot meghoznak a nép életszínvonalának emeléséért. Castro gazdasági minisztere több mint két órán át azt szónokolta, hogy ők a szovjettől még többet fognak kapni az elkövetkező 20 évben. Kruscsev, aki most már sietősebben, átlag minden héten egyszer, egy-egy friss porció fenyegetéssel szolgál, a második űrhajós dicsérgetése közben bejelentette, hogy neki húszszor olyan pusztitóerejü hidrogénbombája van, mint Amerikának. Washingtonból mindjárt megjött a visszhang: A mieink éppen elég erősek ahhoz, hogy egy csapásra egy egész nagy várost rombadöntsenek. Castro pénzreformot hajtott végre, ami, kommunista mintára, egyben elkobzás. Aki 10,000 pezónál többet nyújtott be uj pénzre való átváltásra, az nem kap uj pezókat, a többletet Castro kapja — fegyverkezésre és propagandára. A kongresszus megszavazta a 46 és fél billió dolláros katonai költségvetést. Ennél többet sohasem költöttünk béke idején fegyverkezésre és katonai felkészültségre. A szenátus egyhangúlag megszavazott egy törvényt, amely halálbüntetéssel fenyegeti meg a repülőgépek elrablóit. A keletnémet szovjetzóna népét koncentrációs táborba csukták. Keletberlint Nyugatberlintől szeges^ drótkerítéssel választották el keletnémet kommunisták és orosz katonák. Körülbelül 80,000 keletberlini lakos nem mehetett el nyugatberlini munkahelyére. Miután addig naponta ezrek menekültek ki a keletnémet szovjetpokolból, most már csak egyeseknek sikerül a. szökés a szabadságba. Ez az uj berlini blokád a szovjettel 1949-ben kötött egyezmény megsértése és újabb bizonysága annak, hogy a szovjet szava egy kopeket sem ér. Egyben bevallása volt annak, hogy a szovjet rendszert csak erőszakkal, terrorral lehet népekre rákényszeríteni. t A délamerikai országok gazdasági konferenciája elfogadta az amerikai ajánlatot, hogy ezer millió dollár gyorssegélyt nyújt azoknak az országoknak, amelyekben legsúlyosabb a helyzet és legnagyobb a kommunista veszély. KITZBÜHEL, Ausztria. — A város közepetáján két héten állt egy autó s a rendőrök egyre-másra tiltott parkolási ticketet dugtak a szélvédőablak rámájára. Amikor a tizedik ticketre került volna sor, a rendőr alaposan szemügyre vette az autót kivül-belül és a podgyászrekeszben rátalált az autó tulajdonosának holttestére. Paul Hahner 46 éves németországi kereskedő volt, aki nyári vakációra jött Kitzbühel fürdőhelyre. Útközben felkérezkedett a kocsijára egy fiatalember, ez megölte és kirabolta. A fiatalembert most Bécsben megtalálták. Alfred Kreil a neve, 19 éves, acélöntődéi munkás. * SALZBURG, Ausztria. — Egy és fél év óta olcsó borjú- és sertéshússal házalt a városban Felix Eberhart nyugdíjas Kirchberg felsőausztriai faluból. A salzburgi vendéglősök voltak fő vevői. Most kiderült, hogy az olcsó hús az országúton elkóborolt és agyonvert kutyák húsa volt. CASABLANCA, Marokkó. — Mohammed Fardi, a zsebtolvajok királya, a napokban egy autóbuszban foglalkozása közben a rendőrség kezére került. Bevallása szerint 20 esztendő alatt vagy 10,000 ember pénztárcáját emelte el. BORGHETTO SANTO SPIRITO, Olaszország. — Maria Rosini 57 éves asszonyt kikiáltották az 1960 év legjobb anyósának és arany tűvel ajándékozták meg. A legjobb anyós nyilatkozott a sajtó képviselői előtt: “Én a nyujtódeszkát sohasem használtam másra, mint tészta gyúrására. A vékonyra gyúrt tészta az, ami a vömet mindig boldoggá tette. Azt tanácsolom az asszonyoknak: tanítsák meg lányukat arra, hogyan kell tésztát gyúrni; ha ezt jól megtanulja a lányuk, akkor egy fiút nyernek, ahelyett, hogy egy leányt elveszítenének”. HALLOTTA MÁR . . .? . . . hogy nem az angol nyelvet beszéli a legtöbb ember a világon, hanem a kínaiak fő nyelvét, a mandarint. 469 millió ember beszéli ezt a nyelvet. , ! . hogy a legkisebb atom szélessége kevesebb mint egy incsnek négybilliomodrésze. Vagyis négy ezer millió ilyen atom együtt egy incsnvi terjedelmű lenne. . . . hogy az osztriga evés világbajnoka Joe Garcia ausztráliai lakos, aki egy óra alatt 480 osztrigát nyelt le. .z r z-s ÓHAZAI HÍRADÓ
