A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1961-08-04 / 31. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 31. SZÁM The largest Hungarian Weekly in America Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap VOL. 41. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Philadelphia, South Bend péntek, 1961 augusztus 4. A JÚLIUSI MÉRLEG A keletnémet szovjetzónából júliusban több mint 30,000-en menekültek át a szabad városba, onnan a szabad országrészbe. Ily nagyarányú szökés a kommu­nista pokolból csak az 1953 évi lázadás után volt, ame­lyet — éppen úgy, mint három évvel utóbb a magyar­­országi szabadságharcot — a hazai hazaáruló kommu­nista kormány csak orosz tankok és ágyuk segitségével tudott vérbefojtani. A keletnémet újságok nap-nap mellett közölnek hireket bűnvádi eljárásokról, szigorú Ítéletekről olya­nok ellen, akik elősegítették másoknak szökését. A ke­letnémet katonaság lapja azzal igyekszik megnyugtat­ni a hithü kommunistákat, hogy amikor Kruscsev alá­írja a békeszerződést, ők meg fogják akadályozni a tö­meges szökést, amennyiben ők fogják ellenőrizni a Nyugat-Berlin és Nyugat-Németország közti légifor­­gahnat. A nyugati katonai szövetség köréből jön az infor­máció, hogy ha Kruscsev beváltja fenyegetését, hogy békeszerződést köt a keletnémet szovjetzónával (vagy­is: önmagával) és a keletnémet kommunisták akadá­lyozzák a vasúti és országúti forgalmat, nem tankok­kal fognak utat törni maguknak, hanem légi forgalom­mal fogják megkísérelni a blokád megtörését. Ilykép­­pen a keletnémet vagy az orosz katonaság lenne kény télén az első lövést leadni és a világ közvéleménye előtt nem ködösíthetik el a tényt, hogy ők a támadók. Hírek a világ minden részéből ANKARA. _ A törökországi katonai kormány beváltja ígéretét, hogy visszaállítja a demokratikus államrendet. Október 15-én — 14 hónappal a Men e­­res kormány megbuktatása után — általános választás lesz. A portugál Save nevű hajón az afrikai Mozambique partjai mellett tűz ütött ki. A jelentések szerint a gőzösön a szerencsétlenség pillanatában 565 személy — utasok és legénység — tartózkodott. A tűz következtében 237 ember meghalt, vagy eltűnt. 40 embernek sikerült egy elszigetelt öbölben partra­­szállnia, azokat azonban éhség és vadállatok fenyegetik. KRUSCSEV MIT AKAR ÉS KENNEDY MIT TESZ? SAN SALVADOR. — A kormány idejében felfe­dezett egy kommunista összeesküvést. A betiltott kom­munista párt több tagját letartóztatták, lakásaikban rengeteg kommunista propagandairást elkoboztak. OAXACA, Mexico. — Elnöki rendeletre Oaxaca államban kisajátítottak 266,873 aker földet. A földeket szétosztják földnélküli paraszt családok közt s a két real estate vállalatnak, amelyek birtokában voltak a földek, kártérítést igér a EGY VAGY KÉT FORRADALOM? TOKIO. — A japán kommunista párt konvenció­ján két elmélet és program hívei vitatkoznak. Az egyik tantétel úgy hangzik, hogy a japán népnek két ellensé­ge van: első ellenség az amerikai imperializmus, má­sodik a japán kapitalizn, us, tehát először Amerika el­len kell fordulni, aztán a belső ellenség ellen. A másik felfogás: megdönteni a kapitalizmus rendszerét Japán­ban, más forradalomra nincs szükség. A végcél azonban egy és ugyanaz: kommunista uralom Japánban. GŐZERŐVEL FOLYIK A RUTITÁS BUDAPEST. — A Népszava jelenti: Az 1960—61- es oktatási évben több mint 31,000 vidéki és körülbelül 9000 budapesti pedagógus vett részt kommunista vi­lágnézeti továbbképzésben. A konferencia munkáját általában élénkség s az időszerű politikai események, kérdések iránti fokozott érdeklődés jellemezte. Az ál­lami ideológiai továbbképzés mellett más oktatási for­mák is segítették a nevelők világnézeti fejlődését. So­kan kapcsolódtak be a pártoktatásba, számosán a marxista—leninista esti egyetemeken bővitették isme­reteiket. Ugyancsak hozzájárultak a pedagógusok vi­lágnézeti fejlődéséhez különböző előadások, ankétok. viták. Az iskolareformmal kapcsolatban rendezett vi­ták és ankétok is hatékonyan segítették a helyes né­zetek kialakítását. A továbbképzés, amiről itt szó van, a valóságban tömeges butítás, merthiszen a mindenféle értekezlete­ken nincsen, nem is lehet eszmecsere. A továbbképzők ismertetik a marxista—leninista—sztálinista csalha­tatlan igazságokat és a pedagógusoknak— tanítóknak és tanároknak — be kell biflázniuk a vitathatatlan maszlagot. Önálló véleményük lehet — van is — a pe­dagógusoknak, de azt nem nyilváníthatják. Berlin — mindenki minden­hol erről beszél. — Berlin — nem egy városnév, hanem egy fogalom, egy veszély és egy fenyegetés, egy áldás és egy átok, egy emlékeztető arra, amit a 4-ik századiban egy bi­zonyos Vegetius és 1790 ja nuár 8.-án George Washing­ton ufondott, egy lyuk, utolsó lyuk a vasfüggönyben, diplo­máciai sakktábla, stb., stb. Egyszóval sokat mond ez a név, ez a szó: Berlin. Mégis megpróbáljuk a tények, néze­teik, lehetőségek és kilátások tömkelegében megtalálni a berlini kérdés megértéséhez vezető utat. Miért akarja Kruscsev Ber­lint? Azt mondja, hogy Berlin olyasvalami, mint egy csont, ami a torkában van és kínoz­za. Berlin kint okoz neki, mert a szabad nyugati városrész egyrészét az orosz gyarmat­­birodalom 'belsejében megmu­tatja a szabad állami, társa­dalmi és gazdasági rend fel­­sőbbségét, másrészt gyengíti a birodalom legsebezhetőbb gyarmatát, a keletnémet szovjetzónát, amennyiben le­hetővé teszi ezrek és százez­rek szökését a szovjetpokol­ból. Miért j avasol Kruscsev Nyugat-Berlinnek “szabad város” jelleget? Azért, ami­ért Yaltában Sztálin barátsá­gos mosollyal hozzájárult Roosevelt kov.it, ciJósh ti*., Ivo-gy a középeurópai országokban a népek szabad választás utján döntsenek kormányzatuk dol­gában. A cél beugratás volt és a szándék a megállapodás be nem tartása volt akkor és igy van ez ina is. Miért akar Kruscsev béke­­szerződést kötni Kelet-Német­­országgal? A kérdést inkább így kellene megfogalmazni: “Miért akar békét kötni ön­magával?” Hiszel a keletné­met szovjetzónámk nincs kor­mánya, ott egyedül a szovjet uralkodik? — A felelet erre a kérdésre az, hofy Kruscsev nem mer fejjel fának menni, öngyilkos atomláborut ki­robbantani. Kerüő utón pró­bálkozik a Nyugt kizavará­sával Berlinből. la a keletné­met bábkormányvalami vég-Nem tetszik az Eichmann-pei a szovjet propagandistáknak MOSZKVA. — A Pravda kommentátora az Eich­­mann perről szóló újabb cikkében afeletti felháboro­dásának ad kifejezést, hogy a bíróság és a polgári saj­tó csak a halottak millióiról beszél és csak a véres náci­uralom már lerombolt oszlopairól, ahelyett, hogy a pert a bonni kormány elleni propagandára használnák fel. “A jeruzsálemi biróság tevékenységének alapját, az Izraelben uralkodó körök azon célkitűzése képezi, hogy eltávolítsanak a perből minden részletet, amely kelle­metlen helyzetbe hozhatja Bonnt”. A cikkből nem derül ki, hogy Rozen igazságügy­miniszter, vagy milyen más “uralkodó kör” adja az utasításokat Landau főbírónak, a moszkvai kommen­tátor szerint, aki nyilván még sohasem hallott függet­len igazságszolgáltatásról, hanem csak a politikai uta­sításokat végrehajtó orosz bíróságokat isméi. “Ezek az uralkodó körök félrevezetik Iráel népét, bohózattá változtatják az Eichmann-pert, e ezenfelül még el akarják hallgatni, hogy a Szovjetuiió népének fiai és leányai életüket áldozták fel, hogy r.egmentsék az emberiséget a náciuralomtól. Mindannál— folytat­ja a Pravda —, ami az Eichmann-perben leátszódik és az akkori véres eseményekkel kapcsolatos figyelmez­tetésként kell szolgálnia a szovjet közönsg számára. El lehet különíteni egy nácibünöst a jeruzslemi üveg­­kalitkában, de se Tel Avivnek, se Bonnak rim sikerült eltitkolni a jeruzsálemi bohózat mögötti ínyeket. A népek látják az igazságot.” NEM TÁNCOL VISSZ! PÁRIS. — Rudolf Nuriev, a leningrádballet első táncosa, aki drámai körülmények között negszökött a csoportból, kijelentette, hogy fél az orozok bosszú­jától és két-három naponként változtatja lkhelyét. A táncos, akit az egyik párisi csoport alkalmzott, felin­­dultsággal elmondotta, hogy uj igazgatój; máris fe­nyegető leveleket és telefonbejelentéseket iapott. “Jól meg vagyok védve, de fel kell tenem a kér­dést, hogy mennyi ideig kell még rejtőzlidnöm'’ — mondta a Paris Press munkatársának a tacos. “Már hosszabb ideje el akartam távozni a Szovjqunióból és négyizben elmulasztottam az alkalmat. E/, a szándé­komat mindenki tudta, családom tagjai éleningrádi tanárom is. Sohasem térek vissza a Szovjtmióba”. zetesnek tetsző erőszakossá got követ el (blokád, inci­dens, stb.) — Kruscsev mint az Ulbricht banda főnöke, még mindig visszakozhat. Messzi távban mi a Krus­csev célja a berlini próbálko­zással ? A kisebb cél: menteni a, keletnémet szovjetzóna gaz­daságát, amelyet elv érzéssel fenyeget a fiatalok, a képzet­tek és hasznosak tömeges szökése Nyugat-Berlinen át. A nagyobb cél: betömni az utolsó, egyedüli lyukat, amely megtöri a vasfüggöny folyto­nosságát. Ha sikerül Berlint megkaparintania, menten helyreáll az orosz gyarmatbi­rodalom teljessége, határai­nak véglegessége és biztossá­ga. A hidegháború európai hadszínterén a szovjet végle­ges győzelmét jelentené Nyu­gat-Berlin meghóditása. De a hidegháború nemcsak Európáiban, hanem világszer­te folyik, Kruscsev nemcsak Közép-Európát akarja, ha­nem el akarja temetni az egész világon a szabad álla­mi és társadalmi rendet. Minthogy ő nem őrült, mint volt Hitler, ezzel most nem is mer próbálkozni. Háborúval csak fenyegetőzik, de háborút nem akar, háborútól retteg. Most nézzük, mit tehet, mit tesz Kennedy, hogy Kruscsev­nek lehetővé tegye a viszako­­zást a berlini ultimátumtól, amely esetleg akarata ellené­re Is háborúba fcényszerithet­­né őt ? Kennedy a berlini kérdésen át valamelyes rendezést ter­vez nemcsak Berlinben, nem­csak a szétszakított Németor­szágban, hanem egész Euró­pában, beleértve az orosz ér­dekszférát, a kelet- és közép­­európai csatlósországokat. Tudva azt, hogy a szovjettel való minden vitában a fő érv a katonai erő, Kennedy a nem­zetihez és a világhoz intézett üzenetében elsősorban az amerikai katonai felkészült­ség fokozását vette program­ba. Bejelentette az, amerikai katonai személyzet létszámá­nak mérsékelt növelését és a fegyverkezésnek több mint mérsékelt növelését. Hangsú­lyozni kell, hogy ez nem há­borús készülődés, hanem in­kább a békekilátások erősebb megalapozása. Amit tizenhat évszázad előtt Vegetius és sokkal később Washington j-iUiN JJU1N. — A leningrádi Kirov ballet táncosai érdekes felfedezést tettek itt: Az angliai országos egész­ségvédelem kedvezményei kiterjednek angolokon kí­vül külföldi látogatókra is. Miután erre rájöttek, a bal­let táncosok és táncosnők sorra kireparáltatták hibás fogaikat, egy-egy font sterlingért. A maradék fogorvosi dijat az angol állam fizeti.' mondott, örök igazság, a tör­ténelem sokszor megerősítet­te: “Ha békét akarsz, légy ké­szen háborúra.” Döbbenete­sen találó volt Kennedy drá­mai megállapítása, hogy ha Berlin miatt háborúra kerül­ne sor, ez a háború Moszkvá­ból indulna ki. A felkészült­ség fokozása intelem volt Moszkvának, hogy a Kruscsev banda tűzzel játszik. Mit tesz Kennedy, hogy hit­leri őrült rohamtól visszari­assza a moszkvai nagyurat? Megüzente Kruscsevnek, hogy Nyugat-Berlin több mint két milliónyi szabad né­pét nem vetheti kommunista rabságba erről szó sem lehet, erről alkudozni sem lelhet. Ez­zel az üzenettel Kennedy el­utasította az immár két éves berlini ultimátumot. Ultimá­tum lényegében “utolsó szót’’ jelent, és miután a berlini kérdésben Kruscsev is, Ken­nedy is kimondta az utolsó szót, a történelem logikája és példaadása szerint az utolsó szó után eldördül az első lö­vés. Ha most a történelem sokezeréves tantétele hamis­nak bizonyult, ennek egysze­rű magyarázata az atombom­ba. Nem szabad, nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a szovjetnek óriási katonai hatalma van, olyan nagy ha­talma, hogy képes elpusztíta­ni — önmagát és a fél világot. Ezért, és csakis ezért, az “utolsó szó” után még szóba kell állni a moszkvai nagy­­urakikal, alkudozni kell ve­lük. Be kell látnunk, hogy oly nagyhatalomnak, amilyenné a hitleri katasztrófa folytán a szovjet erősödött, nem le­het egyszerűen azt üzenni: takarodjál! Alkudozni kell, már csak azért is, mert talán vannak a szovjetnek is érelmei, kifogásai a mostani közópeu­­rópai rendellenes helyzetben, amelyek orvoslást igényelnek. Ezért Kennedy, homályos célzásokkal ugyan, de elég­gé világosan érthetően, bizo­nyos uj rendezések lehetősé­gére utalt. Sok lehetőség van, például: A német-lengyel ha­tár végleges megszabása; a Kruscsev által bejelentett bé­keszerződés után az átutazó forgalomban a német kommu­nisták hatáskörének elisme­rése (blokád kizárásával) ; az amerikai-angol-francia hely­őrség jelképes létszámcsök­kentése; a nyugat-berlini (és egyben a kelet-berlini) kém­kedési központok felszámolá­sa — és igy tovább. Lehet és kell ig oly megállapodások kö­tése, amelyekre úgy Kenne­dy, mint Kruscsev mint sike­rekre mutathat rá. Hiszen egyik sem térhet haza a ber­lini szócsatatérről azzal a be­vallással, hogy vereséget szenvedett. Mi lesz tehát? Kennedy megüzente Kruscsevnek, hogy háborús fenyegetéssel nem számíthat olcsó győzelemre. Ha — mint az utolsó óráig re­méljük — Kruscsev ezt belát­ja, nagyjában marad a mos­tani abnormális helyzet: szét­­szakitott Németország, szét­szakított Berlin és Nyugab- Berlinben a szabad világ fé­nyes panorámája a sivár kom­munista környezetben. Ez a panoráma csont a Kruscsev torkában — neki átok, ne­künk áldás. Ebben a tótágastálló világ­ban ma az a példátlan helyzet, hogy csak az év végével jár le Kruscsev ultimátuma, ame­lyet már most határozott “Nem !”-el elutasítottunk. A politikai és katonai történe­lem “footballszahályai” sze­rint már ma 'háborúnak kelle­ne lennie. De van még majd­nem fél esztendő, amely idő alatt nem hadosztályok ma­síroznak, hanem a diplomáci­ai sakktáblán figurák ihuza­­kodnak erre-arra — fenyege­tően, de fegyvertelenül. THE GOOD SHEPHERD

Next

/
Thumbnails
Contents