A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1961-08-04 / 31. szám
AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 31. SZÁM The largest Hungarian Weekly in America Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap VOL. 41. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Philadelphia, South Bend péntek, 1961 augusztus 4. A JÚLIUSI MÉRLEG A keletnémet szovjetzónából júliusban több mint 30,000-en menekültek át a szabad városba, onnan a szabad országrészbe. Ily nagyarányú szökés a kommunista pokolból csak az 1953 évi lázadás után volt, amelyet — éppen úgy, mint három évvel utóbb a magyarországi szabadságharcot — a hazai hazaáruló kommunista kormány csak orosz tankok és ágyuk segitségével tudott vérbefojtani. A keletnémet újságok nap-nap mellett közölnek hireket bűnvádi eljárásokról, szigorú Ítéletekről olyanok ellen, akik elősegítették másoknak szökését. A keletnémet katonaság lapja azzal igyekszik megnyugtatni a hithü kommunistákat, hogy amikor Kruscsev aláírja a békeszerződést, ők meg fogják akadályozni a tömeges szökést, amennyiben ők fogják ellenőrizni a Nyugat-Berlin és Nyugat-Németország közti légiforgahnat. A nyugati katonai szövetség köréből jön az információ, hogy ha Kruscsev beváltja fenyegetését, hogy békeszerződést köt a keletnémet szovjetzónával (vagyis: önmagával) és a keletnémet kommunisták akadályozzák a vasúti és országúti forgalmat, nem tankokkal fognak utat törni maguknak, hanem légi forgalommal fogják megkísérelni a blokád megtörését. Ilyképpen a keletnémet vagy az orosz katonaság lenne kény télén az első lövést leadni és a világ közvéleménye előtt nem ködösíthetik el a tényt, hogy ők a támadók. Hírek a világ minden részéből ANKARA. _ A törökországi katonai kormány beváltja ígéretét, hogy visszaállítja a demokratikus államrendet. Október 15-én — 14 hónappal a Men eres kormány megbuktatása után — általános választás lesz. A portugál Save nevű hajón az afrikai Mozambique partjai mellett tűz ütött ki. A jelentések szerint a gőzösön a szerencsétlenség pillanatában 565 személy — utasok és legénység — tartózkodott. A tűz következtében 237 ember meghalt, vagy eltűnt. 40 embernek sikerült egy elszigetelt öbölben partraszállnia, azokat azonban éhség és vadállatok fenyegetik. KRUSCSEV MIT AKAR ÉS KENNEDY MIT TESZ? SAN SALVADOR. — A kormány idejében felfedezett egy kommunista összeesküvést. A betiltott kommunista párt több tagját letartóztatták, lakásaikban rengeteg kommunista propagandairást elkoboztak. OAXACA, Mexico. — Elnöki rendeletre Oaxaca államban kisajátítottak 266,873 aker földet. A földeket szétosztják földnélküli paraszt családok közt s a két real estate vállalatnak, amelyek birtokában voltak a földek, kártérítést igér a EGY VAGY KÉT FORRADALOM? TOKIO. — A japán kommunista párt konvencióján két elmélet és program hívei vitatkoznak. Az egyik tantétel úgy hangzik, hogy a japán népnek két ellensége van: első ellenség az amerikai imperializmus, második a japán kapitalizn, us, tehát először Amerika ellen kell fordulni, aztán a belső ellenség ellen. A másik felfogás: megdönteni a kapitalizmus rendszerét Japánban, más forradalomra nincs szükség. A végcél azonban egy és ugyanaz: kommunista uralom Japánban. GŐZERŐVEL FOLYIK A RUTITÁS BUDAPEST. — A Népszava jelenti: Az 1960—61- es oktatási évben több mint 31,000 vidéki és körülbelül 9000 budapesti pedagógus vett részt kommunista világnézeti továbbképzésben. A konferencia munkáját általában élénkség s az időszerű politikai események, kérdések iránti fokozott érdeklődés jellemezte. Az állami ideológiai továbbképzés mellett más oktatási formák is segítették a nevelők világnézeti fejlődését. Sokan kapcsolódtak be a pártoktatásba, számosán a marxista—leninista esti egyetemeken bővitették ismereteiket. Ugyancsak hozzájárultak a pedagógusok világnézeti fejlődéséhez különböző előadások, ankétok. viták. Az iskolareformmal kapcsolatban rendezett viták és ankétok is hatékonyan segítették a helyes nézetek kialakítását. A továbbképzés, amiről itt szó van, a valóságban tömeges butítás, merthiszen a mindenféle értekezleteken nincsen, nem is lehet eszmecsere. A továbbképzők ismertetik a marxista—leninista—sztálinista csalhatatlan igazságokat és a pedagógusoknak— tanítóknak és tanároknak — be kell biflázniuk a vitathatatlan maszlagot. Önálló véleményük lehet — van is — a pedagógusoknak, de azt nem nyilváníthatják. Berlin — mindenki mindenhol erről beszél. — Berlin — nem egy városnév, hanem egy fogalom, egy veszély és egy fenyegetés, egy áldás és egy átok, egy emlékeztető arra, amit a 4-ik századiban egy bizonyos Vegetius és 1790 ja nuár 8.-án George Washington ufondott, egy lyuk, utolsó lyuk a vasfüggönyben, diplomáciai sakktábla, stb., stb. Egyszóval sokat mond ez a név, ez a szó: Berlin. Mégis megpróbáljuk a tények, nézeteik, lehetőségek és kilátások tömkelegében megtalálni a berlini kérdés megértéséhez vezető utat. Miért akarja Kruscsev Berlint? Azt mondja, hogy Berlin olyasvalami, mint egy csont, ami a torkában van és kínozza. Berlin kint okoz neki, mert a szabad nyugati városrész egyrészét az orosz gyarmatbirodalom 'belsejében megmutatja a szabad állami, társadalmi és gazdasági rend felsőbbségét, másrészt gyengíti a birodalom legsebezhetőbb gyarmatát, a keletnémet szovjetzónát, amennyiben lehetővé teszi ezrek és százezrek szökését a szovjetpokolból. Miért j avasol Kruscsev Nyugat-Berlinnek “szabad város” jelleget? Azért, amiért Yaltában Sztálin barátságos mosollyal hozzájárult Roosevelt kov.it, ciJósh ti*., Ivo-gy a középeurópai országokban a népek szabad választás utján döntsenek kormányzatuk dolgában. A cél beugratás volt és a szándék a megállapodás be nem tartása volt akkor és igy van ez ina is. Miért akar Kruscsev békeszerződést kötni Kelet-Németországgal? A kérdést inkább így kellene megfogalmazni: “Miért akar békét kötni önmagával?” Hiszel a keletnémet szovjetzónámk nincs kormánya, ott egyedül a szovjet uralkodik? — A felelet erre a kérdésre az, hofy Kruscsev nem mer fejjel fának menni, öngyilkos atomláborut kirobbantani. Kerüő utón próbálkozik a Nyugt kizavarásával Berlinből. la a keletnémet bábkormányvalami vég-Nem tetszik az Eichmann-pei a szovjet propagandistáknak MOSZKVA. — A Pravda kommentátora az Eichmann perről szóló újabb cikkében afeletti felháborodásának ad kifejezést, hogy a bíróság és a polgári sajtó csak a halottak millióiról beszél és csak a véres náciuralom már lerombolt oszlopairól, ahelyett, hogy a pert a bonni kormány elleni propagandára használnák fel. “A jeruzsálemi biróság tevékenységének alapját, az Izraelben uralkodó körök azon célkitűzése képezi, hogy eltávolítsanak a perből minden részletet, amely kellemetlen helyzetbe hozhatja Bonnt”. A cikkből nem derül ki, hogy Rozen igazságügyminiszter, vagy milyen más “uralkodó kör” adja az utasításokat Landau főbírónak, a moszkvai kommentátor szerint, aki nyilván még sohasem hallott független igazságszolgáltatásról, hanem csak a politikai utasításokat végrehajtó orosz bíróságokat isméi. “Ezek az uralkodó körök félrevezetik Iráel népét, bohózattá változtatják az Eichmann-pert, e ezenfelül még el akarják hallgatni, hogy a Szovjetuiió népének fiai és leányai életüket áldozták fel, hogy r.egmentsék az emberiséget a náciuralomtól. Mindannál— folytatja a Pravda —, ami az Eichmann-perben leátszódik és az akkori véres eseményekkel kapcsolatos figyelmeztetésként kell szolgálnia a szovjet közönsg számára. El lehet különíteni egy nácibünöst a jeruzslemi üvegkalitkában, de se Tel Avivnek, se Bonnak rim sikerült eltitkolni a jeruzsálemi bohózat mögötti ínyeket. A népek látják az igazságot.” NEM TÁNCOL VISSZ! PÁRIS. — Rudolf Nuriev, a leningrádballet első táncosa, aki drámai körülmények között negszökött a csoportból, kijelentette, hogy fél az orozok bosszújától és két-három naponként változtatja lkhelyét. A táncos, akit az egyik párisi csoport alkalmzott, felindultsággal elmondotta, hogy uj igazgatój; máris fenyegető leveleket és telefonbejelentéseket iapott. “Jól meg vagyok védve, de fel kell tenem a kérdést, hogy mennyi ideig kell még rejtőzlidnöm'’ — mondta a Paris Press munkatársának a tacos. “Már hosszabb ideje el akartam távozni a Szovjqunióból és négyizben elmulasztottam az alkalmat. E/, a szándékomat mindenki tudta, családom tagjai éleningrádi tanárom is. Sohasem térek vissza a Szovjtmióba”. zetesnek tetsző erőszakossá got követ el (blokád, incidens, stb.) — Kruscsev mint az Ulbricht banda főnöke, még mindig visszakozhat. Messzi távban mi a Kruscsev célja a berlini próbálkozással ? A kisebb cél: menteni a, keletnémet szovjetzóna gazdaságát, amelyet elv érzéssel fenyeget a fiatalok, a képzettek és hasznosak tömeges szökése Nyugat-Berlinen át. A nagyobb cél: betömni az utolsó, egyedüli lyukat, amely megtöri a vasfüggöny folytonosságát. Ha sikerül Berlint megkaparintania, menten helyreáll az orosz gyarmatbirodalom teljessége, határainak véglegessége és biztossága. A hidegháború európai hadszínterén a szovjet végleges győzelmét jelentené Nyugat-Berlin meghóditása. De a hidegháború nemcsak Európáiban, hanem világszerte folyik, Kruscsev nemcsak Közép-Európát akarja, hanem el akarja temetni az egész világon a szabad állami és társadalmi rendet. Minthogy ő nem őrült, mint volt Hitler, ezzel most nem is mer próbálkozni. Háborúval csak fenyegetőzik, de háborút nem akar, háborútól retteg. Most nézzük, mit tehet, mit tesz Kennedy, hogy Kruscsevnek lehetővé tegye a viszakozást a berlini ultimátumtól, amely esetleg akarata ellenére Is háborúba fcényszerithetné őt ? Kennedy a berlini kérdésen át valamelyes rendezést tervez nemcsak Berlinben, nemcsak a szétszakított Németországban, hanem egész Európában, beleértve az orosz érdekszférát, a kelet- és középeurópai csatlósországokat. Tudva azt, hogy a szovjettel való minden vitában a fő érv a katonai erő, Kennedy a nemzetihez és a világhoz intézett üzenetében elsősorban az amerikai katonai felkészültség fokozását vette programba. Bejelentette az, amerikai katonai személyzet létszámának mérsékelt növelését és a fegyverkezésnek több mint mérsékelt növelését. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem háborús készülődés, hanem inkább a békekilátások erősebb megalapozása. Amit tizenhat évszázad előtt Vegetius és sokkal később Washington j-iUiN JJU1N. — A leningrádi Kirov ballet táncosai érdekes felfedezést tettek itt: Az angliai országos egészségvédelem kedvezményei kiterjednek angolokon kívül külföldi látogatókra is. Miután erre rájöttek, a ballet táncosok és táncosnők sorra kireparáltatták hibás fogaikat, egy-egy font sterlingért. A maradék fogorvosi dijat az angol állam fizeti.' mondott, örök igazság, a történelem sokszor megerősítette: “Ha békét akarsz, légy készen háborúra.” Döbbenetesen találó volt Kennedy drámai megállapítása, hogy ha Berlin miatt háborúra kerülne sor, ez a háború Moszkvából indulna ki. A felkészültség fokozása intelem volt Moszkvának, hogy a Kruscsev banda tűzzel játszik. Mit tesz Kennedy, hogy hitleri őrült rohamtól visszariassza a moszkvai nagyurat? Megüzente Kruscsevnek, hogy Nyugat-Berlin több mint két milliónyi szabad népét nem vetheti kommunista rabságba erről szó sem lehet, erről alkudozni sem lelhet. Ezzel az üzenettel Kennedy elutasította az immár két éves berlini ultimátumot. Ultimátum lényegében “utolsó szót’’ jelent, és miután a berlini kérdésben Kruscsev is, Kennedy is kimondta az utolsó szót, a történelem logikája és példaadása szerint az utolsó szó után eldördül az első lövés. Ha most a történelem sokezeréves tantétele hamisnak bizonyult, ennek egyszerű magyarázata az atombomba. Nem szabad, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a szovjetnek óriási katonai hatalma van, olyan nagy hatalma, hogy képes elpusztítani — önmagát és a fél világot. Ezért, és csakis ezért, az “utolsó szó” után még szóba kell állni a moszkvai nagyurakikal, alkudozni kell velük. Be kell látnunk, hogy oly nagyhatalomnak, amilyenné a hitleri katasztrófa folytán a szovjet erősödött, nem lehet egyszerűen azt üzenni: takarodjál! Alkudozni kell, már csak azért is, mert talán vannak a szovjetnek is érelmei, kifogásai a mostani közópeurópai rendellenes helyzetben, amelyek orvoslást igényelnek. Ezért Kennedy, homályos célzásokkal ugyan, de eléggé világosan érthetően, bizonyos uj rendezések lehetőségére utalt. Sok lehetőség van, például: A német-lengyel határ végleges megszabása; a Kruscsev által bejelentett békeszerződés után az átutazó forgalomban a német kommunisták hatáskörének elismerése (blokád kizárásával) ; az amerikai-angol-francia helyőrség jelképes létszámcsökkentése; a nyugat-berlini (és egyben a kelet-berlini) kémkedési központok felszámolása — és igy tovább. Lehet és kell ig oly megállapodások kötése, amelyekre úgy Kennedy, mint Kruscsev mint sikerekre mutathat rá. Hiszen egyik sem térhet haza a berlini szócsatatérről azzal a bevallással, hogy vereséget szenvedett. Mi lesz tehát? Kennedy megüzente Kruscsevnek, hogy háborús fenyegetéssel nem számíthat olcsó győzelemre. Ha — mint az utolsó óráig reméljük — Kruscsev ezt belátja, nagyjában marad a mostani abnormális helyzet: szétszakitott Németország, szétszakított Berlin és Nyugab- Berlinben a szabad világ fényes panorámája a sivár kommunista környezetben. Ez a panoráma csont a Kruscsev torkában — neki átok, nekünk áldás. Ebben a tótágastálló világban ma az a példátlan helyzet, hogy csak az év végével jár le Kruscsev ultimátuma, amelyet már most határozott “Nem !”-el elutasítottunk. A politikai és katonai történelem “footballszahályai” szerint már ma 'háborúnak kellene lennie. De van még majdnem fél esztendő, amely idő alatt nem hadosztályok masíroznak, hanem a diplomáciai sakktáblán figurák ihuzakodnak erre-arra — fenyegetően, de fegyvertelenül. THE GOOD SHEPHERD
