A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1961-08-04 / 31. szám

í. OLDAL A Jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; _______ Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó the good shepherd publishing company szerkesztőiig ós kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 ELŐFIZETÉSI DIJAK: így évre_______________.$6.00 Ml évre---------------------$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year_____________$6.00 Half Year_______________$3.50 FÉRJNEVELÉS varma^l^^r hogy kissé türelmetlenül várja a napot, amikor egy amerikai körszakállas diktátor el fogja kobozni minden vállalatát, minden millióját . . . No, de hagyjuk ezt, ez a Cyrus gondja. Másról szól-Irta: SAUD DERVIS (Konstantinápoly) ‘I A férfi veszedelmes gyer­mek, legtöbb bánatunk, bosz­­szuságuník és örömünk oka a férfi. Nem tudunk boldogok len­ni, ba kis és nagy hibái, apró neveletlenségei súlyosodnak mindennapi életünkre. Pedig efelett nem szabad e Ikes ere d­­i, mert mi sem egyszerűbb, int leküzdeni a férj hibáit. Sirás, érzékenykedés, duzzo­­gás nem ér semmit: a férfit nevelni kell. Ehhez legalább annyi, sőt több türelem kell, mint a gye­rekneveléshez. A módszerben is van lényeges különbség. Ha a gyermekem hibáiról van szó, többé-ikevésbbé szi­gorú vagyok, elsősorban min­denesetre a tekintélyre hivat­kozom. Ha viszont férjemet akarom nevelni, igyekszem minél alázatosabb, kedvesebb lenni. A férfinak sohasem szabad még csak sejtenie sem, hogy nevelni akarják. Amint ezt észreveszi, azonnal neveletle­nebb lesz, mert hihetetlen makacsság lakik minden fér­fiban. Ha azonban egy kis asszonyi ravaszsághoz folya­modunk, kezes lesz a legko­nokabb is, csak :ki kell ismer­ni a természetét. Minden asszonynak, aki férjét nevelni akarja, elsősor­ban önmagát kell nevelnie. Ezért a következő tiz erény gyakorlását ajánlóim figyel­mükbe: 'ekete macska fekete szobában... Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ 1. Erély. 2. Intelligencia. 3. Asszonyi okosság. 4. Jó kedély. 5. Ügyesség, hogy az intel­ligenciáját el ne árulja és a jó kedélyét soha el n<e veszít­se. 6. Türelem. 7. Türelem. 8. Türelem. 9. Türelem. 10. És újra csak türelem. 2. désre fognak jutni, hogy a szovjet nernlehe^olyan na­­gyon rossz, ha produkálni tud olyan szerény és tehet­séges embert, amilyen ez a Gagarin. Ez a felismerés nagyban előmozdíthatja a béke ügyét. Talán igaza lenne Cyrusnak, talán békében élhet­nénk, ha Yuri Gagarin lenne a szovjet diktátor. De, sajnos, nem Yuri Gagarin a szovjet diktátor, hanem Nikita Szergejevics Kruscsev. megharagszom, Moszkvához fordulok seigtségért. ’ Csőmbe a kongoi Katanga tartomány kiskirálya. Minthogy az ő tartománya a nagy ország leggazdagabb része, nem volt hajlandó alávetni magát a központi kormány hatalmának, nem volt hajlandó adópénzekkel gazdagítani a központban marakodó kiskirályokat, függetlennek nyilvánította Katangát, elszakadt. Az Egyesült Nemzetek Kongóba vezényelt katonasága, Dag Hammarskjöld főtitkár irányítása alatt, akciót kezdett, hogy Csombét beterelje a karámba. Csőmbe fenyegetőzik, hogy fegyveres támadásra fegyveres tá­madással fog felelni. És mert ez a fenyegetőzés nem késztette hátrálásra az Egyesült Nemzeteket, Csőmbe belügyminisztere kijelentette: Mi a szovjetet fogjuk se­gítségül hivni. No, no, talán mégse. És gyanús, hogy nem maga Csőmbe, hanem csak minisztere fecsegett ilyen vész­jóslón . . . Tuniziában kitört századunk legostobább háború­ja. Egy háború, amelyben katonák és kisebb számban civilek életüket vesztik — semmiért. Mert a tuniziai katonák, akik még agyagkacsára célozni sem tudnak, nem győzhetik le a hatalmas francia haderőt. Tuniziá­ban talán nem akad még egy oly okos ember, mint Bourguiba, a köztársasági elnök. Ő küldte a franciák-, nak azt az ostoba ultimátumot, amely semmi másra nem vezethetett, mint arra, hogy tuniziaiak nagy szám­ban és franciák kisebb számban életüket vesztették. Ostoba háború csodája csak hét napig tarthat, ez a legostobább háború még kevesebb ideig tartott. Az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa felhívására fegyverszünetet kötöttek a háborús felek. De Bour­guiba panaszolja, hogy a franciák nem tartják be az egyezményt és — azzal fenyegetőzik, hogy segítségül fogja hivni a szovjetet. No, no, nem fogja behívni országába a szovjetet Bourguiba, a nyugatbarát arab államfő. Mégis, gondolkodóba ejt és nyugtalanít minden­kit a szabad világban, ha most, a hidegháború izzó for­ró légkörében ilyen meggondolatlan és veszélyes fe­nyegetőzések hangzanak el. És Castro esete azt mutat­ja, hogy a szovjet bárhol és bármikor hajlandó meg­segíteni oly országvezetőket, akik behunyt szemmel fejest ugranak a vörös áradatba. SZABAD SZÓ ÉS SZABAD SZÁJ A New York Post cimü szeszélyesen liberális na­pilapban ámulva olvastunk egy cikket, amelynek szer­zője azt ajánlja, hogy a Guantanamo haditengerészeti bázist, amely Kuba keleti szélén van, szereljük le és ott rendezzünk be orvosi centrumot latin-amerikai népek részére. A hadibázis feladását azért ajánlja, mert ezt amugysem tarthatjuk örökké, előbb-utóbb át kellene engednünk Castronak. Erre a javaslatra sem Kennedy, sem e sorok ol­vasója nem fogja idegesen a szakálla helyét kapargál­­ni. Izgalomra nincsen ok, a Post irógépkopogtatójának ajánlása süket fülekre fog találni minden amerikainál, Egyszer két vén bölcsész egyesüli egy vágyban: pihenni tértek egy fekete szobában. Sötét volt az éjjel, komor a kedélyük, fekete sötétség komorul! feléjük. Igaz. a bölcs lélek maga is szövéinek: mégiscsak befelé világit a lélek. Egy szál gyújtó, mécses bizony többet érne, amely világiina most a vaksötétbe. Megszólal az egyik, súgva, tompítottan: két zöld szeme világit amott a sarokban . . . Válaszol a másik: "Hej bizony, barátom, fekete macska az, én magam is látom!" Kikászálódnak hát ágyukból legottan: "Besiye rusnya állat, kergessük ki nyomban!” Elkezdik hajszolni a fekete macskát, amely villámgyorsan változtatja vackát. Itt szalad, ott szalad, hogy birjunk hát vele? A másik sarokban világit már szeme. És bár testük már csak fáradtan vonszolják: de mégis kergetik, de mégis hajszolják. "Jaj kezemben volt már, de megint elszeleli .. . Huj! fekete macska, mindig rossiái "Holnap bölcsész-gyűlés, nem fog sikerülni, szégyenülten fogunk onnét kikerülni! Hej fekete macska! Boszorkányok anyja: a két öreg bölcset szörnyen megszalasztja. Itt villog zöld szeme, ott villog zöld szeme: benne tükröződik a rontás szelleme . . . Nyöszörög a két bölcs, elkezd sóhajtozni, "A fekete macskát nem lehet megfogni!" Valóság és mégis kisiklik a kéből: Mit is gondoljanak igy hát az egészből? Mégis tovább űzik, botladozva vakon, végre a hajnalpir betör az ablakon. "Hova leit a macska? Szellemként tűnt tova:” Nincsen a szobában — és nem is toli soha! Az örök tanulság megrendítő ebből: nem kell félnünk többé baljós szdlemekiől. Nyugodtan alhatunk a megvetett ágyban, nincs fekete macska a sötét szobáján! Legendák, babonák birkózhatnak /élünk: Nincs fekete macska! Többé már iem félünk! Ha felgyűl lelkűnkben a pirkadó tojnál: nem vesződünk többé siró macskaajjal ... Babonák, legendák, képzelt valósgok: nem leszünk, mint régen, tovább nbszolgájuk. Nem kergetünk többé képzelt kere lázban: Fekete macskákat, fekete szobákbn! akinek ereiben vér folyik. De mindéi amerikai, aki­nek politikai gondolkozása a Post szesélyeitől mentes, elgondolkodik: Mi szükség tippet adn;a havanai kör­szakállas vasgyurónak és bejelenteni, bgy mi nem bí­zunk a kubai földön levő amerikai hdibázis jövőjé­ben? Képzeljük el, hogy a moszkvai Pnvda vagy a bu­dapesti Népszabadság egyik magáról megfeledkezett irógépkopogtatója ilyen “mi nem biank a jövőben” cikkecskét csempész bele a lapjába. Dhogy képzeljük el. Nem tudjuk elképzelni. Ami a dolog érdemét illeti, feleaeges sckat ma­gyarázni. Az, hogy kubai területen szeződéses jogunk alapján katonai bázisunk van, nagy főny. Guantana­mo felől könnyebben sakkban tarthatjk azt a körsza­kállast, mint ha Miami felől kellene n?mást gyakorol­ni rá. És ki tudja, mit hoz a jövő? Medig türjük még Kruscsev katonai bázisát közvetlen zomszédságunk­­ban? Ha'eljön a nap, amikor türelmün fogytán akció­ba lépünk, nagyon jó szolgálatot tehetmint hadműve­letek kiindulópontja, Guantanamo. lg; vagy úgy vagy amúgy lesz leszámolás a kommunistskörszakállassal. Lesz, tekintet nélkül arra, hogy mit irkáinak néme­lyek, akik a szabad szó jogát összetéjsztik a szabad száj jogával. A nevelés időpontja. Már az első találkozásnál meg kell kezdeni a nevelést. Az okos asszony minden férfiban ellenifelet sejt — és óvatos. Ne felejtsük el, hogy valami­kor férjünk is idegen volt. Ha könnyelműségből, vagy a szenvedély első fellobbanásá­­ban jogokat adunk neki, hiá­ba próbáljuk azokat később visszaszerezni! Nem sálkerül soha. 3. Legfontosabb az első be­nyomás. Az első benyomás rendesen a legmaradandóbb is, ritkán módosíthatunk raj­ta, akkor is csak nagy fárad­ság árán. Ezért legyen az asz- Szony mindig: 1. Kedves. 2. Vidám. 3. Szeretetreméltó. 4. Szerény. 5. Nagyon csinos. 6. Nőies. 7. Kicsit gyermekes. 8. Nagyon szelidl. 9. Sohasem élesnyelvü. 11. Sohasem igényes. 12. Tartózkodó. Szó sincs arról, hogy ez a sok jó tulajdonság minden nővel veleszületnék. Rá keli magunkat nevelni, annyival is inkább, mert ez mind fegy­ver a kezünkben. Lelki mi­mikri ez, amely oélkul»az ,asz­­szoniy el van veszve. 4. A szórakozásról. Férje so­hasem ér rá, hogy együtt menjenek este szórakozni? Ne szom őrködjék efelett, ne is legyen ideges. Befejezett tények elé kell állítani! Ne kérlelje, ne fenyegetőzzék, csak veszekedés lenne belőle. Egyszerűen vegye meg a szín­házjegyeket, öltözzék fel szé­pen és készítse ki férje ruhá­ját is. Amikor hazaj ön, mond­ja, hogy meg akarta lepni; te­gyen úgy, mintha nagyon bol­dog lenne, hogy neki örömet tud szerezni. Ha az első kísérlet nem si­kerül és a férj dühöng, a fe­leségnek a türelmét akkor sem szabad elvesztenie. Ne felejtse el egy percre sem, hogy nevelésről van szó. Ha véletlenül igy fordul, zavarba kell jönni, szóval és hízelgés­sel meg kell győzni, hogy az egész csak az ő kedvéért tör­tént; hogy olyan kedvesen ki­színezte magának már előre ezt az estét. A férfiak általá­ban nem szivteleneik. Az ön férje is meg lesz hatva fele­sége őszinte jószándókától és ha a jegyek már úgy is meg­vannak és ön a ruhát is kiké­szítette, el fog menni. Most aztán végleg meg kell nyer­ni a játszmát. Egész este vi­dám, kedves, elragadó pajtás legyen! Meg kell kóstoltatni férjével a közös szórakozás miniden örömét . . . De amint hazakivánkozik a férje, haza kell menni. Meglátja, mámkor is lesz ideje arra, hogy elkí­sérje a feleségét. ASZTALI ILLEMTAN í A legrégibb illemszabályokat egy középkori olasz költő: Fra Buonvicino da Riva irta. Csak azt tudjuk róla, hogy pap volt. Könyvét, amelynek cime: “Az asz­talnál megtartandó illemszabályok”, 1270 körül Ír­hatta. Az első illemszabály arra figyelmeztet, hogy ét­kezés közben ne feledkezzünk meg a szegényekről, mert aki a szegénynek enni ad, azt az Isten kellemes életben részesíti a mennyországban. A második szabály: Ha vizet öntesz kezedre, ügye­sen önts, vigyázz, hogy be ne piszkitsd magadat. Nyá­ron jó sokat önts, télen, a hidegben kevesebbet. Harmadik szabály: Ha meghívnak valahová, ne szaladj rögtön az asztalhoz, még ha éhes is vagy. Negyedik szabály: Az asztalnál légy udvarias, ked­ves és vidám. Ne merülj el gondolataidba; ne ülj egy­másra rakott térdekkel és ne támaszkodj könyöködre. Ötödik szabály: Légy mérsékletes; ne egyél túl­ságos sokat, de nagyon keveset se. Hatodik szabály: Ne siess az evéssel és ne tömd tele szádat. Mert a torkos, aki teli szájjal eszik, nehe­zen fog a kérdésekre választ adhatni. Hetedik szabály: Ha egy férfi együtt étkezik nők­kel, köteles a nőknek is húst vágni, mert a nők termé­szettől fogva szégyenlősek. Minél figyelmesebb valaki, annál jobban tisztelik. Nyolcadik szabály: Ebédnél ne tisztítsd fogadat ujjaiddal. Mert aki velem egy asztalnál eszik és ujját a szájába dugja, legyen az bár ebéd után, nem nyeri meg az én tetszésemet. Kilencedik szabály: Ne nyald le piszkos ujjaidat, mert azok a szádban még piszkosabbak lesznek. A szovjet ártalmas barátsága LONDON. — A Daily Telegraph kairói tudósító­ja az egyiptomi gyapottőzsdék lezárását és a gyapot­­kereskedelem államosításának bejelentését kommen­tálva azt írja, hogy az 1956 évi “gyapot fegyver ellené­ben” csereüzlet megkötése óta ez Nassernek a legko­molyabb kísérlete, hogy kiszabaduljon a Szovjetunió­val szembeni függő helyzetéből. A gyapotkereskede­lem államosítását ugyan nem ilyen alapon magyaráz-' ták meg az egyiptomi közönségnek, de az mégis ko­moly bizonyítékát képezi a Moszkva és Kairó között fennálló nehézségeknek és nagyobb súlya van, mint a nemrég lefolyt kölcsönös propagandatámadásoknak. Az alexandriai szabad gyapotpiac megszüntetésé­nek az lesz a következménye, bogy a kommunista blokk kevesebb gyapotot fog vásárolni — folytatja a londoni lap. Ezáltal meg fog szűnni a gyapot olcsó áron veszte­getése is, amellyel a szovjetblokk súlyos helyzetbe hoz­ta az egyiptomi gyapotot a világpiacon. san magát. A terítés termé­szetesen mindig kifogástalan legyen, lehetőleg virág is le­gyen az asztalon s a feleség csinos, jól öltözött. Ha a fér­fi látja, hogy az asszony súlyt helyez minderre, jól fogja magát érezni és nem tesz meg jegyzéseket még abban az esetben sem, ba valami nem tetszik neki. A férj kedvenc ételét sem kelj; tulgyakran főzetni. Ezt ő minden alka­lommal olyan kedves figye­lemnek érezze, amiért köszö­net jár. 5. Az érkezés. Ha asztalnál kellemetlenkedni szokott a férje, lehet kissé erélyes is és határozott kívánság for­májában mondhatja meg ne­ki, hogy hogyan viselkedjék. A férj kedves, becézett ven­dég legyen asztalunknál, nem baj, ha nem érzi tulotthono-6. A férj öltözködése. Férje elhanyagolja külsejét, ruhá­zatát, kezét, haját? Baj, baj! De ebben az esetben óvakod­jon minden megjegyzéstől. A férfi makacs. Próbálja meg fokozott figyelemmel gondoz­ni férje fehérneműjét, ruha­tárát, érdeklődjék bevásárlá­sai iránt, lehetőleg feltűnés nélkül. Kisérje el a szabóhoz, válasszon neki Szövetet, mondja, hogyi “ez biztosan re­mekül állna neked!” Ő el fog­ja hinni, meglátja! Mert a férfi olyan, mint a hiú gyermek: sokszor büszke olyan tulajdonságokra, ame­lyekkel nem rendelkezik. Ha érdeklődve forgatja :a kivá­lasztott szövetet, ön szeré­nyen megjegyezheti, hogy egyáltalán nem akarja őt be­folyásolni, nem is tud a fér­fidivathoz, neki különben is pompás ízlése van, válasszon tehát csak a kedvére. Azt a szövetet fogj a kiválasztani, amelyet ön ajánlott neki. Hízelgéssel minden el le­het érni a férfiaknál. Ruháihoz illő, apró ajándé­kokkal is meglepheti néha és ha ő maga vesz valamit, cso­dálja meg az eleganciáját. Fel fog benne ébredni az érzék és ízlés a ruházkodás iránt. De ehhez idő kell és — türe­lem. 7. Az üzleti siker titka. Fér­je talán állást cserélt vagy pályát változtatott? Ha az uj körülmények közt, nem halad olyan gyorsan előre, mint sze­retné, világért se tegyen ne-; ni szemrehányásokat! Ne éreztesse vele sikertelenségét' és főként: ne adjon neki ta­nácsot! A férfi szívesen téved és' intelligensebbnek tartja ma­gát az asszonynál. Meg kell hagyni ebben az illúziójában. Szereti, ha csodálják. Hogy tehát sikere legyien, bizni kell a képességeiben. Tegyen úgy, mintha rendkívülit várna tő­le. Szuggeráljon neki eszmé­ket, de azután az eszméket úgy csodálja, mintha az övéi lennének. A férfi nem képes nélkülözni az asszony csodá­latát, erről mond le a legne­hezebben. 8. Apró figyelmek. A mai fér­fi nem halmozza el annyi gyöngéd figyelemmel a nőt, mint elődei. Legalább is so­kan úgy találják, hogy nem eléggé. Ha önnek, asszonyom, érzékeny a természete és szenved emiatt, legyen minél tartózkodóbb. A mai, egyen­jogú nő sokszor {kimutatja szerelmét olyankor is, amikor a férfi nem kívánja. Ha azt akarjuk, hogy férjünk győri-' géd és figyelmes legyen, nem szabad abban a tudatban él­nie, hogy teljesen ura érzel­meinknek. Nem szabad azt hinnie, hogy ismeri legrejtet­tebb gondolatunkat is. Le­gyen az asszony sokrétű, ezer­arcú, maradjon mindig vala­mi tartalékban, amit a férfi­nak meg kell hódítania. d3

Next

/
Thumbnails
Contents