A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1961-12-08 / 49. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT' Nó. Bi. SZÁM The largest Hungarian Weekly in America THE GOOD SHEPHERD Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, jRiiffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap, Bányászlap VOL. 41. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Philadelphia, South Bend péntek, 1961 december 8 MÁR CSAK i hét a kedvezményes előfizetés határideje! Használja ki az alkalmai! RENDEZZE ELŐFIZETÉSÉT HALADÉKTALANUL! Ilereiiiber 15-ig a régi kedvezményes áron, évi 6 dollárért fizethet elő a Jó Pásztorra MÉG 1 HÉT DECEMBER 15 UTÁN AZ ELŐFIZETÉSI ÁR 1 évre ......................$8.00 Vi évre ......................$5.00 Aki december 15 előtt előfizet, évi 6 dől lárért kapja Magyar-Amerika legjobb hetilapját. SE MINDENT, SE SEMMIT Minden nap izgató híreket hoz a hidegháború for­ró levegőjű boszorkánykonyhájából, mégis az államfér­fiak, diplomaták és politikusok jelszava ez: Ne izgul­junk! Nem háború lesz, hanem alkudozás. A cigány­vásár, amelyre kényszerülünk, elkerülhetetlen; alku­dozás lesz azért, mert a szovjet éppen úgy tudja, mint a szabad világ, hogy mindent egyik sem kaphat meg, semmivel pedig egyik sem elégednék meg. Ha akár egyik ,akár másik fél mindent, vagyis teljes győzelmet akarna, atombombás háborút aligha lehetne elkerülni. Mindkét félnek fontos érdekei fű­ződnek a berlini krízis megoldásához. A szovjet célja a középeurópai gyarmatbiroda­lom erősítése, véglegesítése. Az 1953 évi berlini fel­kelés leverésével a szovjet megmutatta, hogy a ke­letnémet kommunista kormányzatot feltétlenül szük­ségesnek tartja ahhoz, hogy uralma alatt tartsa a kö­zép-európai gyarmati országokat. Az 1956 évi budapes­ti mészárlás is ezt a célt szolgálta. A szabad Nyugat- Berlin létezése örökösen veszélyezteti a keletnémet szovjetzóna létalapját. Ezért a szovjet mindenáron gyengíteni és idővel kiküszöbölni szeretné a szabad világnak ezt a végvárát kommunista területen. Amerika és az egész szabad világ ezzel szemben azért ragaszkodik Nyugat-Berlin szabadságához, mert elvesztése az egész világon megrendítené a bizalmat a nyugati hatalmak erejében és a nyugati ígéretek szentségében. Ha más ok nem is lenne ennek a ve­szélyes pontnak védelmére, ez elegendő ok lenne: Nyugat-Berlin megvédését megígértük, megfogadtuk, tehát nem hagyhatjuk cserben a város több mint két­­milliónyi népét. Nem adhatjuk fel Nyugat-Berlint, ám­bár elvesztése máskülönben nem lenne katasztrofális veszteség; az atomkorszakban egy város nem sokat szá­mit. A szabad világ maximális követelése: szabad Ber­lin, mint egyesitett Németország fővárosa. A szovjet maximális követelése: Nyugat-Berlin semlegesítése mint első lépés, melyet követne Nyugat-Németország semlegesítése, majd meghódítása, végül egész Nyu­­gat-Európa meghódítása. Mi tudjuk, hogy Németország egyesítése a mai hatalmi viszonyok mellett lehetetlenség. Kruscsev pe­dig tudja, hogy fegyveres támadás Nyugat-Berlin el­len atombombás háborúra vezetne. Sokan úgy véle­kednek, hogy Kruscsev, amikor berlini ultimátumát elküldte, hazárdjátékot kísérelt meg. És, mert ő nem őrült, mint Hitler volt, bizonyos, hogy ezt a hazárd­játékot nem fogja a végsőkig vinni. Máris beadta a de­rekát és ultimátumszerű parancs helyett észszerű al­kuról vészéi. Ami kiegyezési lehetőséget a látóhatáron felfe­dezni lehet, körülbelül ez: A Nyugat nem tehet egye­bet, el kell ismernie a keletnémet kommunista állam létezését, viszont ragaszkodik Nyugat-Berlin szabadsá­gához és a városba vezető ut szabad használatának ga­ranciájához. Ilyen megoldás persze csak időleges lenne. Szá-Az Air Force Logistic Command főhadisáálásához tartozó 3 emeletes épületet tűz pusztította el. A tűzoltók közül ketten halálukat lelték. Az okozott kart 2 millióra becsülik. HAZACSALG HÍRNÖK Magyar nevű amerikaiak időnkinit egy szép képekkel gazdagon ékesített nyomtat­ványt találnak a postaládá­jukban. “Magyar hírek” a ci­nre. Kiadja a Magyarok Vi­lágszövetsége. A postabélyeg és pecsét elárulja, hogy Bu­dapesten adták fel. Kéretle­nül küldik az amerikai tele­­fonkönyvekíből kiirt elmekre, természetesen ingyen. Miért küldik szét ki tudja hány ezer külföldön élő magyarnak ? Haz a csalogatás t céllal küldik és emellett még reklámot is próbálnak csinálni maguknak. Látjátok, idegenbe szakaiJt, szabadvilágba menekült ma­gyar testvérek, milyen szép város Budapest! Olvassátok,, milyen szép itt az élet, a ma­gyarországi szovjetparadi­csomban ! Elmosolyodik az amerikai magyar olvasó ezen a naiv propaganda--kísérleten. Miit gondolnak azok a kommunis­ta propagandisták: mi is, mint az ottani magyarok vas­függönnyel vagyunk elzárva az igazságtól? Tévednek. Mi ismerjük az ottani viszonyo­kat, mert a mi sajtónk az igazsághoz hiüen ismerteti azokat, elfogultság, torzítás nélkül. Nekünk nem monda­nak újat, amikor büszkélked­nek, hogy Magyarországon a diákokat ct napon tanítják, egy napon gyárban vagy a mezőn dolgoztatják. Mi tud­juk ezt és nem kivárniuk eb­ből az “öt plusz egy” rend­szerből, mert az amerikai fia­talság is már diákéveiben foglalkozik gyakorlati dol­gokkal, de nem előírás és pa­rancs szerint, hanem kiki ked­ve és hajlamossága szerint. Minket nem ejt csodálatba az, hogy pesti külvárosokban és Kecskeméten lakóházakat építenek. Hát persze hogy ápitenek, mert ahol emberek vannak, ott lakások is kelle­nek. Lakásokat építenének Pest peremién és az, Alföldön akikor is, ha nem az orosz vi­gyázna a magyar népre. “Kádár János beszéde az országgyűlésein.” Hát ezt mi­nek küldik ide? Azt hiszik ta­lán, hogy a kommunista nagy­ságok hazudozásait úgy el­hallgatjuk, ahogyan a Nép­­szabadság és a Népszava el­hallgatják (vagy eltorzítják) a szabad világ szószólóinak igazmondását? Tévednek. Mi nagyon jól tudjuk, hogy Ká­dár János szóróljfeóra -ismét­li kenyéradó giafljának, az ukrajnai lés budapesti véres­­kezű hóhérnak '-berlini ulti­mátumait és rakétás fenyege­tőzéseit. V ' -A magyar sport sikerei a nagyvilágban . . . Legyenek nyugodtak, p-r o p a gandista urak, nekünk nem kell segí­teni, mi megkapjuk e-lsőkéz­­ből amagyar sportolók sike­reinek híreit és büszkén kö­zöljük azokat. Mert a sport­hoz semmi koz© sincsen a marxizmus-lenirlzT&us-kru's­­esevizmusnak. Egy1 nagy cikknek címe: “Menekült-kérdés, menedék-, jog.” Ez az! Itt ugrik ki a vö­­rösszőrü macska a zsákból! Egy Dr. J. iGy. nevű névtelen cikkíró komoly jogi fejtegeté­seit tartalmazza ez a cikk. Nincsen kifogása az ellen, hogy politikai üldözötteknek menedéket adnak, de kifogá­sa van az ellen, hogy a kapi­talista országokban politikai menekültnek tekintenek; min­denkit, aki kommunista kor­mányzat alatt álló országiból szökött ki. Nem helyesli, hogy minden ilyen személyt minden további vizsgálódás nélkül menekültnek nyilvánítanak. Holott, Írja ő, akad. köztük sok olyan is, aki nem politi­kai okiból hagyta el a hazáját, hanem közönséges bűncselek­mény miatt üldözéstől félt vagy börtönből szabadult ki. Ezen a ponton igazat adunk a jo-gászkodó propagandistá­nak. Csakugyan megtörténik, a szabadságharc után meg is történt, hogy -befurakodtak Amerikába kétes elemek. De Dr. J. Gy. elhallgatja, azt, hogy akiről kiderült, hogy közönséges bűnöző, azt visz­­szazsuppolták Amerikából oda, ahonnan jetit. De ne túlozzuk el a dolgot, a pesti propagan­distáknak nem, ez a -legna­gyobb gondjuk és panaszuk. A legnagyobb baj az, hogy a nemzetközi men ékül ts égéi ye­­ző intézmények arra töreked­nek, hogy a menekültek bol­dogulását elősegítsék, holott — tessék jól idefigyelni, most szósz érint idézünk a cikkből — “a menekültek helyzeté­nek rendezésénél azt az alap­­elvet kellene szem előtt tar­tani, hogy a menekült-kérdés megoldásának fő eszköze a menekültek hazatérésének minden lehetséges módon va­ló elősegítése és ösztönzése.” mitani kell arra, hogy kiegyezés után is a kommunis­ták még egyre újabb konfliktusokat fognak teremteni, örökösen zaklatni fogják a kommunista tengerbe mes­terségesen beékelt szabad sziget népét. Nyugat-Ber­lin részleges vagy teljes blokádja uj berlini krízist idéz­het elő. íMeg'intcsak elnyomunk egy feltörő kacajt és tovább olva­sunk. Az,t olvassuk, hogy a kommunista államok, felis­merve a háború után létre­jött menekültügyi szerveze­teknek ezt a hamis jellegét (hogy ugyanis a menekültek elhelyezkedését, nem pedig hazaküldését szorgalmazzák) — az 1951 évi menekült-ügyi egyezmény meghozatalában nem vettek részt. Hamis igaz­ságot mond ezzel a jogász elv,társ,. Igaz az, hogy a me­­nekültvédő egyezményt boj­­kottáltáik, de a teljes igazság az, hogy azért bojkottálták, mert az ezrek és százezrek és milliók, akik hazájukból el­menekültek, azért menekül­tek el, mert hazájuk orosz és hazai kommunista elnyoma­tás alá került. Most aztán, harmadszor­ra, nevessünk, mégpedig na­gyot. 'A cikkíró büszkélkedik azzal, hogy ők, a kommunis­ták, a menekült-kérdést em­berségesen fogják fel és sza­bályozzák; “A szocialista ál­lamok megőrizték a menedék­jog intézményének 'tisztasá­gát, e jognak humanitásból táplálkozó lényegét. A szocia­lista államokban a menedék­jogot az alkotmány biztosít­ja.” Nagyon jó, hogy a ma­gyar szovjet köztársaság al­kotmánya I5i8-ik cikke szerint “azok az idegen állampolgá­rok, akiket demokratikus (vagyis: 'kommunista) maga­tartásukért, a népek felsza­badítása érdekében kifejtett tevékenységükért üldöznek, Magyarországban menedékj o­­got élveznek.” Nagyon jó! Csak az, a hiba, hogy ennek az 58-ik cikknek alkalmazására sohasem kerül sor, mert, elő­ször, Amerikában és a leg­több demokratikus országban a kommunistákat, ha nem vé­tenek a törvény ellen nem üldözik, és, másodszor, azért, mert tapasztalás szerint az amerikai és általában a sza­badvilági kommunisták csak kiabálnak és kritizálnak és agitálnak, de nem, menekül­nek az agyondiesőitett külön­böző szovjetparadicsomokba, i A szabad országok nem állíta­nak fel határaikon szeges­­drótkeriitést, nem ásnak fel aknamezőt, mindenki, akinél, itt nem, tetszik, szabadon me­nekülhet, de — sajnos— nem menekül senki legfeljebb el­utaznak kevesen. Ezt üzenjük a Magyarok Világszövetségének: H a g y­­ják abba a Hazaosaló Hírnök szétküldését, kár ia papírért, a nyomtatási költségért, a 40 filléres postabélyegért. Hírek a világ minden részéből PARIS — Dominika köztársaság meggyilkolt dik­tátorának, Rafael Trujillonak holttestét családja és hí­vei kicsempészték az országból és bérelt repülőgépen Párisba hozták, itt temették el. BERLIN — Horst Eitner dupla-kémet három évi börtönre ítélték, mert a szovjet részére kémkedett ugyanakkor, amikor kémszolgálatot vállalt az angolok részére is Berlinben, sőt mi több, két angol kémet el­árult az orosz kémszolgálatnak. A bíróság a börtönbün­tetésen felül elrendelte annak az összegnek elkobzását, amelyet Eitner a szovjettől kapott. BUDAPEST — Hivatalosan jelentik, hogy külön­böző múzeumokból kiállított tárgyak ezreit ellopták. TIRANA, Albánia — Az albán rádió megkezdte szovjet-ellenes rádió propaganda küldését Oroszország felé orosz nyelven. SEMINARA, Olaszország — Carmel Giffre a ke­resztény demokrata párt községi választási győzelme örömére megkonditotta a templom harangját. De ha­mar elnémult a harang, mert a lelkes demokratát agyon­lőtte valaki — valószínűleg a vereséget szenvedett kommunista jelöltek valamelyik hive. HAVANA — A felkelők által a napokban felakasz­tott 16 éves milicia katona temetésén Dorticos köztár­sasági elnök kihirdette az uj törvényt, mely szerint gyilkosokat, szabotőröket és invázióban résztvevőket 48 órán belül kivégeznek. Gyászszónoklatában Dorti­cos azt is mondta, hogy a 16 éves katona egyik gyilko­sának tekinthető Kennedy elnök is. VATIKANVÁROS — János pápának 80-ik szüle­tésnapja alkalmából üdvözlő táviratot küldött az uk­rajnai és budapesti hóhér, Nikita S. Kruscsev. A Va­tikánban ez a tolakodás ámulatot k VAeK, először ezért, mert 1917 óta ez volt az első közvetlen üzenet a Krém­ből a Vatikánba, és másodszor, azért, mert a >zovjet és a Vatikán közt nincsen diplomáciai kapcsolat'. NAIROBI, Kenya, Afrika — Mivel a tartós szá­razság miatt a maszai törzs földjén sok szarvasmarha éhenpusztult, Amerika nagymennyiségű élelmiszert küldött a nélkülöző lakosságnak. A törzs most hálája jeléül egy mellvértet és egy dárdát küldött ajándékba Kennedy elnöknek. DZSAKARTA, Indonézia — Amerika az “Élelem a Békéért” program keretében újabb 50,000 tonna rizsét szállít Indonéziának. Az indonéziai kormány a rizsért fizet 13 millió dollárt indonéziai pénzben, de Amerika ebből visszaad 10 milliót indonéziai iparfej­lesztési célokra. DZSAKARTA, Indonézia — Szukarno elnök meg­hívására nemsokára látogatóba jön ide Castro kubai kommunista diktátor. MEXICO CITY — A mexicoi cipőgyárosok or­szágos szövetségének elnöke Nivado Donnay ,azt ál­lítja, hogy az ország 35 millió lakosa közül több mint hat millió mezítláb jár. LIVINGSTONE, Észak-Rhodesia, Afrika — Mrs. Lillian Burn 38 éves, londoni születésű asszony autó­ját Katanga kongói tartomány határán néger benszü­­löttek gazolinnal leöntötték és felgyújtották, az asz­­szony életét vesztette. Most a négy merénylőt halálra ítélték és felakasztották. RHODES, Görögország — Charles R. Brown ame­rikai tábornok, aki a háború idején a dél-európai ame­rikai haderők parancsnoka volt, január elsején nyu­galomba vonul. Ez alkalomból Rhodes város telket ajándékozott neki, amelyen villát fog építtetni. OTTAWA — William Hamilton postaügyi mi­niszter közölte, hogy a kanadai posta portómentes le­velezőlapokat nyomatott és raktározott el avégből, hogy atomháború esetén a túlélők uj lakhelyüket be­jelenthessék a postának és a posta azután érdeklődők­nek értesítést küldhessen keresett személyek uj cí­mét illetőleg. Ilyen levelezőlapok kaphatók lesznek pos­tahivatalokban és népjóléti intézményeknél — akkor, amikor a miniszterelnök proklamálja a rendkívüli ál­lapotokat. TAIPEI, Formosa — Chen Liang-chuan hadnagy 14 évvel ezelőtt Csekiang kínai tartományban meg­gyilkolta munkaadóját, azóta nyoma veszett és nem­rég Taipei egyik utcájában a meggyilkoltnak egyik fi­vére felismerte. Bíróság elé állították és 14 évi börtön­­büntetést kapott. TIRANA, Albánia — Miután a szovjet megvonta a gazdasági segítséget a kínai nótára táncoló albán kommunista kormánytól, Albánia óvatosan érdeklődni kezd, hogy kaphat-e amerikai búzát.

Next

/
Thumbnails
Contents