A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1961-11-10 / 45. szám
2. OLDAL A Jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder; B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by —r- Kiadó THE GOOD BHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség 6g kiadóhivatal — Publication Office 1738 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefons CHerrv L590S Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio OLVASÓINKHOZ Lapunk hasábjain gyakran olvashattak cikkeket és híreket, amelyek folytonos drágulásokról szóltak. És eközben biztosan sokszor elcsodálkoztak, hogy a Jó Pásztor előfizetési ára mégis a régi mamacit. Mi megkíméltük olvasóinkat attól, hogy a lap előállítási költségeinek egyre fokozódó terheit rájuk áthárítsuk; mi nem követtük azt az üzleti világban meghonosodott szokást, hogy az önköltségi árak emelkedésével az eladási árat emelik. Mi magunkra vállaltuk a kiadási többletet — addig, amig csak lehetséges volt. De most elérkeztünk a határhoz, amelyen túl az eddigi előfizetési ár már nem tartható fenn. Legnagyobb sajnálatunkra el kellett határoznunk a Jó Pásztor előfizetési árának kis mértékben való emelését. December 15-től kezdve a Jó Pásztor előfizetési ára egy évre 8 dollár lesz. Mindössze évi 2 dollárral többet kérünk előfizetőinktől. Ezt igazán nem lehet soknak mondani. Heti 4 centtel, havi 16 centtel — több — ez nem nagy megterhelés előfizetőinknek. Nekünk pedig a 4 centek és 16 centek lehetővé fogják tenni, hogy ezután is gazdag tartalmú, változatos, oktató és szórakoztató hetilap adjunk előfizetőink kezébe; oly kitűnő magyar hetilapot, amilyen nincs több, sohasem is volt Amerikában. De még e fordulónál is módot akarunk adni előfizetőinknak, hogy néhány dollárt megspórolhassanak. A Jó Pásztor előfizetési ára december 15-től kezdve évi 8 dollár, félévi 5 dollár lesz. De aki december 15 előtt ujitja meg előfizetését, az a régi áron, 6 dollárért kapja tovább is egy évre, sőt több évre is, ha egyszerre beküldi az előfizetést több évre. Hisszük, hogy előfizetőink, akiknek legtöbbje hosszú évek óta olvasója a Jó Pásztornak, megértik és méltányolják elhatározásunkat, amelyre a körülmények kényszeritettek bennünket. Reméljük, hogy mindnyájan hűek maradnak hozzánk és mielőbb megújítják előfizetésüket. HAZAFIASKODő GYÁSZMAGYAROK A Magyar Távirati Iroda jelenti: Páris demokratikus ( vagyis: kommunista) magyarjai vasárnap rendezték meg hagyományos zarándoklatukat a grosboisi Rákóczi-emlékmühöz. Az ünnepségen, képviseltette magát a Magyar Népköztársaság párisi követe is, a követség munkatársai pedig megkoszorúzták a “nagyságos fejedelem” emlékművét. Naiv olvasó azt mondaná: Lám, ezek a magyar kommunisták jó magyarok, tisztelik a. magyar múlt nagyjait. A nem naiv olvasó mást mond: Ezek a muszkavezető hazaárulók, akik orosz tankok és ágyuk védelme alatt a magyar nép felett uraskodnak, hazafiaskodással próbálják lemosni az arcukról a hazaárulás bélyegét. Lelkűket eladták Kruscsevnek, a véreskezü budapesti hóhérnak, aki — mint 1849-ben nemzet szabadságát és szóval üres szólamokkal Paskiewicz orosz tábornok — eltiporta a magyar nemzeti érzületet hazudnak. Kossuth-dijakat osztogatnak, Petőfi Nemzeti Dalát Szavalják, Hunyadi hőstetteinek emlékét felelevenítik — de hiába erőlködnek, hiába álszenteskednek, az árulás bélyegét arcukról, a vért kezükről nem moshatják le azok a gyászmagyarok ,akiket nemrég, az októberi szabadságharc emléknapján, a New York Times világlap hitvány gazembereknek nevezett. ELŐFIZETÉSI PUAKí SUBSCRIPTION RATES: Egy évre_________________$6.00 One iear_________________$6.00 'Ji evre ----------------_ $3.50 Half Year___________________$3.50 AZ ÉN NEVEM: KUKORICA NIKITA! Kruscsev nemcsak az 50 milliós atombombával pipálta le Amerikát, hanem a 120 busheles kukoricával is? Az orosz kommunista párt kongresszusán, két kezében egy-egy hosszufülü kukoricacsővel, kihirdette a megsemmisítő szentenciát, hogy egy ukrajnai farmon akerenkint 120 bushel kukoricát termesztettek s ezzel túlszárnyalták az iowai Mr. Garst 102 busheles rekordját. Lelkes taps fogadta a szenzációs Ítéletet. ítélet és igazság sokszor nem egy és ugyanaz. Mi az igazság? Az, hogy az oroszok az iowai Mr. Garstól vettek egymillió dollárért hibrid kukoricamagot, ötmillió dollárért másoktól, de — nem elég a mag, a kukoricatermesztéshez hozzáértés is szükséges és ebből itt több van, mint ott. Tudvalevő, hogy az amerikai farmer sokszorta többet termeszt, mint Veszélyes sugárzások elLem felszelest árulnák egy arukózpontban Nashville, Tenn-ben (bal) A jobboldali kép azt mutatja, hogy fest az ember teljes felszerelésben. A MINTAFÉRJ 1. Béláit, a (mintaférjet, a (háborús évek alatt nem láttam. Most tizenöt esztendeje azonban egy trafikban, ahol mindketten 'krumpliért álltunk sorba, viszontláttam. Mindenkinek örültem, aki életben maradt. Bélának még az átlagosnál is jobban. Csendes, rendes fiatalembernek ismertem mindig, jó szándékú, becsületes embernek. — Most kezdődik az élet! — mondta lelkes beszélgetésünk zárótételeiként — dolgozni fogok, megnősülök és boldog leszek. Sok szerencsét kívántam neki, kezet ráztunk, majd elballagtunk a kezdődő infláció felé. 2. — Na nézd csak, Béla, te Täfey ? — kérdeztem hárem évvel később, amikor kiderült, hogy éppen őmellé szól a jegyem a futballmeccsen. ő volt. Kissé kigembölyö- JÖtt időközben, bajuszát leborotváltalta és fiatalabbnak látszott, mint valaha. — Megnősültél, Béla? — Igen! — felelte lelkesen, áhítattal. — Elvettem a legangyalahb angyalt, akit ■a föld valaha is a hátán hordott. Mintafeleség. És én mintaférj vagyok. Szelíd, kedves, nagyszerű asszony. És szép is természetesen, mondanom isem kell. Nagyszerű dolog a boldogság! — Igen — viszonoztam, — ezt már én is megfigyeltem. 3. Két (évvel később a siófoki gyorsvonat étkezőkocsijában találkoztunk. A (beszélgetés közepetáján némi aggodalommal kérdeztem meg tőle: — Jól éltek az asszonynyal? — Hogy jól-e? — kacagott. —i Szürke,' unalmas kifejezés ez. Mint a galambok. Nem, nem jól mondom, mert a galambok olykor összekapnak, te is tudod. Velünk ez még nem fordult elő. A feleségem alkalmazkodó, 'házias, mondhatom, egyre jobb tulajdonságait ismertem meg. Igaz, hogy én is mintaférj vagyok. — Csak igy tovább. Béla — mondtam és leszálláshoz Irta: TABI LÁSZLÓ készülődtem, mert Aligához közeledtünk. 4. 1953 tavaszán ki rúg bokán véletlenül a pesti hatos villamoson? Béla. Pompás felöltője, finom selyemnyak kendője nem hagyott kétséget afelől, hogy anyagi szempontból sem alakul rosszul az élete. Amikor erre néhány perccel később finom célzást tettem, szerényen mosolygott. — Az asszony takarékos, tudod, remek beosztással gazdálkodik, — Még ez is! Akkor valóban angyal!-— Az. Én elsején az egész fizetésemet odaadom neki, és minden reggel kapok tiz forint zsebpénzt, plusz hetenként hat forintot hetijegyre. Nem dohányzóm, három szimplát-'iszem . naponta, a többit újságra, meg -savanyucukcrra költőm. így aztán (minden hónapban tudunk ventl valamit, hol nekem, hol a feleségemnek. — Csakugyan mintaférj vagy te, Béla. — Nem is titkolom. ■Megint nem láttam négy évig. Amikor 1957 elején: egyszer eszembe j utott, arra gondoltam — talán nyugatra menekült. Mintegy feleletül erre, néhány nappal utóbb találkoztam vele az uszodában. —. Újabban kijárok ide — mesélte öltözködés közben — és minden reggel leúszom húsz uszodahoszt, mert észrevettem, hogy pocakom fejlődik. Ez a hiúság megint kétségeket támasztott gyanakvásra hajlamos elméiben. — Csak nem szaladgálsz valami fiatal lány után ? — kérdeztem és szigorúan néztem a szemébe. — Hogy képzeled ? — kiáltott fel méltatlankodva. Én, áki úgy élek, mint két galamb? Hát kell nekem fiatalabb nő? E lérzéke n y ti Item. Több ■mint tízéves házasok, ami nem olyan nagy idő végeredményben, de sok más házasság ennyi idő alatt . . . hajjaj ! — Fiatalabb nő . . . — dohogott, — nevetséges! Hiszen én negyvenöt vagyok, a feleségem huszonhat. — Csak huszonhat. Hát az orosz. Az amerikai kukorica termesztés rekordját Mississippi állam tartja, akerenkint nem 120, hanem 306 bushellel. Az Egyesült Államok sok részében elérnek akerenkint 200-250 bushelt. Ami pedig az össztermelés illeti: a szovjet évi termesztése 200 és 600 millió bushel közt váltakozik, mig Amerika évi kukoricatermése 4500 millió bushel. Az 50 milliós atombombáért, amelynek felrobbantása bűn volt az egész emberiség ellen, nem irigyeljük a szovjetet. De az amerikai kukoricára joggal irigykedhet a nagyszájú Kukorica Nikita. mennyi volt, amikor nőül vetted? — Huszonöt. Megfogóztam az első kilincsben. — Béla! Hát második feleséged van már ? — Dehogy. Negyedik. — Negyedik? — kiáltottam fel. — Hát akkor te mindig más-más asszonyt dicsértél? — Igen. De azt gondoltam, hogy te tudod . . . — Honnan tudhattam volna, ha nem mondod? — Hát nem mindig másmás j ótulaj dicnságát dicsértem ? E:z nem tűnt fel neked ? — Azt hittem, mindez egyetlen asszonyban összpontosult. DRÁGA EBÉD A NAGYUK ASZTALÁNÁL Colbert francia pénzügyminiszter egy napon négy előkelő úrral ebédelt, midőn beállított hozzá égy gascognei tiszt, aki a királynak egy jutalmazó rendeletével jött, mely szerint Colbert fizessen ki a tisztnek hatszáz tallért. A gascognei tiszt minden bejelentés nélkül lépett be az ebédlőbe és az asztalhoz közeledve fennhangon kérdezte: —- Uraim, engedelmükkel, melyik önök közül Colbert ur? — Én vagyok, uram — felelte a miniszter — mivel lehetek szolgálatára? — Nem nagy dolog. A király rendeletével jövök, mely szerint öntől hatszáz tallért fogok kapni. Colbert, ki a gascogneiakkal szeretett tréfálkozni, a tisztet meghívta asztalához és kijelentette, hogy ebéd után rögtön kifizeti a kiutalványozott összeget. A gascognei nem mondatta ezt magának kétszer, leült és evett öt helyett. Az ebéd végeztével egy komornyik bevezette a tisztet a miniszter irodájába, ahol leszámoltak neki négyszáz tallért. A tiszt kijelentette, hogy hatszáz tallér jár neki. — Az igaz , — szólt a pénztáros — {de visszatartottunk kétszáz tallért az ön ebédjéért. — Teringettét! — kiáltott fel a gascognei — kétszáz tallért egy ebédért! — A szállásomon csak egy tallért szoktam fizetni ezért. — Azt elhiszem, — felelte a pénztáros — de ott ön nem Colbert miniszterrel ebédel és ezt a megtiszteltetést fizettetik meg önnel. — Nos — viszonzá a tiszt, — miután ez igy van, hát legyen; de viszont nem éri meg a fáradságot, hogy ezt a fennmaradó négyszáz tallért felvegyem. Holnap egy barátommal el fogok ide jönni ebédelni és akor teljesen kvittek leszünk. Jelentették ezt Colbertnek, AZ UTOLSÓ BUTD0SÓ Éppen két évszázad tele el azóta, hogy Rodostóban az. utolsó bujdosó magyar is örökre lehunyta a szebét . Mikes Kelemen alig tizenhét esztendős volt, amikor elszegődött II. Rákóczi Ferenc udvarához, amelynek haláláig egyik leghűségesebb tagja volt. A szabadságharc leverése után habozás nélkül követte az imádott fejedelmet a számkivetésbe, előbb Lengyelországba és Franciaországba, később a törökországi Rodostóba. ESfc.. Nevét nem vitézi cselekedetek örökítették meg. Fegyvert sohase fogott, a fejedelem udvartartásában is mindvégig meglehetősen szürke személyiség volt. Azok a levelek őrizték meg emlékét, amelyeket a maga mulatságára Írogatott és soha el nem küldött, hiszen mint azóta kiderült, az a bizonyos P. E. grófnő, a “kedves néne” nem is létezett. Költött személye ésupán ürügy volt arra, hogy lelke minden fájdalmát kiöntve, Zágon, a szülőföld utáni sóvárgását eípanaszolja. Pedig Zágontól már tízesztendős korában elszakadt és hét évet a kolozsvári jezsuita kollégiumban töltött. Onnét egyenest a fejedelem apródjainak sorába lépett. Ifjú korában nem igen volt különösebben müveit elme, csak későbben külföldön pallérozódott. Élete legnagyobb és mindvégig befolyásoló élménye a fejedelem személyes varázsa, amelynek bűvköréből annak halála után sem tudott szabadulni. Még Rákóczi életében adódott egy pillanat, amikor visszatérhetett volna szeretett szülőföldjére ,azonban éppen a fejedelem iránti szeretetétől vezetve, visszautasította a kínálkozó lehetőséget. Későbben ugyan — Rákóczi halála után — megkísérelt kegyelmet kérni, azonban Mária Terézia azzal a híressé vált mondásával utasította el. hogy “Törökországból nincsen visszatérés.” Miután a bujdosó fejedelem és kis udvara a Márvány-tenger mellett végleg tanyát vert, Mikes 27 éves korában adta fejét az Írásra, ekkor született meg az “Édes nénémhez” cimzett levelek első darabja. Maga sem gondolt ekkor arra, hogy az ennek nyomán kikerekedő Leveleskönyv a 18-ik századi magyar irodalom legszebb drágaköve lesz. Ebben közrejátszott az is, hogy a megkésetten fejlődő magyar szellemi élet a szabadságharcot követő Habsburg-időkben kényszerűen megtorpant, hogy majd a magyar felvilágosodás kezdetével lendüljön előre ismét. Mikes Kelemen zamatos magyarsággal megírt, kitűnő formaérzékre és megfigyelő készségre valló leveleiből a rodostói élet mindennapjai elevenednek meg. A középpontban természetesen “az öreg fejedelem” alakja áll, akihez — mint vallja — “vak szeretető” kapcsolta. Leveleinek jellegzetes vonása, hogy a saját és társai reménytelen sorsát olykor huncut dévajsággal kezeli. Ennek talál gyógyirt lelki szenvedéseikre. Szerelemre lobbant például Kőszeghy Zsuzsika iránt, aki bizony kezét megvonta tőle és azt Bercsényi Miklós grófnak nyújtotta. így számolt be erről néniének, előbb vidámságot erőltetve magára: “Hol vannak a muzsikások? Fújják el a tehén-hus nótát és vonják el á menyasszony táncát. Mindezekből elitélheti kend, hogy ma itt házasság lesz ... micsoda örömben vagyon Zsuzsi. Aki is bizonnyal megérdemli a grófné titulust . . ” Aztán mégiscsak kiböki a keserű valóságot: “De ismerek én olyat, hogy nagyobb szüksége volna a házasságra, mint Bercsényi urnák, de neki bizony nincs pénze.” A fejedelem halála után kedve egyre inkább megkeseredett. Akkor derült egy kicsit világosabbra, amikor a fiatal Rákóczival az élen, a bujdosók is résztvettek a törökök oldalán a Habsburgok elleni háborúban. Az egész azonban csak ravasz török manőver volt és fáradtan, lélekben meg inkább megrokkanva tért vissza Rodosóba, hogy tovább egye a számkivetés egyre keserűbb kenyerét. Mikes Kelemen rodostói levelei a magyar irás örök értékei közé tartoznak. Bennük nemcsak Rákóczinak állított halhatatlan emléket, hanem a magyar nyelv gazdagságát is kibontotta sokszínű árnyalataiban. aki jót nevetett és haszáz helyett hétszáz tallért fizettetett ki a tisztnek. A 7-ES SZÁM REJTÉLYE Swodoba bécsi egyetemi tanár érdekes elméletben fejtette ki, hogy az emberi életnek milyen titokzatos kapcsolata van a hetes számmal. A professzor szerint az ember minden hetedik esztendőben érkezik el teljesítőképessége csúcspontjára, azokban az életévekben melyek héttel oszthatók. Nem véletlen az sem, hogy nagy emberek szülei életük' nek héttel osztható életévében voltak a nagy emberek születésekor. A professzor ezt példákkal is illusztrálja: Kant születésekor apja 42, anyja 28 éves volt. Humboldt apja 49, anyja 35 éves volt, mikor ő született. Liebig a nagy kémikus születésekor apja 28, anyja 21 éves volt. Wagner akkor született, amikor apja a 42, anyja a 35 esztendőt betöltötte. UTHINT Az Egyesült Nemzetek főtitkári tisztségére, a m e 1 y Hammarskjöld bolála folytán üresedett meg, U Thant burmai nagykövetet választották meg. Megbízatása Hammarskjöld eredeti megbízatásának végéig szól. Ennek lejártával a szovjet újra követelni fogja a főtitkári hivatal hármas vezetését, szovjet vétójoggal — jelentette be Zorin orosz delegátus. >3
