A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-12 / 19. szám

4. OLDAL A Jó PÁSZTOR BUDAPEST. — Két éve halt meg Grock, a világ bohó­cainak fejedelme. Hetvennégy éves volt, amikor pályájától és hetvenkilenc, amikor az olasz Riviérán lévő kastélyában az élettől búcsúzott. Utolsó évei­ben Grock, igazi nevén Adrian Wettach, egy svájci órakészi­­tő munkás fia, megírta élet­regényét, amely most egyidő­­ben jelent meg több európai országban. Izgalmas és érde­kes élmények tárháza ez a könyv, drámai és szórakozta­tó egyszerre; egymást köve­tik benne a nemzetközi artis­­tavilágró! szóló emlékezések. Kiderül belőle, hogy a nagy clown karriérje Budapestről indult el, ahol először lépett porondra az akkori Koroná­kért mulatójában. Emlékeiben elmondja, ho­­gyan 1 erűit el svájci otthoná­ból egy laphirdetés révén a marosszéki Bethlenek házába, mint francia nyelvoktató. Két évet töltött itt, majd Buda­pestre jött, ahová közben megérkezett apja és az egyik órásüzletben segédi állást vál­lalt. Grock éppen csak hogy megölelhette szüleit Budapes­ten és máris elindult, hogy szétnézzen a városban. Eszébe jutott, hogy talán hegedülés­­sel kereshetne pár fillért. Igenám, de hegedűjén csak egyetlen húr volt. A véletlen a Rákóczi utón levő egykori Stemberg-féle hangszerbolt elé vitte, amelynek kirakatát percekig bámulta. Nyár volt s a nyitott ajtón élénk beszél­getés zaja szűrődött ki, egy vevő és a bolt tulajdonosa vitatkozott egy hegedű fölött. — Adjon két garnitúra he­gedűk űrt — mondotta Grock A beszélgetés további során Sternberg megtudta, hogy Grock több hangszeren is ját­szik, mire segédi állást aján­lott fel neki, azzal a kötele­zettséggel, hogy francia nyelvre oktatja gyermekeit. Szerencséjére nem kellett so­káig bajlódnia a kereskedő csemetéivel, mert néhány hét múlva leszerződtették a Koro­na-kertbe, ahol a zenekarban játszott és néhány zsonglőr mutatványt adott elő. Innen szerződtette társának Massi­mo Spitz, a hires bohóc. — Figyeltem magát — mondotta — és tehetséges em­bernek tartom, akinek nagy jövője lesz. Holnapután már utazunk is. így indult el Grock világ­­karriérje Budapestről, az ar­tista művészet legnagyobb csúcsáig. Egyik legjobb ba­rátja Chaplin volt, akinek Író­asztalán ma is ott áll az öreg bohóc képe, alatta hires jel­szava, amelyet világszerte is­mertek: “Nit mőőőglich!” (Lehetetlen!) HORTOBÁGYI HIDIVÁSÁR DEBRECEN. — Dr. Béres András a debreceni népi tánc­­együttes uj műsorban kíván­ja bemutatni a “Hortobágyi hidivásár” cimü tánckompozi­­ciót. A gyűjtőmunka során Ferge András, Fiilöp Sándor, Csige Sándor, Patai János és Varró Gábor — akik évtize­deken át szolgálták a pusztát — mesélték el a hidivásár-él­­ményeket járták a pásztor­táncokat, s gyújtottak rá hor­tobágyi dalokra. A lejegyzé­sek alapján már elkészült a tánckompozició. A “Hortobágyi hidivásár” mellett hajduszoboszlói csár­dást is bemutatnak, amely­nek elemeit ugyancsak a hely­­szinen gyűjtötte az együttes vezetője: Erdős Mihály kol­hoztag, egykori szoboszlói pásztorember táncából alakí­totta ki a hagyománynak megfelelő csárdást. Ezenkívül szatmári népmesék feldolgo­zásával “Csodafurulya” cim­­mel is uj táncot visznek színre a debreceni művészek. szól és további 14 napra meg­hosszabbítható. Fegyverek és lőszer vámmentesen vihetők be. Autósok csak nemzetközi vezetői igazolvánnyal és car­­net-al jöhetnek Magyaror­szágra. Autó Magyarországon is bérelhető kilométerenként 60 nyugatnémet pfennigért. Amihez csak egy megjegy­zést kell fűzni: Miért kérnek nyugatnémet márkákat és pfennigeket? Talán nem jók a - keletnémet szovjetzóna márkái és pfenningjei? És egyáltalán: mióta bevezetett pénznem Magyarországon a német márka? VADÄSZ0K öröme BUDAPEST. — Magyaror­szágon már szünőfélben van az .embervadászat, most az ál­latvadászat jött divatba. JGülföldiek magyarországi vadászatait a Magyar Vadke­reskedelmi Szövetkezeti Vál­lalat (MAVAD) rendezi. Egy­­lapi ellátásért személyenkint 10 nyugatnémet márkát kér­nek. A vendégeket a vadászat alatt erdész-vágy vadászla­kokban szállásolják el. A vad­lövési dijak különbözők: Szarvasagancs négy kilóig 30 dollár, nyul-körvadászat napi dija 30 dollár stb. A magyar vizűm és fegy-Lepípálják Amerikát BUDAPEST. — A vasas­szakszervezet műszaki taná­csának ülésén Komporday Au­rél, a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium híradástechnikai iparigazgatóságának vezető­je, ismertette az iparág fej­lesztésének problémáit. A há­roméves tervben a híradás­technikai üzemek hetven szá­zalékkal fokozták, termelésü­ket, a második ötéves terv vé­gére pedig az lööT-es termelés 300 százalékának elérését ter­vezik. Olyan ütemben kíván­ják fejleszteni az iparágat, hogy a technikában a műsza­kilag legfejlettebb kapitalis­ta országokat is mielőbb túl­szárnyaljuk. SEGÍTSÉG a rabnemzeteknek WASHINGTON. — Kennedy elnök a külföldi se­­igély uj rendjét kivánja életbeléptetni: Gazdasági se­gélyt nyújtani nemcsak elmaradt ázsiai és afrikai né­peknek, hanem a vasfüggöny mögött szovjet rabság­ban élő nemzeteknek is. A szenátus külügyi bizottsá­ga az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot csaknem egy­hangúlag elfogadta. Nem első próbálkozás ez; a szená­tus már kétizben igy szavazott, de a törvényjavaslat elakadt a képviselőházban. Ami emlékeztet arra, hogy már az Eisenhower kormányzat is helyesnek vélte az amerikai segély kiterjesztését orosz uralom alatt álló népekre. A zelgondolás az, hogy a segély egyrészt meg­tartja a rabnépek tudatában Amerika népének rokon­­szenyét, másrészt csökkenti a csatlósországok függé­sét a moszkvai kényuraktól. De nagy különbség van ázsiai-afrikai és vasfüg­göny-segély közt. A primitiv népeknek küldött segély­­feltételekhez van kötve: hogy a kormányok a segélyt igazságosan a nép javára fordítsák s evégből az állami berendezéseket, amelyek szociális és gazdasági igaz­ságtalanságokra vezetnek, meg kell változatni. A vas­függöny-mögötti országok oly erős szovjet befolyás és nyomás alatt állnak, hogy ott ilyen feltételeket szabni lehetetlen. Castro a fogságba ejtett szabadságharcosokat azzal fenyegette meg, hogy kivégezteli őket. Állítólag több. mint 1000 lázadó került Castro pribékjeinek kezére. A felső kép ezek egy csoportját mulatja be. Az alsó képen a szovjelgyártmányu tankok egyike látható, amelyek Castro győzelmét lehetővé tették. 50 évvel ezelőtt érte el Amundsen a Déli Sarkot Az 1961-es esztendő sok évfordulót hoz magával; ez az év — többek között — az amerikai polgárháború kitö­résének centennáriuma is. Az évfordulók sorából azonban még egy nagy esemény emel­kedik ki: a Déli Sark felfede­zésének félévszázados emlék­ünnepe. Az Északi Sarkot két év­vel korábban, egy amerikai tengerésztiszt és kutató, 1909. április 6.-án már elérte. Robert Peary nagyszerű tel-Mindenki gyanús... CSONGRÁD. — A Csong­­rádmegyei Hírlap egyik ri­portjából kitűnik, hogy a vámrendeletnek a nászaján­dék csomagra vonatkozó ren­delkezéseit az utóbbi időben többször ki játszották. Ennek megakadályozására szigorí­tást vezettek be és központi nyilvántartást vezetnek azok­ról, akiknek külföldről cso-HATFAJAS, DERÉKFÁJÁS, IZOMFAJÁS vagy más végtagfájdalmak esetében dörzsölje be a fájós testrészt 4-U EASY HEB készítménnyel melynek kipróbált enyhítő hatását számtalan hálalevél bizonvitia — Nélkülözhetetlen a háznál. — Registered ü. S. Pat. Office. Manvar nvóavszerész készítménye. — Ara sf.50, CANADA BAN Í2.00. _ Kérjük rendeléséhez a csekket vágy money ordert mellékelni. — A. ADORJÁN 1970 Lincoln Avenue, Chicago 14, I1L Roald Amundsen Hero of Antarctic jesitménye lázba hozta az ak­kori világot. A világsajtó he­teken át foglalkozott a hősi teljesítménnyel. Hovátovább azonban felmerült az uj igény: az Északi Sark után fel kell fedezni a Déli Sarkot is. És megkezdődött a nem­zetek versenye — az első­ségért. Ez a dicsőség egy norvég­nek, Roald Amundsennek ju­tott osztályrészül. Amund­sen, a norvég vikingek utód­ja e tettével örökre bevéste nevét a történelem márvány­­csarnokába. Amundsen, sikerét nem­csak hallatlan szívósságának és bátorságának, hanem óriási szakértelmének és tu­dásának köszönhette. A nor­vég kutató évek hosszú sora óta tanulmányozta a Déli Sark földrajzi és klimatikus viszonyait és az arról szóló leírásokat, és a tudás hatal­mas kincsestárával felvér­tezve indult el nehéz útjára. A norvég kutató 1911. de­cember 11.-én érte a Déli Sarkot, ő volt a történelem­ben az első ember, aki lábát erre a jéggel borított kietlen pontra tette. Roald Amundsen 1872- ben született Norvégia akko­ri fővárosában, Christiániá­­ban (ma Oslo a neve.) Orvos­nak készült, de kalandos ter­mészete nem birta el a nyu­galmat és ezért 1894-ben a norvég -tengerészet szolgála­tába állt. Ä kövétkező kilenc évben lázas buzgalommal ké­szült kutatói pályájára. 1903- ban már készen állt és nem­sokkal később hat társával égy kis, 47 tonnás hajóval, a “Gjoával’’ keresztülhajózott az északnyugati átjárón. Má­sik érdeme, az északi mágne­ses sarok pontos földrajzi meghatározása volt. 1910-ben Amundsen ismét utrakelt, ezúttal egy nagyobb hajón, a “Fram”-on. Célja a sarki Viszonyok tanulmá­nyozása volt. Kezdetben úgy látszott, hogy hajója észak­nak tart; a világ később meg­lepetéssel értesült arról, hogy Amundsen megváltoztatta tervét és az Antarctica felé hajózott. S a következő év vé­gén, néhány héttel karácsony előtt felröppent a világszen­záció: Amundsen elérte a Déli Sarkot. Az egy csapásra világhirü­­vé vált norvég kutató még ezután sem ült nyugodtan ba­bérjain. Két évvel később, 1923-ban már uj expedíciót készített elő: ezúttal valóban az Északi Sarkra akart eljut­ni. De az első világháború ki­törése megakadályozta e ter­ve keresztül vitelében. 1918- ban — a háború befejezése után — fogott hozzá utjának előkészületeihez. Szándéka az volt, hogy az Északi Sarkra az északszibériai szigetekről jusson el. Ez a terve azonban nem sikerült. 1926-ban néhány nagy ku­tató társaságában léghajóra szállt és ilymódon repült el az Északi Sark felett. Társa­ságában volt Lincoln Ells­worth és Umberto Nobile olasz sakkutató. 1928-ban, amikor meghallotta, hogy ré­gi barátja, Nobile, az Italia nevű léghajóval a Déli Sark fölö'itt szerencsétlenül járt, elhatározta, megmentésére re siet. 1928. junius 28.-án Amundsen, öt társával együtt a norvégiai Tromso 1 égikikötőjében repülőgépre szállt. Néhány órával később a rádióállomáson még felvet­ik üzenetét. Aztán csönd let — örök, áthatolhatatlan csönd. A Déli Sark, amelyet egykor meghódított, bosszút állt rajta, amiért évmilliós csöndjét háborította. A vég­telen hósivatag magához ra­gadta és eltemette őt . . . A párttag és családja ZALAEGERSZEG. — A Za­lai Hírlap azt ajánlja, hogy q, pártba való belépés^ előtt a családban kell megtárgyalni a belépéssel együttjáró problé­mákat: “A párt és párttagság egyik legfontosabb feladata a pár­­tonkivüliek világnézeti és po­litikai nevelése, meggyőződé­se. De lehet-e ezt a nevelést máshol kezdeni, mint a párt­tag legszűkebb környezeté­ben, a családban? Úgy vél­jük, nem, valóban itt kell kez­deni. Csak annak a párttag­nak van kellő hitele az embe­rek előtt kinek a családja is haladó szellemű és közel áll a párthoz. A párttag — legyen uj vagy régi — elsősorban a saját családjában végezzen meggyőző munkát. Itt, az el­ső lépcsőfokon kell kezdeni. Ez az a próbakő, melyen elvá­lik, hogy valaki valóban érde­mes-e a párttagságra.” A papok csúfolása BUDAPEST. — “Tavaszi mise” címmel a Szépirodalmi Kiadó novelláskötetet adott ki. Az antiklerikális novellá­kat elsősorban fal isi olvasók­nak szánták. A novellák közé felvettek Jókainak és Tamá­sinak egy-egy Írását is. Az Élet és Irodalom ismertetésé­ből közöljük az alábbi részt: “Antiklerikális elbeszélése­ket összegyűjteni általában hálás feladat. De most kiadni egy ilyen antológiát, falusi ol­vasóknak, művelődéspolitikai tett is és ezért különösen örül­hetünk, hogy sikerült a válo­gatás. Hubay Mátyás váloga­tása nemcsak történelmi, de műfaji szempontból is sokol­dalú. A gyűjtemény hangne­mét a szatíra, a drámaiság és az anekdota hármassága jel­lemzi. A “Tavaszi mise” m^­­gas irói színvonalon szórakoz­tat.” Politikai tűzhányó morajlása Japánban jelenleg nem okád a politikai tűzhányó, de földalatti rengések moraja elhallatszik egészen Washingtonig. A japán kormány barátságos meghívását, hogy látogasson el országukba, Eisenhower tábornok nem fogadta el. Kosaka külügyminiszter ezt sajnálkozás­sal vette tudomásul. Csalódást okoz neki ez, mondta, ’másfelől tisztában van azzal, hogy akár kisebbarányu diáktüntetések megrontanák a látogatás örömeit. “Diáktüntetések” — ez persze kommunista tüntetése­ket jelent. A japánok nagyon udvariasan, figyelmesen viselkednek vendégeikkel szemben — azokkal a ven­dégekkel szemben is, akik nem jönnek . . . Ikeda japán miniszterelnök elfogadta Kennedy elnök meghívását, hogy látogasson el Washingtonba. Júniusban eljön Washingtonba. Elhozza a japán nép szívélyes köszöntését és azt a kérést (követelést) fogja ^előterjeszteni, hogy Amerika adja ki kezéből Okinawa csendestengeri japán szigetet, amelyet a világháború óta, mint flotta- és légibázist megszállva tart. Az oki­­nawai bázisok megtartása életbevágó érdeke az Egye­sült Államoknak. A japán diákok (kommunisták) fék­telenül izgatnak Okinawa amerikai megszállása ellen, nem annyira hazafiasságból, mint inkább >azért, mert szivük leghőbb vágya, hogy a Csendes- és a Kinai-ten­­geren Amerika katonai hatalma gyengüljön. Az, hogy ez a katonai hatalom Japánt megóvja a kommunista veszedelemtől, kommunista diákokat cseppet sem ag­gaszt. Ellenkezőleg, a diákok sóvárognak a kommu­nista veszedelem után. • • ÜTAZAS A FOLD KORUL EGY PERC ALATT SEVRES-LA-VILLE, Franciaország. — Egy je­gyespár, Guy Poulard és Colette Luche, két órán belül kétszer esküdött egymásnak örök hűséget. Először a 72 éves polgármester eskette őket, de még mielőtt alá­írhatta volna az anyakönyvet, szívrohamot kapott és meghalt. A polgármesteri hivatal a megyefőnökségtől kért tanácsot, hogy a házasság aláirás nélkül is érvé­nyesnek tekinthető-e. A válasz az volt, hogy az egész szertartást meg kell ismételni. És megismételték. Két órán belül másodszor. LYON, Franciaország. — A St. Paul börtön négy rabja szökést kísérelt meg vasárnap reggel. Köztük volt egy magyar, Balogh István is. A szökési kísérlet nem sikerült. Az egyik rab a börtön hétemeletes falá­ról leugrott, lábát törte. Végül is a szökevények a rend­őrök karjába futottak. NIZZA, Franciaország. — Cagnes-sur Mer lóver­senypályán a közönség lelkesen ünnepelt 13 női zsokét, akik elsőizben versenyeztek a francia Amazonok dijá­ért. A dijat Jenine Lefevre nyerte két hosszal. A szak­értők szerint “volt olyan jó, mint bármelyik férfizso­ké’.’ Franciaországban ez év elején szüntették meg a női zsokékra vonatkozó versenytilalmat. PINGTUNG, Formosa. — Hank parasztgazda az­zal vádolta meg Csank szomszéd parasztgazdát, hogy ellopta a bölényét. Csank tagadott, azt mondta, hogy a bölény az övé. A bölényt a biró elé vezették, de az meg­tagadta a tanúvallomást, értelmetlenül állt a biró előtt. De aztán, amikor kiengedték és Hank meg Csank szó­­litgatni kezdték, a bölény lassan megindult Csank há­za felé. így bebizonyult, hogy Csank jogos tulajdona volt az a bölény, a biró a vádat elvetette. NEW DELHI, India. — Megérkezett John Ken­neth Galbraith, az Egyesült Államok uj nagykövete, és mire megjött, már készen volt számára az egyéni ágy'— extra hosszú ágy, amelyben kényelmesen elfér a 6 és fél láb magas diplomata. ÓHAZA! HÍRADÓ A vevő francia volt és az üz­lettulajdonosnak egyetlen szavát sem értette. Grock, aki ekkor már elég jól tudott ma­gyarul, belépett az üzletbe és miután eljátszotta a “Költő s paraszt” nyitányát, franciám közölte a vevővel, hogy a he­gedű kitűnő, nyugodtan meg­vásárolhatja. így is történt Az üzlettulajdonos megkö­szönte a szivességét, majc megkérdezte, tehet-e érte va­lamit. ÜÁKÓCZI-UTI BOLTRÓL INDULT HÓDÍTÓ ÚTRA A SVÁJCI BOHÓC verviseiesi engeaeiy i4 napra magja erxezeu.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents