A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-12 / 19. szám

\MERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 19. SZÁM The largest Hungarian Weekly In America THE GOOD SHEPHERD Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hirlap VOL. 41. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Ne wark, Philadelphia, South Bend péntek, 1961 május 12 Ä KUBAI KUDARC UTÁN A Gallup közvéleménykutató intézet országszerte körkérdést intézett minden rendű es rangú amerikaiak közt: miként vélekednek Kennedy elnökről általában és kubai akciójáról különösen. Az általános kérdésre 100 amerikai közül 83 azt felelte, hogy helyesli Kennedy elnök eddigi elnöki te­vékenységét. 5 százalék elégedetlen Kennedyvel, 12 százalék nem mondott véleményt. Ez a “szavazási” eredmény meglepő, mert szám­szerűleg arra mutat, hogy Kennedy ma népszerűbb, mint Eisenhower valaha volt. Ugyanis Eisenhower legmagasabb népszerűségi százalékszáma 79 volt — akkor, amikor Kruscsev és bandája hamiskás mosoly­gás közben a béke reménységét hangoztatták és ugyan­akkor titokban megkötötték Nasser egyiptomi diktá­torral a fegyvervásárlási üzletet, amely Amerika és a szabad világ pozícióját a Közel-Keleten megrendítette. Kennedy 83 százalékos népszerűsége mindössze 1 százalékkal marad mögötte Roosevelt elnök népsze­rűségének. Roosevelt 1942 januárjában a Gallup sza­vazáson 84 százalékot kapott. És hogyan változott az amerikai nép véleménye a kubai szerencsétlen vállalkozásról? A Gallup szava­zás eredménye: 61 százalék helyesli, hogy Kennedy segítette a kubaiak inváziós kísérletét, de amerikai fegyveres erőt nem vetett harcba; 15 százalék elitélte a kísérletet és 24 százalék nem nyilatkozott. TIZENNÉGY BÁBA LAOSBAN Miután Kruscsevnek sikerült a laosi fegyverszü­netet hetekkel késleltetni, a kommunista felkelők ha­talmukba kerítették a kis ország nagy részét. így hát a 14 nemzet delegátus;.i,bóW>!ló békecsináló bizottság­tól semmi jót nem lehet várni. A legjobb esetben is a tizennégy bába segíteni fog világrahozni egy semleges koalíciós kormányt, amelyet a kommunisták időbei fel fognak szeletelni a Rákosi Mátyás által szabadalma­zott szalámivágó késsel. Ily kilátások mellett Kennedy elnök elhatározta, hogy felfokozza a veszélyeztetett szomszédos országok, Dél-Vietnam és Sziám védelmét. A vietnami 150,000 főnyi haderőt 190,000-es létszámra emelik és ellátják modern fegyverzettel, főleg repülő­gépekkel és folyami hajókkal, hogy ki tudják irtani a kommunista Észak-Vietnamból beszivárgó lesipus­­kásokat. És egyben Amerika saját katonaságának se­gítségét is ígéri Dél-Vietnamnak, úgyszintén Sziám­­nak. De a beszivárgó és lesipuskás kommunisták elleni védekezés nem pusztán katonai feladat. A kommunis­ták éltető tápanyaga az emberek nyomorúsága és elég­telensége. Ezért Kennedy elnök nyomást igyekszik gyakorolni Ngo Dinh vietnami köztársasági elnökre, hogy demokratikusabb, népjóléti kormányzással igye­kezzék népének támogatását megnyerni. Sziámbán is túlságosan diktatórikus a kormányzat; ott is sok a ten­nivaló. 1,000,000,000 DOLLÁR INDIÁNAK WASHINGTON. — Kennedy elnök a kongresz­­szustól kéri ezer millió dollár kölcsön megajánlását India részére, hogy ez az ország, a demokrácia legha­talmasabb bástyája Ázsiában, végrehajthassa harma­dik ötéves iparfejlesztési tervét. Az amerikai segély­nek csak egy feltétele van: az, hogy ugyanilyen össze­get bocsássanak rendelkezésére a többi gazdag szabad országok — Anglia, Németország, Kanada és Japán. Amerika és a többi szabad országok India gazda­ságának és demokráciájának megerősitését tartják szem előtt. Ugyanakkor a szovjet is segiti Indiát, az­zal az álnok hátsógondolattal, hogy idővel hatalmába keriti az országot és igy visszakapja azt, amit most ad. De nagy a különbség amerikai és szovjet segítség közt dollárokban is. Amerika eddig 3843 millió dollár segélyt nyújtót Indiának, amiben benne volt 2500 mil­lió dollár értékű amerikai termésfelesleg. A szovjet összesen 800 millió dollár kölcsönt adott Indiának, ami­ből 378 millió dollár az uj ötéves tervre esik. India féltékeny szomszédjának, Pakisztánnak is az eddiginél több gazdasági segitséget nyújt Amerika, már csak azért is, mert újabban a szovjet nagyszabású segitséget ajánlott fel Pakisztánnak, hogy kiszéditse a szabad világ szövetségéből. A Republic Aviation vállalat 14 millió dollár költséggel kísérleti intézetet épitett, ahol légürkutalás­­ra alkalmas capsulákat próbálnak ki. A baloldali képen a capsulát 3000 fokos hőségnek teszik ki. ALAN B. SHEPARD “Repülés a világűrbe és vissza” — ez az ujsághir leké­sett. Az ország valamennyi újságja csak utólag közölhet­te az “újdonságot”, amelyet mindenki a rádión át már hal­lott és a televízión át látott is. Uj korszakban élünk, melynek egyik érdekessége az is, hogy szuper-szenzáció­val mi, újságok már aligha szolgálhatunk a közönségnek. De jelentett a 15 perces iz­galmas dráma vetitése egye­bet is. Megmutatta a világ­nak, hogy mi a különbség sza­bad és rabnemzet közt. Az oroszoknak es az egesz világ­nak Moszkva tudtul adta Ga­garin őrnagy korszakalkotó repülését a föld körül és ép bőrrel leszállását a földre. De ki látta Gagarin repülését? Ki látta leszállását? Kevesen látták s a keveseknek bizo­nyára sok okuk volt a titkoló­zásra. Talán az volt az ok, hogy az a szenzációs világüri repülés nem is úgy történt. Sőt oly hangok is hallatsza­nak sokfelől, hogy nem hi­szik a szovjet mesét. De, feltéve, hogy mégis iga­zat mondtak a moszkvai hiva­tásos hazugok, el kell ismer­nünk — Kennedy elnök is el­ismerte —, hogy a szovjet jó­val megelőzött bennünket, íme, a lényeges adatok: Ga­garin a föld körül repült s lehívásra a földre szállt; She­pard csak felrepült a légkö­rön túlra, és visszabocsátko­zott ejtőernyővel a tengerbe. Gagarin 187 mérföld magas­ságba emelkedett, Shepard 115 mérföld magasságba. Ga­garin repülésének sebességét a szovjet nem jelentette; She­pard sebessége óránkinti 5100 mérföld volt. A levegőben és a levegőn túl volt Gagarin 108 percig, Shepard 15 percig. A kupé, melyben Gagarin ült, 10,000 font súlyú volt, She­pard lakosztálya 3000 font sú­lyú. A kilövő rakéta feszítő­ereje Gagarin javára tízsze­res volt: Shepard 78,000 font, Gagarin 800,000 font. Eszerint hátul kullogunk. Mennyivel előzött meg hen­nánkét a szovjet? A nézetek nagyon eltérőek. A gyárban, ahol Shepard fülkéje épült, azt mondják: 10 évvel. A kép­viselőház űrhajózási bizottsá­gának vezető republikánus tagja (aki nem hiszi el a moszkvai mesét) azt mondja: egy hónappal. Mindenképpen lemaradtunk s joggal kérdezzük: miért? Ha ellenmondásnak tetszik is, azt kell mondani: amennyire komplikált, annyira egyszerű a probléma. Először is, az oro­szok hamarabb jöttek rá, hogy a rakéta a jövő fegyve­re, ezért hamarabb fogtak hozzá a hitleri V-2 rakéták to­vábbfejlesztéséhez. Másod­szor, a diktatúra — hitleri vagy sztálini vagy kruscsevi — akadálytalanul a nemzet minden energiáját egy célra összpontosíthatja, mig a sza­bad társadalomban késedel­meskedések elkerülhetetle­nek. Harmadszor, a szovjet többet költhetett a kísérletek­re és gyártásra. Ez a harma­dik magyarázat meghökken­tő. Hiszen Amerika sokkalta, sokszorta gazdagé !>b! Igen ám, de a szovjet11 dollárért annyi munkát kap, mint Ame­rika 5 vagy 10 dollárért. Vagy 100 dollárért, mint Canave­­ralban és Californiában kide­rült, ahol az uniók heti 400 és 500 és 800 dolláros munka­béreket préseltek ki a rakéta kísérleti kontraktoroktól. Az Egyesült Államokban az acél­ipari, autóipari, üveg- és gu­miipari munkások átlagos munkabére 2 és 3 dollár közt váltokozik, inkább 3, mint 2 dollár. A szovjet 1 dollárnál kevesebbet fizet, tehát min­den egyes rubelért több dol­lárnyi munkát préselhet ki rabsorban tartott munkásai­tól. Óriási összegekről van szó. Shepard repüléséig már 400 millió dollárt költöttünk a Mercury programra, és ami ezután következik, az egyre többe és többe fog kerülni. A program a következő: A jövő hónapban Shepard két kollé­gája megismétli a szenzációs mutatványt, talán javított formában. A Gagarin-féle pro­dukciót ez év végén vagy a jövő év elején lógjuk megkí­sérelni, óvatosan, előbb egy üres fülkével, ahán egy csim­pánzzal a fülkében, és csak azután száll fel az amerikai világüri körutazó. Ez az 1962 évi program. 19G3-ban felszáll egy műhold, körülkeringi a sápadt csillagot és ledob egy TV készüléket es mérőkészü­lékeket, amelyet információ­kat küldenek le a földre ar­ról, hogy miféle világ van a hold hátán. 1965-ra van terv­­bevéve ember repülése a hold körül — 260,00t mérföld tá­volságban. 1967-len, ha min­den jól megy, leszáll a holdon az első amerikai és kitűzi ott a csillagsávos lobogót. És az útiköltség, az oda­­vissza utazásoc viteldija mennyit fog kitenni? Évente öt ezer millió dollárt a mos­tani, ugyancsak tilliós költsé­geken felül. Mire az ember le­szállása a holdon sorra kerül, a számla negyvei ezer millió dollárt fog kitérni» Ezeket a milliókat és ezer­milliókat nem Uncle Sam fog­ja fizetni, mert ő egy vagyon­talan szimbólum. Mi fizetjük — heti “pedából” és a havi csekkből — a billióknak min­den centjét. Mi, az adófizetők, úgynevezett adóalanyok. A nemzet hálája szép ün­neplésben nyilvánult meg, Shepard magas kitüntetése­ket kapott. De a hála és elis­merés megnyilatkozása mi­ben különbözött itt és ott! Ga­­garint, aki feleségével és két gyermekével kétszobás lakás­ba?' lakik, beutalták egy bér­­kaHárnya négyszobás lakásá­ba. Shepard nemcsak hivata­los állami jutalomban része­sül, hanem privát forrásból is többet kap két extra szobá­nál. A Life magazin félmillió dollárt ad Shepardnak és hat társának azért, hogy elmond­ják élményeiket a hosszú elő­készületi idő alatt; Shepard­nak “úti kalandjai” ismerte­téséért is. Ebből a jutalomból több mint 70,000 dollár jut egynek-egynek. És még több jutalomra számíthatnak a vi­lágűr amerikai úttörői. Az izgalom és lelkesedés óráiban eszünkbe sem jutott az aggasztó kérdés: Mi lesz, ha nem sikerül? A laosi és ku­bai kudarcok után újabb meg­alázó vereség vár Ameriká­ra? A U. S. Információs Szol­gálat felkészült erre az eshe­tőségre is. Készen volt a terv, hogyan adjuk tudtára a nem­zetnek és a világnak, ha baj éri a merész tengerésztisztet? A mondóka, amelynek elmon­dására szerencsére nem ke­rült sor, úgy szólt volna, hogy Shepard tisztában volt a koc­kázattal, amit vállalt; min­denesetre az a tiény, hogy Amerika titkolózás nélkül az egész világ nyilviánossága előtt játszotta le az izgalmas drámát, ország-világnak meg­mutatta, hogy mit is jelent ez a szó: szabad társadalom. Az egész világ látta, igy hát sen­ki e földön nem kételkedhet a színjáték valóságában. A titkolózó és hazudozó Krus­csev banda nem számíthat ar­ra, hogy a Gagarin előadás valóságában higyjen minden­ki,^ barát és ellenség és a né­zőtér sötétjében meghúzódó úgynevezett semlegesek. NÉPSZÁMLÁLÁS ATHÉN. — A legutóbbi népszámlálás alkalmával meg­állapították, hogy Görögor­szágnak jelenleg 8,357,526 la­kosa van. Legutóbb tiz évvel ezelőtt tartottak népszámlá­lást, amikoris az ország lako­sainak száma 7,632,801 fő volt. BERLIN. — A keletnémet szovjetzónában súlyos orvoshiány van, mert évek óta egyre több orvos és fog­orvos szökik át a nyugati szabad zónába. A szomszédos szovjetcsatlós országokból jöttek orvosok kórházi kise­gítő szolgálatra, többek közt lengyel orvosok. Csaknem egy évig alkudoztak a berlini és a varsói kormányok, mig az utóbbi hozzájárult orvosok áttelepítéséhez. De ez a sziléziai lengyel bányavidékeken orvoshiányra ve­zetett és most a lengyel kormány meglepetésszerűen visszahívta a kölcsönadott orvosokat. Közülük négyet repülőgépen vittek Sziléziába, ami arra enged követ­keztetni, hogy ott járvány tört ki. Az orvoshiány a ke­letnémet szovjetzónában egyik oka annak, hogy Krus­csev Nyugat-Berlin bekebelezésével be akarja tömni a vasfüggönyben tátongó űrt, amelyen át aránylag könnyen lehet a keletnémet szovjetzónából kiszökni. BONN. — Schroeder belügyminiszter közli, hogy a nyugatnémet kormány évente átlag 17 millió dollárt költ a szovjet kémkedés leküzdésére. A szovjet évente legalább egy és egynegyed millió dollárt költ kémke­désre. MOSZKVA. — Egy orosz bebocsátást kért az an­gol nagykövetség épületébe; azt mondta, politikai me­nedékjogot akar kérni. Kérését megtagadták azzal a magyarázattal, hogy a követség erre nincsen felhatal­mazva. Amire az orosz felvágta a nyakát. Orosz rend­őrök elvitték. HAMBURG. -— Hans Globke, a nyugatnémet kor­mány államtitkára, akit a nácikkal való együttműkö­déssel vádolnak, nem tagadja, hogy mint belügymi­nisztériumi hivatalnok, ő irta a hírhedt “nürnbergi törvényt”, amely egyebek közt előirta, hogy zsidók kö­telesek felvenni az Izráel, illetőleg Sára keresztnevet. Ezzel szemben neki köszönhető, hogy a törvény nem irta elő azt is, hogy a ijsidók ropg a “Zsidó” közbenső keresztnevet is kötelesek használni. PERTH, Ausztrália. — A haditengerészet vezető­sége figyelmeztetést adott ki hajók és repülőgépek ve­zetőinek, hogy kerüljék el a Monte Bello szigeteket, mert ott a levegő még mindig meg van mérgezve rá­dióaktivitással. A fertőzés 1952-ből származik, amikor a szigeten felrobbantottak egy angol atombombát. AMSTERDAM. — Az a házat, amelyben Anna Frank éveken át meghúzódott a náci bestiák elől és amelyben világhírűvé lett naplóját irta, “Anna Frank Ház’’ néven, mint nemzetközi ifjúsági központ fog ez­után összejövetelek céljaira szolgálni. Legközelebb négynapi konferenciát fognak ott tartani holland, né­met, angol és francia fiatalok a népek közti jobb meg­értés kérdéseiről. SZALONIKI, Görögország. — Négy napon át tár­gyalta a katonai biróság egy albániai kémcsoport bün­­perét. Az öt kém közül ketten albánok voltak, akiket az albániai kommunista kémszervezet küldött Görög­országba katonai bázisokon való kémkedésre. Ezek már ismerték a trületet, amelyen kémkedniük kellett, mert a 12 év előtti kommunista felkelés idején, mint lesipuskások harcoltak a kormánycsapatok ellen. Az egyik albánt és görög társát halálra Ítélték, a másik al­bán és görög társai sokévi börtönbüntetéseket kaptak. BHILAI, India. — Miközben orosz technikusok építik a nagy acélöntődét, a közelben keresztény tár­sadalmi terem épül. A kapavágási ünnepélyen több­száz keresztény vett részt. így az istenhivők és az isten­tagadók szomszédok lesznek Bhialiban. SAIGON, Dél-Vietnam. — Ngo Dinh köztársasági elnök ünnepélyesen megnyitotta és átadta a forgalom­nak az uj országutat, amelyet 35 millió dollár ameri­kai pénzen építettek. BÁZEL, Svájc. — A Basler Nachrichten szerint nem igaz az a széles körben elterjedt nézet, hogy az át­lagos házasságban a hetedik év kritikus. A lap a brit házassági statisztikára hivatkozva azt állítja, hogy a legtöbb válásra a negyedik és ötödik évben kerül sor. Ez is főleg gyermektelen házaspárokra vonatkozik, ami viszont megerősíti azt a régi tételt, hogy a gyermek összetartja a házasfeleket. 1 BOURNEMOUTH, Anglia. — John Hamilton, 66 éves, nyilvános helyen botrány okozás vádjával állt a biró előtt. Azzal vádolták, hogy a szomszédai bosszan­tására oly hangosan köhög, hogy nem tudnak aludni. A biró előtt tagadta ugyan gonosz szándékát, mégis kérte, küldje a biró börtönbe. Mert, mondta, ott leg­alább nyugodtan kiköhögheti magát. Folytonos köhö­gése miatt rengeteg baja van, tette hozzá, az örgek há­zából, ahol gondozták, emiatt kizavarták. A biró orvosi vizsgálatra utalta. Hírek a világ minden részéből

Next

/
Thumbnails
Contents