A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-05 / 18. szám

8. OLDAL A Jó PÁSZTOR llusvét után 5. vasárnap EVANGÉLIUM Szent János, 16, 23-30 Az időben mondá Jézus: S azon a napon már sem­mit sem kérdeztek éntőlem. Bizony, bizony mondom nektek: amit csak kérni fogok az Atyától az én ne­vemben, megadja nektek. Eddig semmit se kértetek az én nevemben. Kérjetek és megnyeritek, hogy örö­mötök teljes legyen. Ezeket példabeszédekben mon­dottam nektek, eljön az az óra, amidőn már nem pél­dabeszédekben fogok nektek szólani, hanem nyíltan beszélek az Ayáról. Azon a napon majd az én nevem­ben kértek és nem mondom nektek, hogy én fogom kérni az Atyát értetek, hiszen az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettek engem és hittétek azt, hogy én az Istentől jöttem. Ki jöttem az Atyától és e világra jöttem, ismét elhagyom e világot és az Atyához megyek. Mondák az Ő tanítványai: íme, most nyíltan be­szélsz és semmi példabeszédet nem mondasz. Most tudjuk, hogy mindent tudsz és nincs szükséged, hogy valaki kérdezzen téged, ezért elhisszük, hogy az Isten­től jöttél. SZENTBESZÉD A keresztjáró, a kérő napok előtt vagyunk, me­lyeken az egyház fokozottabb mértékben és sürgetőb­ben, mint máskor felhív bennünket az imádságra, az isteni irgalom elnyerésére és Isten méltó haragjának kiengesztelésére. Ezeken a napokon az egyház körme­netet vezet a keresztelésekhez, mert az isteni irgalom s megbocsátás jele a kereszt s nincs is másban üdvös­ség, csakis a keresztben. Jézus mondja: “Kérjetek és adatik nektek, keres­setek és találtok, zörgessetek és megnyittatik nektek. Mert minden, aki kér, nyer, aki keres, talál és a zör­­getőnek megnyittatik”. Sok kérni, sok keresni valónk van nekünk és igen sok okunk van a zörgetésre. Nincs bennünk az Isten szent akaratában és ren­delésében való igaz keresztény megnyugvás. De var mennünk kételkedés, kétségbeesés, irigység. Van ben­nünk harag s zúgolódás Isten és ember ellen. És higy­­jétek el, hogy ezek a lelki bajok átkosabbak és rosz­­szabbak minden testi bajnál. Munkáink, törekvéseink és vágyaink messze el terelődtek a helyes, az igazi iránytól. Lefoglal bennün­­rét egészen a föld és elfelejtjük az eget. Ezért sújt Aztán bennünket az Isten, Ez az isteni büntetés hivt* ■Jetre egykoron a keresztjáró napokat. Mennyi ember panaszkodik, hogy hosszú időn á. folytatott könyörgése nem hozta meg a kívánt sikert. Hogyan értsük tehát a szent evangélium biztatí szavait ? Bizonyos, hogy nincsen olyan imádságunk, ame lyet nem hallgatna meg az Isten, ha bizalommal for­dulunk hozzá, csak azt ne várjuk a jó Istentől, hog? pontosan azt adja meg mindig nekünk, amit mi aka­runk. Az anyagiás életbe elmerült lélek nem lát tisztán. Életbevágónak tekint olyasmit, ami jelentéktelen, kü­lönösen azt, ami testi szükséglet csupán. Természetes, hogy az Isten jósága nem siet az ilyen tévedés gyámo­­litására. “Nem tudjátok, mit kértek” — mondotta az Ur a mennyei első helyeket megpályázó két apostolnak és e szavak ráillenek nagyon sok imádságra. Amikor valamit kérünk a jó Istentől, ne gondoljuk, hogy té­vedés nélkül javunkra kérjük azt; bízzuk ennek elbí­rálását az Istenre, aki a jövőbe is lát és aki talán nem fogja teljesíteni az imádságba foglalt kérést, mert mint a kés a gyermek kezében, kárunkra szolgálna. Mégis imádságunk ilyenkor sem hasztalan, mert — amint az írás mondja, — az igaznak imádsága so­kat ér. De hogy igazak legyünk, az imádság mellé oda kell állítanunk a bünbánatot, mert bünbánat nélkül nem soka ér az imádság. Itt vannak a keresztjáró napok, használjuk fel azokat, hogy egyrészt a jó Is­tent bűneinkért kiengeszteljük, másrészt pedig, hogy irgalmát, kegyelmét biztosítsuk a magunk számára. A lervező szerint ilyen lesz majd az a 380 millió dollár költséggel megépítésre kerülő antenna, me­lyet az amerikai légierők készitenek el, légürkuíatás céljából. JULIANNA, A HORGÁSZÓ APÁCA Kevesen tudják, hogy az első horgászati szakkönyvet egy 15-ik században élt an­gol apáca irta: Julianna Ber­ners. 1385-ben született, ap­ja az angol király tanácsosa volt, de összeesküvés vádjá­val kivégezték. Julianna ek­kor még csak hároméves volt; édesanyja pár év múl­va újra férjhezment, de nem­sokára a mostohaapa is az édesapa sorsára jutott. Az időközben hajadonná serdült Julianna ennek ellenére részt vehetett az udvari életben, és ifjonti szenvedély ességgel űzte az akkor divatos sporto­kat a solymászatot, szarvas­­vadääzatot, majd pedig az éppen divatba jövő horgásza­tot is. A 30 esztendős Julianna szerzetbe lép, a Szent Alban apátság apácája lesz. Öt éven át az áhitatos imádságban keres feledést és vigaszta­lást. Ám a kolostor kertjén egy patak folyik keresztül, és egyszeresük újból fellán­gol benne a horgászat ártat­lan szenvedélye. Ismét hor­gászni kezd. S úgy tapasztal­ja, hogy sokkal elmélyülteb­ben tud elmélkedni ott a viz partján, mint szűk cellája magányában. Szent Péter­nek, a halászok védőszentjé­nek pártfogásába ajánlja ma­gát, és igy végre meg is ta­lálja lelki békéjét. Priorissza korábban is to­vább hódol kedvelt időtölté­sének, most már a gazdasági meggondolásb fi is; rájön ugyanis arra, hogy a horgá­szat hozama jelentékenyen hozzájárul az apácák szegé­nyes kosztjához. Ezért aztán rendtársnői is követik példá­ját. Ő pedig — oktató célból — írásba foglalja horgászati tapasztalait. Halála után 35 évvel a Szent Alban tanitó-mestere megtalálja a főnöknő hagya­tékában az érdekes kézira­tot, és minthogy ő volt Ang­lia második nyomdájának megalapítója, ki is nyomtat­ta a müvet, és ez olyan vá­ratlan könyvsikert jelentett, hogy 1532-ben már diszki­­adás készült belőle. “Érteke­zés a horgászatról’’ címmel, és azóta is újra és újra kiad­ják. így lett Julianna Berners angliai apáca, anélkül, hogy tudta volna, a horgászat sportjának szakmai öntuda­­.tositója. A vakon szülöttről EVANGÉLIUM Szent János, 9, 1—38 A Szeplőtelen Szűz magyar dicsérete radicsomot lyó: öntöző szent fo-Nem zavartalan boldogság... Az elnök élete nem csupa öröm. Több gondja van ma, mint volt akkor, amikor az elnökségre pályázott minden ereje latbavetésével. Az elnök privilégiumai­nak egyike az, hogy több fenyegető és becsmérlő leve­let kap, mint bárki más, politikus vagy könyvmoly vagy fűszeres. Évente 17,000 és 20,000 közt van a min­denkori elnök cimére érkező levelek száma. De az el­nök a gyanús leveleket sohasem látja, azokat a Secret Service kapja átvizsgálásra. És a Secret Service főnö­ke, U. E. Baughman, azt mondja, hogy minden három fenyegető vagy piszkolódó levél közül kettő elmeorvosi figyelemre érdemes. Havonta átlag 2000 ilyen levél kerül a S. S. elé. Kennedy több ilyenfajta levelet kap, mint kapott Eisenhower. Ennek okát részben abban látják, hogy a tábornok-elnök személye módfelett népszerű volt, rész­ben azonban az elkerülhetetlen kudarcok sorozatában kell keresni az okot. Laos után Kubában vereséget szenvedtünk és a világűri repülés terén lemaradásun­kat sehogysem sikerül behozni. Bolondok, akik nincse­nek tisztában a világhelyzet nehézségeivel, türelmet­lenek és méltatlankodnak. Középkorvégi magyarnyel-: vü kódexeink Mária-dicsáre­­tében a Szeplőtlen Szent Szűz énekeit is megtaláljuk, akár­csak magyar szónokainknál­­hiszen Magyarország egyike volt a legelsőknek, melyek a december 8-iki ünnepet meg­ülni kezdték a 12-ik század­ban. A nemzet pátronáját ezen az ünnepen is tisztelni óhajtották, amit sajátos la­tin nyelvű himnuszkincsünk is bizonyít. Különösen két lendületesen szép himnusz magasztalja a Szeplőtelen tökéletes tiszta­ságát ; ezeket a középkori himnuszok kiadója, Guido Drewes is közli nagy, ötvenöt kötetes gyűjteménye negye­dik kötetében. Rendkívül ér­dekes, hogy a fáradhatatlan gyűjtő mindkét himnuszt ma­gyar forrás, magyar kódex alapján közölte, a Nemzeti Muzeum egy 15-ik századi fel­ső-magyarországi kézzel Írott breviáriumából. Még koráb­ban egy pálos breviáriumban, melyet 1451 után Írtak és egy Várad iccére 1456 táján irt breviáriumban is megtalálha­tó mindkét himnusz és mint­hogy Drewes más, külföldi forrást nem említ, talán nem tévedünk nagyot, ha azt állít­juk, hogy e két szépséges li­turgikus éneknek Magyaror­szág a sziilőanyja. Az egyik himnusz a “No­vum surgat in gaudium ’ kez­detű ének, mely a zsoltáros “uj örömének’’ motívumával kezdi Mária dicséretét: Uj örömre serkenjen a lélek, hang s az értelem, ma jót kapott a hivő nép, az Ur anyja fogantaték. Az öröm oka a Szeplőtelen Fogantatás, amelyet az Éden­­kertre vezet vissza: Mária az Élet uj fája, ö a négyes, Pa-Az élet fája megtermett rügyet, gyümölcsöt, levelet, cserél avíttat, újat ád, halálnak űzi csúfságát. Négyágú folyam felfakadt, megöntözi a szárazát/ oly édes, fényes, kellemes, virágba szökkent sziveket. A másik himnusz, mely mintegy ikertestvére az előb­binek ugyanazon forrásokban található, stílusával és ószö­vetségi előképeivel folytatja az elsőnek máriadicséretét, a Szeplőtelent magasztalván, mint a kígyó eltipróját, Dá­vidhoz is hasonlitja Máriát, ki gyenge nő létére az óriást legyőzte. Mária az elzárt kút, mert a kegyelem közvetítője és ő az olaj ágat hozó galamb is az uj öröm uj énekével in­­tónál ja mondanivalóját: Az égre szállt a háladal, vigságot hoz a virradatra, az Isten anyja lépte át a kezdetnek szent kapuját. Ravasz kígyónak rut fejét ez asszony sarka zúzta szét, az álnok óriás elbukott, Dávid kövétől porba hullt. Alázatos, szelíd galamb, bűntől epétlen, itt ne hagyj! Kegyelmes Isten malasztját jelentő ékes olajág. A kővel elzárt hüs forrás egeknek nyitja ajtaját, és vétkeinknek lángjait e forrás vize oltja ki. Az időben: Átmenvén Jézus, láta egy vakon szü­letett embert és kérdezék tőle őt tanítványai, mond­ván: Rabbi, ki vétkezett, ez-e, vagy az ő szülői, hogy vakon született? Feleié Jézus: Sem ez nem vétkezett, sem az ő szülői, hanem hogy kijelentsenek az Isten cselekedetei őbenne. Nekem szükség annak cselekedeteit tennem, ki engem küldött, mig nappal vagyon; eljön az éjsza­ka, midőn senki sem munkálkodhatik. Míg e világon vagyok, világossága vagyok e világnak. Miután ezeket mondotta, a földre pökvén, sarat csinála a nyálból és a sarat a vak szemeire kéné, és mondá neki: Eredj, mosdjál meg Siloa tavában. Elmene tehát és megmosdék, és mint látó téré vissza. Azért a szomszédok, és kik azelőtt mint vak kol­dust látták őt, igy szólának: Nemde ez az, ki ott ül és koldul vala? Némelyek mondák: hogy ez az. Mások pedig: Nem, hanem hasonló ahhoz. Ő pedig mondá: Én vagyok. Kérdezék tehát őt: Miképen nyíltak meg sze­meid ? Feleié: Az az ember, ki Jézusnak mondatik, sa­rat csinála, és megkené szemeimet és mondá nekem: Menj a Siloa tavára, és mosdjál meg. És elmenék, meg­mosnám, és látok. És kérdezék őt: Hol van ő? Mondá: Nem tudom. Elvivék a farizeusokhoz azt, ki vak volt. Szombat vala pedig, mikor a sarat csinálta Jézus !s megnyitotta annak szemeit. Mondá erre a farizeu­­>ok közül némelyik: Ez ember nem Istentől való, ki a szombatot meg nem tartja. Mások pedig mondák: Hogyan cselekedheti bü­­íös ember e jeleket? És szakadás vala közöttük. Mondák azután ismét i vaknak: Te mit tartasz afelől, ki megnyitotta sze­neidet? ő pedig mondá: hogy próféta. Nem hivék azért a zsidók felőle, hogy vak volt, :s látó lett, mígnem előhivák szülőit. És kérdezék kit, mondván: Ez-e a ti fiatok, kiről mondjátok, hogy vakon szü­­etett? Miképen lát tehát most? Felelvén nekik az ő szülői, mondák: Tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy zakón született; miképen lát pedig most, nem tudjuk. Ismét eléhivák tehát az embert, ki vak volt, és nondák neki: Adj dicsőséget Istennek! Mi tudjuk, íogy ez az ember bűnös. ő pedig mondá: Hogy bünös-e, nem tudom; egyet sudok, hogy vak voltam, és most látok. Talán ti is sanitványai akartok lenni? _ Erre megátkozák őt, és mondák: Te légy az ő ;anitványa, mi pedig Mózes tanítványai vagyunk. Mi ;udjuk, hogy Mózesnek szólott az Isten; ezt pedig lem tudjuk, honnét való. Feleié az az ember, és mondá nekik: Épen az a csodálatos, hogy ti nem tudjátok, honnét való és meg­nyitotta szemeimet. Tudjuk pedig, hogy Isten a bűnö­söket meg nem hallgatja; hanem aki Istent tiszteli, és akaratját cselekszi, azt meghallgatja. Világ kezdeté­től sem hallatszott, hogy valaki megnyitotta szemeit a vakon születettnek. Ha ez nem Istentől való, nem tehetett volna semmit. Felelvén, mondák neki: Egészen bűnökben szü­lettél, és te tanítasz minket? És kiveték őt. Meghallá Jézus, hogy kivetették őt és találkozván vele, mondá neki: Hiszesz-e te az Isten Fiában? Kérdé amaz és mondá: Kicsoda az, Uram, hogy higyjek őbenne ? És mondá neki Jézus: Láttad is őt. és aki veled szól, ő az. n Amaz pedig mondá: Hiszek, Uram! És leborul­ván. imádá őt. DAVID KIRÁLY KOMMUNISTA AKNAMUNKA SAIGON, Dél-Vietnam — A kormány közli, hogy az utolsó négy -hónap alatt kö­rülbelül 3000 lesipuskás szi­várgott be az országba a kommunista kormányzat alatt levő Észak-Vietnamból. A beszivárgók terrorizálják a falvak népét, fosztogatnak, öldökölnek. Céljuk az állam rendjének és a közbiztonság- I nak megrontása. ITT AZ IMS, OLVASSÁTOK! MOSZKVA. — A Vörös Csillag, az orosz haditen­gerészet lapja Írja: “Az atombombás rakéták mellett szükséges a hatalmas rendes haderő fenntartása is, hogy a rakéta-győzelem után teljessé tudjuk tenni az ellenség elpusztítását.” A KOMMUNISTA MÚLT KÍSÉRT WASHINGTON. — A Legfelsőbb Bíróság két esetben megerősítette az államok jogát, hogy az ügy­védi foglalkozást ne engedjék meg, illetőleg, az ügy­védi gyakorlatot eltiltsák olyan egyéneknek, akik az alkotmányra hivatkozva megtagadják a feleletet arra a kérdésre, hogy tagjai jelenleg vagy tagjai voltak a múltban a kommunista pártnak. BÉCS. — Hatályon kivül helyezték az 1862 óta érvényben volt törvényt, amely szerint száz év óta ti­los volt vendéglőkbe kutyát bevinni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents