A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1961-04-14 / 15. szám

w 1 2. OLDAL A JÓ PÁSZTOR a HE GOOD shepherd; f ounder: B. T. TÁRKÁNY alapított« Megjelenik minden pénteken Published every FVjdsy Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMP AN 1 Szerkeszti »ég 's kiadóhivatal — Publication Office 173* fcAST 22nd STREET CLEVELAND 14. OHIO Telefon: CHerry 1-5905 «I OFI/.ETESI •x> évre ----------­'«I evre ___________ I'MAk: $6.00 $a.5o Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio A TÖBBSÉG AKARATA A demokráciában a többség akarata dönt. Ken­nedy elnök javaslatát, hogy az államközi gazdasági forgalomban a minimális órabért 1 dollár 25 centben áliapitsa meg az uj törvény, 186 szavazattal 185 sza­­■ v vázát ellenében elvetették. A többség a javaslat ellen döntött. Csakugyan a képviselőház többsége vetette el a ;• javaslatot? Ez kérdés, mondják a Capitol tájékán. $1.25 * minimális bér győzött volna, ha egy és más hive ott * lett volna a szavazásnál. Például: Buckley new yorki demokrata képviselőnek szemére hányják, hogy nem ‘ volt jelen. És ráolvassák mindjárt egész bünlajstro­­mát: azt, hogy egyre-másra távol marad szavazások­­r' tói. Ö persze védekezik a sorozatos vád ellen. Azt mind­­ja: “Virusos lázam volt, három hétig nem tudtam a la­kásomat elhagyni. Még hatvanhatan nem szavaztak; miért nem bántjátok azokat?” A hatvanhat közt volt Lindsay new yorki repub­likánus képviselő is. Miért nem szavazott, ha helyesel­te a $1.25 órabért? Azt mondja: “Akartam szavazni, ^ szaladtam is az irodámból az ülésterem felé, de későn érkeztem. A kergető hibája volt, mért nem jött ide­­■< jében?” (Kergető, whip, az a pártfőember, akinek fela­data szavazás előtt mindenfelől összeszedni a párt kép* viselőit.) Ez a pár példa mutatja, hogy a demokrácia útja akadályokkal van telerakva s az akadályversenyen le­maradások elkerülhetetlenek. LE AZ ATOMBOMBÁVAL! Angliában egymást érik a tömegtüntetések az ’ atombomba ellen. Jóhiszemű emberek lázadoznak az ‘ellen, hogy Anglia résztvesz a Nyugat közös védelmé­ben s ezzel kiteszi a népet atombombái irtóháborunak. Tiltakoznak az angliai U. S. bázisok ellen, amelyek háború esetén az orosz atombombás rakéták célpontjai lennének. Hasonló tüntetések voltak — és lesznek is — Nyu­gatnémetországban. És Olaszországban. És ázsiai or­szágokban. De figyelem: csakis oly országokban, ahol szabadság és demokrácia van. A vasfüggöny-mögötti országokban meg egyetlenegy ilyen természetű tünte­tés nem volt. Azért talán, mert például a középeurópai szovjetcsatlós országokban a népek nem rettegnek pusztító atombombától? Bizony rettegnek. És aggodal­muk annál nagyobb, mert az ö országaikban az orosz bázisok nem az ő biztonságuk érdekében vannak, ha­nem egyedül az orosz imperializmus érdekében. Attól rettegnek a vasfüggöny-mögötti népek, hogy háború esetén megint úgy járnak, mint a második világhábo­rúban, amikor bombatámadások áldozatai lettek azért, mert sorsuk akarva, nem akarva össze' volt kötve egy zsarnoki nagyhatalom, a hitleri Németország sorsával. De amint tilos volt a nácizmus ellen .tiltakozni, úgy ti­los a szovjet Zsarnokság ellen tiltakozni. Tilos az orosz bázisok ellen tiltakozni, mint ahogy tilos volt a német bázisok ellen tiltakozni. POTYA PUSKA JÓ PUSKA . A hidegháborúban megdőlt az a régi katonai igaz­ság, hogy a háborúhoz három dolog szükséges: pénz, pénz és pénz. A szovjet potya fegyverekkel sikert tud elérni. A kongói kusza helyzet megköveteli az Egye­sült Nemzetek katonaságának jelenlétét. A UN jelen­lét milliókba kerül. A szovjet egy lyukas kopeket sem ad. És azzal, hogy nem járul hozzá a UN költségeinek fedezéséhez, közelebb jut céljához: a zűrzavar állandó­sításához. így volt ez a szuezi krizis alkalmával is. Akkor a UN katonaságot küldött ki Egyiptom és Izráel kényes érintkezési pontjaira, hogy összeütközésnek elejét ve­gye. Akkor is pénz kellett és a szovjet akkor is kimond­ta, hogy egy kopeket sem ad. Minél erősebb ott a UN jelenlét, annál kisebb a háborús összecsapás valószi­­nüsége. A szovjet a nem-fizetéssel a veszély fokozását célozta. A nem-fizetés a szovjet egyik fegyvere. SUBSCRIPTION RATES One Year______________$6.61 Half Year *3.64 Folyón ^szállítják Huntsville, Ala.-ból a Cape Canaveral, Fla.-i kísérleti telepre a Saturn rakéta egyik részlegét. Ezt a módszert találták a legmegfelelőbbnek a 180 láb hosszú és 38 láb széles részleg elszál­lítására. A párisi Café de la Paix a világ leghíresebb kávéháza KABUL. — Afganisztán és Moszkva közt orosz Iljusin-18 .repülőgépek bonyolítják le ezentúl a sze­mélyforgalmat. Az első orosz gép a múlt héten leszállt Kabul repülőterén. HONG KONG. — Rév. Aloysius Wang Jen-shen, 53 éves római katolikus pap, egyike a 13 papnak, aki­ket egy amerikai püspökkel együtt egy év előtt börtön­be vetettek, a shanghaii börtönben meghalt. A Café de la Paix, az Opera terének együk szögletéiben, ahol Paris hét utcája fut egybe, közel egy -évszázad óta a világ legis-mertebb és J3'gm á-pi3z eirüibb kávéháza és vendéglője. Azt hirdeti ma­gáról, hogy “a világ talál­kozóhelye” és a valóságban is az. A világ minden részé­ből, minden évben, a turis­táik, milliói adnak itt rande­vút egymásnak. Platánfák­tól árnyékos forraszán a gö­rög göröggel találkozik, a perzsa perzsába botlik és az amerikai itt fedezi fel isko­latársát, akit az érettségi óta nem látott. A VILÁG KERESZTÜLI A A világ -eme kereszt útja nem csupán egy kellemes hely, ahol ebédel, vagy éijt* vágycsináló italt szürcsöí az ember. Sokan ide irányítják, poklájukat5-és t’eleforrhivá'sái-. kát. A fcávéház t-áAdratszbigá­­latot -nyújt és egy sz-inház­­jegyirodával is rendelkezik. Ujságkioszikja arab, svéd, hé­ber, holland, német -és csak­nem minden más nyelvű lapot árusít. Nemzetközi, vendég­köre ellenére, a Café ép-p-en­­olyan szimbóluma Pá’risn-ak, -mint az Eiffel-torony. A kávéház terrasza 450 ülőhellyel rendelkezik, ami -után — járdahasználat cí­műén — a párisi városháza 6600 dollár bért hajt be -éven­te. Belső na-gy helyiségében egyidejűleg 800 vacsoraven­­dé-get lehet kiszolgálni. Ezen­kívül 8 kisebb privát ebédlői teremmel, 3 konyhával és egy 40,000 palackot tartalmazó pincével van felszerelve. A Cafénak tulajdonképpen három vendéglője van, ame­lyek különböző tipusu publi­kumot szolgálnak Iki. A? egyik az eleganciára -helyezi a fősulyt, a más-ik egyszerűbb ételeikre, a harmadik az ame­rikai drug-store-ok zajos -köz­vetlenségére emlékeztet. TÖRZSVENDÉGEK A Café de la Paix terraszá­­ról, egy csésze kávé áráért r világ legkáprázatosabb lát­ványa — maga az emberisé.' —<■ tárul a vendég -elé. És a vendégsereg é-pp-oly változa­tos, mint a tömeg, amely a járdán elhalad előtte. Egy angol gyalogsági ezre­des minden éviben itt tölti -egy­hónapos szabadságát. Minder reggel, pontosan 10 órákoi átsétál a szomszédos Grand Hotelből, megreggelizik, ott­marad ebédre és vacsorára és -éjfélikor -távozik. Ez tiz év óta folytatódott, anélkül, hegy az ezredes egyszer is átment vol­na az utca másik oldalára Egy nap -az egyik pincér azt kérdezte tőle, hogy változa­tosság kedvéért, nem volna-e kedve elmenni egy moziba. Az ezredes kihúzta imagát és -hűvösen válaszolt: “Nem lá­tom be, -mi-ért változtassam -meg a programomat, amelyet teljesen kielégitőn-ek tartok.” Egy 70 év körüli francia asszony ugyancsak minden -reggel 10 óraikor szokta elfog­lalni posztját a terraszon Ilyenkor egy taxi fékezett' 1:­­a járdaszél -mellett, két pincér -kisegit-etté a kocsiból; az asz­­szony el-fóglalta helyét törzs­asztala mellett -és- elkezdte­­szidni az üzletvezetőségei, a pincérek ügyetlenségét és ;■ kiszolgálás lassúságát. A pa­naszáradat délután 5 óráit szokott folytatódni. Ekkor »• hölgy felkelt, bösége-s borra valót hagyott az asztalon é' megesküdött, hogy soha tc-b bé nem teszi be lábát a kávé­­házba. Ez, a játék évtized-ekei át folyt -és egy nap,'amikor á; idős hölgy nem jelent -meg 'Mud-e-rl’d kétségbe volt e-sve Másnap az- újságok megirtá! távollétiének , okát., A.- - hölgy m.cghalb.;;: , _ ; v^;- Néftveljkk vendég a.' kává: 1 házban.ddlgosz.dk. Egy riportét az egyék tráísó- asztalt hasz­nálja iroda gyanánt, ahol. in .torjukat készít és. ■ cikkeit ír­ja. Egy hires francia iró -szá­mos regényét irta meg -itt. HIRES VENDÉGEK A Café Vendégeinek néyso iában az élő ’és halhatatlan világhír ess égek százai talál­hatók. G.ny de Maupassant, Emillé Z-ola és Oscar Wilde •törzsvendégeik voltak. Enrico Caruso, aki amatőr festőmű­vész is volt, karikatúrákat rajzolt a szalvétáira-, amelyek­ből a pincérek értékes gyűj­teményt állítottak össze. Adolph Menjou, gomblyuká­­-ban a vörös szökfüvel, meg­szokott látvány volt és Mar­lene Dietrich feltűnése min­dig közlekedési t o r 1 ó -d á st okoz a kávéháziban, a járdán, ■sőt az úttesten is. Harry Turman, ha Európában jár. mindi-g felkeresi -a Cafát, amely keBvenc tartózkodási helye volt fiatal kapitány ko­rában, az első világháború alatt. TÖRTÉNELMI NAPOK A kávé-házat 1867-ben ala­pították és azóta a helyiség kitűnő mégfi-gyelőpontja a készülőiéiben lévő történe­lemnek. A Café de la Paix­­b-e-n zavartalanul folyt a ki­szolgálás Paris ostroma ide­jén a porosz-francia háború alatt. 1914 szeptemberében ajtai előtt folyt le az első vi­lágháború legkülönösebb ka­tonai hadmozdulata, mikori.? hadi célokra kisajátították a ziháló kis párisi taxikat, hogy sürgős erősítéseket menessze­­nek a mindössze 2-5 mérföld­­nyir-e lévő frontra, ahol az erős német nyomás összeom­lással fenyezegette a francia vonalakat. (Mellékesen, a taxisofőrök beinlkasszál ták később a vitel-dijat a kor­mánytól.) Négy évre rá, Georges Clemenceau francia miniszterelnök a kávéház; egyik privát éttermének ab­lakából nézte végig a fegyver­szünet ünneplését. DE GAULLE GYŐZELMI VACSORÁJA A második világháború egyik legkülönösebb látványa ugyancsak a Café bejárata előtt játszódott le. 19-44 au gusztus 25-én délután' 2 óra 05 perekor az Operaház nagy térimé teljesen üres volt. Egy magányos francia katona, hó na alatt egy golyó-szóróval, átsétált a téren és belépett a németek szemközti főhadi szállásának -épületébe. A kö­vetkező percben a német -had­sereg vezérkari tisztje fel­emelt kéznél egyénként kiszál­­lingőzta'k. 2. óra' 10 perckor , a - tér... zsúfolásig tömve i volt -|-s megkezdődön a .gigándijcijis dáridó. yí^áUs, felszabadult, Egv francia kátömii je,e-p‘ fé,. k’ézétt‘le a* Cäiij élőit,a sbÍ-41; kiugrüíik''' mé-^k-é-ideZíjb h'bgy 1 kiírhat-lé- -> vacsorát. jjc" Gaulle-dálfgrnok ? A kávéház romodban ál Joli,; de azért rfiU került Összekaparni y.mlupái'., a . generális .-első , vacsorájáig'. a felszabadult.Parisban'í; hidep sónkat kr-ű-mpiisálátávál. ij HONTALANOK . '* * f A második Világháborút követő években a .kávéház a -menekültek és a DP-k ezrei­nek volt-a tanyája, akik min­den kontaktust elvesztettek volt -barátaikkal. Egy honta­lan menekült órákon át ülhe­tett itt egy üveg olcsó ásvány-; viz mellett és biztos leheteti benne, hogy előbb-utóbb , ta Iáiko-zni fog egy ismerős a-rfc cal. vagy egy régi baráttal, aki hozzásegíti az uj élet meg­kezdéséhez. NEMZETKÖZI KONYHA A kávéház vendégeinek 40 százaléka francia, 12 százalé­ka angol, 18 -százaléka ameri­kai. Az üzletvezetőség igyek­szik mindenki kedvében jár, ni a menüvel, amely scalopi pinit -és raviolit tartalmaz az olaszok, fcécsiszele-t-et, az osz­trákok és németek, vegye: roston stíl telket az angolok és sült csirkét az amerikaiak száj a-ize -szerint. Az angol­­nyelv tudás kötel-ezÖ mind -a 200 pincér számára, akiknek egy része más nyelveket is beszél. AZ EGÉSZ VILÁGÉ A Cafét 63 év óta egy és ugyanaz a család v-ezeti. Az üzletet 1897-ben egy Arthur Million nevű pincér vette meg, aki 1870-ben jött -fel Parisba iburgundiai szülőfalujából és 27 évén keresztül szorgalma­san gyűjtött és megtakarí­tott p-énz-ét okosan invesztál­ta. A kávéház később fiára. Andrer a, majd annak leányá­ra, Benise-r-e szált. D-enise fér­jével Paul Chapótinnel és leg­idősebb fiával Bertrand-da] vezeti most az üzletet. , Chapotin . so-kat utazik és -mindig friss ötletekkel tér Amerikai erdők német királya Friedrich Weyerhaeuser a délnémet Neidersaul­­heimban született 1834-ben. Tizennyolc esztendős ko­ráig kapálgatta és kötözgette otthon a szőlőket egy ta­nyán. 1852-ben anyjával és két nővérével együtt föl­pakolt és Pennsylvániába emigrált. Négy esztendeig próbálkozott itt mindenféle munkával, azután Rock- Island, 111.-ban telepedett le, ahol egy fürészmalomban kapott állást. Hat hónap múltán már felügyelője lett a fürészmalomnak. Itt ismerkedett össze későbbi sógo­rával, az ugyancsak német eredetű F. C. A. Denckman­­nal, aki szorgalmas, takarékos, becsületes és amellett jószemü munkás volt. Denckmann magasabb magasabb ambíciókra sarkalta barátját és addig rakosgatták a keresményüket, amig társtulajdonosokul bevásárolhat­ták magukat az üzembe. Ettől fogva Weyerhaeuser volt a vállalat üzleti bevásárlója, aki szerte egész Észak-Amerikában utaz­gatott, hogy megfelelő mennyiségű nyersanyaggal lát­hassa el a fűrészüzemet. Ami akkoriban az amerikai erdőgazdálkodás terén végbement, annak jellemzésé­re a “rablógazdálkodás” szó csak enyhe Ítéletet mond. A kormányok lanyha ellenőrzése folytán egész ország­­nyi erdőket taroltak le vandál kezekkel, anélkül, hogy megfelelő utánpótlásról gondoskodtak volna. Hogy ez mit jelent, azt jól ismerjük Velence tör­ténetéből. Velence városa, amely tudvalevőleg lerako­dott iszapon épült, hihetetlen mennyiségű szálfát fo­gyasztott el palotáinak aláalapozására. S mivel Itáliá­ból nem tudott elegendő mennyiségű ilyen vizáiló szál­fát szerezni, egyszerűen letarolta az Adria északkeleti partvidékén levő hegységeket, az u. n. Karsztot. A vé­dő erdőktől megfosztott hegyekről a szél lefújta a ter­mőföldet, puszta, sivár sziklák meredezték az egykori erdők helyén s azóta a Kárszt többé nem tudott életre­­kapni. Az ilyen kiszáradási folyamatot ma is elkarszto­­sodásnak nevezik. Ekkor indult meg hát Amerikában is, Mississippi környékén az elkarsztosodás, amikor sziklás sivataggá aszalódott hegyekről a szélviharok óriási tömegű por­felhőket kergettnek le a síkságokra s részben el tömik a Mississippi folyását, amivel tavaszi áradásokat okoz­nak évente, részben pedig lehetetlenné teszik a föld­nek megművelését. . Weyerhaeuser éles-szemmel figyelte ez! - a meg­­gondolatlan rablógazdálkodást és -hamarosan tisztában volt véle, -hogy itt rövidesen óriási értéke lesz a még lábonálló erdőségeknek. Mégpedig azért,: mert egyrészt igen “rövid idő múltán1 nyoma sem lesz itt a fának az ilyen ’kitermelési tempó (mellett,'.másrészt pedig, mert ha a hatóságok feleszmélnek s a közelgő veszedelmet cSák valamiképpen is fel akarják majd tartóztatni, ak­kor a még meglévő erdőállomány épségben tartásáért minden árat meg kell majd adniok. Weyerhaeuser te­hát rábírta a vállalatát, hogy ezen a vidéken —..-akkor még fantasztikusan olcsó árúkért — vásároljon össze óriási erdőterületeket. Ezeket aztán józan munkaterv szerint kezdte kitermelni s különböző pontokon hatal­mas fürészmalmokat épitett. IIusz esztendővel a kivándorlása utón, 1372-ben megalapította a Weyerhaeuser Syndicate nevű hatal­mas szervezetet, majd a fatutajozás révén mindjobban felismerte a Mississippi folyam gazdasági lehetőségeit s ezeknek kiaknázására létesítette a Mississippi River Boom and Logging Companyt, amely részben fakeres­kedelmi, részben pedig telepitő társaság volt, Ettől kezdve Weyerhaeuser úgyszólván az egész országnak fatermelését és fogyasztását maga irányította. Hogy Weyerhaeuser előrelátása mennyire igazo­lódott, azt a későbbi idők bőven bizonyíthatták. Rövid tiz éven belül úgy felugrottak ezen a környéken a fa­árak, hogy pl. egy sárgaíenyő-erdőért, amelyet 1895 körül 75,000 dolláron hiába kínáltak, tiz év múlva 750,- 000 dollárt kellett a vevőnek fizetnie. West-Virginiá­­ban pedig egy szurokfenyővel és bürökkel benőtt erdő­terület ára öt év alatt 12,000 dollárról félmillió dollár­ra ugrott! Elképzelhető, hogy Weyerhaeuser vagyona a századforduló körüli években szinte percről percre ugrásszerűen emelkedett s ekkoriban már a Mississippi folyam mentén lévő összes óriási erdőterületek az ő birtokában voltak. Persze a vasnak és a betonnak az építkezés köré­be való erősebb bevonásával a szálfa értéke leszállóit, ekkor azonban a napilapok számára szükséges papir­­cellulose került óriási iramban előtérbe, i úgyhogy We­yerhaeuser mindhalálig megőrizte gazdasági hatalmát. DZSAKARTA, Indonézia. — Az indonéziai és a kínai kommunista kormány közt megállapodás jött létre, amely szerint Indonézia támogatja a kommunis­ta Kina-igényét Formosa szigetére, viszont Kína tá­mogatja Indonéziát a Holland New Guineáért folyta­tott harcában. Véres kéz véres kezet mos. haza , utazásairól. Legutóbb Chicagóiban -egy amerikai fagylalt-gépet, ultramodern virslifőző masináikat és más amerikai csoda-gépeket vásá­rolt be. A franciák étkezési szokásai is lassan megváltoz­nak és a Café változik az idők szellemével. De millió főnyi vendégsereg továbbra is hű­ségesen kitart mellette. Mint a?t egy régi -törzsvendége mondja: “Törvényesen a Café de la Paix egyetlen család tu­lajdona. de a valóságban az egész világé.” __„ A Jó PÁSZTOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents