A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-31 / 13. szám

8. OLDaL Husvét vasárnapja EVANGÉLIUM Szent Márk 16, 1—7. Mikor elmúlt a szómat, Mária Magdolna és Má­ria, Jakab anyja, és Salome illatszereket vásárolának, hogy elmenvén, megkenjék Jézust. És korán reggel a hét első napján a sirhoz mé­nének napfelkeltekor. S mondák egymás közt: Ki hen­­geriti el nekünk a követ a sírbolt ajtajából? Odate­kintvén pedig, látták, hogy a kő már el van henge­­ritve. Mert igen nagy vala. És bemenvén a sírbolt­ba, egy ifjút látának ülni jobbkéz felől, hosszú fehér­­ruhába öltözve és megrémülének. Az pedig mondá nekik: Ne féljetek! A megfe­szített názárethi Jézust keresitek, feltámadott, nin­csen itt, irnhol a hely, ahová tették őt. De menjetek, mondjátok meg tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megyen Galileába, ott majd meglátjátok Őt, amint mondotta nektek. SZENTBESZÉD “Feltámadott Krisztus e napon, Alleluja, hála légyen az Istennek!” Ezzel a gyönyörű hálaénekkel ezzel a magasztos “Te Deum”-rnal üdvözli ma, Hus­vét szent ünnepén az Anyaszentegyház hiveit. Ezzel a lelkes öröménekkel, az uj, a szebb, az örök életei hirdető igékkel örvendezteti meg ma, a feltámadás Golgotha nagy napján az Egyház a Jézus Krisztus hivő, i Krisztust szerető lelkeket. Az éj sötétsége ime elmu­­főtt s a nappal világossága elközeledett, a hálálnál félelmetes része eltűnt s helyébe az életnek bátorító biztató angyala lépett. A Nagypénteknek néma gyá­sza, amelynek éles fájdalmában Krisztus Urunk ke­servesen kiáltott fel: “Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” A Husvétnak hangos örömért változott, amelynek élénk ujjongásában Krisztus Urunk lelkendezve kiált fel: “Feltámadtam, béke ve­letek, én vagyok, ne féljetek!” Miként a tavasz évről-évre hirdeti a nagy termé­szetben a tél elmúltával az élet diadalát, akként a Husvét ünnepe is évről-évre hirdeti a Nagypéntek el­múltával Krisztus feltámadását. Ami a rügyfakadás, ami a virágnyilás a természetben, az a mi hitünk­ben, Krisztus feltámadása. Rügy nélkül, virág nél­kül nincs tavasz. Krisztus feltámadása nélkül nincs igazi vallás, nincsen igazi hit. . . Ami Krisztus feltámadása előtt történt, az csak előkészületi állapot volt, hasonló ahhoz az időkhöz, amelyet a mag a föld méhében tölt. Amint a magnak igazi élete a rügyfakadással, a virágnyilással kez­dődik, éppen úgy Krisztus dicsősége is a feltámadás­sal indul meg útjára. Ha a megfeszített és eltemetett Krisztus nem tá­madt volna fel, akkor ugyan ki követte volna Krisz­tust, akkor ugyan hol maradtak volna az apostolok a vértanuk? Ha Krisztus nem támadt volna fel, ak­kor sírja egyben tanításának a sírja is lett volna, és akkor ma nem uralkodnék az életben, az emberek kö­zött, az emberek szivében. Krisztus feltámadása a keresztény vallásnak a: alapja; az a bizoynos sziklára épített alap, amelyeJ hiába ostromolnak, hiába verdesnek a bősz hullámok és a vészes viharok. Ezen az alapon megtörik min­den ellenséges támadás, minden ördögi fondorkodás Krisztus feltámadása az a bizonyos fenséges nyitány melyet az apostolok, hitvallók, vértanuk beláthatat­lan sora követett. Mert Krisztus feltámadása az erő. a hatalom, amellyel az apostolok megindultak hódító Útjukon, s amely erő és hatalom mind a mai napú fenntartotta Jézus Krisztus tanításait és fenn fogú tartani a jövőben is, az idők végeztéig. Krisztus feltá madása minden, a kezdet és a vég, a vallásnak ereje hatalma és tartalma. A Jó PÁSZTOR Tennessee államban a tornádó óriási károkat oko zott. A szélvihar ereje olyan hatalmas volt. hogy felemelte a képen látható gazolin tartálykocsit és azt egy 5 láb magas kerítésre dobta. Emlékezetes husvétot ért meg Szent Ágoston 425- ben Hippo városában, az egy­kori Karthágóban, pontosan úgy, ahogyan egy évvel ké­sőbb leírta “Az Isten városá­ról” szóló könyvében: Het­venegy éves volt Ágoston püs­pök, mikor husvét vasárnap­ján reggel házában üldögélt és várta, hogy körmenetben ve­zessék a szentegyházba. Fá­radt volt az ősz püspök, egész napon böjtölt előző napon, és sokórás szertartást végzett a szent éjszakán. “Egyszerre csak kezdenek ám felém futni az utcáról — írja Ágoston — egyik a má­sik után. Ak:i később jött, mintha valami újat mondott volna, úgy jelentette azt, amit az előtte szóló már elbeszélt.” Mind azt-jelenítették lelken­dezve: Benn a bazilikában, a szentély '.rácsánál térdepelt egy Paulus nevű kisázsiai em­ber, aki éjjel-nappal folyton remeget, már két hét óta itt van és szüntelen imádkozik 3zent István vértanú kápolná­jánál. És egyszerre csak hát­­caesett, már azt hitték, meg­halt, de felkelt és ime, ép volt, semmije sem reszketett. “Én meg örültem — foly­tatja Ágoston — és magam­ban hálákat adtam az Isten­nek és nosza: ő maga jön elém, . leborul, felemelem, hogy megcsókoljam őt. Kör­­menetben megyünk a szent­­egylházba, tele volt néppel csakúgy harsogott az öröm teli ének: Hála Istennek! Krisztusnak dicséret! Senki­­sem hallgatott, mindenki egy­másnak kiáltozott; köszöntöt­tem a népet, de cgak még he­ves-ebben . kiáltoztak. Végre valahára csend lett és elkez dették mondani az. isteni ol vasmányokat. Mikor az én be­széde, mre került sor, csak ke veset szólottám.” Ez a beszéd megvan; neír lehet meghatottság nélkül ol vasni azt a 12 sorból álló szó zatot: Mellette állt a gyógyul és hallgatja mindenki, mi mond az öreg püspök: “Szén Jó tettéit jót várj? Kémkedés vádja alatt áll; Igor Jagcvlevics Melók! orosz U. N. tisztviselő, Willie Hirsch német illusztrátorra! együtt Robson chicagói sző vetségi birÓ előtt. De a tár­gyalást nem tartották me-g mert Robert Kennedy igaz ságügyminiszter a bűnvádi el járás megszüntetését kérte. Könnyű kitalálni: azér hagyjuk futni a szovjet ké met, hogy Kruscsev házáén gedje a U2 pilótáját, Powerst Melekh megbízásából HirscU azt tette Chicago felett, ami Powers tett szovjetföld fe­lett; légi fotográfiákat ké szitett. Jó tettért jót várhatunk? Meglátjuk. István csodájáról szóló jegy­zőkönyveket szöktünk, innen nektek elmondani, amelyeket imádságai által kieszközölt az Istennel. Ennek az embernek itten, a jegyzőkönyve az hogy láthatjátok; írás he­lyett az van meg, hogy isme­ritek ; -papír helyett arcát mu­tatjuk. Ti akik tudjátok, -mit szoktatok részvéttel nézeget­ni rajta: mostan örömmel ol­vassátok azt, amit látni lehet rajta, hogy a mi Urunk, Iste­nünk -bővebben dicsértessék. Bocsássatok .meg nekem, hogy nem mondok -hosszabb beszédet, hiszen tudjátok, mi­lyen fáradt vagyok! Hogy teg­nap böjtölve mégis annyit el­tudtam végezni, és ma egy­általán képes vagyok valamit is hozzátok szólam: -ezt is Szent István vértanú imád­ságainak köszönhetem!” És-a Sz6nt aggastyán elvé­gezte a szent áldozatot; köny­­nyes szemmel, szeretettel -néz­ték öt hívei. Azután ebéden magánál vendégül látta a meggyógyult Paulust, aki mindent sorjában elbeszélt neki: Kappadócia tartomány Ce­­zárea nevű városában tizen voltunk testvérek — jegyez­ték fel elbeszélését —, hét fiú és három leány. Elsőszülött bátyánk e-gy ízben szemünk láttára súlyosan sértegette közös anyánkat, sőt meg is ütötte őt. Mi meg csak -mind­annyian némán hagytuk, nem szóltunk egy szót se.” A sze^ rencsétlen anya valamennyi gyermekét megátkozta, és esztendő leforgása alatt vala­mennyi állandóan reszketett, még álmában is. A nyomorul! édesanya nem ibirta ezt a lát­ványt elviselni és felakasztot­ta -magát. A -tiz testvér pedig szerteszéledt a világban. Pair lus hallotta, hogy a sorrend­ben második fiú Ravennébar meggyógult; ő maga bejárta Itália szenthelyeit, húgával, Palládiával -együtt, de csal végre- valahára ő egyedül gyógyult meg. Elkészült a jegyzőkönyv, husvét keddjén Ágoston fel olvastatta népiének az egészet mohón hallgatták. Ott állót mellette Paulus, jobbján i húga — hadd lássák, aldl nem ismerték Pa-ulust gyó gyulása előtt, milyen volt < is, olyan mint most a húga. “Lám — mondotta az örej lelkipásztor —:, tanulják me; a gyermekek, hogy szót kel fogadni a szülőknek, féljen«! csak a szülők haragjától!” Be szélt — és egyszerre ujabl hatalmas kiáltozás támadt “Istennek hála, Krisztusnál dicséret!” A jegyzőkönyv fel olvasása után ugyanis Ágos ton a két testvért leparancsol ta az emelvényről, mikor meg kezdte beszédét, g ime alig hogy néhány szót szólt, Palla dia kelt -fel gyógyultan, ott, ; hívők között. A szent püspöl csak másnap fejezhette be szentbeszédét — de soha ily boldog ’husvétja nem volt. RIO DE JANEIRO. — Brazília diplomáciai kap­csolatba lépett a magyar, román és bolgár szovjet kor­mányokkal. Hamarosan sor kerül a brazil-szovjet dip­lomáciai viszony helyreállítására, amelyet 1947-ben szüntettek meg. MERANO, Olaszország, Dél-Tirol. — Carlo Meir­­hofer vendéglős megtagadta a kiszolgálást négy alpesi vadásznak (olasz katonáknak). “Nálam csak németül beszélő alpesi vadászok kapnak kiszolgálást”, mondot­ta, és hozzátette, hogy az olaszok neveletlenek. 5000 Ura (8 dollár) pénzbírságot kapott. BONN. — Brentano külügyminiszter kijelentette, hogy Amerika példájára Nyugat-Németország is Béke Hadtesteket fog küldeni .elmaradott országokba, hogy segítséget nyújtsanak a primitiv és szegény népeknek életszínvonaluk emeléséhez. A kormány már ország­szerte tudakozódott a lehetőségek dolgában és már ed­dig ezer tanitó, mérnök, orvos, technikus érdeklődést mutatott a terv iránt. , PEKING. — A fiatal kommunisták lapja Írja. hogy a kinai iskolákban tanítják az angol nyelvet, mert a nyelv nem kapitalista vagy imperialista. És külön­ben is, világszerte angolul beszélnek milliók, akik nem kapitalisták vagy imperialisták. SZÓFIA. — A bolgár szovjetkormány közvetíteni igyekszik az orosz és az albán kormány közt. Albánia kormánya a szovjet anyaországgal dacolva, a kinai kommunisták álláspontját védi, mely szerint a kapita­lista-imperialista világgal fegyveresen kell leszámolni. A Moszkva és Tirana feszültség újabban még jobban kiéleződött, amikor két albán kormányhivatalnokot letartóztattak azzal a váddal, hogy a szovjet részére kémkedtek. Husvét vasárnapja EVANGÉLIUM Szent János, I. rész, I. szakasz I. Kezdetben vala az Ige, és az Ige Istennél vala, és Isten vala az Ige. 2. Ez vala kezdetben az Istennél. Mindenek ő álta­la lettek, és nála nélkül semmi nem lett, ami lett. 3. Benne vala az élet. és az élet vala az emberek világossága. És a világosság a sötétségben világoso­dik, de a sötétség azt fel nem fogta. 4. Vala egy ember Istentől küldetve, kinek János vala neve. Ez bizonyságul jött, hogy bizonyságot te­gyen a világosságról, hogy mindnyájan higyjenek ő általa. 5. Nem vala ő a világosság, hanem hogy bizony­ságot tegyen a világosságról. Igaz világosság vala ez, mely megvilágosit minden e világra jövő embert. 6. E világon vala és a világ ő általa lett, és a világ őt meg nem ismeré. Tulajdonába jöved, de övéi be nem fogadták őt. 7. Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada ne­kik, hogy Isten fiaivá legyenek, kik az ő nevében hisznek. 8. Kik nem a vérből, sem a test ösztönéből, sem a férfiú akaratából, hanem az Istentől születtek. 9. És az Ige testté lön, és miköztiink lakozék; és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyetlenegy szü­löttének dicsőségét, telve malaszttal és igazsággal. 10. János bizonyságot tőn felőle és kiálta, mond­ván: Ez az, kiről mondottam: aki utánam jövendő, előttem lett; mert előbb vala nálamnál. II. És az ő teljességéből vettünk mi mindnyá­jan, malasztot malasztért. 12. Mert a törvény Mózes által adatott; a ma­­laszt és igazság pedig Jézus Krisztus által lett. SZENTBESZÉD Láttatok-e valaha a temetőben sírkövet, mely­be ez lett volna írva? Legyen valaki bármilyen hires :udós, a világtól ünnepelt ember, sírjára ezt írják: Itt nyugszik ez és ez. Lehet ő bármilyen gazdag eru­­oer, egész vagyona nem ér annyit, hogy ettől a föld­­iarabkától, a sirgödörtől meg tudta volna magát vál­tani ; ott fog elporladni a sírban. De ezzel szemben mi történt Jézus sírjával, aki Jetében szegény volt, halála is csúfos volt? Nem négy feledésbe. Az ő sírja nem az elmúlás emléke, lanem a győzelem, a hatalom, az örök élet bizonyíté­ka. Jézus sírja sohase lesz az emberiség emlékezet­­)ől kitörölve, sőt évről-évre szaporodik azok száma, dk Jézus sírjához hittel, hálával, szeretettel eltelve jarándokolnak. Testi szervezetünk ásványi, növényi és állati myagokból áll, melyeket a lélek éltet. Testi szerve­zetünk tehát kicsinyített mása a nagy természetnek is ezért nem lehet csodálkozni, ha együtt érzünk a ;ermészettel. Ősszel, mikor látjuk hullani a fák leve­­eit, szomorúság fog el. Nem szívesen fogadjuk a te­let sem, mint a természet halálát. De ha jön a tavasz, bőmmel üdvözöljük és egész természetünk uj életre ibred. így vagyunk a husvét ünnepével is. Husvét nap­án a templomba sietnek az emberek. A templomok, nint a megáradt folyók, öntik magukból az embe­­■ek ezreit és amerre csak nézünk, ünneplő, örvendő ircokat látunk. Kinek szól a húsvéti harangszó? A árjából dicsőségesen feltámadt Krisztusnak, aki fel­­ámadásával meggyőz bennünket arról, hogy a halál itán van egy más élet, hogy nemcsak az anyagi ter­­nészetben van a tél után tavasz, ujjáébredés, hanem íz emberig egyéni életben a halál nem a végleges meg­semmisülést jelenti, hanem van feltámadás, van örök Jet. Azért énekeljük husvétkor: “Feltámadt Krisztus lalottaiból, legyőzte halálával a halált és a sírban lé­iknek életet ajándékozott.” De ez az ünnep csak azokra örvendetes, akik hisz­lek Jézusban mint Megváltójukban, akik megfúrt­ak törvényeit és igy életükkel kiérdemelték a bol­­logabb tulvilági életre a jogot. Vájjon milyen érzéssel vannak eltelve husvét lapján azok, akik az istentelenség utján járnak? Yzokra csak elszomorító lehet éppen úgy, mint aho íz első husvétkor félelem és rettegés fogta el azok zivét, akik Jézűst keresztre feszítették, mert érez­­ék azt, hogy az a Jézus, akit ők nem ismertek el Meg­állójuknak, lesz az ő birájuk. Hasonló sors vár azok­­a is, akik a husvét ünnepében csak egy közönséges lapot látnak. A husvét ünnepe hirdeti nekünk azt az igazságot s, hogy Jézus azért is támadott fel, hogy hirdesse ne­dűik, hogy ő lesz a gonoszoknak igazságos bírája. Yz ember élete szakadatlan harc az emberi bűnös szenvedélyek ellen. Ha tehát megtagadtam magamat írisztusért, akkor méltó vagyok a feltámadás gyü­­nölcseire. Éljünk tehát úgy, hogy ne mint üres magot ves­ének a sírba, hanem erkölccsel, becsülettel teli életet, nert istentelen, bűnös élet után nem lehet örvendetes feltámadás. Ágoston püspök legboldogabb husvétja

Next

/
Thumbnails
Contents