A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-31 / 13. szám

2. OLDAL (THE GOOD SHEPHERD; __ Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkeszti „ég- 's kiadóhivatal — Publication Office t73b EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 ELŐFIZETÉSI «ry evre_________ évre___ «ja; ..$(>.00 *3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year_______________$6.0il Half Year _ $3.50 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio s EMBERE VÁLOGATJA Érdekes kis lakásügyről olvastunk érdekes kis cik­kecskét a pesti Népszavában. Egy nyugalomba vonult rendőrszázados háromszobás házát államosították, vagyis ellopta az illetékes hatóság. És oda akarta adni valakinek. Milyen valakinek? Elvtársi valakinek, ter­mészetesen. Vájjon jogos volt-e az államosítás, a törvényes rablás? Ez attól függ, ki és mifajta ember az, akitől házát avagy akármijét törvényesen ellopják. Embere válogatja. Ha az áldozat rossz ember, a lopás jogos; ha az áldozat jó ember, a lopás jogtalan. Miután a nyugdíjas a budapesti fővárosi tanács ellen az államosítási lopás ellen pert indított és a há­zát visszakövetelte, ezt a kérdést kellett a pártatlan bíróságnak eldöntenie: A nyugdíjas felperes reakciós vagy megbizható-e? A nyugdíjas azt erősitgette, hogy ő nem reakciós, nem is volt a régi politikai rendszer kiszolgálója; ő a rendőrségen mindig csak közönséges büntettek dolgá­ban nyomozott, politikai perekkel — kommunisták ül­dözésével — nem foglalkozott. Rendőrkapitányi rang­ját nem is a régi rendszerben, hanem a népi demokrá­ciától kapta. Ahá! — kiáltott fel a bíró. liáthiszen ez az ember jó ember! A fővárosi tanács elvesztette a pert, a családi há­zat vissza kel! adni a nyugdíjas rendőrtisztnek, mert ő az uj idők jó embere. Bizony, bizony, igy van ez a népidemokráciának nevezett kommunista diktatúrában: A pártatlan bíró­ság pártosan Ítélkezik. De van ennek az esetnek még egy érdekessége. Ki­derült a tárgyaláson, hogy az elvtárs, aki azt a családi házat szerette volna megkaparintani, a fővárosi tanács­nak mindenféle hazugságokat tálalt fel, hogy elhitesse a tanáccsal, hogy a nyugdíjas politikailag rossz ember. Hazugok, rágalmazók, denunciánsok paradicsoma a népidemokrácia. JÉGSZEKRÉNY ÉS SZÍNHÁZ A Council of World Affairs meghívott Amerikába 13 európai férfit és nőt, akik hazájukban kulturális dol­gokkal foglalkoznak. A vendégeket elvezették több városba, színházakba, egyetemekre, laboratóriumokba, hogy hazatérve minél többet tudjanak mondani Ame­rikáról s az itteni életről, különösen a kulturális élet­ről. Belgrádból az amerikai kulturális információs szolgálatban működő jugoszláv n<> jött el. Amit 'New Yorktól San Franciscoig látott, szinte elbűvölte. Az egyetemekről szólva: Az amerikai diákoknak fogal­muk sincs arról, hogy amit nekik nyújtanak, csodával határos; ilyesmiről odaát a diákok álmodni sem mer­nek. Kultúráról szólva: San Franciscóban egy O’Neill darabot játszottak. A remek színdarabot remekül ját­szották. És 500 személyt befogadó nézőtéren mindössze 50 néző volt. Ez nagyon kiábrándító tapasztalata volt, mondotta a müveit jugoszláv nő. És hozzátette: “Mi­­nálunk az életszínvonal alacsony, de mi megbecsüljük nemzetünk zenei és kulturális kincseit. Nekünk nincs villanyos fagyasztónk, de nálunk a nézőterek mindig telve vannak”. Szegények jó leckét adnak a gazdagoknak. Munkanélküliség elkerülhetetlen WASHINGTON. — Kennedy elnök úgy nyilatko­zott., hogy lehetséges és remélhető az amerikai gazda­sági élet fellendülése már a nyár folyamán, de — való­színű, hogy fellendülés esetén is a munkanélküliség megmarad a 6-7 százalékos vonalon. A termelés és a munkanélküliség közti összefüggés rendkívül kompli­kált: Fokozott termelés lehetséges a technika fejlődése folytán kevesebb munkaerő igénybevételével. Befolyá­solja a munkalehetőségeket a fogyasztóközönség Ízlé­sének változása, a külföldi verseny, a munkabérek és az árak emelkedése és még sok más tényező. Őszintén megmondta az elnök: “Én nem tudok fe­leletet, megoldást mindezekre a nehézségekre”. Az összefüggések tanulmányozásával megbízott egy mun­kás-munkaadó bizottságot, amelynek figyelmébe aján­lott egy fontos szempontot: azt, hogy a munkabérek és az árak megállapításánál tekintettel kell lenni a köz­érdekre, a fogyasztóközönség érdekeire. A Jó PÁSZTOR Thompson llibicoff Hochwalt Hatyrs A magyar falusi nép húsvéti szokásai A n agyáét virágvásár nap­pal kezdődik, amikor bankát szentelnek. A néphit szerint, aki gerendája alatt szentelt barkát tart, annak a házát nem érheti villámcsapás. Zöld­­csütörtökhöz vagy nagycsü­­törtikhöz is kapcsolódnak ba­bonák, de rendkívüli módon nagypéntekhez is. Ezeknek a babonáknak legnagyobb ré­sze még a pogány korból ma­radt fenn. Liptóiján virradat előtt a beteg gyermeket a pa­takban megmosdatják, abban a. ‘hiedelemben, hogy akikor meggyógyul. Mosakodnak a lányok is, mivel szépülni sze­retnének ; a lovaikat és marhá­kat megfő rüszt ik, hogy egész­ségesek maradjanak. • Göcsej­ben nagypénteken hajnalban, kezükben pálcával a házat kö­rüljárják és kígyót, bókát kergetnek c mondókéval: “Patkányok, egerek, csótá­nyok, poloskák, oda menje­tek, ahol füstös kéményt lát­tok!” Nagyszombaton, midőn a Iharangek isimét megszólal­nak, a gyerekeik csengővel, kolomppal szaladgálva kiabál­ják: “Kigyó-béka, kígyó-bé­ka, távozz a háztól!” Való­színűleg a bűnöket értik a ki­­gyók-béíkáik alatt, melyéket elűzni kívánnak. HATÁRJÁRÁS Számos vidéken, így Zala­egerszegen, húsvéti határjá­rást tartanak. A zalaegersze­gi nép e szokásoknak eredetét a történeti hagyomány okban keresi. A nagykanizsai török basa egykor hatalmas sere­gével erősen ostromolta a zalaegerszegi várat. A ma­gyarság azonban husvét vir­radóra megfutamította az óriási túlerőt. Ma is őrzik a városházán azt a török zász­lót, melyet allékor zsákmá­nyul ejtettek s mely a határ­járásnak diszjele. Ennek a győzelemnek emlékére nagy­szombat éjjelén a fiatalság a városon és a határon dob­pergés és puskadurrogatás mellett vonul végig. A határjárás befejezte után a legények felállítják a hús­véti fát, vagyis minden le­gény színes szalagokkal, cif­ra papirosukkal, virágokkal feldíszített fenyőágat tesz vá­lasztoltjának: .kapujába. Reg­gel azután megelevenedik a falu, megbeszélik, megvitat­ják, ki kapta a legszebb fe­nyőágat és ugyancsak szé­gyenkezik az a lány, kinek nincs virága. A hatás kerülés kiegészítő része a didergés, mely szintén a határjárás befejezése után következik. Az ünnepség résztvevői különböző házak ablakai alá mennek és ptt fáz­va, dideregve elmondják hogy messze földről, idegen országokból érkéznek és be­bocsátást kérnek. Közben el­mesélik a faluban a nép 'kö­zött történteket, .megbeszélik a fiatalság kalandjait. Mind­ezekért a “didergők” juta­lomban részesülnek, borral, kaláccsal, ’piros tojással kí­nálják meg őket. HÉTFŐI KIRÁNDULÁS A leggyakoribb húsvéti szokásokhoz tartozik a hus­­vót-hétfői kirándulás, locso­­las es prrostajás ajándékozás. Nevezetes népünnepség a hús­véthétfői szentgellérthegyi kirándulás, amikor a Gellért­hegyet a szórakozni vágyók tömege lepi el. Ma is hires a gellérthegyi búcsú, midőn ponyvák és sátrak, egész se­rege alatt mézeskalácsot, ol­vasót, képeket, játékszeri árulnák. A boros és söröskor­­dókat alig győzik csapolni a nép szórajának kielégi fősére. Közben az árusok igyekeznek a sokaságot mulattatni és jó aratásaik van ilyenkor a zseb tolvaj óiknak. Kecskeméten husvét máso­dik napján a lakosság a Mária­­tkápolnához vonul ki, ahol ze­ne mellett mindenféle mezei játékokat tartanak. Déltől es­tig folyik a mulatság, melyei Emmausnak neveznek, hivat­kozva az evangéliumi törté­netre, hogy a feltámadt Jézus Krisztu's Emmaus'ba menő két tanítványának megjelént. A legáltalánosabb szokás a húsvéti locsolás, amit a mát­­ravidéki palócok “vizbebányó hétfő”-nck neveznek. A leg­több vidéken már rendsze­rint kora reggel, sőt hajnal ban. csapatonként etindjulnrf a legények cigány-szóval a le­ányos házhoz. Szónokuk fel köszönti a nagy ünnepet éf ezután igy beszél: “Hallottuk, jó uram, hogy a kegyelmetek virágoskertjé ben egy szép liliom virult; de amely kevéssel ezelőtt herva dósba indult; mi azért eljöt­tünk, hogy a jeles virágot megöntözzük, melyre is jc uram, kegyelmetektől szabad ságot kérünk!” A gazda óképpen válaszol­“Szívesen köszönjük a ne­mes ifjúságnak virágunkró’ való megemlékezését, de ug> tartjuk, hogy elég frissen nő azonban a virág amott van m ha a nemes ifjúság a fáradt ságot nem sajnálja, a szabad ságot szívesén megadjuk!” Meg keresik a házban elrej­tőzött leányt, aki kijelenti hogy inkább megváltja ma gát, semmint leöntsék és a le; igényeiknek pir-ostojást aö ajándékba, de a tojások kö ziil a legszebbet a választott­ja kapja. A nép körében az a. szokás, begy a legény megbecsüli az ajándékba kapott -tojást és el teszi. A 'néphit szerint, ha a tojás idővel rnegsázgul, abból a legény megtudja, hogy a Leány, aki -az-t adta, bánkódik utána, tehát őszintén szereti. FRISS MENYECSKE Nem mindenütt elégednek meg a legények a -szelíd ön-MADONNA AZ ERDŐBEN Irta: KISS MENYHÉRT Bükkös erdő homályos, hűvös mélyén, Hol gyalogutak szárnya összeér. Merengve a rengeteg tarka népén. Mint egy galamb, mely szelíd és fehér. Úgy áll a Szent Szűz szobra a magasban. Bükk törzse tartja védőn, szelíden. Harsogó patak itt hallgatva, lassan Bolyong tovább kékfürtü medrében. Faluk harangja ide sohse téved, De a vedméhek és szitakötők Kara csodás himnuszokat zenélget. Csalogányszólók, rigókürtösök Sohsem hallott szent szimfóniát zengenek. A kősziklák remegve visszhangozzák. A vihar is szivárványzászlót lenget. Feléd, te kőbevéseii Szépség. Jóság! Megállók, s puskám földre eresztve. Ajkam halkan súg egy röpke imát. Lelkem az ima fényében feresztve Kinyil, mint feslő erdei virág, S feléd suhan, ki itt a rengetegben Fölvarázslod a csillagos eget, S világosságot gyújtasz a szivemben. Ki téged dallal emleget, / WASHINGTONI EGYVELEG MIT CSINÁL JOHNSON? Kennedy elnök hároméves kislányát a Fehér Ház-' ban valaki megkérdezte: Mit csinál a papája? Azt fe­lelte Caroline, hogy daddy a lábait az asztalon pihen­teti és semmitse csinál. Komolyabb kérdés, hogy mit csinál Johnson al­­elnök? Ritkán hallunk róla. Talán a lábait az Íróaszta­lon pihenteti és semmitse csinál? No, Sir. Az alelnök naponta átlag 18 órát dolgozik. Résztvesz a nemzeti biztonsági bizottság tanácskozásain, közreműködik az űrhajózási program tervezési és végrehajtási megbe­széléseiben, felügyeletet gyakorol a száz és ezer mil­liós kormányrcndelések felett, a kongresszusban híve­ket, szavazókat toboroz az elnök javaslatainak támo­gatására. Egyszóval: csendben többet dolgozik, mint előtte bármely más alelnök dolgozott, beleértve Nixont is, aki alelnöki teendői mellett folyton tengerentúli kirándulásokra ment. Tiikos-iársaság A Fehér Házban mindenki szigorú titoktartásra van kötelezve. Kivéve persze, Carolint. Privát plety­ka majdnem oly szigorúan tilos, mint politikai kife­csegés. A napokban Kennedy elnök legközelebbi munka­társaival a folyó eseményeket és problémákat megbe­szélve, előterjesztéseit ezzel a megjegyzéssel vezette be: “Az az érzésem, hogy egy elhatározás titkosságá­nak biztosítására csak egy mód van: nem határozni.” Nagyur és nagyobb ur Dirksen szenátor, a republikánusok vezére a sze­nátusban, megirigyelte Johnson alelnök dicsőségét, hogy hivatali nagyautójában telefon is van. Fogta ma­gát és beszereltetett a hivatali autójába egy telefont,. Történt aztán, hogy a két nagyur autói egymás mel­lett álltak le egy piros lámpánál, Dirksen áttelefonált Johnsonnak: “Jó reggelt, Lyndon! Lám, nekem is van már telefonom!” Amire nyomban csattanó feleletet kapott: “Egy pillanat, Ev, szól a másik telefonom”. Acsijalatopa Kennedy elnök uj nevet, rangot és címet kapott,: Achiyalatopa, nini indián nyelven ezt jelenti: Nagyon bölcs, hatalmas és kiváló. Kennedy a Fehér-Házban fogadta a zuni indiánok küldöttségét s ez alkalommal a küldöttség vezetője, Mrs.. Clara Gonzales, a zuni indiánok new-mexicoi re­­zervációjának veterán iskolaigazgatónője ráruházta a nehezen kimondható nevet és azzal járó hivatalt: New Mexico zuni törzsének örökbefogadott tiszteletbeli kormányzója. A zuni küldöttség szépen meg is ajándékozta ez alkalomból az Első Családot. Jack kapott egy b.olo nyakkendőt, a törzs dinerével diszitve, Jacqueline ka­pott egy türkisz melltüt és Caroline meg a nyilvános­ság előtt még nem szereplő kis Jack kapott cgy-egy indián habát. A mérkőzés ulán. — Ingemar Johansson (bal) és Floyd Patlerson (jobb) beszélnek terveikről. Johansson azt mondotta, hogy nem vonul vissza az ökölvívástól. Patterson pedig talán Henry Cooper angol ökölvívóval méri össre ereiét. törf'ödéssel. Például a Mátra alján a leányt megragadják, a oatokba vagy a kútba állít­ják -és vedrekkel locsolják rá a friss vizet: “'Hogy iha férj­hez megy, 'hadd legyen friss menyecske.” A Nyárád mentén a lányo­kat vály-ura fektetik és addig öntözik, míg csuromvizesek nem tesznek. Ennek a népszo­kásnak -gyakran szomorú kö­vetkezménye van, a leányok meghűlnek . és megtörténik, hogy súlyosan megbeteged­nek. Husvét kedden a leány köszönetképpen visszaöntözi a legényt. Ez az öntözés ter­mészetesen már enyhébben történik. TOJÁSKOMÁK A. husvét 'után következő vasárnapot fehér vagy mát­káié vasárnapnak nevezik. Főleg a Dunántúli és Zalame­­gyében általános, hogy ezen a napon tojásokkal kemáznak vagy imátkáznaik. Göcsejben fehérvasármap délutánján a fiatalság a falu valamely for­galmas helyén találkozik és koimál'ásra szólítja fel egy­mást, a következő szavaikkal: “Komáij meg velem -tojás­­cserére” s egyúttal felajánl egy tojást. Amennyiben a má­sik legénynek a tojás megfe­lel, elfogadja s igy válaszol: “Mától fogva komák va­gyunk!” és átadja a.saját to­jását barátjának, akit ez­után tojás'kcm áriak szólít. Nagyobb 'fontossága van a komálásnak a leányoknál, akik a komául vagy mátkául kiszemeltnek 'komatálat visz­nek amely szép fejkendővel lebontott tányéron levő bor, pirostojás és kalácsból áll. Ün nepl őiül bába öltözve kere­si fel egyik leány a 'barátnőjét ken latállal és rövid mondóka kíséretében adja át. A vérs-iikék elmondása 'utón a megtisztelt leány a felaján­lott tojást kiveszi és kettőt ad helyette. Összeeső kolóz­­mak, benső 'barátságot fogad­nak -és kölcsönösen mátka, vagy komámasszonynak szó­lítják egymást. A JÖ PÁSZTOR !)3 Kennedy elnök iskolai segély programjának megszavazásában vagy kongresszusi elvetésében nagi része lesz ennek a négy személynek. Thompson képviselő (bal) és Ribicoíf népjóléti miniszter (máso dik balról) támogatják a törvényjavaslatot, Msgr. Hochwalt (harmadik balról) és Cornelius Haye: a katolikus egyházak részéről ellenzik, mert a prog- ram nem nyújt segélyt az egyházi iskoláknak.

Next

/
Thumbnails
Contents