A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-17 / 11. szám
6. OLDAL A Jő PÁSZTOR JÖ NEVET KAP A ROSSZ CIGARETTA NÉPIDEMOKRATIKUS TRÉFA SAVINGS BOND JUBILEUMA Már több mint két hete furdalt a lelkiismeretem, szinte szünet nélkül. Elviselhetetlen állapot! Már kétszer is ki akartam Írni magamból a marcangoló önvád gyötrelmes tudatát. Már kétszer határoztam el, hogy az irgalmas olvasó ítéletére bocsátom magamat, de kezem mindkétszer erőtlenül hanyatlott le. Féltem. Állom-e majd az emberek haragvó tekintetét? Most ime harmadszor fogok hozzá. Néhány héttel ezelőtt azért dohogtam, mert a füstszűrös magyar cigaretta oly sok beharangozó közlemény ellenére sem akart megszületni. Most két hete végre megkóstolhattam a Lunát, a filteres újdonságot. Lelkem nyugalmát már az első slukk felborította. A Lima ugyanis rossz volt. Mégpedig nagyon rossz. Könnyen megállapíthattam, hogy szemre nem szép, tüdőre meg istencsapása, olyan erős. Nyilván a legnemesebb kapadohányból ké. szült. A szűrője sem olyan feszes és tömör, mint amilyennek lennie kéne, hanem lötytyedt és kedvetlen. Megpróbáltam fordítva is szívni, a papirszürős végét gyújtva meg. úgy mintha valamivel jobb lett volna, de nagyon füstölt. Látnom kellett tehát, hogy a Lima nem sikerült. Az lett a rögeszmém, hogy a kudarc oka én vagyok. Hogy a Lima azért lett olyan, amilyen lett, mert alkotóit sürgettem, ingereltem. Ha még csak egy fél évet kísérletezhettek volna nyugodtan! De hogyan lehet dolgozni akkor, ha piszkálják az embert? És egyáltalán: miért kell nekem mindenbe belebeszélnem? Mit okvetetlenkedem szüntelenül ? Nem azért rossz a mi Lunánk — mondtam magamnak —, mert én sürgettem, hanem azért rossz, mert első nekifutásra nem sikerült legyőznünk a nehézségeket, mi filteres szivarkában még kezdők vagyunk, és hiába gyártják azt szerte a világon fényes sikerrel, nekünk elölről kell kezdenünk az egészet, mert kis nép a magyar, de önérzetes. Felhívtam telefonon Illetékes Helyet, hogy megkérdezzem: — Tessék mondani, hogyan ítélik meg önök a kísérleti Lunát? — Egyelőre nem kerül forgalomba — felelték. — Talán nem találták megfelelőnek a minőségét? — kérdem újra, szorongva. — A minősége változatlan marad. Az elnevezését nem tartjuk megfelelőnek. Más nevet kap a Lima. Tabi László 1961 jubileumi év, most mull 20 éve, hogy a kincstár megkezdte a Savings Bondok árusítását. Ebből az alkalomból a kincstár Distinguished Service Medal kitüntetést nyújtotta át Jeanette S. Seidman asszonynak, az Inier-Racial Press of America elnökének az északkeleti országrész Savings Bond igazgatója M. Light. Mrs. Seidnian sok éven át tanácsadó szerepében jó szolgálatot tett a Savings Bond kampányok során úgy a háború ideién, mint azóta. Mrs. Seidman a szép kitüntetést azzal a megjegyzéssel fogadta el. hogy az elismerés az idegennyelvü sajtót illeti, amely önzetlen hirdetési szolgálattal segítette elő a Savings Bondok eladását. Polio elleni védőoltás minden újszülöttnek Indiának, sok gazdasági és! politikai problémája mellett, van egy évszázadok óta elintézetlen “ügye”, amely már temérdek bajt, gondot okozott a hatóságoknak és komoly egészségügyi kárt az országnak. Ez az “ügy” a kolduskérdés. A fővárosban, New Delhiben 6,700 koldus zavarta, ostromolta a járókelőket. Ä koldusok — hogy szánalmat keltsenek — kificamították kezíiket-lábukat, fantasztikus rongyokba burkolták magukat, szörnyű sebeket téptek testükön. A járókelőknek nem volt menekvése előlük. Belekapaszkodtak lábaikba, ruháikba, ktelen jajgatással hívták fel magukra a figyelmet. Néhány pénzdarab odavetése sem tett pontot a szörnyű jelenetek végére. Mert ezek a koldusok a járványok fészkei voltak. Az adakozók magukkal hurcolták a fertőzés baktériumait és a baciílusok terjedtek tovább — egyik emberről a másikra. . . New Delhi rendészeti hatóságai végre megelégelték a dolgot. Törvényt hoztak, mely megtiltotta az utcai koldulást. Az előzetes vizsgálatok megállapították, bogy a koldusok legnagyobbrésze munkaképes ember, — ezeket téglavetésre osztották be. A 6,700 koldusból szinte egyik napról a másikra alig maradt néhány. Aki tehette elmenekült a városból és az országutakra tette át főhadiszállását. A hatóságoknak azonban be kellett látniuk, hogy a kérdést ezzel távolról sem oldották meg. Mert az indiai polgárban — évezredes hagyományként Vallási vezetők A Cleveland Metropolitan Hospitalban orvosok egy csoportja, a Nobeldijas Dr. Frederick C. Robbins vezetéseve', a polio elleni védekezésnek uj módszerét próbálta ki: Dr. Sabin által kidolgozott uj védőoltás alkalmazását közvetlenül a születés utáfi. valamint az újszülött háromhónapos koránan. A cél: teljes védelmet nyújtani a gyermekbénulás ellen az élet kezdetétől fogva mindaddig, amig a felnőttet a polio nem fenyegeti. A kísérletek nem annak megálalpitására irányultak, hogy a Dr. Sábin-féle védőoltás csakugyan véd-e, mert hiszen ezt \ Oroszországba,n és más országokban már sok millió esetben megállapil ották, Uj e kísérleteknél az, hogy csecsemőkorban kezdik a védőit met. , t _ w ■ '■. "0 -A Dr. Sabin-féle. yédííolfás továbbfejlesztése a ,J)r. Saíkféle védelemnek: A Dr. Salkféle oltószer holt polió-viriísból készül és injekció utján kerül a szervezetbe, a Dr. Sábin-féle oltószer élő, de legyengített vírusból készül és pirula formában bevehető. Edésitvef kis gyermekek -r-'es i Metropolitan kísérletek tanúsága szerint egynapos cse’semők is — ellenállás néikü 'eveszik. A Metropolitan kórházban .)r. Robbins és munkatársai .44 újszülöttnek és 70 háromhónapos csecsemőnek adtak >e édes Sabin pirulákat és a cisérletek kedvező eredmány■ől most tettek jelentést. Ez a jelentés, ez az eredmény uj tejezetet nyit meg a gyermekbénulás elleni küzdelemben, unennyiben az uj módszerrel rondoskodás történhet arról, logy a gyermekek születésükül kezdve megszakítás nélkül védelem alatt állnak és életükbe nem furakodhat be egy veszélyes időszak, amikor polio elleni védelem nélkül lennének. A Metropolitan jelentésből a laikus is érdekes orvosi információt nyer. Megtudjuk, hogy a polio ellen beoltott, védett anya a védelmét átadja ujsülött gyermekének, aki tehát örökli a védelmet. Ezt a védelmet passzív védettségnek nevezik és az jellemzi, hogy csak néhány hétig vagy néhány hónapig védi a gyermeket. Mégis ajánlatosnak tartják Dr. Robbins és társai minden egyes újszülöttnek aktiv védettség adását a Dr. Sabin, “cukorkával”, mert az aktiv és a. passzív védettség jól megférnek: egymás mel’ett. Az aktiv védefséget- nyújtó Sabin oltószert a gy.ermfeknélí első évében isnjét be kell idm.% , (i ' ' '- 'Miképpen működik a Sabinfiéle oltőszér1 á szervezetben,? Az élő, dg legyengített virüsok a belekben megsokasodnak, anélkül azonban, hogy megbetegedést o k o z n á n ak. Ugyanakkor a szervezetet arra ösztönzik, hogy a vérben ellenmérgeket produkáljon. Ezek az ellenmérgek megölik .-v, Th L-* O Kl VI —’ínal rí A*\r íVA Tf i-vin UH SUSSUI^IITirO KÁVft’ KAJ<A<^ TRA’ SZÖVET, VÁSZON GYAPVnlVllvlC.ll I LU JIJFONÁL, CIPŐ, ÉPÍTŐANYAG, KERÉKPÁR, RÁDIÓ, HÁZTARTÁSI ÉS IPARCIKKEK MEGRENDELHETŐK MAGYARORSZÁG éj CSEHSZLOVÁKIA területén élő címzettek részére. A '-sphs?.lovékjai TU7EX csomagok teljesen külömböznek a m ovsr TKKA csomagoktól MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK Árjegyzéket kívánatra küldünk: U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, i«c. Phone LEHIGH 5-3535 ' BRACK MIKLÓS, igazgató 245 Ea=t 80th St. UJ CVM NEW YORK 21, N. Y. BEJÁRAT A 2nd AVE. ről esi milyen sok az a kataszter hold föld — egy pontot adnak. Az egy pontért pedig adnak két kiló búzát. Hát veszett volna el, aki kitalálta ezt a disznóságot. Behurcolták az embereket a tanácsházára és ott kényszeritették őket arra, hogy aláírják a kontraktust, aminek alapján oda kell adni a földet, meg mindent, amije van az embernek. Aki nem irt alá, azt gumibottal verték, megrugdosták, pofozták. Az én emberemet is elvitték este és csak másnap reggel jött haza. őt azért nem bántották, mert rögtön megígérte, hogy aláírja a belépést. De voltak emberek, akik három napig sem mehettek haza. Ezeket addig verték, amig végül is aláírták az Írást. És azt kell mondani mindenütt, hogy önként lépték be a szövetkezetbe. Voltak, akik összeverekedtek a rendőrökkel a házakban, de hiába, ők az erősebbek és mi nem tehetünk semmit . . .” Egyetlen szót sem tettünk hozzá a levélben foglaltakhoz. A levél nem “propaganda-anyagnak” készült, hanem egyszerű, kendőzetlen híradásnak. Hadd tudja meg az amerikai címzett, mi az igazság ... A szabad világ eddig is tudta. Tudta, hogy a sok hazug frázis mögött, bottal, szijjal és ököllel megvert emberek borzalmas sorsa húzódik meg, így aztán érthető is, hogy a magyar- farmerek “önként” lépnek be á kolhozparadicsombá, “az egyre fejlődő termelőszövetkeze! ebbe . . . ” (■yásxroval kimenekedett szabadságharcosok és nem-harcosok szánják-bánják, hogy disszidáltak és jaj de nagyon szeretnének visszatérni a kádárista paradicsomba. Kapva kapnak az alkalmob, ha egy-egy hazatérő szájába adhatnak szörnyűséges panaszokat az amerikai vagy kanadai életről, menekültek nyomorúságáról, Ezt a hazatérő-propagandát F. L. a Ludas Matyi ban röviden, velősen, csipjósen, humorosan és nagyon hatásosan ledorongolja ezzel a tréfával. “TTj színdarabon dolgozom. A earab a tizenötödik században játszódik. Műfajára nézve disszidens-dráma. Arról szól, hogy Kolumbus Kristóf disszidál Amerikába, de nem boldog ” Igen, Kádár János elvtárs, mindenki boldogtalan, aki Amerika földjére lép. Már az első disszidens, Columbus is azt jelentette Fülöpnek és Izabellának, hogy jaj de keserves az élet Amerikában! Ext•n Kadariam non est vita. Üzleti íolvaflásSft hásom évi börtön BUDAPEST. — Polonyi Etel egy üzletben válogatás közben egy értékes iparművészeti cikket el akart dugni. A lopást azonban észrevették, a tolvajnőt letartóztatták. Házkutatáskor a lakásán sok vadonatúj árucikket találtak, amelyeknek eredetét nem tudta igazolni. A fővárosi bíróság 3 évi börtönnel sújtotta. MÁSOK KÁRT OKOZTAK — MR. FINK GAZDAGODOTT A városházi igazgatásban Louis R. Fink veterán hivatalnok feladata volt behajtani kártérítést városi villanypóznák és tüzoltó-vizcsapok megrongálásáért, ő 12 éven át behajtotta a pénzeket és körülbelül 18,000 dollárt megtartott magának — mint letartóztatása után mondta: gyermekei tanittatási költségeinek és más családi kiadásoknak fedezésére. j LOVÁSZ Y IMRüjj (Házi Készítésű Kolbászok F-l és F-2 Stand West Sidei Market House BUCKEYE JEWELERS RRILL.IÁNSOK. ÓRÁK ÉKSZEREK, EZÜSTÖK KITŰNŐ ÓRA í;S ÉKSZER JAVÍTÁS 11611 BUCKEYE ROAD CLEVELAND 20, OHIO Telelőn: RA 1-0584 Szemorvos előírását gondosan és pontosan teljesítjük. Szemüvegeket javítunk, szorosabbra csinálunk. Előirt üveget megfelelővel pótolunk. PRECISION OPTICAL DISPENSING CO. L. V. PROHASKA Magyarul beszélünk! 9915 Euclid Ave., Cleveland, Ohio CE 1-4961 22580 Lake Shore Blvd. AN 1-1166 3550 Warrensville Center Road SK 1-0112 — mélyen gyökerezik az adakozás erénye. India szent könyvének a Rig Védának 117-ik himnuszában ezek a sorok állnak: “Áldott legyen az, aki alamizsnával segíti a koldusokat.” Maga Buddha is vándorló koldus volt és a Korán — a mohamedánok szent könyve — parancsként közli híveivel, hogy adniok kell a koldusoknak, támogatniok kell a szükölködőket és a betegeket. Az érdekelt koldusok nem nézték tétlenül kiűzetésüket. Hivatkoztak arra, hogy a koldulás “alkotmányos joguk.” Hivatkoztak arra is, hogy a kormány — a munkanélküliség nagyarányú emelkedése közepette — képtelen nekik megfelelő munkát adni. Jövedelem nélkül pedig betegség és pusztulás fenyegeti őket. a Dr. Sabin-féle gyenge vírusokat és egyben résen állnak élő, paralizist okozó vírusok megölésére is, ha ilyen vírusok később a szervezetbe jutnának. A Sabin oltószer, melyről itt szó van a polionak egyik fajtája ellen véd: a bénulást okozó polio ellen, A kevésbbé veszélyes, 2 és 3 számú pójiofajták elleni védekezés kidolgozására ezután kerül sor. A Dr. Sabin-féle pirulák még nem állnak rendelkezésre az egész nép számára és ezért Rr. Robbins egyelőre a Dr. Salk-féle beoltásokat ajánlja. \ magyar kolhoz-kérdés — álarc nélkül... New York város bárom nagj /allásfelekczetének képvise őiből alakult bizottság, mely jen Rev. Dr. Dan Potter a pro iestánsokat képviseli, mint r. Protestant Council igazgatója, Msgr. Thomas A. Donnellan a I római kát. érsekség kancellár ja a katolikusokat és Dr. Rév William F. Rosenblum a Boán of New York Rabbis, a zsidó hitüeket .együttes felhivásbar fordult a városban működi lakásügynökségekhez és háztulajdonosokhoz a városbar még mindig igen gyakran tapasztalható előítélet ellen amelyet különösen a négerek de mások is igen súlyosan éreznek. Vagy egyáltalán nem juthatnak lakáshoz, vagy csak igen nehezen a legtöbb esetben nem a jobb lakásnegyedekben, majdnem mindig sokkal drágábban, mint mások. A faji megkülömböztetés elleni törvények az általános közönnyel, vagy rosszindulattal szemben igen keveset tehetnek, legtöbb esetben mindenféle kibúvót keresnek és találnak is, az eljárás minden esetben igen hosszadalmas. Káros jelenség az, hogy az újonnan alakult afrikai néger államok ide küldött diplomatái és az UN-hez küldött delegátusai alig tudnak megfelelő hivatali helyiségeket és magánlakásokat kapni. Hogy ennek milyen káros visszahatása van Amerika tekintélyére az afrikai államok között, amelyeknek a barátságáért ma valóságos világverseny folyik, Nincs nap, hogy á magyar •satlóskormány lapjaiban meg ne jelennék egy-egy szivár/ányszinekben csillogó cikk a nezőgazdaság “csodálatos” átalakulásáról. Az írásművek — az apróbb nehézségek kötelező hangoztatásával — lelkendezve számolnak be arról, hogy a szegény- és középparasztság, belátván a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, egyre növekvő számban lép be Önként a kommunista irányítás alatt álló termelőszövetkezetekbe. A napokban levél érkezett szerkesztőségünkbe. A levél nem nekünk szólt, hanem egyik régi olvasónknak. Az amerikai címzett' helyes érzékkel hozzánk továbbította az egyszerű szavakkal, szarkalábas betűkkel irt négyoldaazt fölösleges részletezni és ezekre utal a valásfeleltezetek három vezetőjének egységes kérése. las családi beszámolót. A feladó: égy szegény, kis földdarabon önállóan gazdálkodó farmer félesége. Nem kis bátorságra valló őszinteséggel irta meg: milyen kálváriát járt férje verejtékesen megművelt kis földjük miatt. De minden további kommentár helyett, hadd idézzük szószerint — az apróbb fogalmazási hibák mellőzésével — magát a levelet: "... szomorú dolog volt. Kijöttek ezek a kiválogatott “kopcihések” a gyárakból, a gépállomásokról. Húszán is mennek egy házhoz, agitálni, hogy milyen jó a csoportban dolgozni. Mondtam nekik: minek dicsérik, hiszen tudjuk, hogy az nem jó. Fia olyan jó, amilyennek mondják, akkor miért nem dolgoznak ők is a szövetkezetben, miért dolgoznak a gyárban, ahol 1,500 meg 2,000 forintot kapnak. Itt meg egy kataszter hold meg műveléséért — és tudja a bá-GARY, Ind. — Kish Pál a gary-i magyarság megbecsült tagja, hosszas betegség után S3 éves korában elhunyt. A temetési szertartást Nt. Endrey Ferenc lelkész végezte, március 2-án helyezték örök nyugalomra. Az elhunyt a Borsod megyei Saj ólász ló községben született, 1907-ben jött Amerikába, 38 évig volt gary-i lakos. Gyászolják: felesége Amália, akivel 62 évig élt boldog házasságban, 9 gyermeke, 19 unoka és 17 dédunoka. Tagja volt a ref. egyháznak és a Ref. Egyesüiei 176-ik osztályának. ❖ ❖ RICHMOND, Ind. — Svarczkopf Ferenc 76 éves korában meghalt. Az óhazából 1905- ben jött, áz International Harvester alkalmazottja volt évtizedeken át, 1953-ban vonult nyugalomba. Tevékeny részt vett a magyar egyházi és egyleti életben, helyi ügyvezetője volt a régi Verhovay Egyletnek. Gyászolják: özvegye, öt leánya, négy fia, egy mostohaleánya, 19 unoka, 7 dédunoka. A St. Andrew r. k. templomból temették. POLITIKAI KUNCOGÁS BUDAPEST. — “Pszt, hangosan nem szabad nevetni ön- j _ magunkon!” — súgja, kajá- * mil kuncogva, a Ludas Matyi * cimü komoly politikai vicclap. | * í ❖ Azon mulat csendesen a ko-1 * moly vicclap Felekije, hogy a,;;*; nem mindig komolyanvehető j * lapok, élükön a Népszabadság- [ ;j; gal és a Népszavával, nagyon szeretik az olyan híreket,! $ hogy a nyugatra, Amerikába NEM TÁLALJA MEG A HELYES KIFEJEZÉST? Ne gondolkozzék sokat, hanem vegye elő Amerika egyetlen Magyar-angol angol-magyar ItR/OMY SZÓTÁR kilencedik kibővített kiadását. Két szótár egy kötetben. — Közel 1000 oldal. A El A íilLYtlLY'YEiOTiÉSS&EX $6.00 Minden magyar házban ez a legfontosabb könyv. Egyetlen magyar házból sem hiányozhat! A LEGSZEBB ÉS LEGHASZNOSABB AJÁNDÉK! Megrendelhető A IÓ PÁSZTOR KIADOJÜVÁTÁLÁBáN 173S East 22nd Street Cleveland 14, Ohio Rendelje meg még ma! Az árat. melyben a postaköltség is benne van, mellékelje Money Orderrel. csekkel vagy készpénzben. “MINDNYÁJAN KOLDUSOK VAGYUNK" iMinaez nagyja no i igaz. a hatóságokat azonban nem hatotta meg sem az évezeredes tradíciókra való hivatkozás, sem a keserves lamentálás. A koldusok nagyrészének rendbehozták kificamított tagjait és közmunkára fogták őket. Előzőleg azonban valamenynyiöket a legszigorúbb egészségügyi vizsgálatnak vetették alá. Az egyik ilyen leprahordozó koldus, egy Munysamy nevű hivatásos alamizsnagyüjtő, a szigora rendelkezések hallatára igy kiáltott fel: “Ezen a világon valamennyién koldusok vagyunk. Még a jómódú, jólnevelt ember is szüntelenül koldul valamit, őket azonban mégsem nevezik koldusoknak. Miért? Optikus Szolgálat faji előítéletek ellen