A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-17 / 11. szám
2. OLDAL A Jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHLPHERü> Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office »736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 ELŐFIZETÉSI 41T? évre _______ évre .. SUBSCRIPTION RATES. $o.00 ! One Year________________$6.o 1 S3.50 I Half Year S3.5J Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio RADAR ÉS ARMAGEDDON Radar — a modern kor nagyértékü és mégis kétes értékű vívmánya. Armageddon — bibliai idők hagyománya. Mi lesz, ha összetalálkoznak? A hadvezetőség áttervezi villámháborus terveit. Az Eisenhower-féle elgondolás az volt, hogy az úgyszólván az egész világot felölelő amerikai, kanadai, európai radar hálózat azonnal jelezni fogja, ha Kruscsev atombombás rakétákat zúdítana Amerikára (vagy Angliára vagy más szövetséges országra). Ily esetre az amerikai atombombás állomások utasítása úgy szól, hogy nyomban atombombazáport kell zuditani a szovjetre, Breszt-Litovszktól a messzi Kamcsatka félszigetig. Armageddon! Világvége! A Kennedy adminisztrációnak kételyei vannak. A radar tévedhet. Megeshet, hogy a radar a Holdat úgy mutatja, mintha az orosz rakéta lenne. A radar-látomás nyomában még valamit látni kell, mielőtt megindulnának végzetes útjukra az amerikai atombombás óriásrepülőgépek és kiröppentenék az atombombás amerikai rakétákat, a Polaris-rakétákat, az Atlast és a többit. Az azonnali ellentámadás életbevágóan fontos ugyan, de tévedésből mégsem szabad világpusztitó háborúba szédülni. Az első vészjel csak útmutatás legyen végső felkészülésre. A bombavető repülőgépeknek fel kell szállniok, hogy orosz rakéták a bázisokon ne pusztíthassák el azokat. A fő szempont, a fő cél az, hogy ha percekkel meg is előz a szovjet, Amerikának legyen visszaverő ereje. Fred Thompson!, a 4 éves new yorki kisleány gyilkosát a tömeg (bal) megakarla lincselni és a rendőrségnek barrikádot kellett emelnie védelmére. Thompson egy részesges csavargó (jobb) beismerte teltét. A számoló csodagyerek tündöklése és bukása GYERMEKEINK BIZTONSÁGÁÉRT Nincs elég súlyos földi büntetés, — még a halál sem — azok számára, akik ártatlan gyermekéleteket oltanak ki. Az igazságszolgáltatás megtorolja a bűnt, de ki nyújt vigaszt azoknak, akik szemefényüket vesztették el? A megtorlással nem támad fel a meggyilkolt1 apróság és a mélységes gyászt nem enyhíti a gyilkos ' kivégzése. 1 Nem lehet azonban azt állítani, hogy a gonosztettek e legaljasabbika ellen nincs védekezés. A new yorki rendőrség legutóbb egy kis füzetben foglalkozott az ilyen bűncselekmények megelőzésének kérdésével. A rádió, a televízió is többizben foglalkozott már a problémával. Hasznos tanácsokat adtak a szülőknek és — úgy véljük —, e tanácsok követésével lényegesen csökkenne a gyermekek ellen elkövetett büntettek száma. A bajok egyik forrása az, hogy a szülők jelentékeny része nem tartja elég erős ellenőrzés alatt gyermekét. Nem kéri számon a késést, nem ellenőrzi merre járt, hol volt, kivel barátkozott a gyermek. A szülőknek kétségtelenül vannak egyéb gondjaik is. Ám minden más gondnak háttérbe kell szorulnia a gyermek biztonságával kapcsolatos kérdések mellett. A szülők addig ismételjék apró gyermekeinek, hogy az utcán ne álljanak szóba ismeretlenekkel, hogy ne fogadjanak el idegen emberektől ajándékot, — amig ez a fontos kérdés kitörölhetetlenül meg nem rögződik a gyermek tudatában. Az apróságok hiszékenyek, nem tudják, hogy a felnőttek világában nem mindenki olyan becsületes, olyan hamvas és tiszta, mint amilyen az ő makulátlan, ártatlan, gyermeki lelkűk. Bármennyire is fájdalmas e hitből kiábrándítani a gyermeket, meg kell tanítanunk arra, hogy az “ismeretlen bárányok között gyakran ott ólálkodik a farkas is”. Ha a négyéves kis Edith Kiecorius nem hallgatott volna az ismeretlen bácsi csábszavaira, — ma i$ élne és boldogan játszadozna társaival. A megtorlás a társadalom kötelessége és ez nem is marad el. De a megelőzés kötelezettsége a szülőké. Gcndos nevelőmunkával elkerülhetjük hasonló szörnyűségek megismétlődését. JFK KÉT TŰZ KÖZÖTT John Fitzgerald Kennedy elnök Portugáliában két tűz közt van. Viharfellegek mutatkoznak Angola afrikai portugál gyarmat felett. Az általános afrikai helyzet megköveteli, hogy Amerika ennek a gyarmatnak is, mint minden afrikai gyarmatnak felszabadítása mellett foglaljon állást, amikor az Egyesült Nemzetek előtt felhangzik a függetlenség követelése. De hogyan fog ilyen állásfoglalásra felelni Portugália? Megtörténhet, hogy kilép a NATO védelmi szövetségből és követelni fogja az Azori-szigeteken levő amerikai légi bázisok kiürítését. És mi történik, ha Kennedy elfogadja és védelmébe veszi a portugál álláspontot, hogy Angola nem gyar-Szinte megdöbbentő volt a pécsi születésű Franki Móric számoló tehetsége. Négy és féléves korában szert tett egy négykrajtárosra, és elballagott a legközelebbi füszerkereskeclésbe, hogy vagyonát cukorba fektesse. Ott várnia kellett, mert valami falusi ember sok mindenféle árut rendelt lakodalomra s a segéd un ép abban izzadt, hogy a hosszú számlistát feljegyezze ég összeadja. Móric meg volt sértve, hogy nincsenek tekintettel a négy krajcárjára és ódaszólt a segédnek: “Mit számol olyan sokáig, megmondom én, mennyi az.” És kibckte a végösszegek A segéd ur csúnyán válaszoló Móricnak, de ez ragaszkodott az igazsághoz, odajött a főnök, számoltak, végre az a summa jött ki, amit'a gyerek bemondott. A főnök csóválta a fejét és merő tréfából ezt kérdezte: “Ha nekem tízezer birkám van és naponként mindegy id másfél lat sót nyel, mennyi só, kall nekik tíz,évre?” Itt Móric megakadt, mert az ösztönös számoláson, kívül nem tudott semmi egyebet a világ dolgairól s előbb óvatosan megkérdezte: ‘Hány év van egy napban?” A főnök közderültség közben kiokositotta, hogy hány nap van egy évben, de aztán valamennyijüknek leesett az álla, műkor az öklemnyi gyere') rögtön rávágta a pontos eredményt. így indult el Franki. Móric karrierje. ÁPM a helybeli előkelőségek ' SjS'litására világkerüli útra mént vele, amelynek első szerény állomása Balatonszentgyörgy volt. Húsz krajcár belépti díj mellett mutogatta a tudományát. De úgy látszott, rossz helyen próbálkozott, mert az első látogató, nyakas magyar gazdaember, kijelentette, hogy látatlanban nem fizet semmit. Ellenben AZ ÖBLEIM SZŰZ BÚCSÚJA AZ APAI MÁZTÓL Apai ház, ahol szőilem és fontam téli estéken, mikor duruzsolt a tűz, eszembe jutsz, ha dal zeng valahonnan. Isten veled, vágyam kék távolokba űz. Ha száll az est, más-más házba térek be s körülölelnek ismeretlen dallamok, más hajó röpit engem minden este, utam két felén hány idegen ház ragyog. Elhagylak, ime, téged, régi kőház, csak nézlek és ajkamon búcsúszó remeg, hulló könnyeimet fogja fel tenyered. Imádkozom leborulva, erőt más mi adna most, hogy elhagyom tűzhelyedet. Ülök-e még a lángnál dalt hallgatva kék esténként itt és fonom-e még a lent? Elalvás előtt ima szállt ajkamra e hűséges házban és átölelt a csend. Látlak-e még? Szivem vad égő nyilalás. Úgy szeretlek, hazám, drága apai ház. mat, hanem Portugália távoli tartománya? Ilyen amerikai politika a szovjet táborába kergetné az afrikai néger államokat, talán egy-két kivétellel. Melyik a helyes ut? JFK-nek erre a megfelelhetetlen kérdésre meg kell felelnie. MIÉRT NEM BUDAPESTRE? Kennedy elnök nagyköveti állást ajánlott fel James Michener Írónak, aki háborús könyveket irt s a magyarság körében főleg, mint az Andaui Hid cimü könyv szerzője ismeretes. Michener választhat s arra a kérdésre, hogy mely nagyköveti állást akarja, meggondolás után azt felelte, hogy vagy Afganisztánba, vagy Indonéziába szeretne menni. Miért nem Magyarországba? Azért nem, mert a Kádár-banda nem fogadná el nagykövetnek, feladott Móricnak egy kér dóst) hamisítatlan magyar pa- j raszti észjárássá 1 kigondolva: “Ha a lovamnak mindegyik patkójába nyolc-nyolc szeget ver a kovács komám, az első' lábába mindegyik szegért egy krajcárt kér, a másodikba kettőt, a harmadikba négyet, a negyedikbe nyolcat—menynyivel tartozom a komám nak ?” Móric hárem percig gon dolkozott és megmondta. A magyar szó. nélkül kiveszi i bugyelláriisát, leszámol hús: forintot az öreg Franki mar kába és .csak azután szála meg: “Húsz krajcár látatlanba sók lett volna — de az igaz ság megér busz forintot.” Ezután egy darab ideig vi dókén kóboroltak. Pesten nem sikerült a vállalkozás, mert < Somossy-orfeuim tulajdonos? sokallta az Öt forint fellépt dijat. Elmentek Becsbe. 1871 szeptember 18-án bemutat koztak a Neue Freie Press szerkesztőségének. A lap az irta a gyerekről, hogy a ma gyár újságok hírei nem túloz talk, a fiú csakugyan bámu latos számolóesodának bízó < nyúlt, aki milliókkal 'és mii liárdci.kal dobálózik s barna ratob mondja ki az eredményeket, mint ahogyan papirosor ki lehetne számítani. Bornu tatták egy bécsi tudóstársa Ságnak is, — majd az egyií előkelőség a másik után hivtf meg a szalonjába. Végre beteljesült Frankiéi álma: Móric megjelenhetett az udvarnál. Itt ezt a kérdési kellett megoldania: A hadseregben van 82 gyalogezred, 26 lovasezred, 11 tüzérezred és 22 vadászzászlóalj. Megmondták, hány század van egy ezredben, meny nyi a legénység századonként ezek mennyi zsoldot kapnak azután megmondták a tisztikar létszámát és a tisztek fizetését, Kérdés: mennyit tesz az egész hadsereg fizetése egy napra és mennyit egy évre? A kérdést egy vezérkar: tiszt kalkulálta ki. A király, a királyné, az udvariméltóságok szeme a ikis gyereken csüggött, kételkedő érdeklődéssel. Móric négy pereny' számolás után elkészült, de sajnos, baj mutatkozott. A napi zsold összege egyezett ugyan az előre fciszámitott eredménnyel, de az évi nem. Sajnálkozás, nevetés. És ekkor Móric megszólalt: “El tetszettek felejteni, hogy őfelsége születése nap-NE FELEDKEZZÜNK MEG AZ ÉHES MADARAKRÓL! Zord időjárás után, különösen amikor hótakaró borit be mindent, tömegével találhatunk megfagyott madarakat, pedig a madarak a legnagyobb hideget is könnyen elviselik, ha kellőképp táplálkozhatnak. Kedves szárnyasaink téli etetése nemcsak érzelmi, hanem gazdasági szempontból is nagyon fontos. Tudjuk, hogy nemcsak télen, hanem egész éven át, különösen a fiókanevelés idején milyen segítséget jelentenek a kártékony rovarok pusztításában. Nem elég, ha madarainkat alkalmilag és rendszertelenül etetjük. Már tél elején házunk tájához kell szoktatnunk a kóborló madárrajokat. Lehet, hogy enyhébb téli napokon vagy hó nélküli időben nem sok madár látogatja az etetőhelyeket, mégis nagyon fontos, hogy bizonyos helyekhez szokjanak, amelyeket azután szigorú időben könnyen megtalálnak. Gondoskodnunk kell arról is, hogy az etetőhelyeken hótól, széltől és hívatlan vendégektől: kóbor macskáktól és otthontalan kutyáktól védve legyenek. Igazán hasznos és gazdaságos, amellett sok szórakozást nyújt az ablakra akasztható madáretető. Nagyon bevált a ductető is, amelyet kertekben vagy nagyobb udvarokban állíthatunk fel. Ez nem egyéb, mint egy oszlopon álló asztalka, amelyet oldalról üvegkeret, felülről pedig deszkatetőzet véd. A ductető táplálékaszalába vágjuk a röpnyilásokat. A madáretetés nem költséges: egy-egy erős cérnaszálra, spárgára felfüggesztett szalonnabőr, vagy csontdarab, félbevágott diószem, vékonyhéju olajos magvak, tökmag, a legalkalmasabb téli táplálék. Kenyérmorzsát ne adjunk a madaraknak, mert könnyen megsavanyodik a nedves időben és végzetes bélhurutot okoz. x Végül, ne féljünk attól, hogy a téli etetéssel elvonjuk a maradakat a fák tisztogatásától, mert ezek csakis akkor nyúlnak a kitett élelemhez, ha a természetes tápláléknak szűkében vannak. A LUSTA EMBER MEG A NYÚL UDMURT NÉPMESE. Volt egyszer egy lusta ember. Olyan lusta volt, hogy meg sem házasodott. Ritkán evett, ritkán ivott. Csak kóborolt erdőkön-mezőkön, éhesen, rongyosan. Amikor egyszer igy kóborolt, egy nyulat vett észre a csalit szélén. Lopva megközelítette a nyulat. A nyúl csak ült-üldögélt, az ember állt-álldogált. És igy gondolkodott magában: “Elfogom a nyulat, lenyúzom. Bőrét eladom és egy tyúkot veszek érte. A tyuk tojásokat tojik, a tojásokat összegyűjtöm. Kotlóst ültetek, kikölti a tojásokat. A kiscsibéket felnevelem, tyúkjaim lesznek. A tyúkok megint tojásokat tojnak. A tojásokat összegyűjtöm és veszek értük egy malacot. A malacot felnevelem, jó emse lesz belőle. Az emse megfiadzik, lesz tizenkét malacom, a tizenkét malacból tizenkét emsém lesz, majd mindegyiknek tizenkét malaca. Mindnyájukat eladom és akkor megházasodom.” így beszélt magában, s közben a nyúl elillant. A lusta ember mit tehetett egyebet, busán utána bámult. Beismeri. — Alfredo Adolfo Fioravanti. 78 éves olasz szobrász beismerte, hogy évtizedek előtt az ő kezeiből került ki a new yorki Metropolitan muzeum 2 300 éves "eredeti" Estrusk fejszobra. ján dupla zsoldot kap a hadsereg.” Silber, 'ünneplés, Erzsébet királyné Móricot megcsókolja. Most már Somossy száz forintot kínál Frankijának egy estére, de nem fogadják el Következik Breslau, Berlin, Hamburg, Paris, majd London, aíhol a későbbi VII. Edvárd előtt szerepelt. Keresztül-kasul egész Európán; látni kívánja Móricot Milán szerb király, Carmen Sylva román királyné, s még egy sereg fejedelmi személység. Azután a diadalát megtorpan : a fiú felserdül. A 'közön i ség csak az apró csodagyerekért lelkesedett, a kamasz nem, érdekli. Az öreg r Fanki nem ütött a fiára: egyáltalában nem tudott számolni és elköltötte a temérdek pénzt, ami í összekerestek. Foglalkozás után kellett nézni. S most megmutatkozott nála is a (jsodaszámolók képességeinek sajátos egyoldalúsága. Tanulni nem tudott, iskolákat nem végzett s az életben számoló tudományának semmi hasznát sem látta, az csak parádés csillogtatás, volt, de a hétköznapok munkájában nem tudott vele mib kezdeni. Hányódott szerte a világban, egyre lejjebb sülylyedt, öregkorára be kellett érnie azzal, hogy egy újpesti zálogház fogadta fel raktárunknak. Innen is kikopott és éhenhalt volna, ha a főváros urai meg nem könyörülnek ra.ita s be nem utalják az Erzsébet-szeretetiházba. Itt egy darabig eltengődött, majd- 1932 május 19-én meghalt 59 éves korában. A' sors megtréfálta Franki Móricot.
