A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1961-02-24 / 8. szám

4. OLDAL A Jó PÁSZTOR MAGYAR HUSZÁROK LENGYEL KALAUZA A legendás magyar negyvennyolcnak egyik leg­­poétikusabb, szivet dobogtató és melengető epizódja Lenkey János százados huszár-századának bravúros hazajövetele. A márciusi pesti események hire az akkori kez­detleges hírközlési viszonyok között csak pár hét múlva jutott el a Galíciában állomásozó Württem­­berg-huszárezredhez — amely persze németes neve ellenére is szinmagyar alakulat volt — s akkor az egyik század huszársága Lenkey János százados ve­zetésével elhatározta, hogy nem törődve a katonai fegyelemmel, a veszélyeztetett magyar szabadság vé­delmére haza vágtat a Kárpátokon keresztül. Szerencsésen haza is érkeztek, Petőfi lendüle­tes ódában üdvözölte ezt a valóban magyaros huszár­­bravurt . . És aztán vezetőjükkel együtt csaknem valameny­­nyien vértanúi is lettek a magyar szabadságharcnak. Ennek a hőskölteménybe illő katonás cselekedet­nek van egy kevéssé ismert mozzanata. Hőse nem katonaember, hanem pap. Régi folyóiratok sárgult lapjairól bontakoznak ki Drusbáczky György portré­jának körvonalai. A szepességi Podolin városban szü­letett 1813. április 25-én lengyel származású szülők­től. Gimnáziumi tanulmányait Göngyösön, Rozsnyón, Kecskeméten végezte. Aztán a podolini városi tanács 200 forintos ösztöndíjával Galíciába ment, s itt a tar­­novi püspök felvette szemináriumába, majd belépett a lengyel domonkos rendbe, s Lembergben végezte el a teológiát. 1840-ben szentelték pappá. A magyar sza­­j badságharc idején tysmericzi káplán volt. A hazai j hírek hallatára elsietett a Marianpolban állomá­sozó huszárezredhez és lelkes beszédével ő buzdította őket és vezető tisztjeiket — Lenkey kapitányt és Fiáth Pompejus főhadnagyot — a hazatérésre, és ő kalauzolta a haza igyekvő magyar huszárokat a Kár­pátokon keresztül Kőrösmezőig. És persze, mint tábori pap, ő is részt vett a sza­badságharcban, amelynek gyászos elbukása után ket­­tős címen is — mint lengyel izgatót és mint magyar : «rebellist -— életfogytiglani várfogságra Ítélték. A ga­líciai PrZevoszk börtönében raboskodott, s csak egy­házi feletteséinek hosszas utánjárására részesült évek múltán amnesztiában. S ekkor uj — s megint csak • magyar kapcsolata — szakasz kezdődött az életében. A lembergi érsek 1854-ben, a bukovinai csángó­magyarok Istensegits falujába helyezte káplánnak. Attól kezdve — tizenegy év múlva, mint plébános — élete végéig ott tevékenykedett, mint a hazájukból kiszakadt csángók valóságos apostola. Évtizedeken keresztül ő tartotta bennük a lelket. Atyjuk volt a szó szoros értelmében. Nemcsak magyar könyvekkel lát­ta el őket, hanem híveinek anyagi érdekét is szivén viselte. Amikor 1866-ban nagy Ínségbe került népe, háromszáz személyre főzetett szegényes plébániáján, . és. felsegélyező gyűjtésre körútra indult. Ekkor nyolc csángó gyermeket is magával hozott magyarországi nevelésre, akik közül aztán három ottani tanító lett. Mindezt póz nélkül közvetlenséggel cselekedte. Erre vall, hogy az egykorú újságcikkek általában ‘‘Drusbáczky bácsi” néven emlegetik. Képeken is áb­rázolták, s ezeken csizmásán, magyar zsinóros papi civilben jelenik meg. S úgy nevezték, hogy “magyar pap”. Pedig nem is magyar volt, hanem lengyel. De 0' nem is nagyon lényeges. Ember volt. Igaz, becsü­letes, jószándéku ember. FÉRJ ÉS FELESÉG LONDON. — Egy válóperes biró megállapította: “Ha a férjek otthon olyan kedvesek lennének, mint há­zon kivül és ha a feleségek idegen társaságban olyan |isztességesen viselkednének, mint otthon, akkor rövi­desen munkanélkülivé válnának a válóperes bírák. NEW YORK. — A Capitol moziban a sajtó kép­viselői és meghívott vendégek előtt mutatták be a Mis­fits cimü filmet, melyet Arthur Miller irt s melynek főszerepét Marilyn Monroe, a szerző akkori felesége alakított. (Később, a Szeretkezzünk cimü film forgatá­sa alkalmával Marilyn szeretkezett a férfi főszereplő­vel, mire Miller elvált tőle, vagy ő elvált Millertől, ami egyre megy. A Capitol bemutatón ott volt Miller és ott volt Marilyn. És köztük volt hét üres széksor . . . STOCKHOLM. — Elvált a feleségétől és elvette az anyósát egy 26 éves stockholmi polgár. Az újdonsült férj ragaszkodik mindkét házasságából származó gyer­mekeihez. CHICAGO. — Thomas J. Madden, 80 éves, nyu­galomba vonult épitőmunkást havi 100 dollár tartás­­dijra perli 77 éves felesége, akit 1932-ben hütlenül el­hagyott. Tartásdijat kezdettől fogva nem fizetett, 28 éven át az asszony maga tartotta el magát, de most rá van utalva segítségre, ezért hosszú hallgatás után meg­szólal és követeli a jussát. LAVI S H AJeU)/FLOWER DISPLAYS Kennedy elnök uj íróasztali kapott. Az íróasztalt, amely Viktoria angol királynő ajándéka, évtize­dekig a Fehér Ház alagsorában tartották. Az elnök felesége fedezte fel és állíttatta újra "üzembe". an. Azt a korlátozást, amely amerikai polgároknak kommu­nista uralom alatt álló terüle­tekre való utazásaira szólott, most idegen polgárokra is ki­terjesztették. Ilyen területek azonban csak Albánia, Kina, Korea és Észak Viet-Nam. Azok az itt tartózkodó idege­nek, akik más kommunista or­szágba, mint Magyarország, Bulgária, Csehszlovákia, Esz­­tónia, Jugoszlávia, Latvia, Lengyelország, Litvánia, Né­metország kommunista zóná­ja, Románia és Oroszország, kívánnak utazni, először visz­­szatérési engedélyt (az 1-131 számú űrlapon) kötelesek be­már országba, nem kérnek visszatérési engedélyt, mert elegendő, ha a külföldi polgár itteni Alien Registration Cardját mutatja fel a határ­­átlépésnél. Az uj rendelkezés értelmében azonban a külföldi polgár, még ha csak rövid ideig tartózkodott a második csoportba tartozó országban, visszatérésekor “re-entry per­­mit”-et köteles felmutatni. Ezek a szabályok nem vo­natkoznak olyanokra, akik itt­­lakási engedélyt kaptak, de már külföldön vannak. Visz­­szaérkezésüknél ezek csak az Alien Registration Card fel­mutatására kötelesek. 25c MEGTAKARÍTÁS JEGY ELŐREVÁLTÁSNÁL! Kapható virágkereskedésékben, kerti klubokban és a belvárosi jegyirodában: Barrows és a Richman Bros. üzletek­ben, február 28-ig. Börtönök a fákban Aíeiu/ TH E ATOMIG GARDEN PERTH, Nyugat-Ausztrá­­lia. — A Kimberley hegyek vidékén különös szokás járja. Ha a helyi börtönök megtel­tek, erdei fa-börtönöket hasz­nálnak a foglyok őrzésére. Ezekbe a hatalmas börtön­fákba azok a bennszülöttek 'kerülnek, akik vétettek a he­lyi törvények ellen. A fog­lyok csak a tárgyalásig ma­radnak ezekben a különös Iro­dái yokiban, amelyeket a ter­mészet szeszélye alkotott. Ezen a vidéken a városok igen messze fekszenek egy­mástól. Igaz ugyan, hogy a környező városokban minde­nütt van megfelelő fegyinté­zet, de a vadonból, vagy a he­gyék közül rendkívül bonyo­lult a. bennszülötteket azon­ket ki vájták, ajtót építettek eléjük, amelyeket még vas­­rudakkal is megtámogattak. A bennszülöttek sokkal szíve­sebben tartózkodnak ez-ckben a “fabörtönökben” mint az igazi, kőfegyházakban. így — ha korlátozott mértékben is — még mindig a termé­­szfet ölén vannak. Nem most készültek ezek a fabörtönck, hanem azokban az időkben, amikor a közle­kedés még igen lassú és von-, tatott volt. Akkor még lóhá­ton közlekedtek az emberek, autónak, repülőgépnek hire­­hamva sem volt. Most mán jeep autók, helikopterek száll­nak a hegyek fölött. így hát a • foglyoknak nem kell sokáig víü’akoznick, amig végleges üresen állt, pihenő rendőrök tartózkodtak benne, ők azzal szórakoztak, hogy belelőtték neveiket a fába. Ez úgy tör­tént, hogy előbb felrajzolták hevüket, majd azokat körül­lövöldözték. Érthető volt, .hogy ezen a tájon, — amelyet joggal nevezhettek “isten há­ta mögötti vidéknek, — unat­koztak a derék konstáblerek. A boabab .fa úgy fest, mint egy fordított hatalmas fazék. A “fazék” tetejéből nőnek ki az ágak, amelyek közül nem egy, vastagabb az emberi törzsnél is. Maga a fa lika­cs os, rendkívül sok vizet szív fel és az ágak tele vannak ki­sebb nagyobb üregekkel, mé­lyedésekkel. A benszülöttek a kisebb ágaikat letör délik, kisajtolják belőle a folyadékát és meg isszák. Azt állítják, hogy á boabab /fa itala gyógyít. Érde­kes, hogy nincs két olyap boabab fa, amelyik egyforma lenne. Van amelyiknek váza, vagy hatalmas palack formá­ja van. De valamennyi hátai--) más,, széles átmérőjű törzsé­nél . fogva alkalmas . a “rend­őri” feladatra. Az utóbbi időkben' néhány fabörtönt már “üzemen ki­vid” helyeztek. A bennszülöd tek nem örülnek ennek a vál­tozásnak. Mert még azt is szí­vesebben veszik, ha a fához kötözik őket és így várnak el­szállításukra, mintha azonnal beviszik őket a kőből épült dutyiba, a számukra idegen városiba. nal elszállítani. Ezért hogy addig is míg elszállításukra sor kerül, őrizetben legyenek, egy ilyen különleges f ába zár­ják őket. Ezek a fák, az úgynevezett boabab fák olyan hatalmasak, mint egy kisebb fajta ház. Gyakran elfér belsejükben tizenkét fogoly is. Természe­tesen előzőleg “.meg kellett építeni” — ezeket. Belsejü-Az amerikai kormány uj szabályokat állapított meg itt tartózkodó idegen polgárok külföldi utazásaira vonatkozó­“tartózkodási helyükre” szál­lítják őket. * Ezek a börtönfák (ezek kö­zé sorolható a Derby nevű fa is) tele vannak vésve neve­­kekkel. Minden fogoly ott­hagyta névjegyét, egy-egy véset formájában. Sok név mellett ott látható egy nyil is ez volt a fegyencek szim­bolikus megjelölése. Amikor egy-egy börtönfa szerezni. Ezt a névsort újab­ban Kubával is kiegészítették. Egyébként azoktól, akik egy évnél rövidebb időre utaznak BUDAPEST. — Krupp Jó­zsef pilisvörösvári gazdálko­dó közös háztartásbelijével, Mautner Jakabnéval lbvasko­­csival naponta feljött Buda­pestre és a Vásárcsarnokban minden alkalommal tiz mázsa burgonyát vásárolt kilónként 1,80 forintos áron. Amint fel­­pakkoltak, a Lehel téri piac­ra siettek és ott a burgonyát kilónkint 2,50 forintért érté­kesítették A Központi Kerü­leti Biróság Krupp Józsefet, aki árdrágításért és más bűn­cselekményekért már többször volt, büntetve, kétévi börtön­re és Mautner Jakabnét hathó­napi börtönre Ítélte. Ezt a boabab fát is börtönnek használták NAGY FORGALOM, KEVÉS HASZON , . . HÁTFÁJÁS, DERÉKFÁJÁS, IZOMFÁJÁS vagy más végtagfájdalmak esetében dörzsölje be a fájós testrészt 4-U EASY RUB készítménnyel melynek kipróbált enyhítő hatását számtalan hálalevél bizonyltja. — Nélkülözhetetlen a háznál. — Registered U. S. Pat. Office. Macrvar nvóovs^píésj készltménve. — Ara SI.50, CANADABAN $2.00, __Kérjük rendeléséhez a csekket vagy money ordert mellékelni.____ A. ADORJÁN 1970 Lincoln Avenue, Chicago 14, HL ÓHAZAI HÍRADÓ RAKONCÁTLAN FIATALOK BUDAPEST. — Fiatalko­rnak bűnözése mindenütt van, mindenütt sok bajt és a csalá­doknak és hatóságoknak sok gondot okoz. Mindenütt, a sza­bad világban éppen úgy, mint a rabnépek világában. Kü­lönbség mégis van, A szabad Világban az ifjúkori bűnözést súlyos ■társadalmi problémá­nak tekintik és módot keres­nek a baj orvoslására. A szov­­jetizált világban elsősorban a baj forrását keresik. Honnan származik a baj ? Az átkos ka­pitalizmus átkos öröksége, Ír­ja az Élet és Irodalom cimü pesti lap. Uj csak az elneve­zés: Moszkvai utasításra a rosszalkodó fiatalokat huligá­noknak nevezik az egész szov­­pet birodalomban. Nem bocsátkozunk vitába ezekkel az eszelős “szociológu­sokkal.” Egyszerűen közöljük egy pesti huligán bűneset részleteit: A Könyves Kálmán körút és a 137. számú utca közt beépí­tetlen, bokros terület van, amelyhez még két sporttelep csatlakozik. Ez a rész teljesen sötét, világítása nincs és 500 méteres körzetben lakóház se akad. Itt ütött tábort egy tíz­tagú huligánbanda, amelynek Kővári Béla 18 éves suhanc volt a vezére. A “galeri” tag­jai 18-20 évesek, de volt kö­zöttük egy 14 éves fiú és egy 17 éves leány is. Valamennyien becsületes szülők gyermekei. A banda tagjain azonban sem a szülői nevelés, sem az iskola nem fo­gott. Három kivételével még a nyolc általános osztályt sem végezték el. Ennek ellenére va­lamennyien jól kerestek, külö­nösen Kővári, akinek 1700— 1800 forint havi jövedelme volt. Könnyelmű, költekező élet­módot folytattak és, hogy az ehhez szükséges pénzt előte­remtsék, bűncselekmények el­követésétől sem riadtak visz­­sza. A Vágóhíd utca 42. alatti ház pincéjéből kerékpárt lop­tak. A bandából négy fiú és a leány nyáron Máriabesnyőre ment “táborozni”. A szüksé­ges felszerelést és az élelmet úgy lopták össze. Amikor ha­zajöttek, a négy fiú be akart törni a Tűzoltó és Viola utca sarkán lező KÖZÉRT üzletbe, de a zárral nem boldogultak. Néhány nappal később ketten behatoltak a Telepi úti iskolá­ba, ahová egykor jártak, de a pincezárat ne tudták felfeszi­­teni .Erre a Dohány utcai KÖZÉRT-üzlet kirakatát.dézs­­' máltak meg, majd a Delej ut­cai Előre-mozi ablakán be­másztak, s ezer forint értékű édességet és nagyobb összegű készpénzt loptak, az artista­­műsor kellékeit is elvitték. A zsákmányon Kővári lakásán osztozkodtak. Kővárit és alvezérét, Biró Tibort nőkkel szemben elköve­tett erőszakoskodásért július­ban másfél évi börtönre ítél­ték. Szabadlábon maradtak és tovább folytatták az utonál­­lást. Társaikkal együtt elrej­tőztek tanyájukon, amelyet egymásközt Bunginak hivtak és az arra haladó nőkkel szem­ben erőszakosán léptek fel. A betyárokat az sem riasztotta vissza, ha a nő férfitársaság­ban volt, ilyenkor a kisérőt le­ütötték. Kővári húgának egy barátnőjét, azzal az ürüggyel hogy húga ott tartózkodik, az elhagyott helyre csalta és a leány csak véletlen szerencsé­nek köszönhette megmenekü­lését. Augusztus 5-én este egy leányt erőszakkal behurcolt rejtekhelyükre és nyolcán erő­szakot követtek el rajta, majd kirabolták áldozatukat. Augusztus 22-én két házas­párt támadtak meg, a férfia­kat leütötték, de a nagy tu­multusban az egyik házaspár­­bak sikerült megmenekülnie. A másik férjet azonban lefog­ták és végig kellett neznie a huligánok merényletét. A megmenekült házaspár értesítette a rendőrséget, mely a bandán rajtaütött és vala­mennyit — a két fiatalkorú ki­vételével — letartóztatta. A Fővárosi Biróság előtti tárgyaláson a vádlottak sze­mélyi adatainak felvételekor kiderült, hogy közülük többet a fiatalkorúak bírósága koráb­ban különböző bűncselekmé­nyek miatt kisebb-nagyobb börtönbüntetésre ítélt. Álta­lában többet csavarogtak, mint dolgoztak. A biróság több évi börtön­­büntetéssel sújtotta a “gale­­ristákat.” Párisban is ... PÄRIS. —; 1960-ban rekor­dot értek el a francia gangsz­­terek: zsákmányuk értéke el­éri az egymilliárd frankot. A rendőrség csak minden kilen­cedik támadás tetteseit tudta kézrekeriteni. A nyomozók véleménye szerint a francia fővárosban három gangszter­­banda garázdálkodik. Ezek egyikét “pénteki»társaság”­­nak nevezik, mert általában pénteken követik el azonos mődszerü rablótámadásaikat. A bankok szombati munka­szünete miatt ugyanis a nagy­­vállalatok pénteken veszik ki a munkások hétvégi bérének kifizetésére szolgáló összege­ket. A “pénteki társaság” gyors gépkocsikkal felszerelve mellékutcákban állja útját a vállalati autóknak és tagjai álarcban, géppisztolyosán, pillanatok alatt megkaparint­ják a pénzes zsákokat. Emlékezzünk a régiekről 75c Nem polgárok utazása külföldre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents