A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1961-06-02 / 22. szám

3. OtDaL MIELŐTT ÉJFÉLT ÜT AZ ŐRÁ Perzsia uj miniszterelnöke, Ali Amini, komor hangon figyelmeztette a nagy földbirtokosokat: osz­­szák fel birtokaikat a parasztcsaládok közt, mielőtt ké­ső lenne. Mert — tette hozzá —, ha tovább késleked­nek a most már halaszthatatlan földosztással, elkerül­hetetlen lenne a forradalom és a birtokosok elveszíte­nék mindenüket. A nagy földesurak közül húszán hallgattak az in­tő szóra, közölték, hogy hajlandók birtokaikat föld­osztás céljára eladni a kormánynak. Most már csak az a kérdés — nagy kérdés —, hogy a földesurak olyan áron hajlandók-e földjeiket eladni, amelyeket a parasztok le tudnak törleszteni. A fejleményeket figyeli a szomszéd —- a szovjet. HOGY EL NE FELEJTSÜK Amióta Kennedy az Egyesült Államok elnöke, Kruscsev már háromszor fenyegetőzött atombombás rakétákkal. Az egész számla eddig: 130, Kruscsev javára. Ame­rika még egyszer sem fenyegetőzött atombombás há­ború megindításával. Mégis Kruscsev tudja, hogy Ame­rikának van elegendő bombája egész Oroszország és ráadásul a kínai városok elpusztítására. A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL AZ INDIÁNOK IS BEVÁNDORLÓK Honnan kerültek az indiánok Amerika földjére? E kérdésről több évszázadon keresztül vitatkoztak és számos tanulmány jelent meg róla. Különüöző megle­vő vagy nemlétező (elsülyedt) földrészekről származ­tatták őket. A tudományos alapon végzett Amerika­­kutatás azonban végérvényesen tisztázta, hogy az in­diánok Ázsiából vándoroltak az Újvilág földjére. Csu­pán akörül lehet nézeteltérés, hogy ez mikor és mint történt meg. Felvetődött az a gondolat is, hogy az indián lakos­ság nem őshonos-e az amerikai földrészen? Néhány év­tizeden át tartotta magát az a nézet, hogy Ameriká­ban valaha olyan ősember létezett, aki az óvilági em­bertől teljesen függetlenül alakult kü Ezt az elméletet néhány argentínai lelettel vélték bizonyítani. Olyan teória is akadt, amely szerint a föld benépesülése Ame­rikában kezdődött: onnan rajzottak ki az emberek a többi kontinensre. Ezt a vakmerő feltevést azonban ha­marosan'megcáfolták. Az amerikai földrészen ugyanis hiányoznak az úgynevezett antropoidák, az ember elő­dei, és minden eddigi ott előkerült embertani lelet a mai emberre utal. Mit állapított meg az embertan az amerikai indiá­nokról? A többségére jellemző meghatározó jegyek (a bőr- és hajszín, az arcforma, a mongolfolt stb.) azt bizonyítják, hogy az Újvilág lakói a mongolfaj egyik oldalágát képviselik. A régészeti és a földtani vizsgá­latok szerint az első embercsoportok legalább húszezer éve vándoroltak át Ázsiából, mégpedig egymást köve­tő több hullámban. Akkoriban az ázsiai és amerikai kontinens összefüggött: a Behring-szoros helyén, amely ma negyvenöt yardnál sehol sem mélyebb, a jégkor­szak idején földnyelv húzódott, amelyen gyalog átkel­hettek. Ugyanakkor az észak-ázsiai terület fokozatos eljegesedése valósággal maga előtt lökte az embercso­portokat arra az észak-amerikai területre, ahol itt-ott melegebb zónák voltak. Az egymást követő emberhullámok mind délebb­re szorították egymást és így az egész amerikai földré­szen szétszóródva, különféle környezetek közé kerül­ve, más-más életformát, kultúrát alakítottak ki. Az ősindiánok úgynevezett zsákmányoló életfor­mát folytattak, vagyis vadásztak, halásztak és gyűjtö­gettek. Eszközük a kőkorszaknak megfelelően néhány kőnyilhegy és dárdahegy stb. volt. Észak-Amerika leg­régebbi kőkorszaki ősindián kultúrája mintegy 18,000 esztendővel időszámításunk előtt alakult ki. Az egyik legérdekesebb régészeti leletanyagot a new-mexicoi Folsom területén ásták ki. A kőnyilhe­­gyek és babérlevélalaku dárdahegyek a vadász élet­mód bizonyítékai. Az őslakosság életmódja szempontjából fontos a Bat-barlangi lelőhely (New Mexico, kb. 2500 éves): a kukorica szemek és a csiszolt őrlőkövek a földművelés első jelei ezen a tájon. A dél-amerikai területen a legrégibb leleteket a pampai löszből, achilei barlangokból és a tüzföldi kagy­lóhalmokból ásták ki. Az utóbbiakat a szakemberek kb. 5000 évesre becsülik. Eszerint az amerikai kontinens átgyalogolása és teljes benépesülése hozzávetőlegesen 15,000 esztendő alatt bonyolódott le. 1 - ■ •- - ------n. A JŐ PÁSZTOR A Wallops Island. Va.-i kísérleti telepen nagyszabású előkészületek folytak, hogy megállapítsák, a cseppfolyós oxygén, amely majd a Centaur és Satum rakéták hajótanyaga lesz, miképpen reagál a gravitációs erőre. A kisérlelek kiterjednek a capsula kihalászására is. A "halászat" helikplorek segít­ségével történik. 1 Ready for the launch. Split second after. Payload pre-shoot inspection by Harold Gold (left), K. W. Plohr. Mexicoi vadászkaland Jack O’Connor, a kiváló amerika vadász, legutóbbi könyvében rendkívül érdeke­sen irta meg vadászélmé­nyeit. A könyv egyik fejeze­tében igy emlékezik meg fiatalkorának egyik izgalmas epizódjáról: , Öérdiilő korómban egy nyarat nagybátyám farmján töltöttem, Nyugiat-Mexieo egyik elhagyatott vidékén. Nagybátyám afféle szeren­csétlen flótás volt, .semmisem ákerylt'Yriéki. A,sok' kudarc azonban nem törte meg. Me­­xicobán egy bozótos, köves területet vásárolt és uj far­mot alapitott. Engem azzal a titkos szándékkal hivott meg, hogy én leszek a jobb­keze a gazdaságban. Csaló­dott bennem, mezőgazdasági dolgokhoz nem volt érzékem. Legfeljebb együtt búsulhat­tam vele, amikor korai bur­gonyájának javát megették a férgek és vész ütött ki az ál­latai között. Élni azonban kel­lett valamiből és nagybátyám elhatározta, hogy vadászat­tal pótolja a veszteséget. Ek­kor derült ki, hogy mégsem vagyok egészen hasznavehe­tetlen. Kitünően kezeltem a puskát és már az első hetek­ben sikerült leteritenem né­hány szarvast. Büszke vol­tam sikeremre mindaddig, amig meg nem ismerkedtem Ignacioval, az indián fiúval. Alig akartam elhinni, hogy valóban indián, hiszen szőke­­hajú, kékszemü és világos­­borii volt, akárcsak én. Büsz­kén mondta, hogy a Mayak törzséből való, akik nagyobb­részt szintén szőkék és fe­hér bőrűek. El is mesélte, hogy ez azért van, mert va­lamikor régen, még mielőtt Columbus felfedezte volna Amerikát, a skandináv fél­szigetről keltek át a fehér emberek az óceánon. Ő ezek­nek az utódai. Nagybátyám nevetett a naiv legendán, amelyet a tu­dósok már régen megcáfol­tak. Nos, ez a fiú volt a leg­jobb vadász, akivel életemben találkoztam. Olyan mesterien kezelte a puskát, ahogy ősei az ijjat. A szarvasvadászatot azonban csak kötelességből űzte, a célja több volt: ja­guár. Ezt a hatalmas, legin­kább az afrikai leopárdra emlékeztető állatot nálunk tigrisnek hívják. Számtalan­szor megtörtént, hogy kitűnő vadászkutyákkal hajtották fel, bekerítették, de még mi­előtt a puska eldördült volna, egy-egy kutya áldozatul esett a fenevadnak. Csak ké­sőbb tudtam meg: miért ke­resi Ignáció olyan megszál­lottan a jaguárt. Kisgyermek volt még, ami­kor falujuk környékén egy társaság jaguárra vadászott. A meghajszolt vad berontott a .faluba és bemenekült a templomba. A szentélyben mit - sem sejtve oltogatta a gyertyákat a sekrestyés, — ő volt az első áldozat. A fé­lelmében őrjöngő vadállat még elpusztított két szerze­test is, akik a sekrestyés ha­lálsikolyára berontottak a templomba. A sekrestyés Ig­náció nagyapja volt. Ignáció tülökkel utánozni tudta a jaguár hangját. Va­lahányszor megálltunk vala­hol, belefojt. Egyszer a tá­volból fel is hangzott a vá­lasz: a jaguár jellegzetes hangja. Ignáció egész testé­ben remegni kezdett, majd vad iramban elindult a hang irányába. A kutyák eszeve­szetten ugattak és felvertek egy pekarit (törpe vaddisz­nót) amely rémült futással menekült le a völgyből. Mi megálltunk egy sziklán. Alat­tunk vöröses-sárgán húzó­dott egy kiszáradt folyó med­re. A túlsó parton pedig ott állott ugrásra készen egy ha­talmas jaguár. Rávetette ma­gát a menekülő vaddisznóra és pillanatok alatt szétmar­cangolta. Vártam, hogy Ig­náció lőni fog, de ő csak ál­lott dermedten és leeresztet­te a puskát. Halott-halvány volt, alig állt a lábán. Fel­emeltem a puskát, lőni akar­tam, de a jaguár már el is tűnt a sűrűben. — Miért nem lőttel rá? — kérdeztem meglepetten. — Nem tudom. Nagyapám jutott eszembe ... őt is igy... — mondta és zokogni kezdett. Még aznap bejelentette nagy­bátyámnak, hogy nem vadá­szik többet, hazamegy a fa­lujába. Sok év telt el addig, amig végre sikerült elejtenem egy jaguárt. Olyan helyen talál­tam rá, ahol a környékbeliek szerint sohasem fordult meg ez a rettegett fenevad. Egy fáradságos vadászat után el­határoztuk, hogy megpihe­nünk valahol. A völgyben egy elhagyott indián kunyhót pillantottunk meg, oda igye­keztünk. Én léptem be első­nek az ajtónélküli házba. Visszahököltem, mert egy hatalmas him jaguárral talál­tam magam szembe. Akkor riadt fel álmából, de karcsú teste máris ugrásra feszült. Felkaptam a puskámat . . . telitalálat volt. — Hogy került ide ez a jaguár? — kérdeztem társai­mat. — Az öreg hím jaguárok gyakran elszakadnak társa­iktól és néha több száz mér­földre is elbolyonganak. Ez­ek a társtalan fenevadak a legveszedelmesebbek. Náluk vérengzőbbek csak a nősté­nyek, ha kicsinyeik vannak. Büszkén vittem haza gyűj­teményembe az elejtett ja­guár bőrét és már tapasztalt jaguár-vadásznak éreztem magam. Tévedtem. Múló év­­izedek alatt elejtettem tigri­seket Indiában, oroszlánokat, orrszarvút, leopárdot Afriká­ban, de jaguár azóta sem ke­rült puskám csöve elé . . . PACIFISTA PAP CINCINNATI, O. — Rév. Maurice McCrackin presbité­­riánus lelkész megtagadta a jövedelmi adó egy részének fi­zetését — annak a résznek, amelyet számítása szerint a kormány a katonai felkészült­ségre költené. Inkább a bör­tönt választotta, de elvéből nem engedett. Miután a börtönből kisza­badult, az egyháznak határoz­nia kellett: fedezi-e vagy nem fedezi a szuper-pacifista pap ostoba és makacs állásfogla­lását, a honvédelem alapvető kérdésében, a kommunista világuralmi törekvések elleni katonai felkészültség dolgá­ban. A Presbytery of Cincin­nati felfüggesztette papi állá­sából McCrackint azzal az in­dokolással, hogy a törvénynek m in d e n k i engedelmeskedni tartozik. A TULIPÁN EGYÜTTES A KANADAI TELEVÍZIÓN MONTREAL. — Egy év előtt alakult meg itt a Tulipán Együttes, azzal acéllal, hogy, szolgálja a magyar kultúrát és emelje a magyarság tekin­télyét az ország többi rétegei körében. A kezdeti nehézsé­geken már átesett az együttes és május 20-án este 10 órakor a montreali TV programon szerepelt, Hírek a világ minden részéből TIJUANA, Mexico. — Lopez Mateos elnök 30,000 főnyi hallgatóság előtt tartott beszédében azt hangoz­tatta, hogy “mi hagyományosan tiszteletben tartjuk más országok önrendelkezési jogát és ellene vagyunk minden külső beavatkozásnak”. Ez nyilván célzás volt a kubai invázióra, de Mexico elnöke nem tért ki arra a kérdésre, hogy kik képviselik a kubai nép akaratát: az antikommunista kubai menekültek-e vagy Castro kommunista bandája? SAIGON, Dél-Vietnam. — Kommunista lesipus­­kások 70 mérföldnyire a fővárostól rajtaütöttek egy ül­tetvényen és lemészároltak 19 munkást; többen meg­sérültek. Az északi kommunista uralom alatt álló or­szágrészből leküldött gerillákat déli katonaság elűzte s a tűzharcban 10 kommunista életét vesztette, többen megörültek és fogságba estek. CANBERRA, Ausztrália. — Az ausztrál kormány­zat alatt álló New Britain szigeten a bennszülöttek kö­rében egy uj vallási szekta alakult, melynek tagjait megesketik, hogy megölnek minden ausztrált., euró­pait és kínait, akire rátehetik a kezüket. MEXICO CITY. — Pancho Villa forradalmár ban­dita életéről, az amerikaiak elleni harcairól televízió story készült s ezt átvették és bemutatják televíziók három középamerikai, öt délamerikai és négy karibiai országban. A TV story burkolt propaganda Amerika ellen. NANKING, Kina. — Egy itteni fehérnemügyár a vászonhiány miatt áttért a fehérnemű és harisnya stoppolásra. És — terven felül produkált. Követendő példa, irta a kommunista Néplap. WOLFSBURG, Németország. — A Volkswagen automobilgyár jelenti, hogy a múlt évben 1150 millió dollár bevétele volt. Ezzel a vállalat a legnagyobb nyugantémetországi ipari vállalattá lépett elő. CALAIS, Franciaország. — A Csatornában Calais és Folkestone közt 200,000 volt teherbírású áramve­zetéket vonnak, hogy Anglia és Franciaország kölcsö­nösen kisegíthessék egymást villanyárammal, amikor — a napnak különböző óráiban — vagy itt, vagy ott nagyobb az áramszükséglet. LONDON. — Itt élő lengyel emigránsok közlik, hogy a lengyel kémiroda főnöke megszökött és Wash­ingtonban van. ZÜRICH, Svájc. — Hónapok óta nagy számban utaznak Svájcon keresztül szovjet “technikusok” Ma­rokkóba. Számuk havonta több mint 100, januárban 600-an voltak. Nyilvánvaló, hogy a szovjet kommunis­ta “technikusokat” igyekszik becsempészni a marok­kói, tunéziai és algériai munkásszervezetekbe. KAIRO. — A michigani szimfonikus zenekar első hangversenye nagy siker volt, a másodikat a kairói egyetem rektora lefújta, azzal az indokolással, hogy a nép nagyon megharagudott Amerikára a kubai in­vázió miatt. KOVNÓ, Litvánia. — A szovjet bíróság Albinas Virbitskas és felesége két gyermekét elszakította a családtól és állami gyermekotthonban helyeztette el. Az ok: A szülők a gyermekeket az adventista hitben nevelték, szombati napokon nem engedték őket az is­kolába menni és “kényszeritették” őket Biblia tanu­lásra. BÉCS. — Uj törvény alapján a részletfizetésre vá­sárló vevőknek három napon belül joguk van az aláirt vételi szerződéstől visszalépni. A törvény a közönséget meg akarja védeni meggondolatlan vételek miatt tör­ténő károsodástól. TOKIO. — A tüntetések az amerikai-japán védel­mi szövetség ellen még egyre, tartanak. A szerződés megújításának első évfordulóján körülbelül kétezer tüntető, köztük ötszáz diák, felvonult az utcákon és gyalázták Amerikát. VARSÓ. — Boniface Nita truckja az országúton összeütközött egy autóval, amelyben egy francia há­zaspár útban volt rokoni látogatásra. Az autó összetört, a házaspár szörnyethalt. A truck soffőrt annyira meg­rendítette a szörnyű katasztrófa, hogy ott helyben, az országút szélén álló fára felakasztotta magát. BOGOTA, Colombia. — Az igazságügyminiszter felszólította a hadsereg főügyészét, hogy azonnal in­dítson vizsgálatot egy állítólag tervezett államcsíny dolgában. A kormány hirt kapott arról, hogy egy “munkás-diák-paraszt” összeesküvő csoport a kormány­zat megdöntésére összeesküdött. Az összeesküvők fi­­delisták, vagyis Castro forradalmat akarnak Colom­­biában végrehajtani. VALLETTA, Malta. — A Földközi-tenger olasz lakosságú angol szigetgyarmatán nagy a munkanélkü­liség, sokan szeretnének Amerikába kivándorolni. A szakszervezeti szövetség kampányt tervez az amerikai bevándorlási törvény módosítása érdekében, hogy a most megengedett- 100 máltainál többen mehessenek Amerikába. KIEV. — A hivatalos szovjet híriroda jelenti: Az amerikai plasztik kiállítás megnyílt. Innen Moszkvá­ba, majd Tifliszbe megy a kiállítás. (Érdekes, színes tudósítás, ugye?)

Next

/
Thumbnails
Contents