A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-13 / 2. szám
4. OLDAL A JA PÁSZTOR ELVTÁRSAK ÉS ELVTÁRS URAK A n api demokratikus Lársa-r dalom fű jellegzetessége abban található, hogy Lenin tanításához híven megszűntek az osztályellentétek. Nincsenek többe társadalmi osztályok, nincsenek urak és szolgák, nincsenek lelketlen kizsákmányoló munkaadók és gyáván tűrő kizskmányolt munkások. Egyenlőség és testvériség a jelszó. Mindenki • -egyenlő, ámbár tagadhatatlanul vannak egyenlőbbek is. Az egyenlőket általában elvtársaknak hívják és szólítják, az egyenlőbbek: “elvtárs urak.” Az elvtárs urat főleg ■ az jellemzi, hogy kutyául bánik az elvtárssal, akinek, mellesleg megjegyezve, nem munkás a neve, mint a kapitalista rendszerben, hanem “dolgozó”, vagy: “beosztott.” Az egyenlők és egyenlőbbek osztálynélküli társadalmának közel ebbi megismeréséhez hozzásegít a Ludas Matyi ci: .mű budapesti vicclap, a követ-: r kező két humoreszkkel, amelyek csak abban külömböznek egymástól, hogy az egyik ko• fribly, a másik komolyabb, é 1 o 1. Felek fogadtatnak “Félfogadás 10-12-ig”. No, akkor éppen jóikor jöt.ém. Nyújtom a kisablakon a •kérvényemet — az ügyinté• ző, háttal nekem, traccsol a kollegájával. Nyöszörgésemre félig felém fordul, fél szemmel belekukkant a kérvénybe, és elutasítja kérésemet. •rf • , 2» Méltóságos elvtárs ur Károly kioktatta jó barát: ját és 'hivatali kollégáját, Ele' mért. — Ha Rostáitól akarsz ilyesmit, eszedbe ne jusson, hogy négyszemközt terjeszd elő a kérésedet. Ó, a tekintélyes igazgató sokat ad arra, ■ hogy jó embernek tartsák. Tehát igyekezzél nagy társaságban hozzáférkőzni. Értekezleten, összejövetelen — szóval, ahol alkalma van tanuk előtt kitárni a jó szivét. Hallgass rám, én jól ismerem Rostáit. Elemér hallgatott rá. Leste a kedvező időpontot;. És a szerencse rámpsolygott. Másnap este moziszünetben öszszeakadt Rostáival, aki a büffében feketézett a felesége társaságában.- Ahogy tekintélyes embereknél illik, sokon vették körül. Elemér mély meghajlással köszönt, majd egy alkalmas pillanatban rázendített : — Ha már jócsillagom idesodort ma, engedje meg igazgató kartárs, hogy pár pillanatra feltartsam, és előadjam szerény kérésemet. Rostái bátorítóan mosolygott és Elemér előadta. — Jó, jó, rendben lesz — szólt a tekintélyes igazgató s kezet nyújtott, mert a csengők jelezték a második rész kezdetét. . . Mozi után Rostái kettesben vacsorázott szeretett feleségével egy jó konyhájáról hires vendéglőiben. Még mielőtt hozzáfogtak volna a kolozsvári káposztáshoz, a feleség megszólalt: — Tudod, hogy sohasem 7ólok bele hivatali ügyeidbe De szemedbe kell megmonda vom, miért nincs hivatali teintélyed. Azért nincs meri legengeded, hogy egy kis besztottad hivatali kérelmek el zaklasson, amikor a feleségeddel és barátaiddal mun' a után moziban szórakozol — De kérlek . . . —Engedd befejezni! — Ha tekintélyt akarsz tar ani nagyszámú beosztottaidlal, akkor követeld meg egy a tiszteletet. Ha kérni akar .öled valamit, akkor vegye fel a legjobb vasárnapi ruháját, :elentse be magát a Titkárnődnél és úgy járuljon a színed elé. — Kérlek . . . — Még bem fejeztem be. Az ilyen embert megkell tanítani. ígérd meg, hogy a mozi •büfében előadott kérését semmiképen nem teljesíted. Hadd okuljon ez a neveletlen fráter! Megígéred ? — Megigérem — rebegte őszintén az igazgató, mert jc vacsora közben utálta a családi viszálykodást. Stella Adorján A KŐZERKÖLCSfiK ROMLÁSA - SZÓBAN, ÍRÁSBAN ÉS KÉPBEN BUDAPEST. — A magyarországi Actio Cathólica lapja, Uj Ember, irja: Alig vehetünk kezünkbe külföldön megjelenő katolikus lapot, hogy komor'és lehangolt elmefuttatásokat ne találnának benne a sajtó, a szinház és a film erkölcsi szinvonaláuaK ijesztő süllyedéséről. A londoni Universe a minap számolt be egy katolikus kongresszusról, amelyet erről a kérdésről rendeztek Manchesterben. Dwyer leedsi püspök bevezető előadásában megállapította, hogy az utóbbi években bemutatott filmek túlnyomó többségének témája a házas-1 ságtöréstől a vérfertőzésig I nyúló skálán mozog, telve a! legkülömbözőbb perverzitásokkal. Egyes vasárnapi lapok olyan memoárokat közölnek, hogy a józan gondolkozásu szerkesztőknek és újságíróknak szégyelniük kell mesterségüket. A szépirodalmi könyvekből Ítélve a kiadóknak nyílván az a nézetük, hogy csak az a mü számíthat sikerre; amely a legaprólékosabb részletességgel irja le a szerelmi kalandokat. A könyvkiadás immár a cinizmus olyan fokát érte el — mondotta a püspök —, hogy G. K. Chesterton egyik regényét egy mocskos hálószoba-jelenetet ábrázoló címlappal hobták forgalomba, jóllehet a szöveg semmiképpen sepi támasztja alá ezt a megtévesztő, de mindenesetre vonzónak hitt utalást. Köztudomású — folytatta a püspök —, hogy egyre több klubban rendeznek olyan előadásokat, amelyeket csak a zártkörűség óv meg az ügyészség beavatkozásától. “Nekem meggyőződésem — hangoztatta, a püspök, — hogy népünk zöme, függetlenül attól, hogy keresztények, vagy materialisták, megőrizte még a tisztességnek és illendőségnek azt a mértékét, amely szembefordíthatja őt a szennynek hazánkat elborító áradatával. Csak még habozik, hogy kiálljon-e ellene. SZARKA A PÓSTÁN / BUDAPEST. — Sárosi János, a vámkezelés alá tartozó csomagok fuvarozásával foglalkozott a postánál. Gyakran segített a le- és felrakodásnál, s ilyenkor megdézsmálta a küldeményeket. A biróság egyévi és nyolc hónapi börtönre* és a kár megtérítésére Ítélte. Vallásoktatás allta BUDAPEST. (FEC). — A pedagógusoknak valláshoz való viszonyát a felettes hatóságok egyre szigorúbban kezelik. Egy fővárosi tanárnőt azonnali hatállyal elbocsátottak, mert elvitte tanítványait egy katolikus templomba csak azért, hogy megmutassa nekik, hogy milyen is egy templom. Az oktatás során Isten nevét legszigorúbban tilos kiejteni. Egy másik esetben egy fővárosi tanárnő, nem szándékosan, de meggyőződésből, keresztet vetett egy templom előtt, amikor tanítványaivá] arra járt. Egyik tanítványa besúgta az iskola párttitkárának, aki a tanárnőt magához hivatta s figyelmeztette, hogy ezt többé ne tegye. A tanárnő megkérdezte, hogy ez parancs vagy baráti tanács, mire a párttitkár azt válaszolta: “Nem parancs, de ha nem alkalmazkodik súlyos kellemetlenségei lehetnek.” Egy másik katolikus tanárnő, rendszeresen járt vasárnap templomba. 1959 őszén igazgatója figyelmeztette, hogy a gyakori templombajárásból még kellemetlensée lehet. Az 1960 júniusi hittan be•atkozás után egy iskola •igazgatója miniszteri körleél alapján kiküldte a tantesiilet tagjait olyan családokoz, ahol a szülők a hittanra aló beiratás mellett döntötek. A látogatás célja az volt. logy a pedagógusok rávegyél ■ szülőket akaratuk megváloztatására, meggyőzve őket, :ogy a vallásoktatás a mai ’ilágban már teljesen felesle•es. Amennyibein a szülők engedtek a rábeszélésnek, közös lyilatkozatot töltöttek ki: nelyben. a szülők kijelentették, hogy vallásoktatást kérő előbbi nyilatkozatukat “szabad akaratból” vonták vissza A meglátogatott szülők nagyrésze azonban nem volt haj landó ilyen nyilatkozat aláírására, hanem igen udvaria.an, de határozottan a vallásszabadságra való hivatkozással megmaradtak eredeti szándékuk mellett. VESZEKEDNEK BUDAPEST, (FEC) — Az osztrák-magyar j egyzékváltást — egy osztrák vámőr állitólagos határsértévével kapcsolatban — a pesti rádió igy kommentálja: — Az osztrák válasz sértő, a tényeket elferdíti és lényegiében arra szorítkozik, hogy az érdemi állásfoglalás elől kitérve, olyan kérdéseket feszegessen, amelyek teljesen •magar belügyek. Az osztrák válaszjegyzék állításait a kül‘ ügyminiszterhelyettes leghatározottabban visszautasította és egybe rámutatott arra, hogy az utóbbi időben feltűnően elszaporodtak a magyar határ ellen oly határsértések, amelyeket osztrák hivatalos közegek követték el, vagy, amelyekben osztrák hivatalos közegek segédkeztek. A határon kialakult nem kielégítő helyzet egyedüli oka abban keresendő, hogy az osztrák hatóságok az ismételt magyar figyelmeztetések ellenére semmit sem tesznek a hazánk elleni ellenséges tevékenységet kifejtő ügynökök és szándékos határsértők ellen. Ellenkezőleg, egyes hivatalos osztrák személyek támogatják azokat. Az osztrák követnek átadásra került egy másik tiltakozó jegyzék ás, amelyben a magyar kormány iltakozik a magyar légtérnek osztrák repülőgépek általi ismételt megsértése ellen. HALLOTTA Már . . . . . . hogy a háború óta Kanadába 2 millió bevándorló érkezett, a tízszer népesebb Egyesült Államokba 3 és fél millió. KÖLHOZÖSITÁS (FEC). Magyarországról menekült parasztember beszámolóját szószerint közöl-A szövetkezeti szervezők a megyei tanács és a járási tanács mezőgazdasági osztályáról érkeztek a faluba. Az agitátorok három különböző jellegű és feladatú csoportba voltak beosztva és egymást követve, három hullámban gyúrták meg a gazdákat. Az első, felszólító csoport szép szóval igyekezett a gazdákra hatni. Kérték őket, hogy az idők szavára hallgatva, segítsék a falu szocializálódását. Ha az első csoport eredménytelenül távozott, húsz perc rnulva beállított a második figyelmeztető csoport. Ezek már fenyegetőztek, hogy ha nem írják alá a belépést, úgy a következő végrehajtó csoport majd megtöri az ellenállásukat. A harmadik csoport legalább húsz emberből állt és minden agitátornak furkósbot volt a kefében, és mindössze egy kérdést tett fel: “Hajlandó vagy nem?” Aki ettől a furkósbotos barátságtalan gárdától sem ijedt meg, azt bevitték a tanácsházára. A gazdák gyakran zárt ajókkal várták az agitátorokat, akik ilyenkor egyideig verték az ajtót, káromkodtak, majd elrejtőztek, a közelben várva nikor jön ki a gazda a házból. Mivel a parasztok természeesen nem hagyták éhesen lógni az állatokat, idővel kilőttek etetni. Ilyenkor az agiátorok közrefogták a gazdát és bevitték a tanácsházára. A tanácselnök irodájában az jj áldozatot szembesítették már véresre vert gazdákkal s közölték vele, hogy ő is igy ár, ha nem jön meg a jobbik isze. Egyetlenegy gazda ikadt, akit a végrehajtó briyád erőszaka sem tudott megírni. Elvitték a megyei székhelyre és több napig kínozlak, óiig rá tudták kényszerieni a belépési nyilatkozat iláirására. Kolhoz parasztoknak van eszük... KAPOSVÁR. — (FEC). — A Középdunántuli Napló irja: “Lássunk csak egy példát egy járásból; Mikor az állatok felértékelésére került a sor, úgy vélekedtek, hogy itt a ritka jó alkalom, amikor az államot alaposan be lehet csapni. Megbeszélték az értékelést végző emberekkel, hogy állataikat jóval magasabb áron értkeljók, mint amennyit valóban érnek. S az értékelők meg is- tették, a 2-3 ezer forintot érő állatokért 8-10 ezer forintokat fizettek ki. A tagok jót nevettek markukba és törték a fejüket, hogyan lehetne ezt a nagyszerű mesterkedést folytatni. Sajnos, sem a község felelős vezetői, sem a járás, sem a megye nem vette észre időben. Máskor, mikor a háztáji földek kiosztásánál egy katasztrális hold szőllőket is meghagytak, nem egy esetben ezen felül még gyümölcsös kertet, egyéb úgynevezett belsőségeket is. Az amúgy is leggyengébb állatok természetesen alig adnak tejet, különösen ha még ezek elől is elhordják a takarmányt háztáji marháiknak. A megengedettnél nagyobb háztáji földek birtoklása oda vezetett, hogy egy sor ember egyáltalán nem járt — ma se jár — dolgozni a szövetkezetbe. Hétfőn szedi a gyümölcsöt a keddi piacra. Kedden a piacon árul, Szerdán a háztáj iban dolgozik, Csütörtökön készülődik a pénteki piacra, Pénteken a piacon van. Szombaton szedi a vasárnapi áruját. Vasárnap ismét árul. így nem egy, nem tiz embernek van I meg a heti 5-8-900 forintos jövedelme, no meg a házatáji tehén is megadja a maga tejmennyiségét, hiszen egy kis “póttakarmány” is kerül a számára. Az állam idén sem “eszik” abból, amit ezek termeltek az állatnak, viszont egyesek degeszre tömték a pénzeszsákjukat azok rovására, akik csakugyan dolgoztak. Semleges Magyarország BUDAPEST. — A Jogtudományi Közlöny októberi számában Hajdú Gyula “A magyar Népköztársaság nemzetközi jogi helyzete címmel cikket irt, melyben Magyarország semlegességét is mérlegeli: Ausztria és Magyarország szomszédsága semmiképen se jelenti azt, hogy helyzetük azonos lenne. Ausztria kapitalista állam, melyet semmilyen oldalról sem fenyeget támadás. Kinyilvánított állandó semlegességét tudomásul vették elsősorban a győző nagyhatalmak, majd minden többi érdekelt ország is. Ausztria joggal számíthat arra, hogy amennyiben támadás érné, semlegességének megvédésében mind a négy nagyhatalom 1 részéről támogatást nyer. A Szovjetunió támogatná, hisz ő volt Ausztria állandó semlegességének közedeményezője. Az imperialisták pedig támogatnák, mert egyetértenek államrendszerével. Magyarország ellenben egyik, nagyon is erősen célzott tárgya már a hidegháborúnak is és állandóan számolnia kell az imperialista fegyveres támadás lehetőségével. Nagyon valószintitlen, hogyállandó semleges státuszát az érdekelt nagyhatalmak elismernék, még kevésbé, hogy garantálják. Saját egyoldalú kijelentése pedig nemzetközi jogilag semmiféle kötelezettséget sem róna a többi államra nézve. Ha tehát ilyen kijelentést tenne, nem érne ezzel el semmit. **■ Ezt írja Hajdú Gyula a jogász. De az igazság nem ez, hanem az, hogy Magyarország, a szovjet gyarmati tartománya, nem folytathat független külpolitikát. Nagy Imrét, aki kihirdette Magyarország semlegességét, Kruscsev felakaszttatta. A SOPRONI DIÁKOK Magyarország vesztesége — Kanada haszna (Canadian Scene). — Kanada bő kárpótlást kapott a 'vendégszeretetért, amellyel a magyar forradalom elbukása után, 37 ezer magyar menekültet befogadott. A menekültek között volt egy csoport, amelynek tagjai nagyrészt a soproni egyetem erdészeti és bányászati szakának tanárai és hallgatói köréből kerültek ki. Kanadába érve e 194 hallgatóból, valamint a 28 professzorból és családtagjaikból álló csoportot a British Columbia tartományban levő Powell Riverhez küldték, ahol a Powell River Papír és Papirmassza-vállalat gondoskodott elhelyezésükről. A hallgatók beiratkoztak a British Columbia egyetemre tanulmányaik folytatására, mig a professzorok az egyetem tanári karát egészítették ki. A 194 hallgató közül 118 elvégezte az egyetemet és megszerezte a “bachelor of science” diplomát az erdészeti szakon, mig 20-an 196i-ben végeznek. Anyagi nehézségeik •mellett és nyelvi nehézségeik ellenére, a fiatalemberek nagy mértékben hozzá fognak járulni Kanada gazdasági fejlődésének előmozdításához mert szaktudásukat éppen olyan téren érvényesitik, amelyen hiány mutatkozik az országban. BEVÁNDORLÁSI ÉS HONOSÍTÁSI PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSOK Kérdés: Mint matróz léptem amerikai földre néhány hónappal ezelőtt, tartózkodási engedélyemet túlléptem és megnősültem. Most szeretném rendbehozni itt-tartózkodásomat. Lehetséges ez anélkül, hogy el kellene hagynom a feleségemet? Felelet: Sajnos, nem lehetséges. Van ugyan 1960 julius óta egy törvényi rendelkezés, amely szerint nem-bevándorlók megkaphatják a bevándorló státuszt análkül, hogy előbb el kellene hagyniok az országot, de — a matrózok kifejezetten ki vannak véve e szabály’ alól. Tehát nem marad más hátra, el kell hagynia az országot és külföldön kell folyamodnia amerikai bevándorlási vizűmért. Ha nagyon messzi országból jött, mód van arra, hogy egy közelebbi országban kérje a U.'S. konzulátustól a vízumot, de ez csak az esetben lehetséges, ha útlevelet tud szerezni erre a célra. Az egész probléma, amely előtt ön áll, meglehetősen komplikált, amennyiben deportálási és bebocsáttatósi kérdések merülnek fel. Ezért ajánlatos, hogy mielőtt bármit tenne, egy szociális szervezet vagy egy bevándorlási és honosítási ügyekben jártas ügyvéd segítségét vegye igényibe. Kérdés: Azt szeretném tudni, hogy amerikai állampolgár vagyok-e ? Külföldön születtem 30 évvel ezelőtt. Apám amerikai állampolgár volt és csak röviddel születésem előtt érkezett abba az idegen országba. Én egész eddigi életemet ott éltem le, de most szeretnék Amerikába menni, ott élni. Az a kérdésem, hogy utazhatok-e Amerikába, mint amerikai állampolgár, vagy folyamodnom fcell-e bevándorló-vizűmért ? Felelet: Minthogy az apja az ön születése előtt Amerikában élt és ön 1934 előtt született, ön amerikai állampolgár — feltéve, hogy amerikai állampolgárságát nem veszítette el valamely okból. Ilyen okok, amelyek az amerikai állampolgárság elvesztését vonják maguk után: szavazás a külföldi államban, katonai szolgálat, hüségeskü letétele, stb. Sokszor komplikált a helyzet és ezért ajánlatos, •hogy lépjen érintkezésbe az ottani U.S. konzullal, vagy vegye bevándorlási és honosítási szakértő szolgálatát. TÜL A SZÁKON TEL AVIV, Izráel. — Joseph Abraham, 103 éves, felkereste az amerikaiak és kanadaiak szövetségét és segítséget kért, hogy eszközöljék ki külföldről magával hozott értékes tárgyainak vámmentességét. Ez értékes tárgyak közt voltak többek közt: négy Cadillac, két mink sztóla, három prémesbunda és egy Geiger Counter. , Ki, ez a kincses Matuzsálem ? 1857-ben született Jaffa . árosában, amely most Tel Aviv városnak egy része. Már hosszú szakálla volt, amikor, 1925-ben, elhagyta Palesztinát és vándorútra ment Észak Afrikába. Csecsebecsékkel, prémekkel, elefántcsontokkal kereskedett és vagyonra tett szert. Hetven éves volt már, amikor Amerikába ment; ott telekspekulációval, olajforrások és rézbányák vételével és eladásával milliós vagyont szerzett.* Egy hosszú élet fáradalmait akarja most kipihenni szülővárosában, 10 éves felesége oldalán. * * East Los Angeles. Calif. — Mrs. Merejilda Caldera leesett az ágyáró?, kórházba vitték és ott meghalt. Halálát nem sérülés okozta, hanem — éhezés. Senkisem tudja, hogy ez az egyedülálló nő milyen idős volt, ő legutóbb 125 évesnek mondta magát. Hendersonville, N. C. — Mrs. Narcissa Rickman, aki a napokban 105-ik születésnapját ünnepelte, büszkén mondja, hogy gyermekkora óta mindennap reggeli után hat verset olvasott el a Zsoltárok könyvéből. Az Uj testamentumot 29-szer elejétől.végig olvasta. * * Chicago. — 100-ik születésnapját ünnepelte meg Mrs. Sigrid Ward a Fridhem baptista öregekházában, amelybe akkor költözött be, amikor pap fia az otthon felügyelője lett. Férjét, akivel 74 éven át élt, 1906-ban vesztette el. Az otthon 55 éve áll fenn és Mrs. Ward az első lakója, aki elérte 100-ik évét. SZZRXESZTÜI ÜZENETEK A réz penny érdekeltségnek. — Az állítólag vagyont érő réz pennik körül támadt kavarodás még mindig izgalomban tart sok olvasót. Többen beküldtek nekünk 1944-ben vert réz penniket, amelyek első tekintetre felismerhetők voltak, mint bronz pennik. Talán megnyugtatóan fog hatni az érdekeltekre a következő levél, amelyet egy clevelandi olvasónktól kaptunk: A Whitman Publishing Co. Racine, Wis.-ban kiadott és mindenki által megszerezhető 9080 számú “Coin Folder” szerint 1944-ben a philadelphiai pénzverdében 1435.4 millió, a denveri pénzverdében D jelzéssel 430.6 millió és a sanfranciscoiban 282.8 millió réz pennit vertek. Igazság azonban az, hogy a pennik nem rézből, hanem bronzból verettek. A félreértés — szerintem — ott lehet, hogy 1943-ban nem vertek réz penniket, csupán, mint én tudom, 17 darabot, ellenben acélból Philadelphiában 684.6 miliőt, Denverben D jelzéssel 217.7 milliót, San Franciscóban S jelzéssel 191.6 milliót. A rendelkezésemre álló adatok szerint ez felelne meg a valóságnak. Ha nem, úgy az 1944-es évszám vöröspennik, mind hamisak — birtokomban is van néhány darab — és a Whitman Publishing Co. adatai nem felelnek meg a tényeknek. Megoldás: Telefon a konyhában Call OHIO SELL or ask the mán on the telephone truck 0HAZAI HÍRADÓ EBBEN A HÁZBAN NINCS ELÉG TELEFON o_
