A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-26 / 21. szám

4. OLDAL A Jó PÁSZTOR NE GONDOLKOZZÁL-KIABÁLJ! BUDAPEST. — A kommu­nista társadalmi és politikai rend alaptörvénye, hogy az is­tenadta népnek nem szabad gondolkodnia, mert arra valók a vezérek (kik még nem buk­tak le), hogy ők gondolkozza­nak az emberek helyett. A népség szerepe csak az lehet, hogy kurjantgassa a vezérek mondanivalóit, amelyek leg­­többnyire jelszavak. Május 1 alkalmából a vezértestület a népességnek a következő 16 jelszót adta ki kurjongatásra: 1. Éljen május 1, a munkás­­osztály nemzetközi harci se­regszemléje ; 2. Világ proletárjai egye­süljetek! 3. Éljenek a testvéri kom­munista és munkáspártok! 4. Éljen a szocialista tábor megbonthatatlan egysége! 5. Éljen a kommunizmust épitő Szovjetunió! 6. Éljen a magyar és a szov­jet nép örök barátsága! 7. Éljen a szicalizmust épí­tő magyar nép! bad hazánk, a Magyar Nép­­köztársaság ! 9. Éljen a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt, dolgozó né­pünk vezető ei’eje! 10. Éljen és erősödjék a munkás-paraszt szövetség! 11. Üdvözöljük a szocialista útra tért parasztságot! 12. Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Nők! Fiata­lok! Jobb munkával előre a szocializmus teljes győzelmé­ért! 13. Köszöntjük a világ min­den országában a békéért és a társadalmi haladásért harco­ló embereket! 14. Forrón üdvözöljük a szabadságukért és független­ségükért harcoló népeket! 15. A béke legyőzi a hábo­rút! 16. Békét a világnak! * Az amerikai magyar újság­olvasónak vájjon melyik jel­szó tetszik legjobban? Bizto­san a szovjet rabjainak tor­kára nyomott 8-ik vakkan­­tás: ”. . . szabad hazánk!” NEPIDEMOKRATIKUS egyveleg Evansville, Ind.-ban a hét napig iarió heves esőzések 10.19 incs magas árvizei okozlak. A képen lát­ható auió "nyakig ül" a hullámokban. A Magyarországi Idegenforgalom 8. Éljen és virágozzék sza- Humoros, de keserű. SZABAD SZÓ A RAB ORSZÁGBÓL (FEC). — Egy magyar, aki Magyarországon él, dolgozik, és — beosztásánál fogva — elég sokszor van, módjában külföldre járni, arra a kér­désre, hogy milyen a helyzet odahaza, az alábbiakat mon­dotta: A keleti tömb vörös töme­gében két egyéni színfolt Lengyelország és Magyaror­szág. A lengyelek büszkék ar­ra, hogy ők külön utón járnak és féltve őrzik eddig kiharcolt eredmnyeiket. Magyarország igyekszik a lengyel példát kö­vetni és azt tartja egyedüli lehetőségnek a jelenegi viszo­nyok között. A két nép tisz­tában van azzal, hogy közös harcot folytat és mély rokon­­szenvvel figyeli egymás sor­sát. Magyarországon maga­sabb az életszinvonal, az el­nyomás azonban erősebb, mint a lengyeleknél. A többi népi “demokráciá­val” nehéz összehasonlítani a magyar helyzetet, oly nagy a külömbség. Bulgáriában és Romániában k é t s é g b eejtő nyomor van. Amikor nemrég Erdélyben jártam, ismerő­seim nem akarták elhinni, hogy saját gépkocsimmal ér­keztem. A vasfüggöny mögött; Csehszlovákiában a legmaga­sabb az életszinvonal, még­sem cserélnénk a csehekkel. A csehszlovák kommunista párt vezetői sokkal merevebben követik a szovjet vonalat, mint a mieink. Csehszlovákiá­ból csak a rendszerhez hü ele­mek utazhatnak kapitalista országokba, nem úgy Lengyel­­országból és tőlünk. Egy prá­gai barátom csodálkozva hall­gatta, hogy rövidesen Rómá­ba utazom szakmai tapasz­talatszerzés céljából. A magyar szabadságharc többet adott az országnak, mint adna egy százmilliós amerikai kölcsön. A rendszer levonta az események tanú­ságait és nemcsak gazdasági síkon tett engedményeket, hanem az egyéni szabadságjo­gok terén is. Az emberek ma már nem a rendszer megdön­tését várják, hanem abban bíznak, hogy a szabadságszel­lem — függetlenül minden politikai irányzattól — lent­ről felfelé egyre gyorsabban fog terjedni. A szabadságharc következ­­ményeképen valami befelé élő nemzeti öntudat, rejtett na­cionalizmus van kialakulóban. Politikai beállítottságtól füg­getlenül mindenki igyekszik a saját munkaterületén bebi­zonyítani, hogy minket nem lehet sem eladni, sem megöl­ni. Mi az elnyomás ellenére is tovább élünk. Az embereknek fátyolos lesz a tekintetük, ha a Himnuszt hallják. Büszkék vagyunk magyarságunkra. 1956 után nincs mit szégyel­­nünk. Mennél többet utaznak az emberek külföldre, annál nagyobb lesz az önmegbecsü­lésük: rájönnek arra, hogy sem a Kelethez, sem a Nyu­gathoz nem tartozunk, hogy egyedül vagyunk két világ kö­zött. — 1955 -56-ban a magyar írók készítették elő szellemi síkon a szabadságharcot, ők ma sem adták el magukat, csak alkalmazkodtak a lehe­tőségekhez és ezen belül igye­keznek alkotásaikkal szolgál­ni a szabadság szellemét. EZ PEST Kovács és Lakatos, a régi két jóbarát hosszú évek után megint összetalálkoznak á Le­nin körúton. — Évek óta nem láttalak, hol járkáltál ilyen sokáig? — kérdi Kovács. — Nem járkáltam, hanem ültem — válaszolja Lakatos, — a héten szabadultam a váci f egyházból. — Óh, szegény, — sopánko­dó Kovács. — mennyi ideig voltál bezárva? ' — A párt jóvoltából tiz évet ültem, 25 évre voltam elitél­ve, de feltételes amnesztiát kaptam. — Borzasztó! Mit csináltál tulajdonképen ? • — Semmit! Semmit az ég vliágon! (Mire Kovács felháborodva: — Nekem ilyet ne mesélj! Aki nálunk semmit se csinál, az legfeljebb csak 15 évet kap! (Ludas Matyi) HALLOTTA MÁR . . . ? . . . hogy az utolsó 20 év alatt az élelmiszerek ára 151 százalékkal, a közlekedés 139 százalékkal, az orvosi szolgá­lat 108 százalékkal drágult. HÁTFÁJÁS, DERÉKFÁJÁS, IZOMFAJAS vagy más végtagfájdalmak esetében dörzsölje be a fájós testrészt 4-U EASY RUß készítménnyel melynek kipróbált enyhítő hatását számtalan hálalevél bizonyltja. — Nélkülözhetetlen a háznál. — Registered U. S. Pat. Office. Maovar trvórryszerész készítménye. — Ara $1.50, CANADABAN $2.00. __Kérjük rendeléséhez a csekket vagy money ordert mellékelni. — 1970 Lincoln Avenue, Chicago 14, 11L A. ADORJÁN (FEC). — A háboruelőtti Magyarország fizetési mérle­gében az idegenforgalom je­lentős helyet foglalt el, 1937- ben 40 millió pengő volt. De Rákosiék gazdasági politikája következtében az idegenfor­galom lassan majdnem sem­mire csökkent az ebből eredő devizabevétel. 1958 óta állan­dóan hangoztatja a kormány­zat az idegenforgalom nagy gazdasági jelentőségét a de­vizaszegény Magyarország szempontjából, mert az ide­genforgalomból eredő deviza­forintért kétszer-háromszor annyi deviza ellenértéket kap az ország, mint exportáruért. Devizaszerzés szempontjából természetesen csak a nyugat­ról jövő idegenforgalomnak van jelentősége. 1956 előtt nagy szerepet játszott a nyugatról jövő ide­genforgalom visszaszoritásá­­ban a politikai szempont, merthogy a nyugati turisták “károsan befolyásolnák” a la­kosságot, mely sem gazdasá­gilag, sem politikailag nem elég érett, hogy ellenálljon nyugati befolyásoknak. Vi­­zumadási és adminisztratív módszerekkel támasztott ne­hézségeket a kormányzat rö­vidlátó gazdasági politikája az idegenforgalom fejlődésé­nek. De 1966 után ez a felfo­gás alapjában megváltozott. Ma már egyenesen szükséges­nek tartják a nyugati idegen­­forgalmat. A “Fiegylő” igy ír: “A deviza sikereknél is fon­tosabb a politikai siker. A nyugati turisták többsége, visszatérve, igen kedvezően számol be magyarországi ta­pasztalatairól.” A rossz szállodahelyzet vi­szont nagy akadálya az ide­genforgalom nagyobbmérvü fejlődésének. A Központi Sta­tisztikai Hivatal szerint a szálodák száma 1957-ben 1937-hez képest 86 százalék­kal a férőhelyek száma pedig 60 zázalékkal csökkent. 1957 óta meggyorsult a szálloda­építés, illetve helyreállítás, de mivel az idegenforgalom sokkal gyorsabban növeke­dett, a szállodai ellátottság csak rosszabb lett. A szállo­dai kapacitás indexe 1957- ben 100, 1959-ben 135 volt, ez­zel szemben az idegenforgal­mi index 1957-ben 100, 1959- ben 409. Magyarország legfontosabb idegenforgalmi vonzóereje a Balaton a legtöbb turista el­látogat oda. A szállodahiány a balatoni idegenforgalmat is károsan befolyásolja. A bala­toni szállodákat és penziókat ugyanis államosították és vál­lalati vagy szakszervezeti üdülőkké változtatták. Ez, bár szociális szempontból ért­hető, mégis megbénította a külföldiek balatoni nyaralásá­nak lehetőségét és elzárta az ország egyik fontos devizafor­rását. 1956 óta azonban itt is javulás észlelhető és már 1959-ben 1,300 szállodai férő­helyet biztosítottak külföldi turistáknak. 1959 óta pedig elkezdték modern motelek építését is. Ezidőszerint Sió­fokon, Tihanyban, Keszthe­lyen és Balatonföldváron van motel, mintegy 1000 külföldi befogadására. A Balatonon kiviil a háború előtt az ország gyógyfürdői jelentették a legnagyobb ide­genforgalmi vonzóerőt. A kommunista rezsim ezeket is elhanyagolta, csak a Gellért­­szállót és fürdőt hozták hely­re. Először csak 1959-ben he­lyeztek el 40 külföldi vendé­get kimondottan gyógyjelle­­gü intézményben. Magyarország értékes és gazdag vadállománya is igen jelentős idegenforgalmi von­zóerő. A kommunista rendszer újabban nagyon is felismerte a vadászat idegenforgalmi je­lentőségét és az abban rejlő alkalmat a devizaszerzésre. Ezzel kapcsolatban ezt Írja a “Figyelő”; “Évről évre több külföldi vadászt fogadunk. Ez az el­múlt évben az 1967-év mint­egy háromszorosát kitevő de­vizabevételt eredményezett. A vadász-vendégek fogadása már külön ága-lett az idegen­­forgalmunknak és azért is elő­nyös, .,piert legtöbben az őszi utószezonban érkeznek, és többnyire 10-12 napot tölte­nek itt. 1960-ban elsőizben mintegy 160 olasz vadász is részt vett nyúl- fácán hajtó­vadászatokon,, kiket franciák, belgák, angolok követtek.” A Népszabadság szerint 1956-ban 50, 1957-ben 18D, 195'8-loan 200 és 1960-ban mintegy 1000 külföldi vadász járt Magyarországon. A Fi­gyelő szerint az 1969-60-as vadászévadban a vadászatok­ból eredő devizahozam megha­ladta a 200,000 dollárt. A vad­állomány “társadalmi tulaj­don” és fokozott jogvédelem alatt áll. Moszkvai példára KAPOSVÁR. — A “Dunán­túli “Napló” ismerteti Szabó Ferenc s társai társadalmi tu­lajdon elleni bűncselekmény miatti bünperét, melynek so­rán az ügyész — követve szovjet példát, hol éppen a na­pokban szigorították meg a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményekért kiróván dó büntetéseket olyannyira, hogy halálos ítéletet is lehet .• 1 1 '. hozni, — azt indítványozta, hogy halálos Ítélettel sújtsák Dr. Szabó Ferencet, aki a vád­irat szerint egy egész bűn­szövetkezet vezetője és feje volt, évekén keresztül foszto­gatta a társadalmi tulajdont. Ne mondja senki, hogy a “népi demokrácia” üres frá­zis, hazugság. Igenis van Szovj etiMagyarországon de­mokratikus szabadság. A kis­­panasz meg van engedve. íme: SZÓLÁSSZABADSÁG Március 22-én este tiz óra­kor a Körtéren felszálltam a 7-es autóbuszra. Kértem egy vonalat. Két forinttal fizet­tem. Ä kalauz csak a követ­kezőképpen tudott visszaadni. 8drb. 10 filléres 2db. ötfilléres és 5 darab kétfilléres. Én szó nélkül elfogadtam. A Keleti érkezési oldalánál lévő HÉV végállomásához ér­ve, a pénztárnál jegyet kér­tem. A pénztárosnőt megkér­tem, hogy ne haragudjék, hogy ilyen apróval fizetek, de én is igy kaptam az autóbu­szon. Mikor a pénztárosnő meglátta a két darab ötfillé­rest még nem is volt semmi baj. De az öt darab kétfillé­­resnél kitört a botrány. Azt szeretném most meg­tudni, hogy ha az egyik he­­yen este tiz órakor oda adják az utasnak, akkor a másik he­lyen tizenegy órakor miért nem akarják elfogadni? Mert arról még nincs tudomásom, hogy az ötfillérest s a kétfillé­­rest kivonták volna a forga­lomból. LEPIPÁLJÁK AMERIKÁT Hónapok óta járom az ösz­­szes fotóüzleteket, hogy a Luxi villanó lámpámba batté­riát vegyek, de sehol sem ka­pok. Miért árusítanak akkor ilyen készüléket? Ha a batté­ria kimerül, nem lehet pótol­ni. Kérem, hol szerezhetnék be 22,5 wattos battériát a Luximhoz ? ÉLJEN A BÜROKRÁCIA! 1959 decemberében hir je­lent meg arról hogy a nagy forgalmú Üllői ut — Ecseri ut sarkán négy-számlapos órát szerelnek fel. Igen megörül­tünk e hirnek, mert bizony nélkülözzük a pár év óta hi­ányzó órát. A cikk megjelené­se óta immár egy és negyed év telt el, de még mindig üre­sen áll az egykori óra helye. KÜLFÖLDI TURISTÁK AMERIKÁBAN Zsolnay Pál meghalt BÉCS. — Zsolnay Pál, az egyik legismertebb európai könyvkiadó, 66 éves korában meghalt. Zsolnay — akit in­kább Paul von Zsolnay néven ismertek irodalmi körökben — a legjobb német és osztrák irók müveit adta ki, azonkí­vül Galsworthy, Pearl Buck és mások müveit német for­dításban. Kolhozcigányok BUDAPEST. (FEC). — A Magyarországi Cigányok Szö­vetségének adatai szerint je­lenleg a kétszázezer magyar cigánynak több mint 20 száza­léka már rendszeresen dolgo­zik és körülbelül ugyanannyi cigány időszaki munkákat vállal, jobbára az iparban és az állami gazdaságokban. A nagyüzemi gazdálkodás­ra való áttérés lehetőséget teremtett arra, hogy a falu­­végi putrik lakói, kik nem mennek ipari munkába, a ter­melőszövetkezetekben talál­ják meg boldogulásukat, — mondja a jelentés. Sok szövetkezetben cigány­brigádokat hoztak létre, de legtöbbnyire az ilyen brigá­dok nem állták meg helyüket, és a megkülönböztetés sértet­te a cigányokat. Sokkal gyor­sabb a beilleszkedésük, fejlő­désük, ha szétszórtan dolgoz­nak a brigádokban, mert a brigád többi tagja példájával viselkedésével nevel őhatás­­sal lehet rájuk. Több faluban, ha a cigá­nyok építkezni akarnak, ad­nak nekik házhelyeket, hogy minél jobban szétszóródjanak a falu parasztjai között. Ez is meggyorsítja asszimilálódá­­sukat. Magyar tudósok kitüntetése 260 évvel ezelőtt alapították meg Rómában a Pápai Állam tudományos akadémiáját, amely kitüntet tudósokat, kik. a matematika, fizika, vegy­tan, természetrajz, földrajz, csillagászat tudom ányában fejtenek ki értékes, egyetemes jellegű működést. A szentszék most kinevezett az Akadémiá­ba 10 világi irü tudóst, közöt­tük két magyart. Az egyik Hevessy György, világhírű fizikus, a stockholmi egyetem tanára, a másik Kármán Tiva­dar az Amerikában élő világ­hírű repüléstechnikai úttörő tudós. Gyomorfekély Lukács Istvánt, a tehetsé­ges, szókimondó pesti újság­írót egyszer egyik írása miatt hat hónapra Ítélték. Húzta, halasztotta a büntetés kitöl­tését, de azután mégis beren­delték a Mark óba. Lukács Ist­ván még egy utolsó kísérletet tett, hogy halasztást kapjon és felkereste az államügyészt, akitől további halasztást kért. — Milyen címen ? te az ügyész. kérdez­— Gyomorfekélyem van — vágta ki Lukács, akinek hir­telen nem jutott jobb kifogás eszébe. — Az nem betegség — mondta gúnyosan az ügyész — gyomorfekélye mindenki­nek van. Erre mérges lett Lukács István és igy szólt: — Ez nem igaz, ügyész ur. Például nekem nincs. Az amerikai kormány tájé­koztató füzetet adott ki kül­földi turisták részére, azzal a célzattal, hogy minél többen látogassák meg Amerikát. Ed­dig az volt a hivatalos állás­pont, hogy a külföldiek ide­­édesgetése nem a kormány feladata, hanem a magánér­dekeltségeké és hogy a ha­józási vállalatok, vasutak, re­pülőjáratok, szállodák, utazási irodák és üdülőhelyek igazga­tósága végezze el ezt a mun­kát. Most az amerikai kereske­delemügyi minisztérium vet­te kezébe a dolgot és turista tájékoztatót ad ki angol, fran­ciá, német és spanyol nyelven. Plakátokat is készitenek kül­földi használatra, a kereske­delmi miniszter pedig öt euró­pai országot látogat meg, hogy a minisztérium akcióját alátámassza. A kormány uj politikájának egyszerű magyarázata van. Amikor az ország aranykész­lete csökkenőben van, fontos, hogy mindent megtegyünk, hogy a külföldi fizetési esz­közökben való készletünk sza­porodjék. Amerikai turisták túlsók dollárt hagynak kül­földön, mig a külföld turistái Amerikában csak keveset köl­tenek. Amerikai látogatók 2,700 millió dollárt költöttek el idegen országokban tavaly mig a minket látogató külföl­diek csak 1000 millió dollárt hagytak az országban. Ami­kor Amerika külkereskedel­mi mérlege évi 3800 millió dollár hiányt mutat fel, fon­tos volna a turisták forgal­mának kedvezőtlen egyenle­gét legalább is csökkenteni. Hodges kereskedelmi mi­niszter szerint Amerikát könnyű volna vonzóbbá tenni a külföldiek szemében. Több­féle javaslatot vet fel ebből a célból. Elsősorban is éreztet­ni kell a külföldiekkel, hogy az amerikai közönség szíve­sen látja őket. Minthogy a legtöbb ameri­kai polgár nem beszél idegen nyelveket, ezt az akadályt mi­nél előbb le kellene győzni, úgy hogy az olasz, a német, a francia vagy a spanyol vendég könnyen kapjon lakást a szállodában, kiszolgálást a vendéglőben és amikor kör­utat tesz a városban, tudja, pontosan, hogy miféle látvá­nyosság az, ami a szeme elé tárul, sőt miféle történelmi jelentőségű helyeket jár be. A miniszter javasolja pél­dául, hogy nagyobb városok­ban vagy üdülőhelyeken a vendéglők többnyelvű étlapot adjanak a turisták kezébe. Külön címtárakat kell készí­teni azokról a szállodákról, vendéglőkről és üzletekről, amelyeknek idegen nyelveket beszélő alkalmazottaik van­nak, és a helyi hatóságok fog­nevét, akik idegen nyelven ké­pesek és hajlandók külföldi vendégeket kalauzolni. Ajánl­ja továbbá, hogy a turista központokban idegen-nyelivü helyi útleírásokat hozzanak forgalomba. Ezeket az ötlete­ket csak példaképen említi meg, mert rengeteg más mód is van arra, hogy az itt-tar­­tózkodást kellemessé tegyük mindenki számára. Az csak, természetes, hogy a megelé­gedett látogató megindítja más látogatók ideözönlését. Hivatalos részről, a látoga­tói vizűm megszerzéséhez szükséges farmaságok egy­­részét mellőzni fogják és a be­lépésnél a vám- és útlevél vizsgálatot egyszerüsititiik. , Ez volna a legfontosabb és sürgősebb teendő. American Council Abraham Amerika igéretiöldjén New York kikötőjében part­­raszállt Joseph B. J. Abra­ham. Érkezésének hire futó­tűzként elterj edt a szerkesz­tőségekben és abban a pilla­natban, amikor Amerika föld­jére lépett, ostrom alá vették kiváncsiskodó kérdésekkel. Hol s mikor cseppent bele ebbe az árnyékvilágba? Hosz­­szu szakállát simogatva, Ábr raham azt mondta, hogy a Pa­lesztinái Jaffa városban szü­letett 1859-ben, ami (ha bi­zonyíthatóan igaz) azt jelen­ti, hogy ő 102 éves. Aki sok évet él, sok jót (és rosszat) művelhet. Megkér­dezték tehát, hogy családala­pítás! téren mit müveit olyan hosszú időn át? Itt a felelet: Abrahamnak egy tucat fele­sége volt, illetőleg 11 volt és 1 van. Ezt a 12-ik feleségét nagyon szereti, már csak azért is, mert olyan fiatal: 43 éves! Gyermekeinek szárna? Hát ezt ö nem tartotta számon, de a feleségek számontartot­­ták és amit a feleségek felje­gyeztek ,az összadva 65-öt tesz ki. De lehetséges, hogy egy-kettőről szándék osan vagy szándék nélkül megfe­ledkeztek az elmúlt feleségek. Mrs. Abraham is szívesen állta a kiváncsi kérdezőskö­­dők pergőtüzét. Mary Jane Sarah White az oklahomai Muskogee városban született. A mult évben Miami, Fla.-ban tartózkodott és ott esküdött meg Abrahammal. “Első pil­lantásra belészerettem’’, — mondta; “Abraham csudajó ember.” HALLOTTA MÁR . . . hogy Kossuth Lajos Tivadar olasz vasutigazgató találta fel a folyósós-fülkés vasúti kocsit, amit “Kossuth­­lalják jegyzékbe azoknak a kupénak5’ neveztek el. ÓHAZAI HÍRADÓ

Next

/
Thumbnails
Contents