A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-26 / 21. szám
AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÄRA 15 CENT No. 21. SZÁM The largest Hungarian Weekly in America VOL. 4L ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Philadelphia, South Bend péntek, 1961 május 26 AZ ESEMÉNYEK SODRÁBAN Genfben 14 nemzet delegátusai 14 hátsógondolattal alkudoznak Laos békétlennek Ígérkező békéjéről. Mindenki elvben semleges Laost akar, ellenőrzés alatt. De a kommunisták az ellenőrző bizottságban vétójogot óhajtanak fenntartani maguknak, hogy minden ellenőrzést, mely nekik nem tetszik, meghiúsíthassanak. Ugyancsak Genfben, ahol a szabad világ és a szovjet az atomrobbantási kísérletek beszüntetéséről alkudozik immár majdnem 300-dik ülésén, a szovjet olyan ellenőrzést javasol, amelyet egy “Nyet” szóval bármikor hatálytalanná tehet, Bécsben Kennedy és Kruscsev találkozó, csúcskonferencia lesz júniusban, minden diplomáciai előkészítés nélkül. Holott Kennedy ilyen előkészülettől tette függővé részvételét. Kennedy kanadai barátságos fogadtatása során elismerte, hogy az amerikai-szovjet katonai hatalom egyensúlya a szovjet javára billent. Az atombombás és rakétás paritás mellett a kommunista blokk túlsúlyban van emberanyag és fegyverkezés tekintetében. A Kennedy-Kruscsev találkozó előtt a moszkvai Pravda kiadta a. jelszót: A berlini kérdés megoldását nem lehet tovább halogatni! Miután Kubában és Laosban győztek a kommunisták, következik a döntő támadás Nyugat-Berlin ellen. Eichmann után Castro ... A kubai körszakállas vasgyuró hajlandó 500 kubai felkelőt kiadni Amerikának 500 amerikai traktorért. Eichmann truckokat kért zsidók életéért, Castro truckokat kér kubaiak szabadságáért. Országszerte megindult a gyűjtés, körülbelül 10 millió dollárba fognak kerülni a truckok, ámeneket Castro a kubai szabadságharcosokért kér. Ez egy százaléka az 1000 millió dollár értékű amerikai vagyonoknak, amiket Castro elkobzott. Nem sok pénz. De George Washington napjai óta a legszégyenletesebb megalázása és megalázkodása az egykor hatalmas és büszke Egyesült Államoknak. Ami Koreában történt, újabb amerikai vereség. A katonaság elkergette a szabadon a nép által választott kormányt és hatályon kívül helyezte a politikai és az állampolgári szabadságjogokat. A koreai demokrácia összeomlása uj lecke Amerikának. Mit ér tengersok pénz, három ezer millió dollár a háború vége óta, amit Dél-Koreának adtunk, — mit ér, ha az amerikai segély javarésze korrupt hivatalnokok, tisztek és politikusok zsebébe vándorol és a nép nyomora nem enyhül? De Gaulle fegyverszünetet rendelt el az algériai béketárgyalás megkönnyítése érdekében. A francia fegyverszünetre az algériai felkelők tűzharccal feleltek. Öt halott. Alabamában az egyenlőséget követelő négerekkel oly alaposan, olyan erőszakosan elbánt a fehér csőcselék, hogy a moszkvai Pravda gyönyörűséggel írhatta: “íme, mit prédikál és hogyan cselekszik Amerika!’ Ami Montgomery! Ala.-ban történt, az szóbeszéd tárgya egész Ázsiában és Afrikában. FEKETEBŐRÜ államférfiak Néhány év előtt még elképzelhetetlen volt s ma valóság: az időtlen idők óta elhanyagolt, alig ismert, figyelemre alig méltatott “fekete földrész” benszülöttei a történelem színpadára léptek és a kulturvilág nem kis csodálkozására jelét mutatják annak, hogy ott megállják a helyüket. Vadak és félvadak köréből kiemelkednek politikusok, sőt mi több, államférfiak is. A napokban Libéria fővárosában, Monroviában, konferenciára gyűlt egybe 11 köztársasági elnök, 4 miniszterelnök és 3 külügyminiszter. Megvitatták az afrikai uj független országok problémáit és egymásután komoly, felelősségérzetre mutató felszólalások hangzottak el. Külön megemlítést érdemel, hogy az afrikai portugál gyarmatok kérdésében arra az álláspontra helyezkedtek, hogy anyagi és erkölcsi támogatásban óhajtják részesíteni a függetlenségéért harcoló gyarmati népet. Ez arra vall, hogy a portugál gyarmatok néger népét még nem tartják érettnek az önkormányzatra; máskülönben kiadták volna a jelszót, hogy az azonnali “felszabadítást’’ követelik. Figyelmet érdemel az is, hogy úgy a nyugatbarát, mint a szovjetbarát afrikai politikusok az Egyesült Nemzetek közreműködésétől remélik a kusza kongói állapotok rendezését. Ez nagyon jelentős azért, mert eszerint még a szovjetabrát állam vezetők is, mint a ghanai Nkrumah, a guineai Touré is szembehelyezkedtek Kruscsev cipődörömböléses követeléséhez, hogy Hammarskjöld főtitkár eltávolítása után a világszer-A Kongóban, ahol a politikai feszültség egyre érezhető, a központi kormány csapatai őrzik a kikötő bejáratát Leopoldvilleben. A Kongó folyó másik oldalán Brazzaville, a francia Kongó fővárosa van. FARMER PROBLÉMÁK Hírek a világ minden részéből MÜNCHEN. — A nyugatnémet ország és a bajor tartományi kormány financiális segélyével az egyetemen kulturcentrumot létesítenek 3000 ázsiai és afrikai diák, ipari tanuló és munkás részére. LEOPOLDVILLE, Kongó. Angola portugál gyarmatból eddig 60,000 benszülött menekült a határon át Kongóba. Egész falvakat felégettek a portugálok, a lázadó négerek elleni harcok során. A lázadók egyik vezére azt állítja, hogy a portugálok 25,000 angolai négert megöltek, viszont négerek meggyilkoltak körülbelül ezer portugált, köztük nőket és gyermekeket is. BADEN-BADEN, Németország. — Franz von Papén, aki a weimari köztársaságban birodalmi kancellár, majd Hitler alatt alkancellár volt, veterán nyugdíjért folyamodott — az első világháborúban teljesített katonai szolgálatára hivatkozva. Miután az alsóbiróságok kérelmét elvetették, Pappen a főbirósághoz fellebbezett. A nürnbergi perben Papén, mint háborús bűnös állt a nemzetközi bíróság előtt s felmentő Ítéletet kapott. VILÁGSZERTE Danii F. Kraminov szovjet gazdasági szakértő látogatásával tisztelte meg Amerikát és már egy héttel ide érkezése után jelenthette Za Rubezhom cimü lapjának: “Jöttem, láttam, hazudtam.” Pár nap alatt megismerve Amerika népének hangulatát, gazdasági életét, ipari és földművelési problémáit, cikket küldött Moszkvába és abban többék közt azt a szenzációs felfedezést közölte, • hogy Amerika farmproblémákkal küzd és azokat nem képes megoldalni. Hát bizony ez igaz, itt mindenki tudja, még a verebek is azt csiripelik a farmházak ereszei alatt, hogy bajok, gondok vannak. De nem igaz ez, ha orosz ipse mondja ezt. Ősrégi igazmondás, hogy ha ketten mondják ugyanazt, az nem ugyanaz. Ha amerikai mondja, hogy a mezőgazdaságban bajok vannak, ez igaz; de ha szovjet propagandista mondja ugyanazt, ez durva hamisság. Ugyanis a szovjet propagandisták Kruscsevtől le egészen Danii F. Kraminovig, az amerikai és a szovjet farmer problémákat nem mint önálló jelenségeket látják és magyarázzák, hanem összehasonlítva. Amikor tehát egy orosz propagandista az amerikai farmer problémák megoldhatatlanságát állítja, ezzel arra akar rámutatni, hogy az ő rendszerük jobb, náluk ilyen problémák és nehézségek nincsenek. Itt a Nagy Hazugság, hitleri recept szerint. Ugyanis Amerikában a farmerek problémáinak oka az, hogy nagyonis jól, túl jól termelnek, a szovjet mezőgazdaság problémája pedig az, hogy rosszul termelnek, keveset termelnek. Töhbt@rmelés — kisebb baj Az Egyesült Államok farmer népessége 16 millió és ez a 16 millió amerikai 60 százalékkal többet produkál, mint Oroszország 110 millió j földművelője. Az ^amerikai farmok a 180 milliónyi lakosságnak — és exportra, elajándékozásra — többet termelnek, mint a kinai kommunaparasztok 500 milliónyi tömege a 670 milliónyi kinai nép számára. Az amerikai farmerek ma kelleténél többet termelnek, annak ellenére, hogy milliós kifizetéseket kapnak azért, hogy földjük egy részét a gabonatermesztéstől elvonják. A túltermelés miatt a kormány kénytelen a farmtermékek árait mesterségesen — és nagy áldozattal, nagy költséggel — alátámasztani. Ezzel mindenütt, ahol kommunista mezőgazdálkodás folyik, a hiány a fő probléma. Annak, hogy Oroszországban, az európai csatlós országokban és Kínában a mezőgazdasági termelés nem kielégitá, elsősorban a rendszer, a kényszer alkalmazása az oka, de ehhez hozzájárulnak természeti viszonyok is. Kínában ugyan elsősorban sorozatos természeti csapások hátráltatják a mezőgazdasági termelést, de Oroszországban nem ez a helyzet és mégis, ott is Kruscsev nemrég tarthatatlan állapotokat talált. A kolhozok és állami gazdaságok bürokratikus és sokhelyütt korrupt vezetése közismert. De a bajok fő oka az, hogy a farmerek a kollektiv termelésben egyáltalán nem erőltetik meg magukat, vezet a szovjet politika engedelmes eszközévé alakuljon át. Ez a kiállás a világszervezet mellett éppen ezekben a napokban nagyjelentőségű, mert Kongóban nagy hatalma és befolyása van egy Gizenga nevű kádárjánosnak, aki nem akar egyezkedni a többi kongói vezetőkkel és vár az alkalomra, hogy behívhassa az országba a szovjetet — a budapesti vérfürdő afrikai változatára. Kongótól és általában Afrikától a hidegháborút csak az Egyesült Nemzetek Szervezete segítségével lehet távoltartani. Ezért nem tetszik a világszervezet Kruscsevnek s ezért tetszik az afrikai politikusoknak és államférfiaknak, politikai színre való tekintet nélkül. mert haszonra alig számíthatnak. (Ezzel szemben nagyon szorgalmasan dolgoznak saját kis házi gazdaságukban, amelynek terméséből csak egy részt kötelesek olcsón az államnak átengedni, a maradókkal szabadon gazdálkodhatnak. Szabad munka és rabmuiika Ezen a ponton mutatkozik meg a szabad és a kötött gazdálkodás közti nagy ellentét. Oroszországban a megművelt földeknek mindössze 5 százaléka van szabad gazdálkodás alatt és szinte hihetetlenek a következő orosz statisztikai adatok: Ez az 5 százalék produkálja a hústermelés 47 százalékát, a tejtermelés 49 százalékát, a tojástermelés 82 százalékát, a burgonyatermesztés 65 százalékát, a zöldségtermesztés 35 százalékát. Eszerint az összes földek és gazdaságok 95 százaléka nem produkál annyi húst, tejet, stb., mint az az öt százalék szabad háztáji gazdaság! Hasonló á helyzet a csatlósországokban is. Például Magyarországon, ahol a kolhozositás már csaknem teljes, a még szabadon gazdálkodó farmerek a mezőgazdaságnak 2 százalékában az egész nemzeti termelés egvharmadát produkálják. Annyira megcsappantak Oroszország búzakészletei, hogy Kruscsevék kénytelenek korlátozni a csatlósországoknak szánt búzamennyiségeket, képtelen kisegiteni a kínai kommunistákat is, úgy hogy Kina kénytelen volt már eddig is 500 millió dollár készpénzért búzát vásárolni Kanadában és Ausztráliában. Újabban a csehszlovákiai kormány is vásárolt kanadai búzát, 11 millió bushelt. Elemi csapások Az oroszországi és kinai mezőgazdaságot az időjárási viszonyok is kedvezőtlenül befolyásolják. A termést érő csapások ott súlyosabbak, mint Amerikában. Az oroszországi és kinai óriási szárazföldi területek nem kapnak elegendő párás levegőt a tengerek felől. Oroszország és Szibéria végtelen mezőségein sokszor egy és két mérföld széles porviharok szá-SCARBOROUGH, Anglia. — J. L. Howlett, a balesetek megelőzését szolgáló királyi bizottság fővegyésze, előadást tartott a nylon alsószoknyáról. Nylon alsószoknyát és bőr cipőt viselő irodai alkalmazottak körében végzett vizsgálódásai után arra a megállapodásra jutott, hogy járás közben már 25 yardnyira lépkedve, 600 volt elektromos áramot fejleszt a nylon alsószoknya. LA PAZ, Bolivia. — Antezana y Rojas érsek kijelentette, hogy az országnak mindössze 600 papja van és még legalább 4000 papra volna szüksége. A Castro Kubájából kiüldözött spanyol^ papokat szívesen látná Bolivia kormánya. BUDAPEST. — Jao Dantas, a briziliai kereskedelmi küldöttség vezetője közölte a sajtóval, hogy a magyar kormány 30 millió dollár értékű ipari termékeket ad el Brazíliának és előkészületben van Magyarország és Brazília közti közvetlen légi forgalom. A román kormány 50 millió dollár értékű gyári felszereléseket ad el Brazíliának. BERLIN. — A Behring kórházban egy zsidó nő szívrohamot kapott, amikor behozták az ebédjét. Mert az ezüst kést és villát a náci tömeggyilkosok jelvénye, a horogkereszt díszítette. Még 62 ilyen evőeszközt találtak, amelyeket horogkereszttel éktelenitettek el, amikor ez a kórház katonai kórház volt. A kórház igazgatóját felfüggesztették állásától. PÁRIS. — Jacob Still, 30 éves chicagói lakos dutyiba került, mert rágyújtott egy cigarettára ott, ahol az szigorúan tilos: a Győzelmi Emlékmű örökégő lángjánál, az ismeretlen francia katona sírköve felett. LONS-LE-SAUNIER, Franciaország. — A városházán egy idős tisztviselőnő éppen egy halálesetet regisztrált, amikor a helyiségbe egy fiatalember lépett be — Ádám-kosztümben. Nem tudni, a váratlan fordulat kit ijesztett meg jobban: a tisztviselőnőt és az ügyfeleket, vagy pedig a meztelen férfit, aki rémülten igyekezett menekülni. Egy rendőr fogta el a városháza udvarán, akinek a fiatalember elmondotta, hogy sorozáson volt, levetkőzött, de elfelejtette, hogy melyik szobában hagyta a ruháját. ST. ÍVES, Anglia. — Mrs. Jane Wright belépett egy judo klubba. Miért akar verekedést tanulni? — kérdezték. Ezt felelte: “Azért, hogy védekezni tudjak tolakodó hódolók ellen”. Őnagysága fiatal hölgy, még csak 81 éves . . . KAIRO. — Egy kétszersült-gyár munkásai a lisztbe elkevertek szegeket, üvegszilánkokat, borotvapengéket — igy akarták kényszeríteni a munkaadót, hogy felemelje szégényes bérüket. guldanak át, maguk alá temetve bevetett földeket, még farmházakat is. A tél hosszú és szigorú. Oroszországnak még legdélibb fekvésű szántóföldjei is az amerikai Dakotákkal vannak egyvonalban. Kínában áradások elöntenek oly nagy területeket, mint egész Németország vagy Franciaország s ugyanilyen nagy területeken nyáron elszárad a vetés. Több ember, kevesebb kenyér A termelési kiesések egymagukban is elég súlyos ellátási nehézségeket okoznak, de számításba kell venni azt is, hogy a népesség évről, évre nő. Kínában évente 15 millióval több éhes szájnak nem jut elég eleség. 1960-ban a kínai farmok hozama körülbelül annyi volt, mint 1957-ben. De a közbenső három évben 45 millióval szaporodott a népesség. Ott még a jó esztendőkben is az egyegy lakosra eső táperő alatta marad az ázsiai minimális kaíóriaértéknek. THE GOOD SHEPHERD Beolvadt lapok; Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffalo! Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newark! Hírlap