A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-09-23 / 38. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CEN'I No. 38. SZÁM The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America VOL. 40. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridge port, Philadelphia, South Bend, péntek, 1960 szeptember 23 DIKTÁTOROK FARSANGJA A világ kommunistáinak vezérkari főnöke, Nikita Kruscsev, csatlósai élén, behajózott New Yorkba. Tár­saságában ott voltak mindazok, akik a világ békéjét ve­szélyeztetik. Mint valami ördögi karnevál szereplői, úgy érkeztek meg és vonultak be a “csatatérre”, az Egyesült Nemzetek szervezetének méltóságteljes palo­tájába. Castro megérkezése felért egy kisebbfajta orkán­nal. A kikötőben több mint háromezer antikommunista rendezett számára parázs fogadtatást. A szakállas ku­bai diktátor jóelőre felkészült a várható eseményekre. Ahogy a gangszterek szokták, ő is testőrséggel vétette körül magát. A new yorki rendőrség pedig feladatá­nak megfelelően őrködött életére, hogy az amugyis za­varos politikai helyzet még jobban el ne mérgesedjék. A kubai elfajzott “vezérrel” egyidőben érkezett meg Gomulka, a lengyel kommunistapárt első titkára és Csehszlovákia Quislingje, Antonin Novotny. Az “el­ső fecskéket” követi majd a többi. Ott van közöttük Kádár János, “Budapest hóhéra”, “Albánia mészárosa” és az egész diszes társaság. Ott vannak mindazok, akik­nek lelkiismeretét egész népek kiirtása terheli. És ezek az emberek helyet foglalnak abban a palotában, ame­lyet az Egyesült Államok azért emelt, hogy szimbólu­ma legyen a békének, az emberek közötti megértés­nek. A véreskezü hóhérok szemforgatva szavalnak majd a lefegyverzésről, a békés együttélésről, a hidegháború felszámolásának lehetőségeiről. Nem mondanak sem­mi meglepőt, semmi újat. Szajkó módjára ismételni fogják azokat a szólamokat, amelyeket már szinte kí­vülről ismernek az emberek. Feltételeket szabnak, amelyek teljesíthetetlenek. Kikiáltják magukat az egy­szerű emberek védelmezőinek, a világ proletársága ve zéreinek. És mialatt ágálnak a fórumokon, a “védel­mezettek” a pokolba kívánják őket. Hónapokkal ezelőtt Amerika udvariasan, remény kedve fogadta Kruscsevet. Azt remélte, hogy sikerül a diktátorral a józan ész szabályai szerint tárgyalni. A múlt emlékeit nem lehet eltörölni, nem lehet megfe ledkezni a magyar szabadságharcosok lemészárlásáról, a szabadság vérbefojtásáról. De a nyugati világ hal­ványan reménykedett abban, hogy az áldozatok sírja fölött mégis csak kivirágzanak a béke halványszinü virágai. Ez a remény napok alatt elhervadt. Ma már tudjuk, hogy a zsarnoksággal nem lehet kiegyezni. A zsarnokság nem ismer “tárgyalásokat”. A diktatúra csak parancsolni tud. A diktátorok csak addik érezhe­tik magukat biztonságban, amig népeik kezén lánc csö­rög. Kruscsev és társai farsangolni jöttek New Yorkba. Ők azt remélik, hogy egy lépéssel előbbre tolhatják ördögi propagandájuk szekerét. Ez a “farsang” azon­ban már homályositja el a szabad népek tisztánlátását. A bohócokat túlságosan jól ismeri már a világ. És sem­miféle mesterkedés nem téveszti meg az Egyesült Nem­zetek szervezetének józan diplomatáit. Kruscsev és tár­sainak new yor.ki szereplését a világ népeinek átka ki­séri. A kongói lázadók megtámadták az amerikai Air Force egyik gépének legénységét és súlyosan meg­sebesítették őket. A katonákat a U. S. hadvezetősége kitüntetésben részesítette. Mit akarnak a vörösök A BERLINI KÉRDÉS Amikor a szovjet mérhetetlen hatalomvágya va­lamilyen akadály előtt megtorpan, Kruscsev előveszi a titkos zsebben lapuló ütőkártyát és diadalmas arccal az asztalra dobja: ez az ütőkártya — Berlin. A szovjet diktátor leghőbb vágya az, hogy Német­országot megkaparintsa. A németek mindig vezetősze­repet játszottak a világpolitikában. Technikájuk, kul­túrájuk igen magas és a katonai szellem, amelyet még Bismarck ébresztett bennük, ma sem halt ki a német népben. Németország birtoklása felbecsülhetetlen ér­ték lenne Kruscsev számára. Ezért követ el mindent, hogy az egész Németországot kommunista iga alá hajt­sa. A német és ezen belül a berlini kérdés rendezésére már számos javaslat hangzott el a múltban. A legter­mészetesebb és a legészszerübb az a javaslat volt, ame­lyet a nyugati világ vetett fel: népszavazással döntsék el, kihez akar tartozni a német nép. Ettől a megoldás­tól azonban a szovjet úgy fél, mint ördög a szenteltvíz­től. Jól tudják a Kremlinben, hogy milyen eredmény­nyel járna egy ilyen népszavazás. Ezért hát ezt a ja­vaslatot elvetette a kommunista tábor. Ezzel szemben azzal fenyegetőzik, hogy elismerik a keletnémet báb­kormányt, ami azzal a következménnyel járna, hogy az ott állomásozó megszálló csapatokat ki kell vonni a két országrészből. A magára hagyott Németországban azután a kommunisták szabadon garázdálkodhatnának. Ennek a fenyegetőzésnek előjátéka az, ami most Az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésének üllésén Newyork­­ban a politikai nagyágyúknak olyan népes csoportja gyűlik egybe amire még nem volt példa a világszervezet törté­netében. Ennek a körülmény­nek természetesen meg is van az oka. A hidegháború fet­­szültsége a Kelet és a Nyu­gat között, az 1948-as berlini blokád óta alig tapasztalt szenvedélyességre hágott és ez érthető is ha tekintetbe vcssz.uk, hogy nem csekélyebb kérdések vannak a mérlegen mint a vörös behatolás az amerikai kontinensen, — Ku­bában, — és a kommunista befészkelődés szándéka az af­rikai földrészen a Kongóban. Sztálin diktátor halála óta, a Szovjetunió uj utakra lé­pett, hogy megvalósítsa a kommunista álmot — a világ­uralmát. Sztálin brutális ka­tonai erővel kívánta elérni célját, Kruscsev azonban ke­rülő utón, cselszövéssel szán­dékozik elérni ugyanazt az eredményt. Minden rendelke­zésünkre álló bizonyíték ezt igazolja. Az Egyesült Államokat — legalább is földrajzilag — legközelebbről érintő problé­ma Kuba kérdése. Kubában, amely egyre jobban hajlik a vörös diktatúra irányába Castro uralma alatt, az ellen­állásnak a jelei mutatkoznak. Az amerikai államok san jó­séi konferenciájának határo­zata, amely elitélte idegen ha­talmaknak az amerikai konti­nens ügyeibe történő beavat­­, „ , , ___• 1.....£______ mában megróta Kubát, elszi­getelte a szigetországot a töb­bi amerikai államtól és Cast­­rót a vádlottak padjára ültet­te Trujillo, a dominikai dik­tátor mellé. Ma már Castro­­ban csak a csőcselék látja a felszabadító hőst, mig a ta­nultabb rétegek szerte a kon­tinensen látni kezdik a kom­munistákkal való szövetkezés­nek katasztrofális eredmé­nyeit. Kubában az merikai va­gyon elrablása ellenére a kor­mány gazdasági bajai egyre nőnek. Hiány van szinte min­den életszükségleti cikkben, a munkanélküliség növekszik és a nehézségekkel párhuzamo­san egyre nagyobb méreteket ölt a szabadságjogok korláto­zása. Egy kubai állampolgár ezidőszerint csak a legna­gyobb nehézségek árán képes elhagyni az-országot, mert út­levelet csak politikailag meg­bízható személyeknek adnak ki. Mindezek a körülmények, amelyek a s zigetországból kommunista mintára szabott rendőrállamot teremtettek, az ellenállás tüzét lobbantották lángra. Hírek érkeznek a szi­getország Sierra tartományá­ból, — onnan ahol Castro in­­iitotta el forradalmát Batista ellen, — hogy ellenállási cso­portok vetették meg lábukat i hegyekben és naponta intéz­lek támadásokat katonai tá­borok ellen. Ma még nem tel­jesen világos, hogy ezek a csoportok a nép széles réte­geinek élvezik-e bizalmát, de la a kommunista nyomás nö­vekedni fog, valószínű, hogy Castró uralmának napjait a Sierra hegységekben fogják megszámlálni. A szabad világ érdekeit sú­lyosan veszélyeztető másik kritikus pont a távoli Kongó. Mint ismeretes itt a belga gyarmati hatalom kivonását követően összeomlott a tör­vényes rend és a kommunis­ták alig leplezett igyekezettel láttak neki halászni a zava­rosban. Ellentétben az Egye­sült Nemzetek munkálkodásá­val, a vörösök minden igyeke­zete arra irányult, hogy elmé­lyítsék az ellentéteket a Kon­gó különböző tartományai kö­zött, ellenségeskedést szítsa­nak a kongói kormány és a nyugati hatalmak között és titkos fegyverküldemények­kel, — megszegve az Egye­sült Nemzetek — határoza­tát — terjeszék a polgárhábo­rú tüzét a szerencsétlen or­szágban. A kommunistáknak ez az átlátszó, erkölcstelen cselszövése végül is olyan el­lenszenvet keltett, hogy a kongói hadsereg vezérkari fő­nökének irányításával a had­sereg vette a kezébe a hatal­mat, megfosztotta állásától a vörösökkel cimboráié Lu­mumba miniszterelnököt és 24 órás hatállyal kiutasította az országból az összes diploma­táknak álcázott kommunista ügynököket. A vörösök álnok játszmájának azonban még nincsen vége és saját hiszé­kenységünknek lennénk áldo­zatai ha most éberségünket csökkentenénk. Hírek a világ minden részéből NEW DELHI, India. — Parlamenti képviselők tea pártit rendeztek osztálykülönbség nélkül meghívott vendégeknek: szolgáiknak, kertészeiknek, éjjeli őreik­nek és Nehru miniszterelnöknek. Egy asztalnál ültek az urak és a szolgák, köztük “érinthetetlenek”. JERUZSÁLEM. — Két libánoni határőrtiszt üldö­zőbe vett egy elbitangolt vadászkutyát s üldözés köz­ben átlépték az izráeli határt. Izráeli járőr visszaparan­csolta őket, de a libánoniak az intésre lövöldözéssel fe­leltek. Az izráeli járőr viszonozta a tüzet, de sebesülés egyik oldalon sem történt. Az egyik libánoni tiszt visz­­/Szaszaladt libánoni területre, a másikat az izráeliek el­fogták. A kutya rávetette magát az izráeliekre, akik erre agyonlőtték. BONN. — A nyugatnémet kormány emlékbélye­get ad ki George C. Marshall tábornok tiszteletére, ha­lálának első évfordulóján, október 16-án. A Marshall Tervnek nagy része volt abban, hogy Nyugat-Német­­ország gazdasága a háborús pusztulás után gyorsan erőre kapott és a nép jóléte legmagasabb európai szín­vonalra emelkedett. KUALA LUMPUR, Maláj ország. — Abdul Rah­man miniszterelnök kijelentette, hogy eszeágában sincs elmenni az Egyesült Nemzetek közgyűlésére szep­tember 20-án. “Nem kívánok magamnak szerepet a UN fórumán tervezett nagy propaganda színjátékban”, mondta. BÉCS. — Letartóztatták dr. Franz Ratzesbergert, akit azzal gyanúsítanak, hogy 1942-ben tömeges kivég­zéseket hajtott végre Ukrajnában. Dr. Ratzesberger, ki az utóbbi időkig az osztrák rendőrség magasrangu tisztje volt, néhány héttel ezelőtt koronatanúként vett részt egy Nyugat-Berlinben megtartott bünperben, ahol két rendőrt gyilkosság miatt elitéltek. A vádlottak azt állították, hogy az ukrajnai mészárlások idején dr. •Ratzesberger volt a parancsnokuk és a kivégzéseket az ő utasítására hajtották végre. ■ DORTMUND, Németország. — Letartóztatták Friedrich Tillmann 57 éves volt nácivezetőt, akinek része volt 60,000 elmebetegnek a hitlerista korszakban való kivégzésében. Tillmann hamis igazolványokat adott ki arról, hogy a meggyilkoltak természetes halál­lal haltak meg. A háború befejezése óta az egyik ruhr­­'vidéki bányaváros munkásklubjának igazgatója volt és eddig azzal sikerült félrevezetnie a hatóságokat, hogy a háború alatt egy Kölnben lévő árvaház igazgatója :volt. NEW YORK. — Egy 3 millió dollár értékű kubai (repülőgépet foglaltak le a new yorki repülőtéren. A lefoglalás alapja: egy miamii hirdetővállalat behajtha­tatlan követelése. A sheriff közölte, hogy minden olyan repülőgépet lefoglalnak, amelyet a Castro rendszer tart Ezek az események álla­nak tehát az Egyesült Nem­zetek őszi közgyűlésének hát­terében és legyenek a kom­munista szónokok propagan­da szólamai bármennyire fél­­revezetőek, a szabad világ közvéleménye tudni fogja, hogy azok egyedüli célja ál­cázni a vörös imperializmus igazi arculatát.---------------J Sinatra és Kennedy Frank Sinatra meghívást kapott a novemberi nagy kar­­niválra Rio de Janeiroba. A negyedmillió személyt befoga­dó stádiumban egy este kelle­ne énekelnie 'és ezért a fel­lépéséért 50,000 dollárt aján­lottak fel neki. De Sinatra ki­jelentette, hogy az ajánlatot nem fogadhatja el, mert no­vemberben Kennedy kampá­nyát akarja támogatni. ■ ‘forgalomban. ’ NEW YORK, N. Y. — Az Overseas Press Club | ‘(Tengerentúli Sajtóklub) jelentette, hogy Nikita Krus­­csev elfogadta az egyesület meghívását. A látogatás ' pontos dátuma még nem ismeretes. MOSZKVA. — A szovjet ifjúság hivatalos lapja, ■ 'a Komszomolszkaja Pravda közölte, hogy a szovjet if­júságot két éves terv végrehajtására szólították fel. A terv keretében 10 millió házinyulat, 100 millió szár­nyas állatot kell felnevelniük és össze kell gyüjteniök (egy millió tonna ócskavasat. LIMA, Peru. — A masheo indiánok, akik Peru dél­keleti részén élnek, áldozatul dobtak egy lányt az “iste­neknek”. Egy 16 éves bennszülött lányt az istenek meg­­engesztelésül áldozati oltáron elégettek. SALISBURY, Délrhodézia. — Egy kétezer főből álló bennszülött tömeg tüntetett Edgar Whitehead mi­­'niszterelnök ellen. A tömeget a rendőrség könnygázzal szétoszlatta. PARIS. — W. Averell Harriman, New York állam egykori kormányzója, aki Afrikából most tért vissza a francia fővárosba, egy interjú során kijelentette: “az oroszok mindent el fognak követni, hogy megkapa­rintsák a Kongót. Harriman rövidesen visszatér az Egyesült Államokba és a külügyminisztériumnak be­számol afrikai tapasztalatairól. BARLIN. — Konrad Wolf 24 éves fiatalember, aki sláger-dalszövegeket irt Keletnémetországban, egyike annak a kétezer keletnémetnek, akik az utóbbi három nap alatt nyugatnémet területre menekült át. ( CANBERRA, Ausztrália. — Az ausztráliai pápuák kerületén, ahol az emberevés még nem is olyan régen divatos volt, az ausztráliai kormány hivatalt létesített, jmelynek feladata a pápuák ipari kiképzésének irányí­tása lesz, Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Hiradó, Philadelphiai Függetlenség, Newark! Hírlap. az Egyesült Nemzetektől Berlinben történik. A keletnémetek megszorították nyugatnémetek utazási lehetőségeit. Az uj utleveleke: a csak papíron létező “Német Demokratikus Köztárse ság” címere éktelenkedik. A nyugatnémetek erre a lé pésre gazdasági bojkottal felelnek. A helyzet tehát be ayolódik; a zavar pedig a vörösök éltető eleme. A bolsevisták egy ízben már elzárták Nyugatber [int a külvilágtól. Akkor légihiddal táplálták a körül ;árt polgárokat. Most még nincs erre szükség, de a: isemények jelentőségét igy sem lehet lebecsülni. / ólmegolajozott gép kerekei csikorognak. Kruscsev lé egzetvisszafojtva várja: mikor áll meg az egész appa ■átus. Az apparátus nem fog megállni. Ha csikorogva is le továbbgördül Nyugatberlin élete. A nyugati vilá| -zilárdan tartja pozícióját. Vége azoknak az időknek imikor a szovjet lépésről-lépésre haladhatott előre. He Cruscsev “lép egyet”, a nyugati világ nem hátrál meg iakkhuzás sakkhuzást követ. Nyugatber linen áll vágj lukik a világ békéje. És ezt Washingtonban, Párisbar s Londonban, legalább olyan jól tudják, mint Moszk­­rában.

Next

/
Thumbnails
Contents