A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-09-23 / 38. szám

2. OLDAL A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapított» Megjelenik minden pénteken Published every Friday Piibliíhed by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkeszti'„ég és kiadóhivatal — Publication Office 173« EAST 22nd STREET Cl FVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 «sg§fe> >3 ELŐFIZETÉSI DIJAK: 5gy évre________________$6.00 **l évre__________________$8.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year______________$6.00 Half Year ............. #8.50 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio BUZOGÁNNYAL VERIK A DOBOT Ezt az érdekes históriát az Ország-Világ cimü bu­dapesti képes hetilapban találtuk: Ferihegyi repülőtér Budapest határában. Jön, mindjárt itt lesz a KLM repülőgép. Amsterdamból jön és nemsokára tovább repül Konstantinápolyba. — Buzogány elvtárs! Buzogány elvtárs! — kiáltja egy csinos fiatal hölgy a váróteremben. — Buzogány elvtársat kérik a telefonhoz! Buzogány elvtárs nem jelentkezik. Pedig hát itt kell lennie, mondja egy másik állo­mási alkalmazott. Tudja mit, — tanácsolja a csinos fia­tal hölgynek —, próbáljuk igy: — Buzogány ur! A telefonhoz kérik. Az elvtárs nem jelentkezett, de az ur most mind­járt jelentkezik. Buzogány János ur, öregamerikás ma­gyar, szalad a telefonhoz. És beszél, beszél, percekig. Amikor aztán leteszi a kagylót, elmondja a mellet­te álló ismeretlennek, hogy ő azért beszélt olyan soká­ig, mert csuda gyönyörűség volt neki a magyar beszéd . . . Harminc év óta most először beszélgetett magyarul. “És szemében megcsillan egy boldog könnycsepp, az óhaza váratlan, gyémántszinü ajándéka” — teszi hoz­zá az Ország-Világ riportere. Tetszik érteni a csiziót? Aki szeret magyarul be­szélgetni, jöjjön, de azonnal ám, haza az óhazába. Mert odakünn, a clevelandi Buckeye Roadon, a new yorki Second Avenuen nem értik a magyar szót. Öregameri­kás magyarok, gyertek haza! És ne felejtsétek el maga­tokkal hozni sok tallért, amennyi csak van! Ügyetlen becsali propaganda ez. A SZOVJET ÉS A LESZERELÉS Kruscsev, dicstelen megérkezése után, régi kipró­bált bűvészmutatványához folyamodott: hókusz-pókusz és máris elővarázsolta kabátja mögül a békegalambot. Az öreg, érdemes kókler, szirénhangokkab csábítja ma­gához Eisenhower elnököt, azzal hitegetve, hogy ezút­tal “komolyan” tárgyal majd a világ legégetőbb prob­lémájáról, a leszerelés kérdéséről. Genfben hosszú hónapokig tárgyalták ezt a prob­lémát és egyetlen lépéssel sem jutottak előre. Miért? Mert a kommunista blokk minden nyugati javaslatot elvetett és helyettük olyasmit javasolt, ami a józan em­beri ész szerint elfogadhatatlan. E javaslatok lényegét minden iskolásgyermek ismeri már: leszerelés megfe­lelő és hatásos ellenőrzés nélkül. A szovjet azt szeretné, ha a nyugati világ pőrére vetkőzne. Ha Amerika beszüntetné a rakéta és fegyver­­gyártást. Kruscsev természetesen megigérte, hogy ugyanakkor ők is “leszerelnek”. Ami pedig az ellenőr­zést illeti? Arról szó sem lehet, hogy az ellenőrző bi­zottság oda menjen, ahova akar és akkor menjen .ami­kor neki tetszik. Kruscsev majd megmondja, hol ellen­őrizzenek és mikor. Majd megmutatja az ellenőrző bi­zottságnak, hogy itt meg itt már nem gyártanak fegy-. vereket, rakétákat. Hogy hol gyártanak, az más kérdés. Ahhoz a bizottságnak semmi köze. Ezt a javaslatot hozta magával ismét a ravasz bű­vész. A közönség azonban túlontúl jól ismeri már a ré­gi trükköket. Tudja, hogy az egész mutatvány nem egyéb szemfényvesztésnél. De ha a szovjet megfelelő javaslatokat terjesztene elő, hol a garancia arra, hogy azt be is tartja? A kommunisták szerződései annyit sem érnek, mint amennyibe a papir kerül, amelyre azt rá­írták. Nem kell túlságosan messzire menni ahhoz, hogy ezt a tételt bizonyítsuk. Elég, ha az osztrák államszer­ződésre utalunk, amelyben a szovjet ünnepélyesen ki­jelentette: amint Ausztria visszanyeri függetlenségét, a szovjet csapatok is kivonulnak Magyarországról. Mi valósult meg ebből? De ennél is elrettentőbb példa az, amit Kruscsevék a magyar szabadságharc hőseivel, Nagy Imre miniszterelnökkel és Maiéter Pál vezérkari főnökkel tettek. Nagy Imrét hazug ürügyekkel és Ígé­retekkel kicsalták a jugoszláv követség épületéből és azután nyilvános tárgyalás nélkül kivégezték. Ugyan­ezt tették Maiéterrel is. Sorolhatnánk a példákat, de elég ebből ennyi is. A szovjet: galambnak álcázott tigris, amely csak a kel­lő pillanatra vár, hogy széttépje áldozatát. Ilyen körül­mények között vajmi kevés értelme van annak, hogy Eisenhower, vagy megbízottja leüljön a szovjettel a tárgyaló asztalhoz. Ez a “tárgyalás” csak újabb pro­paganda-fogás. A politikailag tájékozatlan embert meg­tévesztik a békeszólamok, amelyek mögött nem látja a kietlen ürességet. A nyugati diplomatáknak az a kötelessége az Egye-SOLDATOV GROMYKO VINOGRADOV ZORIN "A Szovjetunió fővárosa ott van, ahol Kruscsev van". Kruscsev útban az Egyesült Nemzetek gyűlésé­re, magával viszi a vörös külpolitika nagyágyúit: Gromiko külügyminisztert, Zorin külügyminiszter helyettest, Soldatov londoni és Vinograd párisi ngyköveieket. JÓZSEF NÁDOR OROSZ FELESÉGE Irta: SIKLÓSSY LÁSZLÓ Grace Kelly lilliputi birodalma Franciaország délkeleti csücskében, közvetlenül a tenger partján parányi, független állam terül el: Mona­­kó. A középkorból maradt meg ez a kis állam, mint fe­jedelemség, a nagy francia köztársaság határain belül. Európa törpe államai között csak Vatikánváros kisebb nála. Monakó tizenkilenc kilométerrel fekszik Nizzától keletre a Fölközi-tenger partjának sziklás emelkedé­sén. Tőle 20 kilométerrel keletre fut az olasz határ. Tu­lajdonképen olasz terület volt, a középkorban egy ge­­nuai patrícius család birtoka ez a vidék, sőt ez a birtok, jóval nagyobb volt, mint a mai monakói fejedelemség. Később Nizzával együtt Itália északnyugati királysá­gához, Piemonthoz tartozott, mint a Grimaldi család birtoka. A nagy francia forradalom idején a franciák Monakót is elfoglalták s ezt a nevet adták neki: Herku­­leskikötő: Napoleon bukása után a bécsi kongresszus visszaadta a Grimaldiaknak, a piemonti királyi fenn­hatósága alá rendelve. Piemont 1860-ban lemondott Nizza tartományról Franciaország javára az osztrákok ellen nyújtott fegyveres segítség fejében, de nem mon­dott le a Nizza tartomány által körülzárt Monakóról, amely fölött egy ideig még fennhatóságot gyakorolt. Monakó azonban egyre jobban közeledett Franciaor­szághoz, amellyel már 1865 óta közös vámhatára volt. Az első világháború befejezése óta a párisi egyezmény értelmében bizonyos tekintetben francia fennhatóság alatt áll. Monakó mar 1331 óta fejedelemség volt s 1911- ben alkotmányt kapott, amelyet azóta kétszer megvál­toztattak (1917-ben és 1929-ben). Monakó ma alkotmá­nyos fejedelemség, amelynek törvényhozói teendőket végző nemzeti tanácsa van. De a törvények benyújtása és megerősítése a fejedelem jogkörébe tartozik s a kor­mány is teljesen a fejedelem kénye-kedvétől függ. Vagyis Men ah 5 alkotmánnyal álcázott önkényes mo­narchia. A kis fejedelemség fővárosának is Monako a ne­ve. Ez a városka magas sziklahátcn fekszik. Pompás terraszos kertekkel körülvett középkori városka renesz­­szánsz stílusban épített fejedelmi palotával, román stí­lusú Szent Miklósról elnevezett székesegyházzal s a tengerkutatás tudományát szolgáló nagy múzeummal. A fővárost a szárazfölddel összekötő földnyelv má­sik végén fekszik La Condamine. Ezzel szemközt van, szintén egy sziklaháton, a játékkaszinójáról világhíres Monte-Carlo, amely teljesen modern város. A játékkaszinót 1866-ban alapították. A kaszinót pompás paloták, nagyszerű szállodák és gyönyörű ker­tek veszik körül. Az emberkéz munkája szinte termé­szetfölötti szépséget adott ennek a ragyogó napfénytől megaranyozott, gyönyörű helynek, ahová a világ min­den részéből özönlenek a gazdagok és a szerencselova­gok ,hogy kipróbálják szerencséjüket a ruletten s más hazárdjátékokban. Sokan nemcsak pénzüket hagyták ott, hanem életükkel is fizettek a próbálkozásért. A játékkaszinónak köszönheti ez a kis ország jó­létét. Polgárai teljesen föl vannak mentve az adófize­tés alól. Legnagyobb részük kényelmes foglalkozást ta­lált a szállodákban, a játékkaszinóban, a kereskedelem­ben s a közhivatalokban. A játékkaszinót egy részvény­­társaság bérli s ebből bőven fedezni lehet a kis állam minden kiadását. Az idegenek minden évben annyi pénzt hagynak Monte Carlóban, hogy a bennszülöttek minden komolyabb erőfeszítés nélkül hozzájuthatnak a civilizáció minden áldásához. Citromot, narancsot, olivolajat már régebben is termeltek a kis ország termékenyebb részein, az illat­szer-, likőrgyártás s az agyagedénykészités is hasznot hajtó iparág. Monakó polgárainak kevés politikai joguk van s keveset törődnek ezzel. Hozzászoktak a jóakaratu feje­delmi önkényuralomhoz. Monakó uralkodója hosszú ideig II. Lajos 72 éves agglegény volt és a törvényesen elismert trónörökös Sarolta hercegnő, aki 20 éves korában férjhez ment Polignac herceghez, de elvált tőle. Az ő fia Rainier her­ceg, a jelenlegi uralkodó, aki néhány évvel ezelőtt fele­ségül vette Grace Kelly hollywoodi filmsztárt. Monakó első uralkodó családja, a Grimaldi-család 1331-től 1731-ig uralkodott férfiágon. A férfiág kihalta után házasság által a francia Goyon de Malignon-család jutott trónra. Az uralkodók úgy az olasz, mint a fran­cia fennhatóság alatt megőrizték önállóságukat. A trónöröklés kérdésében s szerződések kötésében 1918 óta ki kell kérniök Franciaország beleegyezését. Alexandra 'Pavlovna 1783 augusztus 9-én született és 1801 március 16-án halt meg. Tehát még tizennyolcadik életévét som töltötte he, ami­kor viruló élete virágát le­tépte a halál. Unokája volt a nagy cárnőnek, II. Katalin­nak és lánya a később tragi­kus véget ért I. Fái cának. Serdülő korában dísze volt a cári udvarnak. Már tizennégy éves korá­ban — írja róla Joachim Del­brück — felnőtt és érett volt. Alakja r~mes volt és méltó­sággal teljes; nemének és if­júságának minden bája bera­gyogta. Vonásai szabályosak voltak; bőre vakítóan fehér; homlokára nyugalom és őszin­teség nyomták isteni bélye­güket; világosbarna haját mintha tündérujjak rendez­ték vo'na el vállán. Ismeretei, szellemessége és jószive meg­feleltek bájos külsejének. Szellemének élessége, vidám­ság és lágy érzések tüntették őt ki már kisgyermek korá­tól kezdve és nyűgöztek le mindenkit, aki közelébe ke­rült. Ezt a gyönyörű gyeirmeiket szemelte ki nagyanyja Svéd­ország királynéjául. 1792-ben történt, hogy III. Gusztáv svéd király gyilkos merény­let áldozata lett. Kiskorú fiá, IV. Gusztáv Adolf követte őt a trónon. Az orosz udvari po­litika most azon dolgozott, hogy IV. Gusztávot megnyer­je az o’"ősz politikának, mely­nek atyja esküdt ellensége volt. Ezt a célt szolgálta vol­na Alexandra Pavlovna há­zassága az ifjú királlyal. A házasság leőkészitésére volt idő. Az orosz diplomácia neim kevesebb, minit négy évig dolgozott rajta. Végre 1796-ban sikerült elérni, hogy a fiatal svéd király “gróf Ha­­ga” néven meglátogatta a cá­ri udvart. Katalin cárnő a legnagyobb szeiretetreiméltósággial fogad­ta a fiatal uralkodót. “Majd­nem beleszerettem'’, — jelen­tette ki. A király találkozása jöven­dő feleségével történelmi esemény számba ment az ud­varnál. A csinos és kedves svéd fiatalember megnyerte az ifjú orosz nagyhercegnő szivét. Szerelmük őszinte és kölcsönös volt. A cárnő nem győzött gyönyörködni unoká­ja boldogságában, tovább fá­radozott politikai tervein. A jövendő svéd királyné­­nek mindenekelőtt meg kel­lett tartania ősei ortodox val­lását. Ebbe a vőlegény bale­­nyugodott. Minden ment a maga rendjén a szeptember 21-ére kitűzött ünnepies el­jegyzés napjáig. E napon az orosz miniszterek meglátogat­ták a svéd királyt és olyan természetű házassági szerző­dést kívántak vele aláíratni, amelyben a fiatal király tes­­tét-lelkét eladta volna az orosz cári politikának. Egy­ben közölték, hogy a minden­ható cárnő a tróntereimben várja az ünnepség megkezdé­sét. A fiatal svéd király azon­ban kijelentette, hogy ezt a szerződést nem Írja alá. így tette tönkre a mohó orosz politika a fiatalok sze­relmét. Alexanüa nagyher­­eegnőt annyira lesújtotta a hír, hogy alig tudott saját lá­bán visszavonulni termeibe. Zokogva borút ágyára, mely­ben sokáig betegen feküdt, rermészctcs^i nem tudott résztvenni a három nap mul­­'ávol rendezett udvari bálon sem, melyen az udvarias svéd király utólszor látta a cári udvart. A botrányt elkerül n­­dő, a kölcsönös mátka-ajándé­­kekat kicserélték. Pál nagyherceg, a későbbi cár, n;em sokat törődött lá­nyával, felesége azonban ag­gódó sz'mmel nézte anyósa ténykedépelit: — Ha minden lányom férj­­hezadiásánál ennyi bajom lesz, inkább az országúton ba­lok meg! De nem ő halt meg, hanem még ugyanebben az 1796-os évben maga Katalin cárnő. Azután elmúlt három év és megjelent Alexandra Pavlov­na előtt az o igazi tündérki­rályfi: II- Lipót, osztrák csá­szár és magyar király daliás fia, a fiatal József nádor. A politikának természetesen eb­ben is része volt, amennyi­ben a fiatalok ossz hozását Ferenc császárnak 1798-ban Pál cárral megkötött szövet­sége előzte meg. A megfelelő (diplomáciai előkészület után József nádor 1799 elején Halicson, Litvá­nián, Kurlandon éis Liflandon keresztül Pétarvárra utazott és február 23-án sietett beszá­molni császári bátyjának, Fe­rencnek, a cári udvarban tör­tént családias fogadtatásáról. — Őszintén be kell valla­­r.;om Felségednek, hogy rend­kívül féltem ettől a fogadta­tástól, a cár azonban oly ke­gyesen fogadott, hogy min­den zavarom elmúlott. A csá­szárné is olyan kedves volt hozzám, amily kedvességet el som képzelteim. Ami pedig Alexandra nagyhercegnőt il­leti, akit Felséged az orosz cárral egyetértőleg mátkául szánt nekem, ő első pillanatra nagyon megtetszett nekem, szépsége által is, kedvessége által is. Ezt követőéig kíván­ságomat fejeztem ki, hogy ne­vezett nagy hercegnővel is kö­zelebbi ismeretségbe ’kerül­hessek, amit a cár és a cárné nagyon kegyesen fogadtak. Aznap este az udvarnál vacso­ráztam. —r- Másnap reggel a cár és a cárné ünniepiesen fogadtak és kijelentették, hogy ezentúl Alexandra nagyhercegnőt te­kintsem menyasszonyomnak és látogassam meg őt annyi­szor, ahányszor csak akarom. Nyílt szívvel mondhatom Fel­ségednek, hogy ez volt éle­tem legboldogabb pillanat ja, amikor, jogom letfeegy szép és kedves hercegnőró, aki sze­retni fog engem és akivel bol­dog leszek.. Alexandra nagy­­hercegnő. magas, jónövésű, arca nagyon csinos, egész lé­nye kedves; tele minden te­hetséggel. Ő a kedvence szü­leinak, akik mindent elkövet­tek, hogy tökéletes nevelés­ben részesüljön. E pillanat­ban nem tudok elég hálás len­ni azért a kegyért, hogy Fel­séged elhatározta a herceg­nővel való házasságomat, mert meg vagyok győződve, hogy ily módon családi bol­dogságom biztosítva van. A hivatalos eljegyzés már­cius harmadikán történt meg. A történetírás feljegyezte, hogy a fiatal nádor 'erősen hangsúlyozta magyar voltát, amelynek kedvéért jegyese is magyar ruhába öltözött. A fiatal vőlegénynek azon­ban közben haza kellett utaz­nia: megjárta Bécset, Pestet, Zimonyt, a délvidéken a bá­csi csatornával foglalkozott. Aztán ismét sietett vissza Pé­­tervárra, illetve Gocsinába nagyhercegnőjéhez. Intrikák és szenvedések után most már az örökké tar­tó boldogság napja látszott rá­sütni a báj-cs fiatal hölgyre. 1799 október 30-án ülték meg az esküvőt, amely után csak­hamar útra keltek. Minden kényelemmel utaztak, de igy is teljes négy hónapig tartott ez a nászút, amelynek végén a fiatal pár 1800 február 1-én Budára érkezett, a nádori pa­lotáiba. Itt egymást követték az ün­nepségek. Volt ünnepi elő­adás a budai Várszínházban, ahol Schédiuis Lajosnak öröm­­verseit énekelte harminchat pásztori módon öltözködött leány. Majd 15-én és 18-án nagy bálok voltaik az ország­­'házbeli red oute-t eremben. A 18-iki bált Pest vármegye ren­déi rendezték. “Egyéb maskadákon kívül irta a Magyar Hírmondó - megjelentek a pesti nemes­ség közül tizenhat pár szemé­lyek, régi német cLrék vitézi férfiak s vitéz asszonyek mód­­j ára öltözködve, lándzsákkal s címeres pajzsokkal, kik egy verset nyújtottak át a’ fensé­ges párnak. Ugyanekkor ti­zenkét nemes ifjú bemutatta a magyar verbunkos táncot.’' A farsang elmúltával 1800 május 2-án, a nádorrá szüle­tésnapjának előestéjén, vizi ünnepélyt rendeztek a Mar­gitszigeten, melyet azidőbem, minthogy az a nádor tulajdo­na, volt, Nádorszigetnek hív­tak. A fenséges pár hét óra­kor vacsorázott családi kör­iben a szigeten. Nyolc órakor készültek csónakon indulni a szigetről. Alig szálltak hajó­ba, a sziget alsó végéből egy­szerre csak kettős sorban hu­szonhárom ladik fejlődött fel. Mindegyiken egy ember nagy­ságú megvilágított átlátszó betű, amelyek végeredmény­ben a “Vivat Alexandra Pav­lovna” szavakat adták ki. A kis hajóraj ezután közrefog­ta a főherceget, mégpedig úgy, hogy egy zenével felsze­relt hajó ment elől, ezután következett két ladik a főher­ceggel és kíséretével, majd' a negyedikben jött a török ze­nekar és úgy a többi. A fiatal pár nagyszerűen érezte magút Pest-Buda váro­(Folytatás a 8-ik oldalon) sült Nemzetek szervezetében, hogy leleplezzék a szov­jet mesterkedéseket, amelyeknek egyetlen célja: lesze­relni a nyugati világot és még jobban félszerelni a kom­munista tömböt. \ - • , * '<*, /,-"í 4 «p i ■ i I -----in . i, n-„—... ..................... KHRUSHCHEV BALTIRA ms Mooaoeiíw mm - m mm mm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents