A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-09-09 / 36. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. ao. SZÁM The GOOD SHEPHERD Is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Hiradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap. VOL. 40. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridge port, Philadelphia, South Bend, péntek, 1960 szeptember 9 A GYANÚ ALAPOS VOLT... WASHINGTON. — Dr. Maurice Halpern, az ame­rikai hirszerző (kém) szolgálat latin-amerikai specialis­tája volt. A háború után Bostonban egyetemi tanár lett. 1954-ben az egyetem elbocsátotta, mert vonakodott fe­lelni arra a kérdésre, hogy kommunista volt-e. Gyanú­ban volt akkor, hogy ő segitette elő két hirhedt kom­munista szökését Mexicon keresztül a vasfüggöny mö­gé. Most kiderült, hogy a gyanú alapos volt. A hirszer­ző szolgálat most közli, hogy Dr. Halpern Moszkvában van, Amerika elleni propagandát csinál. Útlevéllel uta­zott, feleségével együtt, Moszkvába. Útlevelet kellett neki adni, miután a Legfelsőbb Biróság úgy döntött, hogy mindenkinek, kommunistának is, joga van ame­rikai útlevélre. A képviselőház antikommunista bizottságának el­­höke, Walter képviselő vizsgálatot inditott Bernon Mit­chell és William Martin külügyminisztériumi tisztvi­selők ügyébe, akik Moszkvába szöktek. Valószinünek tartják, hogy ezek az oroszoknak elárulták az amerikai titkosírás kulcsát. De Walter képviselő még azt is gya­nítja, hogy ezek árulták el a U-2 kémrepülési misszió­ját, úgy, hogy az oroszok felkészülten várták Powers repülőgépét május 1-én. A gyanú azon alapszik, hogy Mitchell előzőleg — május 1 előtt — különös érdeklő­dést mutatott a kémrepülések iránt. POLGÁRHÁBORÚ AFRIKAI MÓDRA BAKWANGA, Kaszai tartomány, Kongó. — Vé­res harc folyik Lumumba központi kormányának ka­tonasága és a Baluba törzs közt. A Balubák vezére Al­bert Kalonzsi, aki Kaszai tartomány önállóságát prok­­lamálta, Bakwanga fővárossal. v Kímélet nélkül folyik ez a kongói polgárháború. .Hadifogoly ismeretlen fogalom. Az ellenséget egyik fél is, másik fél is megöli, a kezeit levágja és mint győzel­mi jelet körülhordozza. Ellenség mindenki: férfi, nő és gyermek, aki a másik táborba tartozik. A szemérmetlenség netovábbja Hammarskjöld ,az Egyesült Nemzetek főtitkára, nógatja a belgákat, hogy minél hamarabb vonják ki Kongóból nemcsak katonáikat, hanem technikusaikat is. A belga technikusok, akiknek szolgálatait Kongó nem nélkülözheti, az Egyesült Nemzetek ottani szerve­zetén belül működik. Mégsem tetszik ez a szovjetnek. A szovjet köve­teli a belga technikusok eltávolítását és más országok­ból technikusok behívását. Mely más országokból? Szovjetizált országokból . . . íme, ilyen lelkiismeretesen őrködik a szovjet azon, hogy egy afrikai országban egy idegen hatalom ne gya­korolhasson befolyást sem katonai, sem más téren. Egy idegen hatalom gyarmati uralmat csak Közép-Európá­­ban gyakorolhat . . . VILÁGÜRI KÉMHÁLÓZAT WASHINGTON. — A hadvezetőség Puerto Rico szigeten felállított egy uj radar figyelőállomást, mely a világ legnagyobb radarja lesz, képes lesz arra, hogy jelzéseket sugározzon a Vénusz, Mars és Jupiter boly­gókra és felvegye az onnan visszajövő jelzéseket. A ra­dar antennája tányérformáju lesz, átmérője 1000 láb, az egész állomás 18 aker területet foglal el. Az építés, öt és félmillió dollár költséggel, a jövő év őszén lesz készen. A radarnak persze elsősorban katonai fontossága lesz: figyelni és számontartani orosz kísérleteket és ak­ciókat a világűrben. Orosz atombombával hadonászik Castro kubai diktátor a külügyminiszteri konferen­cia San Jósé deklarációjára azzal felelt, hogy Kuba né­pe a deklarációt nem ismeri el, azokat a délamerikai kormányokat, amelyek az antikommunista deklarációt aláírták, népeik haragja el fogja söpörni, és ha Ameri­ka meg merné támadni Kubát, megsemmisítő veresé­get szenvedne, mert a szovjet atombomba záport zúdí­tana az Egyesült Államokra. Ezen a hitleri kirohanásokra emlékeztető handa­­bandázáson nem lehet nevetni. Castro bátran ordítoz­hat, Amerika nem léphet fel ellene, mert úgyszólván valamennyi latin-amerikai országban nagyon sokan vannak, főleg diákok és munkások, akik Castro hívei. A lángok martaléka. — Megfeszített erővel dolgoznak az erdőőrök, hogy gátat vessenek az erdőtüzek­nek, melyek a californiai Sierra hegyekben tombol. Aki orvosilag szegény Hegyek vajúdnak s meg­születik egy kis egér — mondja a régi latin közmon­dás olyankor, amikor embe­rek nagyot terveznek és ki­csit alkotnak. Los Angeles­ben a demokraták nagysza­bású tér', et dolgoztak ki a beteg öregek javára, Chica­góban a republikánusok meg­mutatták, hogy jóakarat dol­gában nem állnak a demok­raták mögött. Aztán össze­ült rendkívüli ülésszakra a kongresszus, tárgyalás alá vették a demokrata és a re­publikánus javaslatokat és lefaragták' a javát egyikből is, másikból is és — megszü­letett a kis egér: törvény az ‘orvosilag szegények” segé­lyezéséről. Megbukott Kennedy de­mokrata elnökjelölt javasla­ta, hogy a Social Security törvényt egészítsék ki a biz­tosítottak részére kórházi és orvosi biztosítással. Ez azt jelentette volna, hogy az öre­geknek betegség esetén joguk van, igényük van kórházi és orvosi szolgálatra. De a kong­resszusnak mindkét háza oly törvényjavaslatot fogadott el, amely nem biztosítás utján szerzett jogot ad, hanem csak segélyt olyanoknak, akik ki tudják mutatni, hogy szegé­nyek és orvosi és kórházi ke­zelésre nem jut a jövedel­mükből. Minthogy a “biztosí­tás helyett szegénysegély” megoldást az Eisenhower ad­minisztráció és Nixon alelnök is ajánlották, novemberben újra felszínre kerül a kérdés: jogot vagy segéélyt? Kennedy már bejelentette, hogy a So­cial Security megoldás lesz kampányának egyik fő jel­szava. Egyelőre törvény az, ami a nagy vajúdásból kikerült: Beteg öregek gondozásáról az egyes államok a maguk módján gondoskodnak, de a költségeknek több mint fe­lét az országos kormány fede­zi az országos adóbevételből. Orvosi segélyben csak az “or­vosilag szegények” részesül­nek. Ez egy uj fogalom és még senkisem tudja, hogy mit jelent, ötven állam van és mind az ötven külön-külön határozhatja meg, hogy ki orvosilag szegény, ki nem. Nagyjában már most is lehet annyit mondani/hogy ezt a furcsa kifejezést olyanokra fogják alkalmazni, akik nem szegények a szó szoros értel­mében, a megélhetésükre nincs gondjuk, de ha beteg­ség folytán egyszerre nagy kiadások szükségessége áll elő, jövedelmükből erre nem telik. Körülbelül tiz millióra becsülik azokat a 65-ön felüli férfiakat és nőket, akiknek jövedelméből orvosi és kórhá­zi kiadásokra nem telik. Ter­mészetesen orvosilag sze­­génynek tekintenek minden­kit, aki közsegélyen él. Az országos törvény októ­ber 1.-én lép életbe. De még jó idő eltelik, amig az egyes államok törvényt hoznak az uj betegsegély végrehajtási módozatairól. AKI KEZDTE . . . Az öregekről való gondos­kodás politikai filozófiáját a depressziós években egy far­merből és bányászból lett or­vos, Dr. Francis E. Town­send vetette bele az amerikai közéletbe. Dr. Townsend most 93 éves korában meghalt Los Angelesben. A történet, mely amerikai politikai fejezet lett, 1938- ban egy napon kezdődött, amikor Francis Townsend ki­nézett az ablakon és látta, amint egy öreg asszony élel­miszereket kapargált ki egy szemétládából. Akkor fogam­­zott meg az elméjében a Townsend Plan eszméje. A Townsend Plan ezt je­lentette: Minden dolgozó és kereső ember fizessen 3 szá­zalék adót az öregek ellátásá­ra. Minden öreg férfi és nő kap nyugdijat és amit kap, azt köteles 30 napon belül el­költeni. Ily módon — Town­send elgondolása szerint — ál­landóan magas szinten lehet tartani a fogyasztást, ami előfeltétele az állandóan ma­­gasfoku termelésnek és vég­eredményben a nemzeti jólét­nek. Ezt a hitvallást Dr. Townsend egész hosszú éle­tében makacsul és lelkesen hirdette, harcolt eszméjéért, még áldozatra is hajlandó volt. Áldozatra egyizben ki­látása is volt. Amikor a Terv­ről kihallgatásokat végzett a képviselőház egyik bizottsá­ga és ellenfelei súlyosan meg­támadták, Townsend fogta magát és kirohant a bizottság terméből. A “kongresszus megsértése” címén perbe fog­ták és a szövetségi biró 30 na­pi fogházra Ítélte. Dr. Town­send Washingtonba jött, hogy leülje büntetését, de Frank­lin D. Roosevelt elnök kegyel­mi utón elengedte a bünteté­sét. A Townsend Tervnek min­denkor akadtak hívei a kong­resszusban és minden ülés­szakban napirendre került egy javaslat, amely egy és más formában a Terven ala­pult. De a törvénnyé sohasem vált a Terv, ehelyett 1935- ben megszületett a Social Se­curity törvény, amely — nem álom, hanem valóság, az öre­gek gondnélküli életének egy­re szilárduló alapja és az ál­talános jólétnek tartós bizto­sítéka. Dr. Francis Townsend ha­lálával birodalma nem merül az enyészetbe. Már régen gon­doskodott róla, hogy az ő el­múltával a fia Robert üljön be a Townsend Plan Inc. elnö­ki székébe. Álom és valóság igy tovább is kergetőzni fog­nak. Kényelmes bakancs WASHINGTON — Tizenöt évi tanulmányozás és kísérle­tezés után megteremtették azt a katonai cipő modelt, amely masirozásnál és gya­korlatoknál kíméli a lábat. Az uj amerikai katonai cipő fő jellegzetessége az, hogy több hely jut a kisebb lábujjak­nak. Tizennyolc lábspecialis­ta dolgozott a modelen a Fort Bragg, N. C.-i katonai kór­házban. És hogy diák-munkás demonstrációk, mire vezethet­nek, az megmutatkozott Koreában, Törökországban és Japánban. Csak gazdasági és szellemi fegyverekkel vé­dekezhetünk Castro és Kruscsev akciói ellen. Castro legújabb kihívása: Kulturegyezményt kö­tött Észak-Korea kommunista kormányával. Hírek a világ minden részébői NÜRNBERG. — Az amerikai hadgyakorlatok alatt egy 8 incses mozsár lövedék a tüzérségi belövési kör­zeten túl egy sátorba csapott le és megölt 15 amerikai katonát, 28 katona megsérült. DREZDA, keletnémet szovjetzóna. — Manfred Gerlach életfogytiglani börtönbüntetést kapott, miután rábizonyították, hogy az amerikai kémszolgálatnak eladott német és orosz repüléstechnikai tervrajzokat. Gerlach az állami repüléskutatási hivatal technikai fő­nöke volt. A keletnémet kommunista kormány most őt teszi felelőssé a szovjetzónában kísérleti repüléseknél történt katasztrófákért is, melyek állítólag az ő szán­dékosan helytelen utasításai miatt következtek be. LONDON. — Az angol kormány öt és fél millió dollár kölcsönt adott, 10 évi törlesztésre, Chile kormá­nyának, a földrengés-okozta károk helyreállítására. HAVANA. — Tizenegy cubai lakos, köztük egy nő, csónakra szállt, Floridába akartak menni, de kifo­gyott a gazolinjuk, tehetetlenül vergődtek a vizen, mig jött egy cubai halászhajó és — visszatoloncolta őket Havanába. A póruljárt szökevények közt volt több Batista tiszt. STOCKHOLM. — a svéd kormány készül egy fü­zet kiadására, amelyben az emberek felvilágosításokat kapnak arról, hogy atomháború esetében, mit kell ten­niük, hogyan kell magukat a veszedelemtől megóvni és mit tehetnek a haza védelmében. A füzetet ingyen fogják kiosztani, mindenki kap egy-egy példányt. KELET-BERLIN. — Egy pék és egy vízvezeték­­szerelő a bárban a televízió programot nézték, egyideig nyugodtan nézelődtek, aztán egyszerre elöntötte őket a harag és, mintha összebeszéltek volna, egyszerre fel­kiáltottak: “Trágyadomb!” És ráparancsoltak a csapos­legényre, hogy kapcsolja ki a TV-t. A pék hat hónapi börtönt, a szerelő nyolc hónapot kapott — állami in­tézmény gyalázása miatt. MOSZKVA.— A szovjet az oroszországi nagy fo­lyókat csatornákkal össze szándékozik kötni a Duná­val. A Dunát összekötik a Dnyeperrel, a Dnyepert a Don folyóval. Felmerült az a terv is, hogy a Dnyepe­ren és a Volgán a hajózási időt mesterséges vízmelegí­téssel meghosszabbítják. A két folyó három-négy téli hónapban befagy; ezt a fagyási akarják megakadályoz­ni azzal ,hogy melegvizet pumpálnak be a folyókba. A melegvizet mesterséges tavakból fogják nyerni. CIUDAD TRUJILLO, Dominika. — Trujillo dik­tátor, a Nagy Jótevő, módfelett megharagudott, amiért a San Jósé costaricai fővárosban tartott amerikai kül­ügyminiszteri konferencia olyan élesen elitélte az ő diktatórikus kormányzását. Mint ma az egész világon szokás, a szabad világgal konfliktusba került diktátor elkezdett kacérkodni az ellentáborral, a szovjettel. A dominikai hivatalos rádió ezután rendszeresen közölni fogja az orosz hivatalos távirati iroda híreit, propagan­dáját és hazugságait. NICOSIA, Cyprus. — Az afrikai Nigériából kö­rülbelül száz zarándok két évvel ezelőtt útnak indult a mohamedánok szent városa, Mekka, felé. De eltéved­tek a líbiai végtelen pusztaságban s ott kóborolnak éhe­sen és szomjasan. A Cyprus szigetén állomásozó angol repülők utasítást kaptak, hogy szedjék fel a sivatag ho­moktengerében “hajótörést” szenvedett zarándokokat és szállítsák őket vissza Nigériába. LONDON. — A fellebbviteli biróság jóváhagyta a lancasteri esküdtbiróságnak Póczé Mihály, 25 éves magyar disszidens ügyében rablógyilkosság vádja mi­att hozott halálos Ítéletét. CARACAS, Venezuela. — Castro hivei lármás éj­jeli tüntetést rendeztek a főváros utcáin, felgyújtottak öt automobilt, kilyukasztották autóbuszok gumikere­keit. A rendőrség könnygáz-zuhannyal kergette szét a zavargókat, 40-et közülük letartóztattak, kilencen kór­házba kerültek. KABUL. — Afganisztán királya és a kínai kom­munista kormány barátsági és meg-nem-támadási szer­ződést írtak alá. Hasonló barátsági szerződése van Af­ganisztánnak a szovjettel is. MONROVIA, Libéria, Afrika. — Egy angol ejtő­ernyőgyár Libéria kormányától rendelést kapott, mint­egy 300 tanuló befogadására alkalmas felfújható isko­laépület előállítására. Az iskolaépület motoros szivaty­­tyuk segítségével egy óra alatt felállítható, illetve fel­­felfujható. A meglepő konstrukciójú épületet Libéria gyéren lakott, nehezen megközelíthető vidékén akar­ják felállítani és időnként más-más helyre szállítani. HELSINKI. — A finn-norvég határ mentén hét­éves munkával 530 kilométer hosszú kerítést építettek. Feladata, hogy meggátolja a rénszarvasok “határátlé­­pését”.A rénszarvasok vándorlása ugyanis évente több millió finn márka kárt okoz. segélyben részesül UJ TÖRVÉNY A SZERÉNY JÖVEDELMŰ IDŐS EMEBEREK MEGSEGÍTÉSÉRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents