A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-08-19 / 33. szám

U 4 «aJ'/'S*« 9Í-"

2, OLDAL

Á JÓ PÁSZTOR

(THE GOOD SHEPHERD;

Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította

Megjelenik minden pénteken

Published every Friday

Published by —*» Kiadó

THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY

Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication 0tilde 175*6 EAST «Süd .STREET CLFVEL.AND Í4, OkiO

Telefoni Ctterry 1-5905

ELŐFIZETÉSI DÍJAK;

Égy évre ________________$6,00

*’il évre________._________13.60

SUBSCRIPTION KATES:

One Year________________$6.Ul)

Half Year ___- ______18,50

Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio

ELNÖKVÁLASZTÁS ELŐTT

Már javában folyik a kampány s mind a demokrata, mint a republikánus elnökjelölt kijelentette, hogy novemberig a csata egyre hevesebbre fog hevülni. Majd meglátjuk. De azt már most is láthatjuk, hogy a republikánus pártprogram annyira odasimul a demokrata programhoz, hogy ellentétet alig lehet észlelni. Az elvhü republikánusokat érthetően aggasztja a republikánus azonosságnak ez az elhomályosulása. A cél világos: elhódítani republikánus szavazatok mellett demokrata szavazatokat is. Tudvalevő, hogy a demokrata párt 60:40 százalék arányban a többségi párt s republikánus elnököt csak a keresztuton álló demokraták és a párton kívüliek támogatásával lehet novemberi kedden gyo zelemre vinni. Éppen ezért nagy szerepet játszik a republikánus jelölt személye és jelleme. Eisenhower elnök főleg azért vesz aktiv részt a kampányban, hogy magasítsa a Nixon egyéniségét.

Az elnökválasztási kampányban, mint hívatlan vendég részt szándékozik venni a véréskezü békepropagandista Nikita S. Kruscsev is. Eljön New Yorkba az Egyesült Nemzetek közgyűlésére, általános lefegyverkezési komédia rendezésére. De ennek a tervbevett második amerikai látogatásának igazi célja nem is az örökbékés fecsegés, hanem az, hogy amerikai földön beleárthassa magát az amerikai elnökség dolgába. Bármit is fog itt kurjongatni egyik vagy másik jelölt ellen vagy mellett, azt az .amerikai nép “forró levegőnek”, vagyis fületsértő csahoiásnak^ogja tpkiri.teni. .

Mint Hitler, áld fecsegőbó^énak ,pevezte;(parlamentet, és mint Nagy Frigyes porosz ^iráfe, ylp dett-vedett. birkanyájn^k.neyezte aurtépeR. urai is megvetik a népiéi? ^d^mpkr^pißt és a rácip egyik gyengéjét, ab.t?an7 fát jájs,.foog jfiPBW q\b

gyq^ap. határozni ép,;cselekednie űnjpt $ E1ű.

bői a téveszméből kiindulva, .most .abban, biz$fpd#akl4. hogy az éles elnökválasztási harc- elintő, rikp külpolitikailag valósággal tétlenségre:; lesp i#*02 tatva. Nem lehet tudni, talán épp,en a ,tetőio,■,

kán terveznek támadást Nyugat-Berljn-ellem , .ti, ,

Harter, külügyminiszter .azt üzente Moszkvába', hogy Amerika .mindennap, és minden éjj.eJ,,a lnQy£mbp , ri keddi napnak is mind a huszonnégy órájában ébren Őrködik biztonságán és nyomban teljes erejével lecsap, ha ennek szüksége mutatkozik. Eisenhower elnök pe dig bejelentette a nemzetnek és a világnak, a Kruscsev bandának is, hogy Amerika a jelenben és a jövőben még jobban felfokozza katonai erejét és éberségét.

Ä VALLÁSSZABADSÁG ELLEN

A magyar kommunista kormány odaadó hűséggé1 szolgálja ki urát és parancsolójót,' a mindenható Szovjetet. Tüzzel-vassal irtja a vallást, miközben szem for gatva jelenti ki, hogy az “ország polgárai szabadon él hetik ki vallásos érzéseiket”.

Az egyik ilyen vasat most kovácsolják az- 'ideológia tüzében. A “Népszabadság” című nyomdatermék egyik cikkében örömmel jelenti be olvasóinak, hogy J. M. Jaroszlavszkij, a kiváló bolsevista forradalmár “A kommunisták és a vallás” címen kiadott kisebb cikkei és beszédei után most “Hogyan születnek, élnek és halnak meg az istenek” cimü könyve is megjelent magyarul.

A glossza Írója lelkendezve állapítja meg, hegy ez a könyv a legnagyobb mértékben élvezetes olavsmóny. amely izgalmas kalandokra hivja az olvasót. “Jaroszlavszkij rendkívül gazdag tényanyaggal bizonyltja a marxiszmus-leninizmus tanításait a vallásról, annak eredetéről, az uralkodó osztályok érdekét szolgáló szerepéről és elhalásáról a szocializmus korában” — írja.

Jaroszlavszkij tehát “tényanyaggal” bizonyítja azt, hogy a vallás elhal a szocialista társadalmi rendben. Szegény szovjet filozófus bizonyára csodálkozna, ha feltámadva azt tapasztalná, hogy a vallás még a szovjetunióban sem “halt el” Nem halt el, noha a templomok legnagyobb részét bezárták, a papokat bebörtönözték és a vallás hiveit mindenféle módon üldözik. Nem hinne a saját szemének, ha látná, hogy a legtöbb szovjet házban ott vannak az ikonok s a családok tagjai, — ha titokban is — naponta imádkoznak a kazáni Szent Szüzhöz és a Megváltóhoz. Pedig a szovjet már a kommunizmust épiti.

“Szürke minden elmélet, barátom, de zöld az élet aranyfája” — mondja Goethe Faustjának Mefisztofelesze. A bolsevisták kocsiderékszámra gyártják az elméleteket, nem törődve azzal, hogy az élet diadalmasan keresztül robog a papirhegyeken. A rómaiak oroszMUNKÁCSY MIHÁLY

EMLÉKEZÉS HALÁLA GO. ÉVFORDULÓJÁRA

Ezt-a napot sőhas-em fogom elfelejteni. Akkor éppen Konstantinápolyban- • tartózkodtam es a szálló kávézójában átnéztem a török főváros francia nyelvű napilapját, amelyben egy rövid távirat Munkácsy Mihály haláláról hozott hirt. Megdöbbentem, hiszen nem is olyan '-régem hegy' év előtt, még beszélgettem vele Budapesten. Őt is, feleségét is az ezredévi országos ünnep hozta közénk, bár akkor már meglátszott rajta a végzetes betegség nyoma. A szép szál férfinak minden mozdulata fáradt volt, már csak erőltetett a mosolya, be-zádébgn is, meglátszott, hogy # társalgás kevéssé 'érdekli. Valaki; ’’-éjipeii szóvá "tette, hogy! a tnEltkf1 flíátal kóláiban rrtéh'jiybé más ^Péiiteh járt, mint A’mostani, ‘Virulóvá fej’'‘(jdötfk BüÜalíéSt, és ' milyfeh ■ kiiöefés '$s;nyomói- Volt1 akkor iUÍ shrsá' ki- sz;-p le'k s/.e-m’pái-44 felvilLt/fC: ,!T-ÍSj$jaí’ófe-8M,: ,.fgy .kis nyomor sohasem árt. MennyivéftWSv^jlhbet ilőjg-dz" am volnajfhnji jyjétbap'; tisz-, ’lám volmá. Az a kis nyomor ‘serkenti a^embert, <£s.ak ne le-, .-«yen ifag-yj’

Munkáit, ^kkoíihfm színűé szakadatlanul ünnepelték.'' Egyesületek, társaságok, klubok. Ezeken az estéken zöld

selyem diszmagyarhan jelent meg, felesége rendezte így, aki nagyon értett a rendezéshez. A mester fáradt megadással törődött bele a mindenfelől érkező üdvözlésekbe, meghívásokba, a diszlakomákba, a veget nem érő felköszöntekbe. Talán a kisebb községekből érkezett üdvözlések voltak a legmeghatóbbak. Úgy látszott, hogy népünk meg akarja -ragadni ezt az alkalmat, hogy viszonozza nagy fiának azt a hűséget és szeretetet, amellyel hatalmas ihletű képeinek hősévé tette.

A mester valóban az első szárnypróbálgatásaitól kezdve a nyolcvanas -évekig, amíg idegen, főképp műkereskedői befolyások nem -érték, a magyar falu buját-bánatát szólaltatja mag. Mégpedig a dráma komor hangján. Ez a drá, mai hang pádig a mester leg-: egyénibb hangja, és.csakis az.

tpvf,á<. i jffigupÁan. uZ u lJeIls<-',>

mély é's 'llniieszétes összefüggés, amely éppen eze-ket a müveket összeforrasztja -saját hangoltaligával. E festett népi drámákból a saját lelke •szál hozzánk, gyermekkorának, ifjúkorának keserves sorsa.; szenvedései, nehéz küzdelmei, amelyek ebnem múló tragikus nyomokat hagytak ' leikéiben. Ezeket visszhangoz-A Jé Pásztor Verses Krónikája

Iria: SZEGEDY LÁSZLÓ

SZENT ISTVÁN NÄP I98Ö

Szent István magyarok első szent királya; gazdátlan már régen ősi korona’a.

Megrendüli az alap, bedőlt a tetőzet: szent magyar koronánk vajon hol rejtőzhet? Származása is szent magyar koronánknak: Második Szilveszter küldte Szent Istvánnak.

Régmúlt történelem .. . közei ezer éve, de most is lelkűnkben világit még fénye.

Patinás szent jelvény, mintha lelke volna: mintha a lelkűnkhöz szent igéket szólna.

Minden magyar erő, minden jog forrása: az egész világon nincs hasonló mása.

Magyar szent korona: hol álmodja álmát?

Ezer évig védte Szent István országát.

És mi történt végül? Jött a rontó métely, jött a vörös rontás, jött a sir halétel.

Elsülyedí az erkölcs, alkotmány, hagyomány vörös uralomnak átkos lába nyomán.

Hol vagy István király? Néped téged Mván, vörös igái hordunk, te előtted sírván. Könnyezünk, vérezünk, harcolunk keményen: vigyázz a magyarra odafönt az Égben.

Múltak szent ködén át újra hozzád szólunk: töröld lo a Kreml gyalázatát rólunk.

iánok elé vetették a keresztényeket, mégsem tudták megakadályozni a világot átfogó magasztos keresztényi eszme elterjedését. A magyar csatlóskormány is hiába szervezi be a “békepapokat”, hiába fordittatja le a szovjet atheista könyveket. Ezzel csak szaporítják azoknak a nyomdatermékeknek a számát, amelyek olvasatiamul a zúzdába kerülnek.

zák képei, természetesen a festészet sajátos nyelvén. Mély és tompa homály sok -képének alaphangja: igy például a Siralomház, vagy a Tépéscsih-áló-k cim-ü képein, amelyek homályába belevillannak szines fények. Ezek hatalmas erejű ellentétek és az ellentétek e küzdelme meg' adja á képnek d-rámai jellegét. Ehhez járul még képeinek Munkácsyt nagyon jellemző feszültsége, amely kitörni készülő erőknek drámáját juttatja eszünkbe. Fokozzák e hatásokat a képek lélektani elemei: a bánat, a félelem, a rémület, a megdöbbenés az arcokon, a mozdulatokon, ami viszont mély, emberi együttérzést vált ki a szemlélőben.

. E drámai képek hatalmas íereje mellett feltűnik a szín különleges szerepe. Mélytüzü .kék, vörös és fehér foltok vil. lantiak - fél mély fekete-barna alapból, felfdkózöi‘1; világító erővel, ami Mihkácsyt a: szín c-gyík legkitűnőbb mesterévé avatja.

Ezek hazai eredetű, hazai emlékekből sarjadt jellemvonások. Jdö vei lassan el is -halványodna':, el is maradnak, így nem volt a mester közvetlen élménye a “Milton”, a “Mozart utolsó percei”, a bibliai képeknek ég-ész sora. Megérzik ugyan rajtuk, hogy mester alkotásai, megérzik tehetségének nagysága és később, betegségének előrehaladásával legalább e tehetségnek bágyadozó visszfénye, de valamennyin hiányzik magyar tárgyú müveinek melegítő közvetlensége, az együttérzés, az átélésnek az a szinte szenvedélyes heve, amely régibb képeit olyan bűvösen vonzóvá tette. Kései képein meglátszott, hogy ezen az idegen talajon korántsem -mozog olyan otthonosan, mint egykor a “Tépéesinálók” festésekor. Bár e kései korszak alkotásai igy is mesteribbek sok hires kortársa alkotásainál, de egészségi állapotának roszszabibodásával művészete mindinkább elbágyadt. Elapadt a régi képek csodaforrása, a magyar népi témákat nemzetközi, idegen témák kiszeritották: igy a mindenütt egyforma szalon-életképein, aztán a harmincéves háború katonaiiszt-egyenruháj'u szereplőin hiányzik már Munkácsy heve, ecsetjének bámulatosan: biztos járása, a szín tüze, a drámai feszültség, szóval az igazi Munkácsy, és átveszi szörnyű uralmát végzetes -betegsége, amely az endenichi idegbeteg-szanatóriumba vitte és onnan a temetőbe.

Mindez drága emlékként jutott eszembe, miután a konstantinápolyi Palace Hotel kávézójában, az újságból megtudtam a szomorú hirt, miközben behallatszott az utcáról Levante sokféle nyelvének zsongása . . .

MÉG! MAGYAR MÁGUSOK

Próbálták-e már végigelemezni a mester szót egészen az eredetéig? A német Meister és a francia maitre magyar változata, ezek a szavak pedig a latin magisterből származtak. De honnan való ez a magister? Azt tudjuk, hogy a szó a régi köztársasági Rómában egy papi rendet jelentett, amelynek főhivatása az volt, hogy az állami ceremóniákat irányítsa. Azt is tudjuk, hogy a rómaiak a görögöktől vették át, ahol mágosz volt a neve. Cicero panaszolja fel babonaellenes könyvében, hogy ezek a keleti eredetű mágoszok már 370-ben Kr. előtt elárasztották az egész görögséget, ahol roppant népszerűek voltak.

Ezzel máris nyomon vagyunk: a görög mágosz senki más, mint a perzsa magush, a zend mago nevű papi család, vagy papi osztály nyugatra szakadt utódja, S ezzel sikerült a mai bűvészkedő mágusoknak családfáját igen tiszteletreméltó múltig visszavezetni,

Nézzük a mágikus világ magyar emlékeit. Keressük meg mindenekelőtt a boszorkány szó eredetét, Mi magyarok valószinüleg az ótörök bazurkanból kaptuk, mint ahogy az ótörök nyilván a perzsa buzur-kanból vette át, amely szó, “nagy hatalmas férfit, a későbbi “bátor-kánt” jelenti. Ázsiai rokonaink, a csuvasok is közvetlenül a perzsából kaphatták a bustur-gan szavukat, amely .náluk szintén “boszorkányt” jelent. Könyves Kálmán király nem a boszorkányokról — ahogy általában hiszik, — hanem a strigákról, vagyis a vámpírokról mondotta ki törvényben, hogy nincsenek. így hát a boszorkányhit nyugodtan élhetett tovább is. Élt is, főként abban a hiedelemben, hegy a nőstényboszorkány éjjente megnyergeíi a férfiakat s azok hátán lovagol a boszorkagyűlésre. Innen maradt aztán a magyar nyelvben a “lóvá tesz” fogalma.

Van azonban a boszorkánynál sokkal régibb eredetű mágikus is, s ez az orvosé helyesebben az orv-os, aki tehát az orv-nak, vagyis a titoknak tudója. (A szó eredeti értelmében csak az “orvból rátámadt” és az “orvgyilkos” szavakban maradt fenn). Hogy az orv-os voltaképpen szintén mágikus mesterséget űzött, az abból a ma is használatos szóból derül ki, hogy az orvos javasol, vagyis jósol. Az orv-osnak, mint a titkok tudójának ugyanis kétféle hivatása volt: vagy jót mondott, tehát jósolt, vagy rosszat mondott, tehát rontott. S ennek a rontásnak aztán nagy szerepe jutott a népies igézésben. Ami jót mondott, azt a jobb oldalról vette, ami rosszat mondott,ízt a bal oldalról vette: az utóbbi tehát balog, bajseltelmii vólt, mint ahogy a latin kultúrában is a silister nemcsak a baloldalt, hanem a sötétet, a baljóslatút is jelenti. Az orv-os, mint a titkok tudója tehát alapjban javasember, vagy javasasszony volt, aki fehér (jó) és fekete (rontó) mágiát űzött. S mivel a hiányzó tudást inkább a sokat-feesegéssel pótolta, a fecsegés olasz neve pedig ciarlaré, azért a népek elnevezték az ilyen javas-bűvészt sarlatánnak.

A magyar ősmágiának vannak még sokkal ősibb emlékei is. Ezek egyike a sámán fogalma, A sámán szó eredetileg buddhista papot jelentett. A buddhista papnak az eredeti rituálé szerint úgy kell állhatatosságáról tanúságot tennie, hogy fejére helyeznek egy gyertyát s ezt csonkig égetik, úgyhogy a papjelöltnek tarra nyírott koponyájában az égás nyomán lyuk támad.

Ezt a műveletet akkor, amikor a sámánritus elkerült a középázsiai turk népekhez, úgy egyszeríisitették le, hogy égetés helyett megfúrták a koponyáját. Népvándorláskori leleteinkben vannak is ilyen mesterségesen meglékelt koponyák. Az ilyen sámán persze nagyrabecsült, bölcs ember volt, vagyis agyafúrt, ahogy ez a kifejezés még ma is túlélte a magyar szóhasználatban a sámán vallást. A mindjobban varázslóvá, vagyis orv-ossá lett sámán a legkülönbözőbb szerekkel operált. Volt közöttük ugyancsak fehér és fekete, tehát javasló és rontó sámán. A javasló sámán, fűt-fát Ígért, vagy fühöz-fához kapkodott, a rontó sámán viszont kigyót-békát mondott, vagy rákiáltott a megrontandó emberekre.

Van még a sámánkodásnál is ősibb kulturrétegbe visszavivő fogalmunk, s ez a táltos. A szó ősi értelmét a nyelvészek még nem tisztázták. Miután úgyis ejtik, hogy tátos, vagy tártos, lehet hogy a tárni, tátani igével függ össze, tehát olyant jelent, aki, vagy ami a jövendőt tudja és kitárja. Mindenesetre a nagy tudással függ össze a szó mai értelmében is, amikor is kétféle fogalmat takar, Az egyik a táltos ló, a másik a táltos fiú.

A táltos ló, vagyis a jövőt tudó ló az ősi totemizmus eszmekörébe visz. Tudjuk, hogy a középázsia? turkfaju népeknél minő döntő szerepe volt a totemállatoknak. Krónikáinkból ismerjük a Ménrót, valamint a Tonuzoba nevet, amely utóbbi eredetileg igy hangzott: domuszaba s vadkant jelentett. Ismerjük a török, állati eredetű személynevezet, pl. Arszlán (oroszlán) stb.

Ennyit a táltos lóról. Tisztázatlan, hogy miképpen függ vele össze a táltos fiú fogalma, aki tehát már fiatal korában nagytudásu, jövőbelátó. Ezt a mágikus fogalmunkat ugyancsak alaposan visszaszo(Folytatása a 3-ik oldalon)

L ghanai hadsereg zenekara Kongó fővárosában Leopoldvilleben szórakoziaija az ufea népéi. Ghar :aionái a UN erők kereicbe larioznak.