A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)
1960-08-12 / 32. szám
4 ?A PAQ7TOÍ? 7. OLDÁL n nn rw ■ m—i IM———————nw—^t—rí ■-----■ r—rm—ii Barriet, ahelyett hogy távozott volna, egész nyugodtan leült. — Beszéljük meg higgadtan a dolgot, — mondotta. — Amint emlitém, bátor voltam a kegyed szülőföldjét felkeresni, ahol igen épületes dolgokat tudtam meg a kegyed múltjából. — Férjem mindent tud. — Bocsánat — amit kegyed jónak látott neki elmondani, az igen kevés ahhoz képest, amit én ott a helyszínén megtudtam. Mondhatom, igen csinos bünlajstrom . . . — .Megtiltom önnek, hogy rólam igy beszéljen! —• kiáltott Etelka felháborodva. Barriet erre csak a vállát vonta. — Asszonyom, — úgymond, — aki a bűn útjára lép, annak számolnia kell a következményekkel. Számolnia kell azzal, hogy leálcáztatik, kivált ha bűntársai vannak. Kegyednek pedig vannak. Mit gondol, fognak-e ezek hallgatni, mikor bajba jutnak? Bizonyára nem. Az ön bűntársai erősen beszélnek és követelik, hogy kegyed is oda kerüljön, ahova ők kerültek. Ismeri Tömös Gábort? Etelka összerezzent. — Persze, hogy ismeri, — adta meg erre a feleletet maga Barriet. — Hogyne ismerné. Nos, ez a Tömös Gábor hurokra került s bizonyos régi dolgokat, amelyek kegyedre nézve igen kellemetlenek, felbolygatott. Előhozta, hogy kegyed gyilkosnak bérelte fel őt sógornője ellen. Etelka összerázkódott. Azt hitte, hogy Tömös Gábor már régen nem létezik s ime most egyszerre feltűnt, hogy őt kompromittálja. — Ugyebár, ezt férje nem tudja? — kérdezte Barriet gúnyosan. — Valamint azt sem tudja, hogy kegyed egy cigánykocsissal kacérkodott és őt a második gyilkosmerénylet elkövetésére csábította. Végül kedves férje azt sem tudja, hogy kegyed drága pénzen megvásárolt egy orvost, aki hamis bizonyítványt állított ki sógornőjének elmebeli állapotáról. . . — Ne tovább! — üvöltött fel Etelka s kétségbeesetten hadonászott kezeivel, mintha egy láthatatlan kísérletet akarna elűzni magától. — Jól mondja, hogy ne tovább, — válaszolt Barriet csipősen. — Ennyi is elég ahhoz, hogy teljesen kompromittálva legyen férje előtt. Etelka most összeszedte minden erejét s igy szólt a rettenetes emberhez: — Tudom már, mi a célja. Ön meg akarja általam vásároltatni hallgatását. — Eltalálta asszonyom. Kegyed valóban éles felismerő képességgel bir. Igenis, én áruba bocsátom kegyednek hallgatásomat. — Mennyit kíván? — kérdezte Etelka lihegve és szaggatottan. — No lám, — mosolygott csipősen Barriet, — hamarább célhoz jutottam, mint gondoltam volna. Most tehát hamarjában rendezni kell eszméimet és jövendő terveimet, hogy ezekhez szabhassam követelésemet. No de mindegy. Nem akarom kegyedet sokáig függőben tartani. Azt hiszem, kétszázezer frankkal kijövök. Etelka felszisszent. — Arcátlan! — röppent ki ajakán az elfojtott düh szava. — Nem is sok, — jegyezte meg Barriet. — Férjének tudtommal negyven millió vagyona van. Mi kegyednek kétszázezer frank? — Ily pénzösszeggel nem rendelkezem, — sziszegte fogai között Etelka. — Csak egy szavába kerül s férje megadja. Mondja, hogy valami régi tartozást akar kiegyenlíteni s ő boldognak érzi magát, hogy kegyedet ebből a kis kellemetlenségből kisegítheti. Etelka, csakhogy szabaduljon tőle, igy szólt: — Jól van, meg fogja kapni a kétszázezer frankot. De ma már nem, hanem majd holnap estefelé. Amint bealkonyodik, jelenjen itt meg e lugasban s akkor meg fogja kapni tőlem hallgatása jutalmát. — Figyelmeztettem asszonyom, kétszázezer frank legyen, több is lehet, de kevesebb semmiesetre sem. Etelka sietve elmenekült. A gyermekek már keresték. '**’#:<**'& — Mama, mama! — kiáltották, amint őt meglátták s mindjárt hozzáfutottak. — Már kerestük. Etelka erre mitsem szólt, csak megcsókolta őket s felment velük a kastélyba. Izgatottságát csak nagy nehezen tudta palástolni; Krecsun váltig kérdezte, mi baja? Etelka főfájást hozott fel okul. — Akkor talán még nem is kellene holnap elutaznunk, — jegyezte meg a gyöngéd férj. — Nem, nem, — szólt erre Etelka élénken. — Semmi esetre sem maradunk. A változatosság jót fog tenni. Ma korábban visszavonulok, mint egyébkor s holnap reggelig jó lesz minden. A következő napon Etelka csakugyan nyugodtnak látszott. Már jókor talpon volt és sietett befejezni az utolsó előkészületeket. A gyermekek erre az útra uj utiruhát kaptak. Etelka maga öltöztette fel őket és enyelegve mondogatta: — Milyen kedvesek és szépek vagytok. Aztán ő maga is felöltötte elegáns utazóruháját s várta férjét, aki már jelezte jöttét. Mialatt reggeliztek, a kocsik előállottak. Úgy volt, hogy az elsőben ül a herceg és a hercegné, a másodikban a két kislány a nevelőnővel, két további kocsi pelig málhával volt megrakva. A cselédség búcsút vett az uraságtól. — Aztán jól viseljétek magatokat, — szólt Krecsun, búcsút intett kezével s a kocsik elrobogtak a vasúti állomás felé. Oda érve, Krecsun egy egész első osztályú kocsiszakaszt bérelt, hogy idegen utasok ne háborgassák őket. Nemsokára megérkezett a gyorsvonat, melynek végcélja Konstantinápoly volt. Etelka a várakozás perceiben megint izgatott volt, s mindig összerezzent, valahányszor belépett valaki a váróterembe. Izgatottsága csak akkor csillapodott, mikor a vonat végre elindult. Este a kitűzött időben, sőt még valamivel előbb is megjelent a lugasban Barriet Amadé. Nagyon csodálkozott, hogy a kegyelmes asszony még nincs itt. — Bizonyára még nem szabadulhatott el, — gondolta magában. — Talán éppen a nyakán ül. valaki. No nem baj. Tudok én várni. Unalmában cigarettát sodort magának s rágyújtott. —Terringettét, már félkilencre jár, és a kegyelmes asszony még mindig nem jön. Talán csak nincs feltaróztatva? A bodor füstkarikák most már nem érdekelték :öbbé, sőt magát a szivarkát is” bosszúsan eldobta s a kastély felé figyelt. Onnét azonban nem jött senki. Amadé most már kifogyott a türelemből s előjött a lugasból. Szemét körülhordozva keresni látszott a kegyelmes asszonyt. Nem látta őt sehol. Fejét bosszúsan megrázva, a kastély felé indult. Fel menjen-e, nem-e ? A felmenés kissé veszedelmesnek látszott. A herceg' haragszik rá s bizonyára ajtót müuíína neki. v A házat megkerülve, a kapushoz ment. Ez már 'evetette volt a hosszú lebernyeget, ezüstgombos botját behozta szobájába s egész kényelembe tette magát, mint akinek a mai napra már nincs több tenni valója. A kapust ksszöntötte. Ez nagyot nézett a váratlan vendég láttára. — Hát ön is itt van Barriet ur? — kérdezte. — De miért oly későn? — Csak most értem ide kedves barátom. De szóljon van-e már uj titkár? — Dehogy van, dehogy van. Urunk úgy látszik anélkül is el tud már lenni. — Azért mégis tiszteletemet szeretném tenni. — Attól már lekésett, titkár ur. — Miért? — Azért kérem, mert a kegyelmes ur ma reggel családjával elutazott. A titkár elhülve nézett rá. — Az egész családdal ? — kérdezte. — A kegyelmes asszonnyal is? — Azzal is. Egyedül csak nem maradt volna itt a kastélyt őrizni. Barriet megkövülve állott egy percig. A kapus szavai mélyen megrendítették őt. — Tehát elutaztak, — szólt tompán. — És vájjon hova utaztak? — Kairóba, — felelt a portás. — De minek mentek ők Kairóba? — kérdezte. — A kisebbik leányka kedvéért tették ezt, — válaszolt a kapus. A kis Bellearde mellbeteg, az orvos azt mondta, valami meleg tartományba kell menni s ők Kairót választották. — Igen, — gondolta magában a titkár. — A kegyelmes asszony úgy számit, hogy oda utána nem mehetek! Meglátjuk. MÁSODIK RÉSZ I. FEJEZET Csaba utódja Az erdélyi havasok mélyén, nem messzire a romániai határtól, vadregényes völgy ölén állott egy ősrégi kastély; talán még a régi hunok idejéből való, kikkel Csaba királyfi ide vonult a dúló testvérháboru után Erdély védő hegyei közé . E kastély tulajdonosa gróf Kömlöváry Ákos volt, régi család ivadéka, ki nagy büszkén Csaba-utódnak szerette nevezem magát. (Folytatjuk) Nyomorúság és terror Erdély városaiban és fÉailan A New Yorkban az Amerikai Erdélyi Szövetség kiadásában megjelenő “Transsylvania” cimü folyóiratban egy nemrég szabadföldre jutott erdélyi magyar a következőkben számol be az erdélyi közállapotokról. Nagyon sok a munkanélküli. Bár hivatalosan erről nem beszélnek, egyetlen erdélyi városban tavaly több ezer nyilvántartott munkanélküli volt. így mindenki reszket a bármennyire is szerény kenyérért. Természetesen az elbocsátásoknál mindig a politikai szempontok vezetnek, azaz a jó vagy rossz származás vagy előélet. Miután általában a románok jobban öszszetartanak, az elbocsátások súlyosabban érintik a magyarságot. A rossz lakásviszonyok minden képzeletet felülmúlnak. Ma már abbahagyták az erőszakos lakásrekvirálást, ami néhány évvel ezelőtt még dívott. Az 1952-53-as években például egyszerűen kitelepítették az emberek egy csoportját a környező falvakba, másokat pincékbe, volt istállókba és kamrákba, vagy pedig a szőlőhegyen lévő kis nyári faházikókba telepítettek. A szabály ma általában az, hogy ahány szoba, annyi család. így városban egy ötszobás lakásban öt család lakik és együtt használja a közös konyhát, fürdőszobát, stb. Képzelhető, hogy ez mennyire megviseli az emberek idegeit. Akinek két szobája van, az kivételesen jó helyzetben van. Nagyobb lakás csak a vezetőknek jut, akik törvényen felül állnak. Általam ismert két esetben, egy idős asszony szobájába betelepítettek egy idős — teljesen idegen — férfit, és egy házaspár nagy szobájába egy másik házaspárt is beköltöztettek. Az illető asszony nekem mesélte egyszer, hogy “képzelje, a lakáshivatal férjhez adott”. Olyan esetet is ismerek, hogy egy lakónak egyetlen szobájába az ablakon keresztül létrán kellett bejárnia, mert a bejáratot elzárták előle. Hogy hogyan élnek örek “kulákok” a szőlőhegy kis faházaiban, csikorgó hideg télen, az elképzelhetetlen. Börtön és akasztófa Az 1956-os magyar események óta a terror nagyobb, mint a sztálini időkben volt. A helyzet az, hogy mig akkor az embereket egyszerűen elhurcolták koncentrációs táborba és ott bírósági eljárás nélkül 1-3 évig tartották, addig ma mondvacsinált vádak alapján perbefogják a nekik nem tetszőket és szabályszerű bírósági eljárás alapján elitélik 10-26 évre. A politikai pereknek se szeri, se száma, és az ítéletek a lehető legembertelenebbek. Politikai ügyekben a Securitate( állambiztonsági rendőrség) folytatja le a vizsgálatot és a hadbíróság ítélkezik. A kolozsvári hadbíróság minden hónapban egyszer, vagy néha kétszer jön le Marosvásárhelyre az Autonóm: Tartomány ügyeiben Ítélkezni. Vigyáznak arra, hogy a magyar színezetű ügyekben lehetőleg, magyarok Ítélkezzenek. A magyarok hóhéra elsősorban Macskási “hadbíró alezredes.” A bíróság összetétele ugyanolyan, mint a civilbiróságé. Elnök egy hivatásos hadbíró és mellette két népi ülnök (assesor popular). Az egyik ülnök egy Securihate-tiszt szokott lenni, tehát a nyomozó hatóság egy képviselője. Egyébként sem titkolják a hadbíróság szoros kapcsolatát a Securitateval. Minden komolyabb ügynél ott ül az első sorban a nyomozó osztály vezetője, Bartos őrnagy, és Macskásival együtt jön és megy a tárgyalóteremből. A hadbirósági ügyek tárgyalása nyomasztó. Bármit is próbálna a védő, szerepe teljesen kilátástalan. A bíróság minden esetben a vádinditványt fogadja el és a vádlott sorsa már előre meg van pecsételve. A Jehova Tanúi, akik szinte kivétel nélkül egyszerű magyar emberek, hitükért 10- 21 évi kényszermunkát kaptak. A Fodor Pál bünpernek, amelyben a fővádlotton kívül három katolikus és egy református lelkész volt a vádlott, burkolt célja Márton Áron erdélyi katolikus püspök kompromittálása volt. A Huszár József ügyben több mint 70, túlnyomórészt magyar embert ítéltek el igen súlyosan (4 halálos Ítélet is volt). Egy gyári munkás Kádár János vásárhelyi látogatása alkalmával azt mondotta, hogy az “Hári János”, mire öt évet kapott. Egy idős asszony azt találta mondani, hogy Kruscsev nem intelligens kinézésű: büntetés hat év börtön. Büntetési tarifa De a terror eszköze a polgári bíróság is. Jellemzője a teljes elfogultság, amely elsősorban a vádlott vagy a peres fél szociális származását nézi az ügy elbírálása szempontjából. A marosvásárhelyi városi törvényszék elnöke Rezi Árpád volt segesvári borbély, a többi bírák pedig azelőtt autókisérő, háztartási alkalmazott, textiles segéd, asztalos, stb. voltak, akik azután egy gyorstalpaló tanfolyamon “elvégezték” a jogot. így azután jaj annak, aki a bíróság elé kerül. A párt beleszólása szemérmetlen méreteket ölt. Elképesztően szigorú Ítéleteket hoznak két éve a “közvagyonos” ügyekben, illetve ott, ahol a közvagyon sérelmére követtek el lopást, csalást vagy sikkasztást. A büntetés nagysága az okozott kár nagysága szerint alakul. Pl. 1000- 3000 lei kárnál a büntetés 1-2 évi börtön. 20-30,000 lei kárnál 12-15 évi börtön és 50,000 leinél nagyobb kárnál már halálbüntetés is lehet. Ami egészen egyedülálló a modern jogszolgáltatásnál az 1958-ban kiadott törvényrendelet, amely} ezt a tarifális büntetést bevezette, visszaható erejű. így nem egy esetben fordult elő, hogy már jogerősen elitéit emberek ügyében uj tárgyalást tűztek ki és a korábban kiszabott például 5 éves büntetést felemelték 15 évre. Életveszélyes arany-kampány A rendszer gazdasági csődjét időnként azzal igyekszik enyhíteni, hogy a lakosságtól elrabolja még meglevő arany és ékszerkészleteit. Nem kell azt gondolni, hogy itt csak a volt gazdag emberek kerülnek sorra. Akinél csak egy-két aranypénzt sejtenek, azt hetekig kínozzák, amig valamit bevall. A marosvásárhelyi rendőrségen egy év alatt három halálos áldozata volt az arany-kampánynak. Egy aszszony levetette magát a második emeletről, egy ékszerész szívrohamban halt meg és egy orvos a cellában felakasztotta magát. Elképesztő az a brutalitás, ahogy ezeket az ügyeket kezelik. Egy gyilkos, vagy rabló, vagy akár egy közvagyont dézsmáló gyanúsított is irigylésreméltó azokhoz a szerencsétlenekhez képest, akik’ aranyügyben ülnek. Ezekkel szemben minden eszköz meg van engedve. A cél szentesíti az eszközt. A kommunistáknak szükségük van aranyra és valutára a nemzetközi propagandához és a létfontosságú cikkek importjához, tehát nem számit, hogy párezer emberrel mi történik. POPS HANGVERSENYEK r Kardos Ernő Augusztus 13-án, szombat este 8:30 kezdettel bécsi est lesz, amelyet Louis Lane dirigál és magánmüvészek: Kardos Ernő, a kiváló magyar hegedűművész és Beverly Sills szopránénekesnő, aki többször lépett fel nagy sikerrel Clevelandban. A közismert melodikus bécsi dallamokat kitűnő előadásban fogja élvezni a közöség. Rockefeller a kormányban? CHICAGO — A Chicagóban megtartott republikánus konvenció alkalmával Nelson A. Rockefeller kormányzó ezt mondotta. nincs kizárva, hogy kormányzói mandátumának lejárata után újra jelölteti magát erre a pozícióra. Az sincs kizárva — mondotta —, hogy amennyiben Nixon lenne az elnök, tárcát vállalna a kormányban. EZ MÁR TÚLZÁS! WASHINGTON — Washingtoni kormánykörökben aggodalommal kisérik azt a tényt, hogy a nyugatnémet ipar egyre nagyobb mértékben szállít különböző termékeket a Szovjetuniónak. Az utolsó hárem szállítmány, amelyet csupán két nagy iparvállalat a Phoenix-Rheinruhr és Mannesmann müvek továbbított a szovjetnek, meghaladja a 40 millió dollár értéket. Az amerikai kormánynak az a véleménye, hogy ezek a szállítmányok közvetve a szovjet háborús potenciáljának növelését szolgálják. “VÉDEKEZÉS” AZ IMPERIALIZMUS ELLEN KAIRÓ — A Kairóban megjelenő “A1 Akhbar” cimü lap jelentése szerint az Egyesült Arab Köztársaság kormánya elhatározta, hogy Kubának 10.000 tonna gazolint küld, nogy ezzel is segítse a Castro kormányt “az imperialista hatalmak összeesküvése” ellen. A 7 legjobb vicce Boros a vendéglőben ül és észreveszi, hogy a mellette levő asztalnál valaki alszik. Jóidéig hallgatja a horkolást, de végül ideges lesz és azt mondja a főpincérnek: — Mondja, miért nem dobatja ki ezt az embert? Már két órája hertyog. — Majd bolond leszek kitíobatni —• feleli a főpincér, — amikor már háromszor felkel-, kettem és mind a háromszor kifizette a számláját. Irta: KILVIIIIH.l .-gr»-1"—.............-r ...... .............:.! 1 1 . SZÉP ILONKA SZERENCSÉJE